Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-23 / 145. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 23. www.ujszo.com Huszadszor nyitotta meg kapuit a fesztivál Kisvárda teljes gőzzel Kárpáti Péter: „Öt olyan előadást tudnék mondani, amelyek közül bármelyik megkaphatta volna a fődíjat" Ez volt az eddigi legjobb fesztivál Jelenet A helység kalapácsából. ÉS!? Színház, Szabó Csilla rendezése (Görözdi Szilárd felvétele) JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Szokatlan módon számomra az idén Kisvárda a televízió előtt kez­dődött, munkahelyi elfoglaltsága­im miatt ugyanis ki kellett hagy­nom az első két napot. A Duna Te­levízió viszont közvetítette a feszti­vál nyitó előadását, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Szín­ház által bemutatott Liliomfit. Kisvárda az idén jubileumot ül: huszadszor nyitotta meg kapuit a fesztivál. S ez a maga nemében unikum, hisz ki gondolta volna még pár héttel a rendszerváltás előtt, hogy az akkor három társulattal megvalósuló seregszemle Magyar- ország ma már legöregebb s egyik legnagyobb fesztiváljává növi ki magát. Holott az elmúlt években már sokan temették, s ma is van­nak, akik szerint a schengeni öve­zetben már nincs értelme határokat húzni. A fesztivál mégis él és virul, s a kolozsvári társulat kivételével az összes határon túli színház képvi­seltette magát. Amint már írtam, a fesztivál Szigligeti Lüiomfijával indult, s a beregszászi társulat mintha ráka­pott volna a burleszkre, előadását a korabeli Chaplin-filmek hangula­tában készítette el, posztmodem elemeket is bőven alkalmazva, s nem akármilyen jutalomjátékot nyújtva. A társulat két éve gyakor­latilag kettészakadt, hiszen a fő­rendező, Vidnyánszky Attila a csa­pat sztáijaival Magyarországra köl­tözött, jelenleg Debrecenben dol­KONCERTAJÁNLÓ Ha Lenny Kravitz nem a zenei szempontból gyakran és jogosan bírált kilencvenes években vált volna ismertté, hanem mondjuk tíz évvel korábban vagy később, bizo­nyára még nagyobb világsztár lett volna belőle. Sokoldalú zenész. 1964-ben született New Yorkban. Szülei tévés személyiségek, nekik köszönhetően olyan legendás ze­nészekkel is- találkozhatott, mint Duke Ellington vagy Mües Davis. A nyolcvanas évek második felében Prince helyett már elsősorban a klasszikus rockzene vonzotta, olyan előadók és zenekarok reper­toárja volt rá hatással, mint Jimi Hendrix, Curtis Mayfield, a Led Zeppelin vagy a The Beatles. Első nagylemeze 1989 szeptemberében jelent meg Let Love Rule címmel, goznak. Ez viszont lehetőséget adott az eddig takarásban lévő szí­nészeknek, hogy megmutassák, az elmúlt évek nem múltak el nyomta­lanul, s mind a Liliomfi, mind a szombaton bemutatott Háztűz- néző rendkívüli élménnyel ajándé­kozta meg a nagyérdeműt. Ez utóbbi előadás szintén bőven ada­golta a burleszkelemeket, mégis benne volt a gogoli keserű komédia minden alkotóeleme. A szabadkai­ak előbb Gorkij Kicsik és polgárok című darabját mutatta be Verebes István rendezésében, majd Müller Péter zenés játékát, a Szomorú va­sárnapot, amely az azonos című sláger szerzőjének, Seress Rezső­nek a némileg édesbús története. A Pálfi Ervin játéka által fémjelzett előadás a két éve színre vitt Záróra adekvát folytatásaként is tekinthe­tő. A székelyudvarhelyiek