Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-18 / 141. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 18. Külföld 9 Tovább romlik a biztonsági helyzet Afganisztán déli vidékein - mozgósították a tartományt ellenőrző kanadai csapatokat is (Reuters-felvétel Kanadai NATO-katona a válságövezetben Harc lesz Kandahárban ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Felkészülnek a NATO és az afgán hadsereg támadására azok a tálib harcosok, akik mintegy tíz falut vontak ellenőrzésük alá Kandahár tartomány Argandáb körzetében. A lázadók közt vannak azok a tálibok is, akiket pénteken szabadítottak ki egy rajtaütés során a kandahári börtönből. A félezer tá­lib harcos hidakat rombolt le és ak­nákat telepített, miközben az el­lenőrzésük alá került falvakból mintegy hétszáz család, körülbelül négyezer ember menekült el. A CNN-nek nyilatkozó Sardar Mohammed helyi rendőrtiszt sze­rint a tálibok küenc-tíz falut tart­hatnak az ellenőrzésük alatt az Ar­gandáb folyó nyugati partján. A tartományt ellenőrző kanadai csa­patokat is mozgósították. „Ha en­gedélyt kapunk a parancsnokoktól, megtámadjuk a tálibokat” - jelen­tette ki. „Elfoglaltuk a vidék nagy részét, és ez jó hely a harcra. Most vájjuk a NATO és az afgán hadsereg erőit” - jelentette ki az AP riporterének Mullah Ahmedullah tálib parancs­nok. A CNN emlékeztetett: Argan­dáb körzete azon vidékek közé tar­tozik, amelyeket a szovjet hadsereg sem tudott elfoglalni 1979 és 1989 között, illetve arra, hogy Kandahár tartomány a tálibok egyik fellegvá­rának számított az amerikaiak 2001-es beavatkozása előtt. A Kandahárral szomszédos Hel- mand tartományban állomásozó brit erők újabb, 230 fős erősítést kapnak, így létszámuk 8000 fölé nő jövő tavaszig Sir Mike Jackson tá­bornok szerint. A brit döntés és a kandahári helyzet is azt jelzi, nem javul a helyzet az ország déli vidé­kein. (o-o, m) Megállapodás született Izrael és a Hamász között Tűzszünet a Gázai övezetben ÖSSZEFOGLALÓ Sarkozy új katonai doktrínája - leépítés a hadseregnél, erősítés a hírszerzésnél Párizs visszatér a NATO-ba Kairó/Gáza. Tűzszünet lép életbe holnap kora reggeltől a Gá­zai övezetben. Ebben állapodott meg az egyiptomi közvetítéssel fo­lyó tárgyalásokon Izrael és az övezetben hatalmon lévő palesz­tin iszlamista Hamász mozgalom. A hírt a Mena hivatalos egyiptomi hírügynökség jelentette be egy magas rangú egyiptomi tisztség­viselőre hivatkozva. Egy neve elhallgatását kérő pa­lesztin illetékes leszögezte: a megállapodáson nem változtat, hogy Izrael tegnap megölt hat pa­lesztin fegyverest az övezet déli részén. Az utóbbi napok kölcsö­nös támadásait úgy kommentálta: Washington. A nukleáris biz­tonságot felügyelő amerikai in­tézmény (ISIS) legújabb jelentése szerint atomtöltetek tervrajzait ta­lálták meg svájci csempészek szá­mítógépein. A washingtoni kor­mány amiatt aggódik, hogy atom­titkok illetéktelen kezekbe kerül­hetnek. Az ISIS megvizsgálta annak a ta­valyi hírszerzési értesülésnek a je­lentőségét, amely szerint Irán 2003-ban felfüggesztette atom­fegyver-tervezési programját, és ennek hatására a Bush-kormány enyhébben ítélte meg az Irán jelen­tette veszélyt. Ha Irán részletes atomtöltet-tervrajzok birtokába jut a nukleáris feketepiacon, akkor nem kell saját terveket készítenie atomfegyver-programja