Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-18 / 141. szám, szerda

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 18. www.ujszo.com 45. Jókai Napok - mai műsor 10.00 - VMK. Déry-Pós-Presser-Adamis-di Prima-Osti: Popfeszti­vál - retromusical (VISTA Színtársulat, Komárom), rendezte: Kiss Péntek József 14.00 - Vásárcsarnok. Flash Mob 15.00 - Jókai Színház - Vasmacska Stúdió. Múzeumi Szalon, a vendégszékben: Vas Ottó előadóművész, tanár, beszélgetőtárs: Miklósi Péter 17.00-19.00-VMK. Szakmai értékelés 19.00 -VMK-kamara. Pozsgai Zsolt: Razzia, avagy valaki megöl­te Lopez-Dialt - bűnügyi játék (Novus Ortus Diákszínpad, Duna- szerdahely), rendezte: Takács Tímea 21.00 - RÉV. A Gurigongo Symposium felolvasó színháza Megjelent az Irodalmi Szemle júniusi száma Az államosított irodalom Zsúfolásig megtelt nézőtér előtt nyitották meg hétfőn a 45. Jókai Napokat a Komáromi Jókai Színházban Még a színpadon is folyt a tánc Horváth Viktória mint Ledér a komáromi GIMISZ Színpad Csongor és Tünde című előadásában (Görözdi Szilárd felvételei) LAPAJÁNLÓ „A magyar irodalom alakulástör­ténetébe, az irodalmi életbe és az irodalom autonómiájába soha ah­hoz fogható durva beavatkozásra nem került még sor, mint az 1948-as kommunista fordulatot követő évtizedekben és enyhébb formában később is, egészen a nyolcvanas évekig, amikor a szocia­lista realizmus dogmáját már azok kitervelői és végrehajtói sem vették egészen komolyan” - írja Grendel Lajos irodalomtörténeti tanulmá­nyában, melynek Az államosított irodalom korszaka címet adta. Arra a kérdésre, „megszakadt-e... a ma­gyar irodalom szerves belső, auto­nóm fejlődése 1948 után?” árnyalt képet kaphatunk. Egyrészt, hogy a „legjobb magyar írók művei” (Sza­bó Lőrinc, Kassák Lajos, Németh László és Weöres Sándor, majd Pi­linszky János, Nemes Nagy Ágnes, Mándy Iván, Mészöly Miklós és még sokan mások) 1953-54-ignem kerülhettek a nyilvánosság elé, másrészt, hogy „az ötvenes évek­ben pályájukat kezdő, és főleg a né­pi irodalom törekvéseit folytató nemzedék számos képviselője (Ju­hász Ferenc, Nagy László, Csoóri Sándor, Sarkadi Imre, Sánta Fe­renc, illetve Orbán Ottó, Kertész Ákos, Csurka István és mások) ran­gos művekkel járult hozzá a ma­gyar irodalomnak az ötvenes évek­ben megszakadt folytonossága helyreállításához.” Az „irodalom- történeti fordulatok vagy paradig­maváltások” között említi Tandori Dezső és Esterházy Péter munkás­ságát, „ a kiforrott új lírai és epikai beszédmódok sikerét”, melyek be­árnyékolták „az államosított iroda­lom korszakának műveit”. Fontos ezt hangsúlyozni, hisz az izmusok tobzódása és a vásári „kikiáltók” gátlástalansága (az új sütetű iroda­lomtörténetek tanúsága szerint!) nem ismer határokat. Az értekező prózában Hogya György Meg nem írt esszé a magyar bujdosókról című írását, László Erika Kosztolányi Dezső Rilke-for- dításaival foglalkozó tanulmányát és Pomogáts Béla Civil társadalom és politikai kultúra Magyarorszá­gon című publicisztikai jellegű cik­két említhetjük. A Könyvről könyv­re rovatban Kovács Győző Ágh Ist­ván önéletírását (Kidöntött fáink suttogása) méltatja, Köbölkúti Varga József Emlékekből összeállí­tott piramis címmel Végh Péter (Láthatatlan jelenlét) kötetéről, Aich Péter pedig Perben a civilizá­cióval címmel Csóka Ferenc (Tíz golyó Isten szívébe) közelmúltban megj elent regényéről írt kritikát. A szépirodalmat Gyüre Lajos szonetkoszorúja, Csoóri Sándor és Tóth László versei képviselik. Gál Sándor megindítóan szép elbeszé­lése (Az Egy és az Egész második része) Égi harmat címmel jelent meg. Köszönti a lap a nyolcvanéves Gály Ivánt, Duba Gyula esszéje pe­dig Rácz Olivér életművébe enged bepillantást. A folyóiratot a Poso- nium Művészeti Életműdíjjal ki­tüntetett Lipcsey György műveivel illusztrálták, (zsolt) Nagyon sokan várták az idei országos színjátszó­fesztivált, fiatalok és lélek­ben fiatalok egyaránt. Erről szólnak a Visszhangban, a 45. Jókai Napok fesztivál­lakóinak napilapjában megjelent első írások, és ezt tapasztaltam a Komá­romi Jókai Színház zsúfo­lásig megtelt nézőterén a megnyitó előtti percekben. SZÉL JÁNOS Ismét együtt van a hazai ma­gyar színjátszók „nagy családja”, amely hat napig a rendezvényso­rozat névadójának városában csi­nálja a fesztivált! Ä megnyitón előbb Nagy Gá­bor, az idei Tompa Mihály Orszá­gos Vers- és Prózamondó Verseny felnőtt kategóriájának győztese szavalta el Weöres Sándor Fű, fa, füst című versét, majd még a líra hangulatában egyperces néma csenddel adóztak a jelenlévők Kiss Mihály, a szlovákiai magyar kultúra idén elhunyt ismert fák­lyavivője emléke előtt. Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere megnyitóbeszédében azt hagsú- lyozta, hogy aki a hazai magyar színjátszásért tesz, az a magyar kultúra jövőjéért is cselekszik. A diákszínjátszók és a felnőtt színjátszó csoportok versenyében először a komáromi GIMISZ Szín­pad állt a közönség és az öttagú zsűri elé. A komáromi gimnazisták az ünnepi fesztivál nyitányához igazodva méltón játszották el Vö­rösmarty Mihály Csongor és Tün­de című meséjét kamaszoknak és felnőtteknek. Az előadás központi díszleteleme egy nagyszerűre ter­vezett fa volt. Az elején ebből men­tették ki, majd a végén ebbe zárták vissza Mirigyet, akit Jókai Ágnes alakított. Valamennyi szereplő ékesen beszélt a színpadon. Sméja Tamás (Balga) alakításáért nyílt színi tapsot kapott, Ledér szerepé­ben pedig Horváth Viktória aratott elismerést a nézők soraiban. Hétfőn késő este a Komáromi Városi Művelődési Központ nagy­színpadára ültette közönségét az idén húszesztendős losonci Kár­mán József Színház. Gyárfás Mik­lós Tanulmány a nőkről című ze­nés vígjátékát vitte színre velük Krizsik Alfonz rendező. A három házaspár válását lebonyolítani készülő ügyvédnő és a kikapós féljek hatvanas-hetvenes évekbeli retroslágerekkel fűszerezett tör­ténetében a nézők két alkalom­mal is táncra perdülhettek a szín­padon. Tegnap délelőtt tíz órakor távo­li vidékekre hívta a közönséget Hlavatý Márta rendező' a Vannak vidékek... című irodalmi színpadi összeállításukkal. Olyan helyekre, ahol veszélyben az anyanyelv. Kár, hogy a színpadról közvetített hangos üzenetüket mindössze hetvenegy néző látta a kétszázöt­ven fesztiválozó közül. Lapzártánk után valóságos „színjátszólavina” indult be Komá­romban. A kassai KGSzT Diákszín­pad, a komáromi D-Rím Színpad, a Nyitrai Egyetemisták Kínjátszó Köre és a nagymegyeri Sic Transit előadásairól holnap szálolok be. Ahogy arról is, hogyan sikerült Öt perc hírnévhez jutniuk mindazok­nak, akik a Gurigongo Symposium Polgári Társulás felhívására meg­mutattak tehetségükből még va­lamit a színjátszáson kívül. Vörös Zoltán Csongor szerepében Június 21-én kezdődik Dunaszerdahelyen a Tündérkert Művészeti Fesztivál