Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-17 / 140. szám, kedd
Külföld 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 17. Hága nem hajlandó hivatalosan bocsánatot kérni Srebrenica miatt perük a hozzátartozók Hollandiát ÖSSZEFOGLALÓ Hága. A holland katonák felelősségét igyekeznek bizonyítani az 1995-ös srebrenicai mészárlás áldozatainak hozzátartozói abban a polgári perben, amely tegnap kezdődött egy hágai bíróságon a kilencvenes években lezajlott délszláv háborúk legsötétebb fejezetéről. Hollandia ENSZ-békefenntar- tókat állomásoztatott annak idején a boszniai városban. Nehéz teherként hordozza katonáinak tétlenségét, amelyet a mintegy 8 ezer muzulmán lemészárlásával végződött szerb hadművelet alatt mutattak a holland kéksisakosok. Hat évvel ezelőtt egy erről készült jelentésbe belebukott a holland kormány, de Hága nem hajlandó hivatalosan bocsánatot kérni. Azt hangoztatja, a boszniai szerbeken kell számon kérni a mészárlást, a kéksisakosok tevékenységéért pedig az ENSZ-nek kell vállalnia a felelősséget. Ez az első polgári per az ügyben. Az eljárást olyan áldozatok hozzátartozói kezdeményezték, akik egy ideig a kéksisakosok bázisán húzták meg magukat, de onnan állítólag távozásra kényszerítették őket. Korábban a hozzátartozók kártérítésért is folyamodtak Hollandiához a bíróságokon keresztül. Az a per még nem zárult le. A holland állam évi mintegy 15 millió euróval segíti Bosznia újjáépítését, és ennek egy része kifejezetten Srebrenica támogatására szolgál. Szerb katonákl995. július 12-én Ratko Mladics boszniai szerb hadseregparancsnok utasítására rohanták le a boszniai várost, különválasztották a férfiakat a nőktől, majd közel 7 és fél ezer férfit és fiút kivégeztek. Wim Kok munkapárti vezetésű kormánya 2002 áprilisában azért kényszerülttávozni, mert egy helyi jelentés felelősnek mondta ki a holland békefenntartókat és rajtuk keresztül a kabinetet a mészárlás megakadályozásának elmulasztásáért. (MTI, ú) Erősödő kapcsolatok a zsidó állam és az EU között Izrael többet szeretett volna MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg. Az EU tagországai tegnap egyetértésre jutottak abban, hogy készek szorosabb kapcsolatokat kialakítani Izraellel, de előrelépést várnak a zsidó államtól a közel-keleti békefolyamatban. Az uniós külügyminiszterek luxembourgi értekezletükön hangsúlyozták: a kapcsolatok elmélyülésének olyan kontextusban kell végbemennie, amelybe „kiemelten beletartozik az izraeli-palesztin konfliktus rendezése a két államot előirányzó megoldáson keresztül”. A megállapodás néhány órával a Cipi Livni izraeli külügyminiszterrel tartandó találkozó előtt született. Egyébként Izrael sokkal szorosabb kapcsolatokat szeretne az EU-val, amit a Palesztin Hatóság és az arab államok a megszállt területeken létesített zsidó telepek bővítése miatt határozottan elleneznek. Diplomáciai források szerint az EU-tagállamok egyebek között a szociálpolitika terén erősítenék kapcsolataikat Izraellel, és nagyobb mértékben beengednék a csúcstechnológiával készült izraeli termékeket az uniós piacra. Ez messze elmarad Izrael tavalyi ajánlatától, amelyben rendszeres izraeli-EU csúcsértekezleteket és ágazati miniszteri találkozókat javasolt a külügyminiszterek éves tanácskozásán kívül. Újabb lakásépítésekre készülnek Jeruzsálem. Izrael újabb 40 ezer lakás építését tervezi a következő évtizedben Jeruzsálemben, beleértve az annektált keleti városrész zsidók lakta negyedeit is. A tervet vasárnap hagyta jóvá a belügyminisztérium alá rendelt jeruzsálemi várostervezési bizottság. A program számol Kelet-Jeruzsálem körülbelül 200 ezres palesztin lakosságával is: több ezer lakás készülne számukra magánberuházásban. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter határozottan bírálta, hogy Izrael nem változtat letelepítési politikáján. (MTI) A francia fuvarozókat tömörítő három legjelentősebb szervezet felhívására ismételten forgalomlassító akciókkal tiltakoztak tegnap a francia kamionosok, taxisok és magán mentőszolgálatok munkatársai a magas üzemanyagárak ellen. A nap folyamán hozzávetőleg 5 ezer kamionos vett részt legalább száz forgalomlassító akcióban. Spanyolországban a rendőrségnek csak hatalmas erők felvonultatásával sikerült megakadályoznia, hogy a sztrájkoló kamionosok blokád alá vegyék a fővárost, Madridot. (Reuters-felvétel) Senkinek sem volt javaslata az ír helyzet nyomán kialakult válság megoldására Tanácstalan miniszterek Brüsszel. A lisszaboni szerződést elutasító írországi népszavazás beárnyékolta az unió külügyminisztereinek tegnapi luxembourgi tanácskozását, három nappal az EU brüsszeli csúcstalálkozója előtt. ÖSSZEFOGLALÓ A miniszterek megnyilatkozásai alapján nem várható gyors megoldás az ír „nem” által keletkezett problémákra. Az unió soros szlovén elnöksége szerint kockázatos kijelenteni azt, hogy megmenthető az unió intézményi és döntéshozatali rendszerének megreformálását célzó Lisszaboni Szerződés. Dimit- rij Rupel szlovén külügyminiszter azt mondta, nincs semmilyen megoldási javaslata, de lehet, hogy ír kollégájának, Micheál Martinnak lesz valamilyen ötlete. Martin azonban lehűtötte a várakozásokat: úgy vélekedett, túl korai lenne megoldási javaslattal előállni. Szerinte először alaposan elemezni kell a népszavazás eredményére vezető okokat és azt, hogy a történtek miként befolyásolják Írországnak az EU-hoz fűződő viszonyát. Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azzal a kijelentéssel érkezett a luxembourgi tanácskozásra, hogy meg fogják oldani a problémát, de azt nem tudja, miként. Mindenesetre - tette hozzá - intenzív hét áll az EU előtt. Az unió csütörtökipénteki csúcstalálkozóján az EU vezetői azt várják Brian Cowen ír miniszterelnöktől, hogy terjessze elő a maga helyzetelemzését, és tegyen megoldási javaslatot. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter azt mondta, a többi tagországban folytatni kell ä lisszaboni szerződés ratifikációját. Szerinte a helyzetre az uniónak Írországgal együtt kell megoldást lelnie. A zsákutcából való kivezető út megtalálását azonban nincs értelme határidőhöz kötni - tette hozzá, mintegy válaszolva azoknak, akik szeretnének ragaszkodni ahhoz, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokat már az új szabályok szerint rendezzék meg. Eközben a német kormány hivatalos közleményben vetette el az úgynevezett kétsebességes Európa lehetőségét. Ulrich Wilhelm kormányszóvivő hangsúlyozta: a többsebességes EU tervét a hivatalos Berlin nem tekinti ésszerű megoldásnak a lisszaboni reformszerződés írországi elutasítása nyomán kialakult helyzetre. Ugyanakkor kijelentette azt is: a jelenleg érvényben lévő nizzai szerződés alapján a további bővítés nem lehetséges. Wilhelm megerősítette: anémetál- láspontot Angela Merkel kancellár csütörtök délelőtt kormánynyilatkozatban ismerteti a parlament rendkívüli ülésén. Az ír téma tegnap háttérbe szorított egyéb napirenden levő kérdéseket. így például a külügyminiszterek a csúcsra hagyták annak eldöntését, hogy a kubai belső változásokra tekintettel eltörölje-e az EU a szigetországgal szemben elvben még érvényben levő - bár felfüggesztett - szankciókat. A felfüggesztést eddig félévente rendre meghosszabbították. Megállapodtak viszont abban, hogy enyhítenek a török ellenőrzés alatt álló Észak-Ciprust sújtó gazdasági elszigeteltségen. Közleményük szerint eltörlik az onnan származó mezőgazdasági termékekre kirótt vámokat, valamint oldják azokat a korlátozásokat, amelyek a ciprusi görög és török közösséget elválasztó Zöld Vonalon „átívelő” szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat sújtják. (MTI, ú) Bush és Brown is Iránnál foglalkozott Teljes volt az egyetértés London. George Bush egyhetes Európai kőrútjának utolsó állomásán, Londonban tegnap meglepő kijelentést tett: jogos Irán igénye a polgárú célú atomenergia előállítására. Az amerikai elnök ugyanakkor nem zárt ki semmilyen lehetőséget, amellyel rá lehetne kényszeríteni az iráni vezetést „gyanús” nukleáris tevékenységeinek felfüggesztésére. A közös sajtótájékoztatón Gordon Brown brit miniszterelnök pedig bejelentette: London befagyasztja a legnagyobb iráni bank kinnlevőségeit, hogy eltántorítsa Teheránt a nukleáris fegyver kifejlesztésétől. London sürgetni fogja az európai országokat, hogy további szankciókat foganatosítsanak Irán ellen. Brown azt is bejelentette, tovább növelik a brit katonák létszámát Afganisztánban, ahol 2001 óta már 102 brit katona halt meg. (m, ú) Brown és Bush a Downing Street 10-ben (Reuters) Helyhatósági választások: először veszítette el a román jobboldal a fővárost Kiábrándult magyar választók ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. A magyar szervezetek közül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerezte meg a vasárnapi, második választási fordulóban kiosztásra váró legtöbb polgármesteri tisztséget. A szövetség jelöltjei harminc településen győztek. A Magyar Polgári Párt (MPP) öt polgármesteri széket szerzett meg. A két héttel ezelőtti első fordulóban elért eredményekkel együtt az RMDSZ-nek 178 polgármesteri tisztséget sikerült elnyernie, az MPP-nek pedig 11-et. Az egyes városokban regisztrált végeredmények szerint Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádnak sikerült megszereznie a voksok 55,64 százalékát ellenjelöltjével, az MPP-s Csinta Samuval szemben. Az RMDSZ-MPP közötti harcot Gyergyószentmiklóson az utóbbi szervezet nyerte Mezei János révén, aki megszerezte a voksok 53,39 százalékát. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyula nyert 58,27 százalékkal legyőzve a PSD által jelölt román nemzetiségű ellenfelét. A romániai magyarok nyolcvan százaléka az RMDSZ jelöltjeire voksolt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt mondta, elégedett, a szövetség a második fordulót is megnyerte. Szász Jenő, az MPP elnöke hangsúlyozta: egy három hónappal ezelőtt bejegyzett párt képességeihez képest jó eredményeket értek el. A részvétel országosan 47,42 százalékos volt. A városi lakosság 38,28, vidéken pedig 62,41 százaléka ment el szavazni. Sajnos, az országos átlagnál alacsonyabb volt a szavazási kedv a magyar többségű Kovászna (40,61 százalék) és Hargita megyében is. (47,11). Egyébként az ellenzéki román Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a legtöbb polgármesteri posztot a helyhatósági választások 2. fordulójában. Második helyen végzett a Traian Basescu államfőt támogató, szintén ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PD-L), a kormányon lévő Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) csak a harmadik hely jutott. A leadott szavazatok tekintetében is hasonló sorrend alakult ki, hiszen a PSD a voksok 32,64 százalékát gyűjtötte be, a PD-L pedig 32,22 százalékot szerzett. Harmadik lett a PNL a szavazatok 21,79 százalékával. Bukarest főpolgármestere a független Sorin Oprescu lesz, ő a voksok 56,31 százalékát gyűjtötte be, megelőzve ellenfelét, a PD-L által jelölt Vasile Blagát. A román sajtó szerint Bukarest balra fordult, a főpolgármesteri tisztséget a rendszerváltás óta most először vesztette el a jobboldal. (MTI, ú) RÖVIDEN Nem történt rendzavarás Budapest. A Vértanúk terén és az 56-os emlékműnél koszorúztak a közjogi méltóságok, a kormány, valamint a parlamenti pártok képviselői. A civil szervezetek Nagy Imre sírjánál emlékeztek. A koszorúzás erős rendőri biztosítás mellett történt, az emlékmű környékét több tíz méteres körben kordonnal zárták le. Rendzavarás nem történt. A parlamentben emlékülést tartottak Nagy Imre és mártírtársai tiszteletére, este a Kossuth téren ünnepi emlékkoncertet tartottak. (m) Afgán-pakisztáni konfliktus Iszlámábád. Bekérették tegnap a pakisztáni külügyminisztériumba az afgán nagykövetet, tiltakozásul amiatt, hogy a szomszédos ország elnöke előző nap azzal fenyegetőzött: csapatokat küld Pakisztánba az ottani tálib támaszpontok lerombolására. Hamid Karzai Iszlámábádhoz intézett éles hangú üzenetében az önvédelem jogára hivatkozva leszögezte: ha Pakisztánból fegyveresek szivárognak át Afganisztánba, s afgán állampolgárokat ölnek meg, ez feljogosítja Afganisztánt arra, hogy katonákat küldjön a szomszédos országba, és lerombolja a terroristák búvóhelyeit. Juszuf Raza Gilani pakisztáni kormányfő hangsúlyozta: nem engednek meg semmiféle beavatkozást bel- ügyeikbe. (MTI) Mégis lesz szerződés Washington. Júliusra elkészül az USA és Irak közötti biztonsági szerződés - közölte tegnap Hosjar Zebari iraki külügyminiszter. Tagadta, hogy e hosszú távú megállapodásról folyó tárgyalások holtpontra jutottak volna. Ezzel saját kormányfőjét cáfolta, Núri al-Máliki ugyanis a CNN-nek azt állította, a biztonsági szetződésről folyó tárgyalások zsákutcában vannak, Zebari hangsúlyozta: nincs szó zsákutcáról, a kormányfő kijelentését azóta „korrigálták és tisztázták”. Máliki azt nyilatkozta, hogy a tárgyalások az amerikaiakkal az iraki szuverenitás esetleges csorbulása miatti aggodalmak miatt torpantak meg. (MTI) Terrorveszély az Emírségekben Dubaj. Terrorcselekmények fokozott veszélye áll fönn az Egyesült Arab Emírségekben. Erre Nagy-Britan- nia dubaji nagykövetsége figyelmeztette az arab országban tartózkodó brit turistákat. Simon Goldsmith, a nagykövetség szóvivője szerint a fenyegetettséget most magas szintűnek minősítették. Több perzsa-öbölbeli ország iszlamista fegyveresek célpontjában áll, de az Egyesült Arab Emírségekben eddig nem voltak súlyosabb terrortámadások vagy politikai mozgolódások. (MTI)