kereté­Washington. Pszichológusok szaktudását is igénybe vette az amerikai titkosszolgálat, hogy ki­dolgozza a terroristagyanús sze­mélyekkel szembeni durva valla- tási módszereket, egyebek mellett a kutyákkal való megfélemlítést, a meztelenre vetkőztetést és a hu­zamosabb állásra való kényszerí­tést. Ezt állapította meg egy wa­shingtoni szenátusi bizottság. A testület szerint a hadsereg jo­gászai figyelmeztették a kormányt, hogy törvénybe ütközőek lehetnek az ilyen módszerek, de ezt figyel­men kívül hagyták. A vizsgálati mindkét fél igyekezett azt a lát­szatot keltem, hogy az erő pozíci­ójából tárgyal. Az egyezség értel­mében a Hamász beszünteti az iz­raeli települések elleni rakéta- és aknavető-támadásait, Izrael pe­dig a Gázai övezet elleni katonai akcióit. A megállapodás tényét a Hamász is megerősítette, hangsú­lyozva: folytatódnak az egyiptomi közvetítéssel zajló tárgyalások. Izraeli és palesztin vezetők pár órával korában egyaránt értésre adták, bármilyen tűszüneti megál­lapodás szülessék is, Izrael csak fo­kozatosan vagy részlegesen fog könnyíteni a Gázai övezet blokád­ján, amelyet a Hamász egy évvel ezelőtti erőszakos hatalomátvétele nyomán léptetett életbe. (MTI,ú) ben. Elmek veszélyét kell megvizs­gálni - mondta egy magas rangú amerikai tisztségviselő. Hozzátet­te, állandóan lehet aggódrú amiatt, hogy egy latorállam vagy egy ter­rorszervezet olyan információhoz jut, amelynek köszönhetően fel tudja gyorsítani fejlesztési tevé­kenységét. A CIA és az amerikai külügy nem fűzött megjegyzést a jelentéshez. Svájci nyomozók 2004-ben bukkantak rá a szóban forgó tervekre olyan csempészek számítógépem, akik kapcsolatban álltak Abdel Kadír Kán atomtudós­sal, a pakisztáni atomprogram aty­jával. Kán 2004-ben beismerte, en­gedély nélkül atomtechnológiát adott el Iránnak, Líbiának és Észak- Koreának. A Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) illeté­kese szerint mások is szerezhettek üyen tervrajzokat. (MTI, ú) anyagot ismerő illetékesek nevük elhallgatását kérték, mivel a do­kumentumot hivatalosan még nem tették közzé. A bizottság a vallatási eljárások kidolgozásában segédke­ző katonai pszichológusokat is meghallgatja. Az Amerikai Pszichológusok Szövetsége (APA) tavaly augusz­tusban tiltóttá meg tagjainak, hogy részt vegyenek vagy segédkezze­nek olyan vallatási technikák al­kalmazásában, amelyeket terroris­ta foglyokkal szemben alkalmaztak az utóbbi években a kubai Guantá­namo börtöntáborában, az iraki Abu Graib börtönben és több más CIA-létesítményben. (MTI, ú) Párizs/Brüsszel. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár üd­vözölte, hogy Franciaország hamarosan újra csatlakozik a szövetség integrált katonai szervezetéhez. Sarkozy el­nök szerint a terrorfenyege­tettség elleni harc az egyik legfontosabb feladat. ÖSSZEFOGLALÓ Franciaországnak és hadseregé­nek alkalmazkodnia kell az új fe­nyegetésekhez, amelyek közül a legvalószínűbb egy vegyi és bioló­giai fegyverekkel végrehajtott ter­rortámadás. Ezt tegnap mondta Ni­colas Sarkozy országa új védelmi doktrínájáról háromezer katona előtt tartott beszédében Párizsban. A francia elnök szerint a biztonsági erők hatékonyságának köszönhe­tően nem volt az utóbbi években semmilyen támadás Franciaor­szágban, de „a fenyegetés ugyan­akkor valós és még súlyosabb, új