Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-09 / 133. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 9. www.ujszo.com Nevem: Szabó Dóra Szemem színe: barna Hajam színe: barna Születési súlyom: 2450 g Születési hosszam: 47 cm Lakhelyem: Alsószeli Ajándékozza meg a nagyszülőket és a keresztszülőke S Mivel sokan szeretnék látni gyermeküket ezen a helyen, felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a baba adatain kívül'egy telefonszámot is tüntessenek fel, hogy értesíteni tudjuk Önöket, melyik számban jelenik meg a kép. Ráadásul az Új Szónak azzal a számával megajándékozhatják a nagyszülőket, a keresztszülőket vagy az ismerősöket is. Az Egyesült Államokban nyolc hónap alatt 9500 sérülést okozott az új divat Fél lábbal a földön Bizonyára sokan vannak, akik emlékeznek arra, hogy Kovács Kati jó néhány évvel ezelőtt „rock and roller”-re vágyott a közismert slágerben. A rollerdivat ma újra visszatérőben van. DR. SZILÁGYI TIBOR Az új rollerek 1950-es évekbeli őseiknek modernizált változatai, könnyű, rugalmas fémből, alumíniumból vagy titánból készülnek, keskeny a vázuk, az egysoros görkorcsolyákhoz hasonlító, alacsony súrlódású kerekekkel készülnek. A legtöbb modell alig valamivel több, mint négy kiló. Kötelező védőfelszerelés? A nemzetközi orvosi irodalomban azonban már arról kezdenek cikkek megjelenni, hogy e kétkerekűn való száguldás mekkora veszélyekkel jár, és milyen sérüléseket lehet elszenvedni rollerezés közben. Sőt, ennek folyományaként azon gondolkodnak, hogy gyermekek számára kötelezővé teszik a védőfelszerelést. Bizonyára sokan vevők (Képarchívum) lesznek erre is, mert azt valószínűleg senki sem akarja, hogy féltett csemetéje e miatt heteket töltsön gipszben rögzített végtagokkal vagy esetleg a műtőben kössön ki. Egy közelmúltban megjelent amerikai összefoglaló cikk a gyermekekre leselkedő veszélyekre hívja fel a figyelmet. Eszerint az Egyesült Államokban a vizsgált nyolc hónap alatt 9500 sérülést okozott az új divat. Fokozott veszélyben? A rollerezők baleseteinek száma mindenütt meredeken emelkedik. A legtöbb baleset augusztusban történik, és az áldozatok többsége tizenöt év alatti fiatal és gyermek. A sérültek általában traumatológiai osztályokra kerülnek. A vizsgált nyolc hónapos időszakban a traumatológiai osztályokon ellátott, rollerezés következtében fellépő sérülések száma hétszeresére emelkedett. A sérülések nagy része rándulás, de a bejelentett balesetek egyharmada töréssel vagy ficammal végződött. Koponyasérülés is előfordult, de szerencsére halálesetről eddig nem számoltak be legalábbis ebben az amerikai vizsgálatban. A rollerezés közben elszenvedett balesetek száma még így is elenyészőnek mondható a görkorcsolyázás közben történtekhez képest. Ez azonban azzal magyarázható, hogy a rollerezés csak most kezd elterjedni, míg a görkorcsolyázás a 90-es évek elején tartott „fejlődése” ugyanezen szakaszában. Tanulságos intelmek A vizsgálat szerzői a következő javaslatokat fogalmazták meg: 1. a gyermekek mindig viseljenek védőfelszerelést rollerezés közben (azaz bukósisakot, térd- és könyökvédőt); 2. kerüljék az ugratást és a forgalmas utakat rollerezés közben; 3. nyolc éven aluli gyermeket soha ne hagyjunk felügyelet nélkül rollerezni; 4. éjszaka, tekintve, hogy a nem kívánatos útakadályok ilyenkor nehezen vehetők észre pedig senki se rollerezzen. Feltétlenül kívánatos tehát a rollerezés közben elszenvedhető sérülések ismertségének mihamarabbi elterjesztése és a védő- felszerelések szükségességének tudatosulása. Mellesleg a rollerek motoros változatát több amerikai államban a közeljövőben betiltják, Ausztráliában pedig Új Dél-Wa- les államban ez már meg is történt. Figyelniük kell a kismamáknak arra, milyen életmódot folytatnak a terhességet megelőző időszakban, illetve közvetlenül állapotosságuk idején Az allergia a magzati életben kezdődik? GALENUS Az asztma, illetve más allergiás jellegű betegségek kialakulásának valószínűsége