az Elekt­rát mutatták be modem táncszín­házi elemekkel körítve, a nagyvá­radiak pedig a Godspell című musi­calt hozták el Kisvárdára. A szlová­kiai magyar társulatok közül a kas­saiak már bemutatkoztak A Janiká­val, amit Korognai Károly rende­zett, s az ő rendezésében láthatjuk majd a Hyppolit, a lakájt is. Akomá- romiak A bor című népszínművel mutatkoztak be, s ma láthatjuk tő­lük Charlotte Keatley darabját Lé­vai Adina rendezésében. Az idén bemutatkozik a dunaszerdahelyi Epopteia Színházi Műhely is, akik a Hogyan ettem kutyát című mono­drámával és A helység kalapácsával szerepelnek a fesztiválon. amit 1991 áprilisában a Mama Said című követett. Madonnának kö­szönhetően zenei háttéremberként is nagy sikerre tett szert, ő az egyik szerzője a popkirálynő 1990-es botránydalának, a Justify My Love címűnek. Kilencedik albuma idén februárban került a boltokba It Is Time For A Love Revolution cím­mel, a mostani világkörüli turné er­re épül. A gitáros-énekes legna­gyobb amerikai slágere, az It Ain’t Over ’til It’s Over 1991-ben a Bill­board magazin kislemezlistáján az ezüstérmes pozícióig kúszott fel, Nagy-Britanniában az 1999-es Fly Away című szerzeménye jutott leg­tovább, egy hétig listavezető volt. Lenny Kravitz holnap Pozsonyban ad koncertet - aki esetleg lemarad róla, pótolhatja az élményt a Papp László Budapest Sportarénában, ahol július 22-én lép fel. (pj) Szombaton este nyolc óra­kor előbb a Jókai Napokkal párhuzamosan zajlott, első alkalommal megrendezett Kaszás Attila Versmondó Fesztivál díjait adták át a harmincegy induló közül kikerült győzteseknek a Komáromi Városi Művelődési Központban, majd a diák- és a felnőtt színjátszó együttesek tró­feái következtek. A fődíjat megosztva az őrsujfalui ÉS?! Színház, valamint a pozsonyi HomoDram tár­sulat vehette át. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Solténszky Tibor, a zsűri elnöke elragadtatással beszélt a csopor­tok idei teljesítményéről. Sok­színű, erős, ütős - ezekkel a jel­zőkkel illette a 45. Jókai Napokat, kiemelve, hogy a klasszikusoktól a kortárs művek felé mozdult el a fesztivál, ami jót tett a rendez­vénynek. Hatalmas ováció tört ki a nézőtéren, amikor kimondott egy régóta várva várt mondatot: „A mondat olyan egyszerűen igaz, ahogy kimondom - a zsűri úgy gondolta, hogy eddig ez volt a leg­jobb Jókai Napok mint színházi fesztivál. Ilyen sok, részletében vagy egészében jó produkcióval nem találkoztunk még.” Ennek megfelelően a zsűri feltűnően sok díjat ítélt oda az idén. „Hála az égnek, sok díjat adhattunk. Még így is szigorúak voltunk, mert még ennél is több díjra esélyes munka bukkant fel az elmúlt héten - fejtette ki Sol­ténszky Tibor. - Nagyon jó szín­vonalú előadásokat láthattunk. Nem megúszni akarták a színház- csinálást, hanem megszenvedték, hogy a lehető legjobb lehessen. Nagyon sok érett színészi alakí­tást is láthattunk. Közülük is ma­gasan kiemelkedett Laboda Ró­berté, aki több előadás terhét ké­pes volt a vállára venni, és nagyszerűn dolgozik. Jó dolog, hogy noha a televízió a maga dra- matikusnak gondolt műfajaival nagyon igénytelen színészetet su­gall a mai világnak, itt a fiatalok mást gondolnak erről. Tétje van, ha itt kiállnak a közönség elé, és nem lehet alibiből, készen hozott dolgokból