formákat ölthet, nukleáris, vegyi és biológiai eszközökkel”. Az utoljára 14 éve meghatározott védelmi stra­tégia új változata a francia hadse­reg drasztikus leépítésével a hír­Demokrata MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A1 Gore, a Demok­rata Párt egyik legbefolyásosabb személyisége bejelentette, min­dent megtesz Barack Obama de­mokrata párti szenátor elnökké vá­lasztása érdekében. A volt amerikai alelnök és Nobel-békedíjas környe­zetvédő Detroitban azt mondta, az USA-nak változásra van szüksége nyolc év hozzá nem értés, mellő­zöttség és kudarc után. Szenvedé­lyes hangon támadta George Busht, aki a 2000. évi választáson máig vitatott módon legyőzte őt. Gore több szavazatot kapott, mint republikánus vetélytársa, de a leg­felsőbb bíróság az akkori patthely­zetet a floridai szavazatok újra­számlálásának leállításával oldotta föl, így Bush szerezte meg az elek­tort szavazatok többségét. A1 Gore sorolta Bush hibáit, kezdve a Katrí- na-hurrikánra adott elhibázott vá­lasztól a gazdasági bajokon át a külpolitikai melléfogásokig. Gore arról is beszélt, hogy John McCain szenátor, a várható repub­likánus elnökjelölt, vietnami vete­rán minden tiszteletet megérde­szerzés erősítésére helyezi a hang­súlyt. Az elkövetkező húsz évre meghatározott doktrína célja az, hogy „Franciaország diplomáciai és katonai nagyhatalom maradjon, amelyhez jól felszerelt, felkészült és moderrúzált hadseregre van szüksége”. A stratégiai prioritások megváltozásának következmé­nyeként 2015-ig 54 ezer polgári és katonai alkalmazottat bocsátanak el a jelenlegi 320 ezerből; a száraz­földi erők 17 százalékát építik le, a légierő 24 százalékát bocsátják el, a haditengerészet létszáma pedig 11 százalékkal csökken. Sarkozy megígérte, a megtaka­rított pénzt a védelem fejlesztésé­re fordítják. Fejlesztik a földi és űrfelderítést, s kisebb, de jobban felszerelt és gyorsabban bevethe­tő alakulatokat hoznak létre. A je­lenlegi 50 ezer helyett 30 ezer fős egységek konfliktusok megoldá­sát szolgálnák Afrikától Koszovón és Libanonon át Afganisztánig. Az új védelmi doktrína ismertetése­kor Sarkozy megerősítette a bu­karesti NATO-csúcson elhangzott bejelentését, hogy országa hama­rosan újra csatlakozik az észak-at­lanti szövetség integrált katonai szervezetéhez. Az elnök hangsú­mel. Ugyanakkor kifejtette: a kor és a tapasztalat nem egyenlő a jó ítélőképességgel, amely Obamát jellemzi. Utalt rá, hogy a demokra­ta szenátor a kezdetektől ellenezte az iraki háborút. Konzervatív elemzők erre megjegyezték: Gore lyozta, békeidőben Franciaország egyetlen katonai kontingenst sem fog a NATO parancsnoksága alá rendelni. A nukleáris elrettentés kizárólag nemzeti jellegű marad, „ugyanakkor meggyőződésem, hogy az elrettentés léte önmagá­ban hozzájárul Európa bizton­ságához”. Sarkozy tegnap szorgalmazta új európai intervenciós egységek - összesen mintegy 60 ezer fő - létrehozását is. Az integrált katonai szervezet­ből Charles de Gaulle tábornok 1966-ban vonta ki országát az USA-val szembeni függetlenségre hivatkozva. A visszatérés Fran­ciaország utolsó szimbolikus lé­pése lesz a NATO-hoz való újra- csatlakozásban, hiszen Párizs már ma is aktívan részt vesz a katonai szövetség költségvetésében és hadműveleteiben. Sarkozy arra is ígéretet tett, hogy a jövő hónap­ban kezdődő