Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-17 / 140. szám, kedd

10 Kultúra

ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 17. www.ujszo.com

RÖVIDEN

Jubileumi Iródia-találkozó

Érsekújvár. Június 21-én, szombaton tartja a Szlovákiai Magyar írók Társasága a jubileumi Iródia-találkozót a helyi Csema- dok-házban. A program a Nyitott műhellyel kezdődik 9 órakor - fiatal toliforgatók találkoznak mentoraikkal. A találkozó díszvendége Grendel Lajos Kossuth-díjas író, az iródiások egykori mentora. A hajdani iródiások találkozója 14 órakor veszi kezdetét. Szabadság(Ir)ód(i)a címmel Elek Tibor irodalomkritikus, a Bárka folyóirat főszerkesztője tart előadást, Autonóm gondolkodás és az Iródia címmel pedig Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója. Az együttgondolkodás iskolája című kötetet Tóth László József Attila-díjas költő mutatja be. Mitől együttgondolkodás? címmel Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke emlékezik a negyedszázada indult irodalmi mozgalomra. A találkozó ideje alatt megtekinthető a somoijai Bibliotheca Hungarica kiállítása az iródiások huszonöt év alatt megjelent könyveiből, (ű)

Vas Ottó a Múzeumi Szalonban

Komárom. A 45. Jókai Napok keretében kerül sor a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma beszélgetősorozata, a Múzeumi Szalon következő rendezvényére. A vendégszékben holnap 15 órakor Vas Ottó előadóművész, rendező, nyugalmazott pedagógus foglal helyet. A Komáromi Jókai Színház Vasmacska Stúdiójában a rendezvény házigazdája, Miklósi Péter publicista beszélget vele életéről, pályájáról, (ű)

45. Jókai Napok - mai program

10.00 - VMK. Vannak vidékek... - irodalmi-lírai színpad (TSÍZIÓ Diákszínpad, Galánta), rendezte: Hlavatý Márta 11.00-13.00-VMK. Szakmai értékelés

15.00 - VMK. Zalán Tibor: Vigyázat, a tetőn angyalok járnak - játék mesékkel korhatár nélkül (KGSzT Diákszínpad, Kassa), rendezte: Bodon Andrea

17.00 - RÉV. A Szivaros - abszurd tragikomédia (D-Rím Színpad, Komárom), rendezte: Dudás Szabolcs

19.00 - VMK-kamara. Akárki - moralitás (NYEKK, Nyitra), rendezte: Tóth Gábor

21.00 - Tiszti pavilon. Miloš Karásek: Au revoir - monodráma, (Sic Transit, Nagymegyer), rendezte: Farkas Péter

22.30-RÉV. Fesztiválklub

A Magyar írószövetség estje a Vámbéry Kávéházban

Határtalan irodalom

NAGY ERIKA

Dunaszerdahely. Élvonalbeli literátorok voltak a vendégei a Magyar írószövetség képviseletében múlt csütörtökön a Vámbéry Irodalmi Kávéháznak.

Tóth László József Attila-díjas költő kérdéseire Vasy Géza irodalomtörténész, az írószervezet tavaly megválasztott elnöke, L. Simon László József Attila-díjas költő, a szervezet titkára, a Magyar Műhely főszerkesztője, valamint Mezey Katalin József Attila-díjas költő, az írószövetség elnökségi tagja, a Széphalom Könyvműhely alapító vezetője válaszoltak.

Elmondásuk szerint az írószövetség áldoz arra, hogy tagjainak színvonalas programot szervezzen vidéken is, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az anyanyelvi irodalom fennmaradása biztosítva legyen. Negyven könyvtár nyolcvan irodalmi estjén

voltak társszervezők a közelmúltban, amit egyetlen más írószervezet sem mondhat el magáról.

L. Simon László elhozta magával legújabb, Japán hajtás című verseskötetét, melyet a könyvhétre adott ki a FISZ - Kortárs Kiadó. Vasy Géza szerint L. Simon e kötetével klasszicizálódott. A Japán hajtást, jegyezte meg, vará- zsos könyvművészeti kultúrájával a költői életmű summájának tekinthetjük. A könyvvel egy időben, azonos címmel egy hangoskönyv is megjelent, melyen Blas- kó Péter színművész előadásában hallgathatók a versek.

Mezey Katalin, aki azt vallja, hogy két ember között a legrövidebb út ma is a vers, válogatott verseiből olvasott fel a közönségnek. L. Simon László nem vállalkozott felolvasásra, helyette a jelenlévőket megajándékozta a hangoskönyv egy részletével, emlékezetes pillanatokat szerezve ezzel mindenkinek.

Tóth László, Mezey Katalin, Vasy Géza és L. Simon László

(Somogyi Tibor felvétele)

Három magyar film szerepel az idei Karlovy Vary-i fesztivál műsorán, köztük két szemledíjas alkotás

Versenyben indul A nyomozó

Mundruczó Kornél Deltájának fényes cannes-i sikere után Gigor Attila A nyomozó című rendezése száll A kategóriás versenybe, méghozzá Karlovy Vary két hét múlva kezdődő fesztiválján.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Ugyanitt, az East of the West szekcióban két másik magyar alkotás is szerepel: Dettre Gábor friss munkája, a Tabló és Lakatos Róbert szemledíjas Bahrtaló!-ja.

