Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-09 / 133. szám, hétfő
IV Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 9. www.ujszo.com AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL A gyümölcslé és az érelmeszesedés A szőlő és az alma, valamint a belőlük készült gyümölcslé megvédheti a koleszterindús étrenden lévő hörcsögöket az érelmeszesedéstől - derült ki egy franciaországi kutatás során. „A gyümölcslé sokkal hatékonyabb, mint a nyers gyümölcs” - hangsúlyozta Kelly Decorde, a Montpellieri Egyetem kutatói csoportjának vezetője. Első ízben sikerült bebizonyítaniuk, hogy a gyümölcs feldolgozása jelentősen javítja annak egészségvédő hatását. Mint a kutatók rámutattak, a gyümölcsöket többnyire feldolgozva fogyasztják az emberek. Ugyanakkor a tudósok általában a nyers gyümölcsök hatását vizsgálják. A tudósok, hogy megállapítsák, a gyümölcslé készítése miként befolyásolhatja a hatékony antioxi- dánsként ismert fenolvegyületek koncentrációját, hörcsögöket etettek szőlővel, almával. Az állatokat szőlő- és almalével, valamint vízzel itatták, emellett a hörcsögök számára érelmeszesedést elősegítő étrendet állítottak össze. A kontrolcsoport tagjait normál hörcsögtápon tartották. A vízivó hörcsögökhöz képest a gyümölcsöt, vagy dzsúszt fogyasztó állatoknál alacsonyabb volt a vér koleszterinszintje, esetükben kisebb volt az oxidativ stressz, s kevesebb lerakódást találtak az aortában. A legkifejezettebb érelmeszesedés-ellenes hatást a piros szőlő leve fejtette ki. Utána következett a piros szőlő gyümölcs formájában, az almaié, valamint az alma. A kutatás arra enged következtemi, hogy az ételben lévő fenolok mennyisége egyenes arányban áll e vegyüle- tek antioxidáns hatásával. A gyümölcsben lévő más antioxidánsok, olyanok, mint a C-vitamin, valamint a karotinoidok szintén erősítik egészségjavító hatását - mutattak rá a francia kutatók. Az elhízás a rák időzített bombája Az elhízás és a rákbetegségek kialakulása között észlelt összefüggés két nemzetközi tanácskozásnak is központi témája volt a közelmúltban. Berlinben az európai egészségügy jövőjéért aggódó kutatók figyelmeztettek a veszélyre, Párizsban pedig a gasztroenterológusok látták aggasztónak e szempontból az európai helyzetet. „Ketyeg a rák időzített bombája, és a robbanást a globális méreteket öltő elhízás gyújthatja be.” Ezzel a megrázó megállapítással igyekezett újólag felhívni a figyelmet az egészséges táplálkozásra dr. Greg Martin, a Rákkutatási Világalap (World Cancer Research Fund) tudományos és kutatórészlegének vezetője az európai egészségügy jövője témában nemrégiben tartott berlini konferencián. A globalizáció, az elhízás és a rák egymással szorosan öszszefüggő fogalmak és jelenségek, bizonygatta a szakember, amikor súlyos mondatokkal jellemezte a mai helyzetet: - A rák előfordulása egyenes arányban nő a népesség kóros mértékű elhízásával, holott mind az elhízás, mind egyes tumorfajták megelőzhetőek. A gasztroenterológusok párizsi tanácskozásán ugyanígy vélekedtek a résztvevők, s ráirányították a figyelmet arra, hogy minden második európai ember túlsúlyos, minden ötödik pedig kórosan kövér. Ám világjelenségről van szó, amelynek két fő oka: az élelemhez való korlátlan hozzáférés és a testmozgás hiánya. A túlsúlyos emberek átlagban háromszor-négyszer gyakrabban és intenzívebben szenvednek depressziótól és szorongástól, mint normális súlyú polgártársaik. Nehezebben kapnak állást, az orvosok gyakran nem kezelik őket elég körültekintően, és többnyire rosszul érzik magukat a bőrükben. Alzheimer-kór ellen együnk almát Egy amerikai-koreai közös vizsgálat megállapította, hogy az alma, a banán és a narancs fogyasztása védelmet nyújthat idegrendszert károsító betegségek, például az Alzheimer-kór ellen. Az Alzheimer-kór memóriavesztéssel járó progresszív