francia uniós elnök­sége alatt új lendületet ad a közös védelmi politikának, és felújítja az afrikai országokkal kötött védel­mi szerződéseket. Jelenleg 9 ezer francia katona, a külföldön szol­gálók egyharmada állomásozik Afrikában. (MTI, s, ú) egykori alelnökjelöltje, Joe Liber­man szenátor időközben elhagyta a Demokrata Pártot és jeleiúeg McCain kampányát támogatja. Obama pedig bejelentette: még az elnökválasztás előtt elutazik Af­ganisztánba és Irakba. (MTI, ú) Nukleáris töltetek tervrajzait találták meg Atomtitkok csempészeknél ÖSSZEFOGLALÓ Segítettek a vallatási módszerek kidolgozásában Sárosak a pszichológusok ÖSSZEFOGLALÓ Al Gore: Amerikának változásra van szüksége nyolc év hozzá nem értés után kampányoffenzíva Al Gore (jobbra) támogatásának rendkívüli súlya van (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Magyarverés Temerinben Temerin. Súlyosan bán­talmaztak a Szerbiához tar­tozó vajdasági Temerinben két magyar fiatalembert. A tegnapi tájékoztatás szerint június 14-én ok nélkül súlyo­san bántalmazták az utcán békésen közlekedő 19 éves K. Rolandot és a 18 éves K. Vik­tort. Rolandot sörösüveggel leütötték és megrugdosták. Sérülései olyan súlyosak vol­tak, hogy az újvidéki kórház­ban szombaton sürgős műtéti beavatkozásra volt szükség, hogy ne veszítse el látását. Az incidenst követően a tettesek terepjárójukba pattantak és elmenekültek a helyszínről. A rendőrség közölte, az ügy nyomozati szakasza még nem ért véget. (MTI) Berlusconit védelmezik Róma. Süvio Berlusconi olasz kormányfőt támogató honatyák „kormányfőmentő” módosító indítványt nyújtot­tak be a bűnözés elleni tör­vénytervezethez. Ennek se­gítségével Berlusconi elkerül­hetné, hogy a bíróság bűnösnek találja pénzügyi visszaélés bűntettében. A Ber­lusconi vezette Szabadság Népe (PdL) pártszövetség két szenátora az utolsó pillanat­ban nyújtott be módosítási in­dítványt, amelynek értelmé­ben egy évre felfüggesztenék a 2002 előtt elkövetett vala­mennyi bűncselekményügyé­ben folyó tárgyalást, kivéve a maffiabűnöket, a munkahelyi baleseteket és a 10 évvel bün­tethető bűncselekményeket. Az indítványt azzal indokol­ták, hogy így a bíróságok a sú­lyosabb bűncselekményekre összpontosíthatnának. (MTI) Ismét lőttek Libanonban Bejrut. Három ember meghalt és négy megsebesült az ellenzéket és a kormányt támogatók között tegnap haj­nalban kirobbant fegyveres incidensben Libanon keleti részén. Az összetűzések két fa­luban történtek, a szembenál­lók géppisztolyból és rakéták­kal lőtték egymást, de reggel­re megnyugodott a helyzet, miután a hadsereg erősítést küldött a helyszínre. (MTI) Vallási fanatizmus Iszlámábád. Négy síita muzulmánt megöltek tegnap feltételezhetően tálibokkal szövetséges fegyveresek Pa­kisztán északnyugati részén. Az incidens Hangú városá­ban történt, a támadók gép­kocsiból nyitottak tüzet egy férfiakból álló csoportra a város főterén. Az áldozatok mind ugyanabból a családból valók. Kures Hán hangúi rendőrfőnök vallási indítta­tásúnak tartja a támadást. Előző nap robbantásos me­rényletet követtek el az or­szág északnyugati részén egy síita mecsetnél, legkevesebb négy ember életét vesztette. Pakisztán 160 millió lakosá­nak mintegy húsz százaléka a suta felekezethez tartozik, a többi szunnita. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents