Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-09 / 133. szám, hétfő

Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 9. www.ujszo.com Nevem: Szabó Dóra Szemem színe: barna Hajam színe: barna Születési súlyom: 2450 g Születési hosszam: 47 cm Lakhelyem: Alsószeli Ajándékozza meg a nagyszülőket és a keresztszülőke S Mivel sokan szeretnék látni gyermeküket ezen a he­lyen, felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a baba adata­in kívül'egy telefonszámot is tüntessenek fel, hogy ér­tesíteni tudjuk Önöket, melyik számban jelenik meg a kép. Ráadásul az Új Szónak azzal a számával megajándékozhat­ják a nagyszülőket, a keresztszülőket vagy az ismerősöket is. Az Egyesült Államokban nyolc hónap alatt 9500 sérülést okozott az új divat Fél lábbal a földön Bizonyára sokan vannak, akik emlékeznek arra, hogy Kovács Kati jó né­hány évvel ezelőtt „rock and roller”-re vágyott a közismert slágerben. A rollerdivat ma újra vissza­térőben van. DR. SZILÁGYI TIBOR Az új rollerek 1950-es évekbe­li őseiknek modernizált változa­tai, könnyű, rugalmas fémből, alumíniumból vagy titánból ké­szülnek, keskeny a vázuk, az egysoros görkorcsolyákhoz ha­sonlító, alacsony súrlódású ke­rekekkel készülnek. A legtöbb modell alig valamivel több, mint négy kiló. Kötelező védőfelszerelés? A nemzetközi orvosi iroda­lomban azonban már arról kez­denek cikkek megjelenni, hogy e kétkerekűn való száguldás mekkora veszélyekkel jár, és mi­lyen sérüléseket lehet elszenved­ni rollerezés közben. Sőt, ennek folyományaként azon gondol­kodnak, hogy gyermekek számá­ra kötelezővé teszik a védőfel­szerelést. Bizonyára sokan vevők (Képarchívum) lesznek erre is, mert azt valószí­nűleg senki sem akarja, hogy féltett csemetéje e miatt heteket töltsön gipszben rögzített vég­tagokkal vagy esetleg a műtőben kössön ki. Egy közelmúltban megjelent amerikai összefoglaló cikk a gyer­mekekre leselkedő veszélyekre hívja fel a figyelmet. Eszerint az Egyesült Államokban a vizsgált nyolc hónap alatt 9500 sérülést okozott az új divat. Fokozott veszélyben? A rollerezők baleseteinek szá­ma mindenütt meredeken emel­kedik. A legtöbb baleset augusz­tusban történik, és az áldozatok többsége tizenöt év alatti fiatal és gyermek. A sérültek általában traumatológiai osztályokra ke­rülnek. A vizsgált nyolc hónapos idő­szakban a traumatológiai osztá­lyokon ellátott, rollerezés követ­keztében fellépő sérülések száma hétszeresére emelkedett. A sérülések nagy része rándu­lás, de a bejelentett balesetek egyharmada töréssel vagy fi­cammal végződött. Koponyasé­rülés is előfordult, de szerencsé­re halálesetről eddig nem szá­moltak be legalábbis ebben az amerikai vizsgálatban. A rollere­zés közben elszenvedett balese­tek száma még így is elenyésző­nek mondható a görkorcsolyázás közben történtekhez képest. Ez azonban azzal magyarázható, hogy a rollerezés csak most kezd elterjedni, míg a görkorcsolyá­zás a 90-es évek elején tartott „fejlődése” ugyanezen szakaszá­ban. Tanulságos intelmek A vizsgálat szerzői a követke­ző javaslatokat fogalmazták meg: 1. a gyermekek mindig vi­seljenek védőfelszerelést rollere­zés közben (azaz bukósisakot, térd- és könyökvédőt); 2. kerül­jék az ugratást és a forgalmas utakat rollerezés közben; 3. nyolc éven aluli gyermeket soha ne hagyjunk felügyelet nélkül rollerezni; 4. éjszaka, tekintve, hogy a nem kívánatos útakadá­lyok ilyenkor nehezen vehetők észre pedig senki se rollerezzen. Feltétlenül kívánatos tehát a rol­lerezés közben elszenvedhető sérülések ismertségének miha­marabbi elterjesztése és a védő- felszerelések szükségességének tudatosulása. Mellesleg a rollerek motoros változatát több amerikai állam­ban a közeljövőben betiltják, Ausztráliában pedig Új Dél-Wa- les államban ez már meg is tör­tént. Figyelniük kell a kismamáknak arra, milyen életmódot folytatnak a terhességet megelőző időszakban, illetve közvetlenül állapotosságuk idején Az allergia a magzati életben kezdődik? GALENUS Az asztma, illetve más allergiás jellegű betegségek kialakulásá­nak valószínűsége már a születés idején jól prognosztizálható - vé­lik a kutatók. Szerintük az antitestek magas szintű jelenléte a vérben komo­lyan valószínűsíti azt, hogy a gyermekeknél a későbbi életévek során asztma vagy valamilyen más allergiás betegség alakul majd ki. Az antitestek jelenléte ugyanis azt jelzi, hogy az immun- rendszer már megkezdte a válasz­adást az allergizáló anyagokra. A kutatók ezerháromszáz, 1989 és 1990 között született gyermek köldökzsinórból nyert vérmintá­ját analizálták, és mindegyik min­tában mérték az IgE elnevezésű immunglobulin szintjét. Ezt az anyagot termeli ugyanis az im­munrendszer az allergénekre - mint például a háziállatok szőrre, a házi porra vagy a pollenekre - adott immunválaszként. A vizsgálatban részt vevő gye­rekeket több időszakban, egy, két, négy, illetve tízéves korukban is megvizsgálták, ellenőrizendő, hogy kifejlődött-e náluk asztmati­kus vagy valamilyen allergiás megbetegedés. A kutatók azt ta­lálták, hogy négyéves korára min­den ötödik gyerek már érzékeny- nyé vált valamilyen allergénre, tízéves korára pedig már minden negyedik gyermek küzdött az al­lergiás megbetegedések valami­lyen formájával. Azok a gyerekek, akiknél a köl­dökzsinórból vett vérmintában az IgE szintje kétszer magasabbnak mutatkozott az átlagosnál, külö­nösen nagy valószínűséggel lettek későbbi életéveik során allergiá­sok. A kutatók arra a következtetés­re jutottak, hogy azok a gyerme­kek, akiknél születésükkor magas az IgE-szint, körülbelül kétszer nagyobb eséllyel válnak allergiás­sá későbbi életéveik során. Minden tizedik gyermeknél már egy és kétéves kora között di­agnosztizálható volt az asztma, négyéves korra pedig már hétből egy apróságnál állapították meg a betegséget. Bár a négyéves korra diagnosz­tizált asztma és az IgE szintje kö­zött nem volt kimutatható kap­csolat, az újszülött-korban magas IgE szintet mutató csecsemők tíz éves korukra 66%-os valószínű­séggel lettek asztmássá. Ezen túl, a tudósok azt is meg­állapították, hogy a magas IgE szinttel rendelkező újszülötteknél háromszor nagyobb eséllyel ala­kult ki asztma akkor is, ha azt megelőzőleg nem voltak érzéke­nyek egyeden allergénre sem. E látszólagos ellentmondás azért fordulhat elő, mert az aszt­matikus megbetegedések bizo­nyos eseteinél az immunrendszer nem az egy-egy allergén által jel­lemzően kiváltott speciális reakci­ókkal válaszol az érzékenyítő anyagra, hanem valamilyen egy­szerű légúti betegséggel. A kutatók szerint az immun- rendszer drámai változásokon megy keresztül, méghozzá a mag­zati élet során - ezek a változások legelőször a terhesség első har­madának vége felé kezdődhetnek el. A kiváltó okokat pedig szerin­tük az anyai környezetben kell ke­resni, amelyek csakúgy, mint más egyéb faktorok, a placentán ke­resztül hatnak a magzatra. A kutatók eredményeik tükré­ben úgy vélik, hogy a magzati élet alatti immunvédelem sokkal meg­határozóbb erejű lehet a betegség szempontjából, mint a már meg­lévő gyerekkori allergiák befolyá­solása. „Az elmúlt 10-15 évben sok kutatás helyezte a fókuszba a ko­rai élet alatt ható azon befolyáso­kat, amelyek közrejátszhatnak a gyermekkori asztma kialakulásá­ban, de lehet, hogy még előbbre kell mennünk, és a kiváltó oko­kat az anya által biztosított mag­zati környezetben kell keres­nünk” - hangsúlyozta a kutatás vezetője, Dr. Hasan Arshad a BBC News Online-nak adott nyi­latkozatában. Az eredmények összecsenge­nek azzal a régóta a köztudatban élő vélekedéssel, hogy a kisma­máknak különösen ügyelniük kell arra, milyen életmódot folytatnak a terhességet megelőző rövidebb időszakban, illetve közvedenül ál­lapotosságuk idején; hódolnak-e káros szenvedélyeknek, milyen ételeket fogyasztanak, müyen la­kókörnyezetben élnek. Röviden, a kutatás eredményei valószínűsí­tik, hogy a kismamák életmódja nagy mértékben befolyásolják magzataik fejlődését. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona, reklámmenedzser: Erdőfy Olga Levélcím: Egészségünkre, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents