Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-16 / 139. szám, hétfő
8 Kitekintő-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 16. www.ujszo.com Holnap mutatják be Budapesten az új István, a királyt - szeptember hatodikán Komáromban is láthatjuk a Társulatban kiválogatott szereplőgárdát Újabb huszonöt évre szóló legendát teremthetnek »«KONCERT Vendég/Host: Különösen hatásosnak ígérkeznek a pogány rítusokat idéző jelenetek: a Táltosasszony, Fejes Szandra révületes szellemidézése, Varga Lajos Laborcának szenvedélyes istentagadása, vagy Torda táltos magával ragadó jövőjóslása. „Most már örülök, hogy Torda lehetek, mert ebben a rendezésben ő testesíti meg a lázadót. Nem fogad el semmiféle kompromisszumot, Koppány és a lázadók közvetíthetek valamit, ha átélem a szereplő helyzetét.” Réka az Elkésett békevágy című jelenetben egy fehér lovon jön be a színpadra, ezt a paripát fogja leszúrni a táltos, hogy a véréből igyék. A 13 éves Álmos nevű lónak is története van, a Nemzeti Színházban bemutatott III. Ri- chárdban Kaszás Attila ült rajta. Míg Réka titokban szereti, Gizella odaadóan támogatja, ám gyakran nem érti Istvánt. Simon Boglárka, a királyi feleség megszemélyesítője azt mondja, úgy érzi, mintha két szerepet játszana, hiszen hol a feltétel nélkül szerető asszonyt, hol a féltékeny, elhanyagolt nőt kell ábrázolnia. „Gizella a neveltetésénél fogva próbálja leplezni az indulatait. Számomra az volt legnehezebb, hogy egy királynéi álarc mögül érzékeltessem, mi játszódik a lelkében” - mondta Boglárka. István édesanyját az erdélyi Éder Enikő játssza. Enikő a temesvári színház társulatának tagja, ahová vissza is várják, de már most tudja, hogy sokban gazdagította ez a pesti „kirándulás”. „Saroltban a fiát féltő anya és az országát féltő fejedelemasszony vetekszik, és az én értelmezésemben inkább ez a kemény, méltóság- teljes nő látszik. Összeraktam már magamban a figurát, de most még abban a fázisban vagyok, hogy ké.- telkedem, vajon jó-e, elég-e amit csinálok. Majd csak az utolsó napokban a díszlet és jelmez hatására fogok teljesen eggyé válni vele.” Táltosokkal harcoló főpap A Táltosasszony A stáb csak a saját igazát látja, jó egy ilyen ember bőrébe bújni a színpadon” - mondta a Tordát játszó Tóth Attila. A pogány hiedelmek legelszántabb ellensége a darabban Asztrik, azaz a nagyszarvai Derzsi György. Eleinte távol állt tőle a harcias pap figurája, de elfogadta, hogy abban a korban csak az ilyen hozzáállás lehetett célravezető. A két világ közötti különbséget Kovács Yvette Alidajelmezei és Csikós Attila díszlete is kifejezi. A színpadkép két fő eleme az István országépítő munkáját szimbolizáló románkori ka- tedrális és a pogány szertartások színhelyéül szolgáló domb - ezek között és ezekért ütközik meg egymással a két tábor, hogy az egyik végérvényesen elvesszen. A (Somogyi Tibor felvételei) jelenetek dinamikáját, hangulatát, hatvan táncos érzékelteti, ők Zsu- ráfszky Zoltán koreográfus irányítása alatt dolgoztak. Bár az aréna hatalmas tere kívánja a látványos elemeket, és az előadásban lesznek is ilyenek, Szi- kora János nem showműsort rendezett, hanem drámát. „Erő van benne, gondolat és mélység, a szívét, lelkét beleadta mindenki. Hogy siker lesz-e, azt nem tudom, de hogy mi mindent megtettünk érte, az biztos” - mondta a rendező. Ha a jó munka, az ötletes újrafeldolgozás, a lelkes és tehetséges szereplőgárda elég a sikerhez, akkor az István, a király az lesz. Hogy újabb huszonöt évre teremt-e mítoszt, azt majd a jövő dönti el. 2008. Június 22. vasárnap este fél kilenc i?Jfk > i jfi i ni 2008. iuniüsF23. hétfő este.fél kilenc — JT o Z ■==• SZABADTÉRI SZÍNPAD Holnap tartják Budapesten az István, a király jubileumi újrafeldolgozásának első nyilvános előadását. A közel egy évig tartó televíziós műsorfolyamban kiválogatott szereplők - köztük két szlovákiai fiatalember - már alig várják a nagy megmérettetést. VRABEC MÁRIA Mi a múlt héten, az első kosztümös próbán látogattuk meg őket a Hungexpo egyik kiállítócsamoká- ban - a rendező, Szikora János itt helyezte el térben és időben a szereplőket, igazodva az aréna 800 négyzetméteres színpadának méreteihez. „Először az előadás szerkezetét állítottam össze, vagyis azt, ki hol áll, hol jön be, mikor hányán lesznek a színpadon. Amikor megvolt az alap, akkor szedtük ízekre a jeleneteket, kezdtünk el foglalkozni a jellemábrázolással, az érzelmi tartalommal, az emberi igazságok hitelesítésével. Ennek a folyamatnak a vége felé tartunk, és azt látom, hogy minden szereplő azonos az általa megszemélyesített figurával. Maximálisan beváltották az elképzeléseimet, a félelmem, hogy a színpadi tapasztalat hiánya érezhető lesz rajtuk, az első próbákon eloszlott, mert tehetséggel, ambícióval tudták pótolni” - értékelte az eddigi munkát a rendező, aki maga is csodálkozik azon, milyen nyugodtak a szereplők. ,A tapasztalatom azt mondatja velem, hogy ez a jó előadás előjele, de semmit sem akarok elkiabálni, mert a tűzpróba az lesz, amikor bemegyünk az arénába. Ott derül ki, hogyan fog rájuk hatni az a hatalmas tér és a gondolat, hogy nemsokára tizenegyezer ember elé kell kiállniuk. ” Két erős férfi összecsapása A legnagyobb átalakuláson az eredeti előadáshoz képest Koppány megy át - Szikora János nem az öntörvényű lázadót ábrázolja, hanem a népe jövőjéért aggódó vezért. A szerepet megformáló gú- tai Vadkerti Imre azt mondja, nagyon tetszik neki ez az értelmezés, könnyen azonosult vele. „Koppány egy nyugodt, megfontolt férfi, semmi indulat nincs benne, hiszen biztos abban, hogy az ősi jog alapján ő követi Gézát a trónon. Kezdetben próbálja is meggyőzni Istvánt és fékezni a pogányok hadát, de aztán ráébred, hogy nincs más hátra, meg kell harcolni és innen kezdve nagyon elszánt. Ezt a lelki váltást kell megjelenítenem, remélem sikerül” - mondja Imre. Koppány és István kezdetben szívélyes viszonyát a színpadképek is aláfestik- Géza ravatalánál még egymás mellett állnak, minden rendben van, a család és nemzet egységes. A harmónia megbomlásának első jele az, amikor a Géza sírja felett táncot járó Táltosasszonyt Asztrik elkergeti, majd Koppány és István vitáiból kiderül, hogy másként képzelik el nemzetükjövőjét. Feke Pálnak is határozott elképzelése van Istvánról, az ő királya erős, céltudatosjellem, ha kétségei vannak a hatalomátvétel miatt, csak azért, mert a vérontást szeretné elkerülni: „Mindig ilyen, mély lelki életet élő, de a politika szabályaival is tisztában lévő született uralkodónak képzeltem Istvánt. Örülök, így pihen egy magyar úr... hogy ilyennek mutathatom meg és hogy Koppánnyal folytatott harcom két erős, rokonszenves férfi összecsapása lesz.” A tiszta, az odaadó és a kemény nő Az eredeti előadáshoz képest a rendező nagyobb szerepet szánt a cselekményben az István és Réka közötti vonzalomnak. ,A zenében ez nagyon erősen ott van, én látványban is hangsúlyozom. Réka mindig olyankor jelenik meg a háttérben, amikor István a béke iránti vágya és az országért érzett felelőssége között vívódik, hiszen ez a lány a békét, a szeretetet jelképezi a történetben” - árulta el Szikora János. Herczeg Flóra maga is a tisztaságot érzi Réka legfőbb jellemzőjének, ezt szeretné sugározni. .Amikor jelentkeztem a szerepre, még csak az motivált, milyen szépen lehet énekelni a dalait. Itt tanultam meg, hogy a színjátszás ennél sokkal több, hogy az egész lényemmel h 1 íWARI JÁTÉKOK FESZTIVÁL ÍúniuSre?,t;'Äm\ 1 "“•‘ftjßsr1""’ LajkÓ F éliXhegedűvirtuói Gödöt D u *|5oa|?JÄ?aival ..és sokon mások csapatjátékok és buli Koncertek, eload^Pfc. tengerparti nyaralas Nemzeti Civil AI P « Köztársaság Kulturális Intézete Kulturális Minisztériuma Antal Jázsel Alapítván, Médiatómoqotók: IÚI SZŐJ felvidék] ^Commedia www.hatartalan.sk BP-8-12611 BP-8-12525