Dettre Gábor, aki 1993-ban A színésznő és a halál című dokumentumával vált élvonalbeli rendezővé, hét évvel a Felhő a Gan- gesz felett című játékfilmje után készített újabb, egész estét betöltő mozifilmet. A gyűlölet ára című Kertész Ákos-regény nyomán forgatott Tabló szociális érzékenységével és helyzetismeretével ható bűnügyi történet, amely ugyan nem úgy pörög, mint az amerikai zsarufilmek többsége, krimivonatkozásaitól azonban izgalmas, társadalmi korképe által megdöbbentő, groteszk jellege révén szórakoztató, lélektani elemeinek köszönhetően pedig hiteles alkotás. Krimiről lévén szó legyen elég csak annyi: roma zsaru nyomoz a filmben a társadalom legsűrűbb sűrűjében, ahol nem érvényesek írott szabályok, s érvényét veszíti minden törvény. Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Csuja Imre, Tordy Géza, Györgyi Anna remek alakítása mellett Szirtes Ági (egy csavaros eszű prosti szerepében) emelkedik a legmagasabbra, hiszen színészetének esszenciájával úgy tud hatni a vásznon, ahogy csak a legnagyobbak képesek.

A Gábor cigányok bevett köszönési formáját (Bahrtalo! Jó szerencsét!) adta játékfilmje címének Lakatos Róbert, aki moralista komédiának titulált dokumentumjátékfilmes road movie-jával két erdélyi jó barát történetét meséli el a hetvenes évek Budapesti Iskolájának hagyományaira építve. Amatőr színészek (Boros Lóránd, Gábor Lajos) mutatják meg önmagukat az író-rendező lazán megkomponált jeleneteiben.

Lali és Lóri, megelégelve anyagi gondjaikat, Erdélyből indulnak el

Lengyel Ferenc és Szirtes Ági a Tablóban

üzletelni a nagyvilágba. A magyarországi lomtalanítóktól okulva Ausztriába mennek, hogy használtcikkek „importjával” próbálkozzanak, ám mivel ott sem tudják megszedni magukat, egy idő után továbbállnak. Lóri ugyanis idegenvezetői állást kap Egyiptomban, ahol „hivatalosan” nincs más dolga, csak mulattatni, szórakoztatni a turistákat. „Mellékesen” pedig csencselésre is van lehetősége, így erősítve Egyiptom és Románia (fekete)kereskedelmi kapcsolatait. Lali, a nagykalapos cigánybádogos csak az első hívó szóra vár, és már rohan is utána, hogy együtt (vagy éppen külön-külön) halásszanak a zavarosban. Nyelvileg ő az ügyesebb kettőjük közül: pár szót németül és angolul is gagyog, de a török piacon sem tudnák eladni ót. Szerepek leosztva: Lali felszabadult hangulatot teremt, Lóri „üzletet köt”, s ha baj van, azonnal segítő kezet nyújt örökké álmodozó, hirtelen természetű társának. Mindketten máshogy üzletelnek, máshogy szórakoznak, máshogy barátkoznak, de a céljuk ugyanaz: szert tenni egy kis vagyonra, hogy könnyebb legyen az életük. Szeretni való zsiványok mindketten, akik még tudják, a legnagyobb kincs mégiscsak a barátság, minden más csak azután jöhet, s azt még a seftelés sem ronthatja meg. Szellemes párbeszédek, megmosolyogtató képsorok, páratlan életképek, könnyű kis fejezetek az erdélyi cigányság kultúrájából - ennyit ad Lakatos Róbert filmje, ami így együtt nem is olyan kevés.

Gigor Attila nevét az idei filmszemlén jegyezte meg szakma és közönség. Szerzői vagy művészfilm helyett egy igazi, a hagyományostól eltérő krimivel mutatkozott be. Nem akart „önkifejezni” vagy „üzenni”, őt egyszerűen csak az emberi kiismerhetetlenség érdekli. A társadalom által el nem ítélt magánbűnök foglalkoztatják, az emberi kapcsolatokban keletkezett fekete foltok. S mivel képregényeken és hőstörténeteken nőtt fel, ismeri jól a műfaj szabályait. Főhőse, Malkáv Tibor, a magányos, rend- és munkamániás,

már-már megszállott boncmester, nem másvalakiről, hanem önmagáról akarja megtudni, ki is ő voltaképpen. A kérdés egy gyilkosság révén merül fel benne. Malkáv Tibor (Anger Zsolt a legjobb férfialakítás díját kapta szerepformálásáért az idei szemlén) nem egy könnyen barátkozó típus. Nincsenek is barátai. Egyetlen személyhez fűzi szorosabb kapcsolat: haldokló anyjához. A műtéthez szükséges összeget azonban nem tudná előteremteni, ha nem vállalná el, hogy megöl egy idegent. Miután végez Szirmai Ferenccel, s már kezében a pénz, megtudja, hogy nagyon is sok köze volt áldozatához. Nyomozni kezd, hogy tisztán lássa: ki bérelte fel, s miért kellett gyilkolnia. Malkáv Tibor felgöngyölíti a rejtélyt. És megtudja: ki is ő igazából.

Jól megrendezett krimi? Műfaji paródia? Gigor Attila filmje revela- tív erővel hatott a budapesti mustrán. De hatni tud-e majd idegen vizeken, most például Karlovy Vary fesztiválján? Vagy megmarad magyar specialitásnak?

Kiállítás a berlini Új Zsinagógában - a kiegészítő rendezvények egyike Szabó István Szembesítés című filmje

Elnémított hangok emléke csendes termekben ;

MTl-TUDÓSÍTÁS

Berlin. Magyar vonatkozásai is vannak annak a' kiállításnak, amely a részben gyönyörűen újjáépített, részben világháborús emlékként megőrzött berlini Új Zsinagóga falai között látható ezekben a napokban, egy másik, nem fizikai rombolás emlékeit idézve fel. A náci „kultúrpolitikából” ismertebb vonatkozás a könyvégetés vagy az Elfajzott művészet címen a 20. század festőóriásainak műveiből rendezett „leleplező” kiállítás, a „nem árja zene” sorsa a Harmadik Birodalomban azonban valamivel kevésbé ismert.

A Verstummte Stimmen (Elnémított hangok) címmel megrendezett kiállítás azt idézi fel, miként száműzte a náci birodalom az operaszínpadokról a zsidó származású művészeket: kik szervezték a hajszát, kik voltak az áldozatok, kik profitáltak belőle. Ezt a történetet eddig így összefogva nem mondták el - bár a kultúra szempontjából ez is igazi dráma. Fenyegető előjátékként előzte meg

Hitler „végső megoldását”, előbb a szellemet hamvasztották el a nácik könyvmáglyákon és fellépési tilalmakkal, aztán jött Auschwitz.

A látogató magyar zenei nagyságokat is talál a képekben, hangokban, szövegben felidézett 44 művész között, Alpár Gittától a bécsi operaszínpadon Rosette An- dayként szereplő Anday Piroskán és sok más magyar földön született és tanult zenészen át Ábrahám Pálig. A Neue Synagoge csendes termeiben a pannókon a látogató elé tárul az egész történet: ezek a művészek a bécsi klasszikus zenei örökség és az egész német zenei kultúra hordozói, kiemelkedő képviselői voltak - de mert nem voltak „árják”, Hitler hatalomra jutása, 1933 után nem tolmácsolhatták többé az „álja szerzők” műveit.

Sokaknak hírnevük és anyagi helyzetük bizonyos védettséget biztosított, és időben felismerve a nácizmus igazi természetét, biztonságosabb országba tudtak emigrálni - „csak” éppen a világhír csúcsáról hontalanságba, az üldözött helyzetébe lökték őket. Volt,

aki talpra tudott állni a háború után, és folytatta pályáját, akadt, aki sohasem tudta túltenni magát a megaláztatásokon és a megpróbáltatásokon - és volt, aki meg sem érte a háború végét.

Álljon itt három példa a megannyi hasonló, szomorúan párhuzamos életrajz közül.

Az 1891-ben született, bársonyos hangú Richard Taubemek, „az évszázad tenorjának” a nácik sohasem tudták megbocsátani, hogy - zsidó létére - korábban a német költőfejedelem, Goethe szerepét alakította egy daljátékban. 1933 elején még egy Lehár- operettben dalolt az élet szépségéről, nem sokkal később Bécsbe menekült, majd Londonba emigrált. A háborút kevéssel túlélte, de komoly szerepre már nem volt alkalma.

Alpár Gitta Richard Tauber partnere volt Lehár operettjében. Az énekesnő 1900-ban Budapesten született. Berlinben óriási zenés és filmsikereket aratott. 1933-ban azonnal vonatra ült, Budapestre utazott, majd Bécsben

folytatta zenei és filmes pályáját. 1939-es amerikai turnéjáról többé nem tért vissza Európába, az óceánon túl pedig már csak kisebb szerepeket kapott (igaz, egyszer Marlene Dietrich oldalán).

Ábrahám Pál, számtalan operettsiker szerzője fénykorában az előkelő berlini Fasanenstrassén vásárolt villát, aztán egy évtizeden át menekült a nácik elől. Előbb Ausztriába, az 1938-as Anschluss nyomán pedig Párizsba, majd Kubába hajózott, onnan pedig New Yorkba ment. Itt tört rá az a depresszió, amelyből 1960-ban bekövetkezett haláláig nem gyógyult ki teljesen.

Kiegészítő rendezvények kísérik a múltidézést, ezek egyike Szabó István Szembesítés című filmje.

A kiállítás anyaga interneten, könyvben és lemezen is rendelkezésre áll - az utóbbi album, amely négy CD-n 21 énekes áriáit tartalmazza, nemcsak kultúrtörténeti emlék, hanem igazi zenei csemege. Richard Tauber többek között a Don Giovanniból, Alpár Gitta a Varázsfuvolából is énekel áriát.

i

Í

(

4