már a születés idején jól prognosztizálható - vélik a kutatók. Szerintük az antitestek magas szintű jelenléte a vérben komolyan valószínűsíti azt, hogy a gyermekeknél a későbbi életévek során asztma vagy valamilyen más allergiás betegség alakul majd ki. Az antitestek jelenléte ugyanis azt jelzi, hogy az immun- rendszer már megkezdte a válaszadást az allergizáló anyagokra. A kutatók ezerháromszáz, 1989 és 1990 között született gyermek köldökzsinórból nyert vérmintáját analizálták, és mindegyik mintában mérték az IgE elnevezésű immunglobulin szintjét. Ezt az anyagot termeli ugyanis az immunrendszer az allergénekre - mint például a háziállatok szőrre, a házi porra vagy a pollenekre - adott immunválaszként. A vizsgálatban részt vevő gyerekeket több időszakban, egy, két, négy, illetve tízéves korukban is megvizsgálták, ellenőrizendő, hogy kifejlődött-e náluk asztmatikus vagy valamilyen allergiás megbetegedés. A kutatók azt találták, hogy négyéves korára minden ötödik gyerek már érzékeny- nyé vált valamilyen allergénre, tízéves korára pedig már minden negyedik gyermek küzdött az allergiás megbetegedések valamilyen formájával. Azok a gyerekek, akiknél a köldökzsinórból vett vérmintában az IgE szintje kétszer magasabbnak mutatkozott az átlagosnál, különösen nagy valószínűséggel lettek későbbi életéveik során allergiások. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok a gyermekek, akiknél születésükkor magas az IgE-szint, körülbelül kétszer nagyobb eséllyel válnak allergiássá későbbi életéveik során. Minden tizedik gyermeknél már egy és kétéves kora között diagnosztizálható volt az asztma, négyéves korra pedig már hétből egy apróságnál állapították meg a betegséget. Bár a négyéves korra diagnosztizált asztma és az IgE szintje között nem volt kimutatható kapcsolat, az újszülött-korban magas IgE szintet mutató csecsemők tíz éves korukra 66%-os valószínűséggel lettek asztmássá. Ezen túl, a tudósok azt is megállapították, hogy a magas IgE szinttel rendelkező újszülötteknél háromszor nagyobb eséllyel alakult ki asztma akkor is, ha azt megelőzőleg nem voltak érzékenyek egyeden allergénre sem. E látszólagos ellentmondás azért fordulhat elő, mert az asztmatikus megbetegedések bizonyos eseteinél az immunrendszer nem az egy-egy allergén által jellemzően kiváltott speciális reakciókkal válaszol az érzékenyítő anyagra, hanem valamilyen egyszerű légúti betegséggel. A kutatók szerint az immun- rendszer drámai változásokon megy keresztül, méghozzá a magzati élet során - ezek a változások legelőször a terhesség első harmadának vége felé kezdődhetnek el. A kiváltó okokat pedig szerintük az anyai környezetben kell keresni, amelyek csakúgy, mint más egyéb faktorok, a placentán keresztül hatnak a magzatra. A kutatók eredményeik tükrében úgy vélik, hogy a magzati élet alatti immunvédelem sokkal meghatározóbb erejű lehet a betegség szempontjából, mint a már meglévő gyerekkori allergiák befolyásolása. „Az elmúlt 10-15 évben sok kutatás helyezte a fókuszba a korai élet alatt ható azon befolyásokat, amelyek közrejátszhatnak a gyermekkori asztma kialakulásában, de lehet, hogy még előbbre kell mennünk, és a kiváltó okokat az anya által biztosított magzati környezetben kell keresnünk” - hangsúlyozta a kutatás vezetője, Dr. Hasan Arshad a BBC News Online-nak adott nyilatkozatában. Az eredmények összecsengenek azzal a régóta a köztudatban élő vélekedéssel, hogy a kismamáknak különösen ügyelniük kell arra, milyen életmódot folytatnak a terhességet megelőző rövidebb időszakban, illetve közvedenül állapotosságuk idején; hódolnak-e káros szenvedélyeknek, milyen ételeket fogyasztanak, müyen lakókörnyezetben élnek. Röviden, a kutatás eredményei valószínűsítik, hogy a kismamák életmódja nagy mértékben befolyásolják magzataik fejlődését. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona, reklámmenedzser: Erdőfy Olga Levélcím: Egészségünkre, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469