betegség, kimutathatóan az oxidativ stressz okozta sejtkárosodás eredménye. Mind a nyugati, mind a keleti étrend leggyakoribb gyümölcsei az alma, a banán és a narancs, fontos vitamin-, ásványianyag- és rostforrások. A kutatók összefoglalásképpen a következőket állapították meg: az eredmények arra utalnak, hogy a friss alma, banán és narancs napi fogyasztása véd az oxidativ stressz eredményeként fellépő idegsejtkárosodástól, és fontos szerepet játszhat olyan neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer-kór kockázatának csökkentésében. (MTI/Reuters, BBC News) A karalábé leveleit kidobjuk, pedig háromszor több vitamin van benne, mint a zöld salátában 100 g mindössze 24 kalória A karalábé lényegében káposzta. Némelyik káposzta- félének a levelét, másiknak a bimbóját, virágát, a karalábénak történetesen a szárát esszük. Vajon nem tévedés ez? Hiszen a levelét is ehetnénk, legalább annyira hasznos... TANÁCSADÁS Latin nevének első része némileg zavarba ejthet, hiszen nem különbözik például a brokkoliétól. A botanikusok ugyanis egyetlen faj változatainak tartják e növényeket, s tulajdonságaikban is rendkívül hasonlóak egymáshoz. A karalábé káposzta egyik tenyésztett formája, valószínűleg Észak-Euró- pa szülötte, keresztezéssel jött létre a vadkáposztából és a vad fehérrépából. Szárának föld fölötti része húsos, megvastagodott, s ezt a szárrészt tekintjük értékes tápláléknak. Számtalan változata ismert, van fehér és lilás, vörös levelű és gumójú. Különböző színű változatainak íze megegyezik, s belül mindegyik húsa fehér. A korai, későtavaszi, nyár eleji fajták 6-8 cm-es átmérővel a legízletesebbek, a későbbiek 8-13 cm átmérővel. Ha nem szedik le időben, - sajnos gyakori hiba, hogy a termelők a minőség helyett a méretet tartják fontosnak - a szár, így a gumó is elfásodik, és fogyasztásra is kellemetlenül kemény lesz. Vásárlásnál figyeljünk, hogy a gumók ép felszínűek legyenek. A megrepedt karalábék igen gyorsan fásak lesznek belül. Egyébként, bár a fehéres, halványzöld gumók üdébb, frissebb hatást keltenek, ezek hamarabb hajlamosak az elfásodásra. Vásárláskor eligazíthatnak bennünket a friss, üde levelek is, továbbá próbáljuk ki, hogy héját körmünkkel könnyen be tud- juk-e nyomni, fel tudjuk-e sérteni. Miért jó? Hámozva nyersen és főve egyaránt fogyasztható, nagy víztartalmú (92%), sovány, minimális zsírt és fehérjét (2%) tartalmazó, csekély energiatartalmú táplálék. Mindössze 24 kcal, 102 kJ van 100 grammban. Levelei tulajdonképpen gazdagabbak tápanyagban. Háromszor annyi vitamin és sok karotinoid vegyület van bennük. Ebből egyelőre főképp a háztáji kertek állatai, például a nyu- lak profitálnak. Növényi rosttartalma (1,4 g) karbantartja a bélműködést. Fontos ásványi anyaga a szelén, a kálium (380 mg), kalcium (68 mg), magnézium (43 mg), réz és némi vas, továbbá a kén, a foszfor és a klór. Vitaminja az E-, Bl- és B6- vitamin, a fólsav, pantoténsav és C-vitamin, melyből 63 mg van 100 grammban. Teljesen hiányzik belőle a D- és B12-vitamin. Hogyan fogyasszuk? Főzeléknek, levesnek - a húslevesbe mindig főzzünk legalább egy fél karalábét! -, rakott és töltött egytálételeknek egyaránt finom összetevője. Az ínyencek tölthetik lazaccal. Egyszerűen kirántva is ízletes. A fűszerek közül jól harmonizál vele a borsikafű, a boróka, a kapor, a petrezselyem és a pimpó. Sajnos leveleit egyszerűen kidobjuk, elherdáljuk, pedig háromszor annyi vitaminjával a zsenge levelek hasznos alkotórészei lehetnének zöld salátáknak. A gumók a piacon sokszor eleve megkopaszt- va várják vásárlóikat, de ha saját termést fogyaszthatunk, gondoljunk az értékes levelekre. A karalábé az egyik legrövidebb tenyészidejű zöldségfélénk, mely- lyel kezdő kiskerttulajdonosok is bízvást próbálkozhatnak, bár nem a legigénytelenebb növény. Tápanyagban dús, egyenletesen nedves talajt