összefércelni valamit.” A diákszínjátszók mezőnyéről szólva a neves magyarországi színházi szakember elmondta, komoly értékek születtek. Nem csak a hagyományos módon gon­dolkodó füleki csapatnál, amely megint le tudta venni a lábáról a zsűrit és a közönséget a hihetetle­nül tiszta, pontos, szép, egyszerű diákszínházi játékával. Izgalmas volt Csizmadia Gabi és alsóbodoki csapata, valamint a dunaszerda­helyi Novus Ortus munkája is. A felnőtteknél a nagy múltú együt­tesek közül kevesen jöttek el az idén, az egyetemistamezőny lett a domináns. „Nagy előnyük, hogy érvényes színházkereső kísérlete­ket láthattunk tőlük. Az egyete­misták megengedhetik maguknak azt a szabadságot, hogy kísérle­teznek, kreatív színjátszással fog­lalkoznak, a saját hangjukat keresik” - jegyezte meg Solténsz­ky Tibor. S hogy mi döntött a fődíjakról? „Diákszínjátszók szokták feldol­gozni A helység kalapácsát Petőfi­től, mert abban a korban gondol­ják, hogy érdemes foglalkozni ezekkel a vicces élethelyzetekkel, melyek egy falusi szerelmi há­romszögről szólnak. Az őrsújfalui ÉS?! Színház tagjai érett, felnőtt fejjel komolyan vették és megmu­tatták, hogy érvényes színházi történetté tud válni. Pontosak, a szakma minden csínja-bínja ott van a kisujjukban, vagy ha nem, akkor nagyon tudják, hogyan kell egy előadásban kihozni magukból a maximumot. A másik fődíjas, a pozsonyi egyetemisták Homo­Dram csoportja két formáció egyesüléséből jött létre, és sze­rencséjük van, hogy Rakottyay Kati szólította meg őket színház- csinálásra. Érett rendezői megol­dásokkal terelgette a kollégáit, nagyon finom egyensúlyban tart­va a komikumot és a tragikumot az előadásban, és vezette őket egy olyan ösvényen, amelynek nincs nagyon hagyománya a magyar színházban. A cseh vagy a lengyel közegben inkább tudják, hogyan lehet viszonyulni egy nem natura­lista színházban, mégis természe­tesnek ható jelenetek során a sze­rephez. Nagyszerű eredményeket értek ezzel a Negyedik nővérrel” - méltatta a legjobb előadásokat a zsűri elnöke. Kárpáti Péter drámaíró, drama­turg először járt a Jókai Napokon. Szűz szemmel nézte a fesztivált, először találkozott azokkal a csa­patokkal, amelyekről a zsűri tag­jaként véleményt kellett monda­nia. „Nagyon jó volt az összbe­nyomásom. Sokkal többet kap­tam, mint reméltem, pedig ko­rábban is jókat hallottam a ren­dezvényről. Ráadásul: ahogy ha­ladtunk előre a programban, egy­re izgalmasabb előadásokat lát­tunk, komoly színházi munkákat. Emiatt aztán, amikorra a döntésre került a sor, bajba is kerültünk. Bár a versenyprogramban szám­szerűen nem volt sok előadás, az értékeléskor kiderült, hogy ezen belül sokkal több tartozott az első vonalba, mint ami ebből kima­radt. Körülbelül öt olyan előadást tudnék mondani, amelyek közül bármelyik megkaphatta volna a fődíjat.” Kárpáti Péter úgy látja, a Jókai Napok színvonala tulajdon­képpen a lenyomat^ az elmúlt évek munkájának: azoknak a színházi táboroknak, képzések­nek, amelyeknek köszönhetően megjelent egy fiatal rendezőnem­zedék. Izgalmas, etűdökre és imp­rovizációra építő színházat képvi­selnek, ezen belül jelenik meg a saját egyéniségük. Nem a hivatá­sos kőszínházak formáit másol­ják, tele dilettáns elemekkel, ha­nem abból a másfajta érzékeny­ségből indulnak ki, amely az ama­tőr