egyhetes rendezvénysorozata - tűzugrással, színházi előadásokkal, koncertekkel Tisztelgés a művészetek és a hagyományok előtt Nem hiányzik a műsor­palettáról a színház sem: a Tünet Együttes nevű magyarországi al­ternatív színház a Priznic című „laydown comedy”-t mutatja be, az Epopteia - Társulás - Műhely pedig az Apák - Leltár című do­kumentumszínház szakmai elő­készítő előadását. A Tündérkert része immár ha­gyományosan a színházi work­shop, amely a fesztivállal egy idő­ben zajlik, s amelyre a most zajló Jókai Napok résztvevői közül sze­retnének meginvitálni egy-egy te­hetséges csoportot. „A workshop tavalyi résztvevőit is a Jókai Napo­kon szólítottuk meg, s magam is meglepődtem, amikor a gyerekek úgy nyilatkoztak: számukra ez a lehetőség volt az igazi ajándék” - mondta Antal Ágota. A műsor egyetlen változása, hogy Franyó István Frapiruszok című kiállítása a művész betegsége tivált. vünket, és ezek a régi szerelmi rí- zenét szólaltat meg szaxofonon. (Somogyi Tibor felvétele) miattelmarad. MISLAY EDIT Június 21-én kezdődik Duna­szerdahelyen a Tündérkert Művé­szeti Fesztivál egyhetes rendez­vénysorozata. Kisebb jubileumot is ünnepel a Tündérkert, hiszen az idei már az ötödik évfolyama a fesztiválnak. „Azt szeretnénk, ha ez a feszti­vál színvonalas produkcióval igazi csemege lenne a művészetek ked­velői számára” - mondta Antal Ágota, a rendezvény főszervezője, a Városunkért Polgári Társulás el­nöke. A Tündérkert szervezői már a kezdetekkor a művészetek és ha­gyományok előtti tisztelgést, va­lamint az igényes szórakoztatást tűzték ki célul, emellett azonban minden évben van egy központi gondolata is a rendezvénynek, amely köré építik, s amely remé­nyeik szerint „továbbviszi” a fesz­„Ez az esztendő olimpiai év is egyben, ennek kapcsán olyan gon­dolatok foglalkoztattak, hogy me­lyek azok a belső hajtóerők, moti­vációk, amelyek a művészt alko­tásra ösztönzik, vagy például a sportolót arra, hogy az adott sportágban minél jobb eredmé­nyeket érjen el, sok esetben szinte önmaga korlátáit is legyőzve - magyarázta Antal Ágota. - E gon­dolatjegyében a fesztivál belépői­nek bevételéből a Dunaszerdahe­lyen élő, paralimpiai ezüst- és bronzérmes Csejtey Richárd aszta­liteniszezőt fogjuk támogatni, aki immár harmadik paralimpiájára készül.” Idén a fesztivál a Szent Iván-na- pi hagyományos tűzugrás-rituálé- val kezdődik. „Hatalmas tüzet sze­retnénk rakni - árulta el -, és egy kicsit az emberi lelkekben is tüzet szeretnénk gyújtani. Annyi sok olyan dolog van, ami nyesi a szí­tusok is hiányoznak már a mai éle­tünkből. Bízom benne, hogy kel­lemes lesz feleleveníteni őket. Eb­ben segít majd az Ardea zenekar, Nagy Iván és Varga Mónika. Ma­gyarországról a gyönyörű hangú énekesnő, Tóth Evelin érkezik, és Dés András dobost hozza magával. Meséltem Evelinnek a Tündér- kertről, Csallóköz legendájáról és hagyományairól, így ők kifejezet­ten erre a fesztiválra készülnek egy »révülettel«.” A Tündérkert népszerű prog­ramjai közé tartozik, így természe­tesen ezúttal is lesz hagyományok napja a Sárga kastély dús lombú fák sátra által védett udvarán, ahol június 22-én, vasárnap kora dél­utántól estig várja színes program a gyerekeket és a felnőtteket. Két izgalmas koncert is lesz: a négy ország híres jazzmuzsikusai- ból összeállt Visegrád Blues Band zenél, Vázsonyi János pedig Bach-

Next

/
Thumbnails
Contents