szeret, ezért nem szabad elfelejtkezni rendszeres öntözéséről. Annál is inkább, mert fényigényes, ezért napsütötte helyre kell ültetni. Annak, aki karalábé-termesztésre adja a fejét, nem árt tudni, hogy bizonyos növények társaságában jól fejlődik, ilyenek a hüvelyesek, fejes saláta, retek, cékla, paradicsom vagy a spenót, rossz szomszédság számára a földi eper és a hagyma, (iá) Érdekesség Plinius (i. sz. 23-79) az általa leírt hét káposztaforma között valószínűleg a karalábét is említi, amikor egy vastag torzsájú fajtát jellemez, valószínűleg ez volt a „caulorapa". Magyar neve az írásos emlékekben először 1558-ban említett német kohlrabi átvételével alakult ki, noha a mássalhangzók nyelvünkben felcserélődtek. Ma is Németország a világ legnagyobb karalábé-termelője és -fogyasztója. Azon zöldségfélék közé tartozik, amelyek Európából kerültek az amerikai kontinensre, mégpedig az 1800-as években. Belsőleg az emésztést segíti elő, külsőleg a korpás haj kezelésére alkalmas Babér: a védelem és a tisztelet jelképe TÁJÉKOZTATÓ A szárított babérlevelet az egész világon pikáns, esetleg édes ételek ízesítésére használják. A levelekből kivont illóolaj fontos szerepet játszik egyes élelmiszeripari késztermékekben: fűszerekben és szószokban, húskészítményekben és likőrökben. Az ókorban a babér a fény és művészet istenének, Apollónak volt a szent növénye. Kultusza a delphi jósda jósnőjéhez, Apolló papnőjéhez is kapcsolódik, akinek hatalma volt a betegségek és szerencsétlenségek felett. Úgy tartották, hogy a babér védelmet jelent a fertőző betegségekkel szemben. Nagy járványok idején babérleveleket szórtak szét a ház körül, hogy a kórt távol tartsák. A babérkoszorú az ókorban a sport vagy a tudomány területén elért hírnév szimbóluma volt, a sportolókat, majd egészen a középkorig a tudósokat és a sikeres diákokat tüntették ki vele. Egyes sporttrófeákon a mai napig szerepel a babérkoszorú képe. Az angol egyetemi rang, a bachelor, valamint a hasonló jelentésű francia baccalauréat is a növény latin nevére vezethető vissza. Elegáns kapuőr A babér növekedését elősegíti, ha rendszeresen metszik. Időtlen idők óta díszfaként nevelték, a 16. századtól lombját a csupasz törzsön golyóformájúvá nyírták. Gyakran állt verandákon, házak kapujánál. Ragyogó napsütést és tápanyagdús talajt igényel. Hűvösebb éghajlaton tanácsosabb cserépben nevelni, és a házban átteleltetni. Sűrű lombú, örökzöld csetje vagy fa, tavasszal apró, halványsárga virágokat bont. Cserepes növényként 1-2 méteresre nő, mediterrán térségben, a szabadban akár a 20 méteres magasságot is elérheti. Levelei aromásak, bőrszerű, fényes sötétzöld felületükön világosan kirajzolódó erezettel. Szárítva ugyanúgy hasznosíthatók, mint a friss levelek, de idővel veszítenek aromájukból. A fiatal szárak vörösesbarna színűek, majd az évek múlásával megszürkülnek és fássá válnak. Felhasználása Konyha: A babérlevél a bouquet garni és hasonló fűszerkeverékek alapanyaga, a leveseknek, mártásoknak, marinádoknak, currys ételeknek és a párolt halnak különleges zamatot kölcsönöz. A leveleket főzzük sokáig az ételben, majd tálalás előtt kidobjuk. A rizs is aro- másabbá válik, ha a tárolódobozába néhány babérlevelet teszünk. Gyógyászat: A babérlevélből készült tea belsőleg alkalmazva az emésztést segíti elő, külsőleg a korpás haj kezelésére alkalmas. A bogyókból nyert babérolaj (gyógyszertárakban kapható) külsőleg alkalmazva izomfájdalmak, ficamok, különböző bőrproblémák ellenszere. Díszítés: A cserépben növesztett, nyírt babércserje szép dísznövény lehet a bejárati ajtó előtt. A friss, lombos ágakból ajtókoszorúkat is készíthetünk. Háztartás: A felfüggesztett ágak gondoskodnak a szoba levegőjének illatosításáról. (1-n) FIGYELEM! A levelek, bogyók és az olaj allergiát válthatnak ki! Egyes babérfajták mérgezőek! ( < < i I A I