és diákszínjátszás sajátja.” Azt mondja, számtalan izgal­mas színpadi pülanatot visz haza Komáromból. Elsőként rögtön az őrsújfalui ÉS?! Színházat említi: ,A helység kalapácsának minden pülanata élmény volt. Külön ér­dekessége volt az előadásnak, hogy mennyi elképesztően érde­kes figura élt együtt a színpadon. Mindannyiuknak erős komikus vénája van, akár blődlit is csinál­hattak volna - hisz tudnának bo­hóckodni, ami belefér. És mégis: finom ízléssel csak odáig mentek, ameddig szabad.” Apró csodaként említi a füleki Apropó Kisszínpad meseelőadását - Szvorák Zsuzsa pontosan tudja, milyen a gyere­kek tehetsége, nem egy elképzelt produktum felé tolja őket, hanem harminc boldog gyerekkel játszik. Kárpáti Péter drámaíróként ér­zékenyen figyelt a szövegekre is. Mint mondja, az egyik legizgalma­sabb munka ebből a szempontból a NYEKK előadása, az Akárki című középkori moralitás volt: „Rosszul voltam a gondolattól, hogy meg kell néznem egy középkori játékot, ahol majd a szereplők klepetusban állnak és hadonásznak a színpa­don. Ehhez képest a középkori ré­tege tökéletesen mai színházzá és szöveggé változott - érdekes mó­don pont a beékelődő jelenkori etűdöket éreztem elsietettnek. Komoly, nagy lélegzetű darabok nem nagyon voltak a fesztiválon, a kivétel Glowacki Negyediknővére. Ezt csontra húzta a pozsonyi HomoDram, kevesebb, mint a fele maradt meg a szövegnek. És mű­ködött, nagyszerű előadás szüle­tett. A darab humora és abszurdi­tása felerősödött, meg merem kockáztatni: jobbnak éreztem a szöveget ebben a rövidebb válto­zatban, mint ahogy a budapesti Radnóti Színházban láttam.” (szél, as) A 45. JÓKAI NAPOK DÍJAZOTTJAI Fődíj ÉS?! Színház, Orsújfalu; Ho­moDram társulat, Pozsony Nívódíj (felnőtt színjátszó együttes) NYEKK - Nyitrai Egyetemisták Kínjátszó Köre Nívódíj (diákszínjátszó együttes) Apropó Kisszínpad, Fülek Rendezői díj Tóth Gábor - NYEKK; Csizmadia Gabriella - MOSZ Diákszínpad, Alsóbodok; Rakottyay Katalin - HomoDram, Pozsony (Gergely József-díj) Színészi fődíj Laboda Róbert - HomoDram, Pozsony; NYEKK - Nyitrai Egye­temisták Kínjátszó Köre Legjobb epizódszereplő Ölvecki András - GIMISZ Szín­pad, Komárom Ferenczy Anna-díj Benkó Júlia - Apropó Kisszín­pad, Fülek Csémy Éva díja a legkreatívabb előadásnak MOSZ Diákszínpad, Alsóbodok Kiss Gábor Gibbó díja a legjobban fotózható előadásnak Apropó Kisszínpad, Fülek Azsűrikülöndíjai Erdélyi Gábornak - énekes színészi teljesítményéért; Mül­ler Zsófiának - alakítás díj; Tóth Károlynak - alakítás díj; Kantár Balázsnak - az Akárki-ben nyúj­tott alakításáért; Kovács István­nak - Steve szerepének meg­formálásáért; Fero Mráz és Ja­na Bialová részére az Apropó Kisszínpad előadásának látvá­nyáért; IQ. Csák Istvánnak - a Tanulmány a nőkről című elő­adás hangtechnikai munkájá­ért; A dunaszerdahelyi Novus Ortus Diákszínpadnak - a társu­lati munkáért; A galántai Tsízió Diákszínpadnak - az előadás zenéjéért; A dunaszerdahelyi Novus Ortus Diákszínpadnak - az előadás díszletéért; Az őrsúj­falui ÉS?! Színháznak - a leg­jobb jelmezért Az idei szlovákiai koncertszezon legjobb fellépését várjuk Lenny Kra- vitztől (AP Photo/Steven Governo) Lenny Kravitz holnap a szlovák főváros vendége Világsztár Pozsonyban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents