Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-09 / 133. szám, hétfő

Testünk, a biológiai csoda II. oldal egészségünkre Étkezzen a csillagjegye szerint VI. oldal 2008. június 9., hétfő 6. évfolyam 21. szám 100 g mindössze 24 kalória A karalábélevélben háromszor több vitamin van, mint a zöld salátában IV. oldal Fiatalodjon — műtét nélkül Hat egyszerű trükk azért, hogy letagadhassunk néhány évet V. oldal Ha végre itt a nyár... Gombás fertőzések esetén gyakoriak a visszatérő panaszok VII. oldal Ha a táplálékot a sejtek nem tudják felhasználni, a méregdrága bio zöldségeket is hiába eszi Önnek milyen az emésztése? Amit te eszel, abból te leszel - olvashatják hétről hétre egyik rovatunk címét. Ebben olyan híreket igyek­szünk kínálni, amelyek arra próbálják felhívni a figyel­met, hogy az egészség meg­őrzése érdekében mennyire fontos az egészséges táplál­kozás. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Május utolsó előtti napját im­már negyedszer az egészséges emésztésnek szentelték. Az idei rendezvény központi gondolata: Az egészséges emésztés és opti­mális táplálkozás emésztőrend­szeri betegségek esetén. Ha az emésztőrendszer nem működik megfelelően, azaz a be­vitt táplálékot nem tudja kellő­képpen lebontani - és ezzel a sej­tek számára felhasználhatóvá tenni ehetjük a méregdrága bio zöldségeket, vagyonokat ál­dozhatunk a legnagyszerűbb, legfinomabb csúcstermékekre - a lelkiismeretünk megnyugod­hat,de az eredmény több mint kétséges (durvábban fogalmaz­va: a pénzt akár az ablakon is ki­dobhatjuk). Emésztőrendszerünkről elmond­ható, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy nem csak anyatejjel táplálkozunk - és netán még egy torokgyulladást is átvészeltünk, amit antibiotikummal kezeltek ki - felborítottuk a rendszer egyen­súlyát. A vegyszerek (tartósítószerek, adalékanyagok, ízfokozók, gyógy­szerek, stb.), az agyonfinomított, rostszegény élelmiszerek még a legnagyobb jóindulat mellett sem nevezhetőek emésztőrendszer-ba­rát tápláléknak. Nem csoda hát, hogy a világ né­pességének 15 százaléka emész­tési zavart tapasztal, minden má­sodik embernek a szervezetében megtalálható a Helicobakter pyroli, ami végső soron akár gyomorrá­kot is okozhat. A fejlett országok­ban a lakosság 6 százaléka vastag- és végbélrákban szenved, 7 száza­lékát naponta, 14 százalékát he­tente, 15 százalékát havonta gyo­morégés gyötri, a népesség 15 százalékának székrekedése van. A Gasztroenterológiai Világszö­vetség - reagálva erre a nem túl rózsás helyzetre -, kidolgozta azokat a szabályokat, amelyek be­tartásával meg lehet őrizni az egészséges emésztést, ki lehet vé­deni a nagyon kellemetlen egész­ségi panaszokat. íme a legfonto­sabbak: ♦ Több növényi eredetű élelmet és halat kell fogyasztani. ♦ Csökkenteni kell a zsírok, a zsírban sült ételek, és általában a zsíros ételek fogyasztását. ♦ Több probiotikumot tartalma­zó fermentált terméket kell fo­gyasztani. ♦ Gondoskodni kell a megfelelő folyadékbevitelről, de ez a kávéra és alkoholra nem vonatkozik. ♦ Nyugodtan együnk, az ételt ala­posan rágjuk meg. ♦ Hagyjuk abba a dohányzást, mozogjunk többet. ♦ Tartsuk a súlyunkat normális keretek között. Ezeket az ajánlásokat hasznos lenne mindenkinek megfogadni, aki hajlamos az emésztési zava­rokra. Ha valakiben ezzel kapcso­latban kérdések merültek fel, bát­ran fordulhat körzeti orvosához, aki remélhetőleg választ ad rájuk. Bár az egészséges emésztés napja május végén volt, de jövőre megint lesz, s valószínű, hogy senkit nem utasítanak el. Az emésztés kapcsán szólni kell a rendkívül fontos rostról, amely meggyorsítja az élelem útját az emésztőcsatornában, egyensúly­ban tartja a bélflórát, csökkenti a vastagbélrák kialakulásának koc­kázatát, s nem utolsósorban csök­kenti a testsúlyt. Ezzel szemben a mértéktelen húsfogyasztás lassítja a tápanyag haladását, és az emésztőrendszer rosszindulatú elváltozását vált­hatja ki. A joghurtok és fermen­tált tejtermékek óriási segítséget jelentenek az emésztőrendszer­nek, megkönnyítik munkáját, vé­dik egészségünket. Az emberek többségének leg­alább egyszer az életében volt emésztési panasza: bélinfluenza, rossz emésztés vagy valami súlyo­sabb betegség. Európában ez 40-80 millió embert jelent. Az emésztési problémák nemcsak kellemetle­nek, hanem eléggé költségesek is. Az emésztőrendszer feladata, hogy feldolgozza a táplálékot, biztosítva ezzel az életben mara­dást. A táplálékot le kell bontani, hogy a vér a sejtekhez juttassa. Ez a foíyamat az emésztés. Az emésztőrendszer a szájnyí­lással kezdődik és a végbélnyílás­sal ér véget. ♦ Maga az emésztés a szájban kezdődik: a nyál amiláz nevű en­zimje itt kezdi meg a keményítő Mire van szüksége? Az emberi szervezetnek a mű­ködéséhez az alábbi tápanya­gokra van szüksége: ♦ vitaminok ♦ rostanyagok ♦ nyomelemek ♦ ásványi sók ♦ fehérjék ♦ szénhidrátok ♦ zsiradékok ♦ víz (naponta legalább két li­ter - és ez nem gyümölcslé, leves vagy kóla) lebontását. A szájüregben találha­tók a fogak, amit szervezetünk legkeményebb anyaga, a fogzo­mánc borít. Fontos szerepük van a rágásnál, azaz az ételek kis dara­bokra történő aprításában. ♦ Nyeléskor egy pici csapóajtó, a gégefedő elzárja a légcsövet, ne­hogy a táplálék véletlenül a lég­csőbe kerülve fulladást okozzon - ha mégis, akkor mondjuk, hogy a falat „cigányútra” futott. A „lágy szájpad” pedig felemelkedik és az orrüreg felé lezárja az „utat”. Ha ez a rendszer sérül, nyelési nehéz­ségek (öklendezés, táplálék-visz- szaáramlás, stb.) léphetnek fel. ♦ A megrágott és részben felbon­tott táplálék a szájból, a nyelőcsö- vön átjut a gyomorba, ami a táplá­lék számára nem más, mint egy „savfürdő”, ahol a táplálék 4-5 órát tölt. ♦ Onnan a vékonybélbe jut, ahol a máj, a hasnyálmirigy és a vé­konybél emésztőnedvei lebontják a táplálékot, ami a vékonybél fa­lán át felszívódik a vérbe. ♦ A vékonybél belső felszínét bél- bolyhok borítják, amik teniszpálya nagyságú felszívó felületet hoznak létre. Itt 4-5 órát időzik a táplálék. ♦ A „maradék” a vastagbélben halad tovább, ahol további 7-16 órát tölt. Itt emésztés már nem történik, csak a víz és az ionok felszívódása. ♦ Végül a nem hasznosítható ré­szek a végbélben összegyűlve 12-14 óra elteltével a végbélnyílá­son keresztül távoznak - széklet formájában, (ki-ö) EGÉSZSÉGMONDATOK ♦ A hegyvidéki levegő jót tesz az asztmásoknak és a széna­náthában szenvedőknek is, különösen 800-1300 méteres magasságban. ♦ A túl sok cukormentes rágógumi fogyást és hasmenést okozhat. A hibás a szorbit nevű édesítőszer, amely bizonyos mennyiségen túl hashajtó hatású. GYOGYTURMIX A halláskárosodás az első helyen Hogy a lárma beteggé teszi az embert, már régóta ismert. A tar­tósan túl hangos környezet mindenekelőtt a hallóképesség számá­ra káros. Ezt mutatta ki nemrég egy, a foglalkozási ártalmakról ké­szült dokumentáció is. Ebből kiderült, hogy a zaj okozta halláská­rosodás a leggyakoribb elismert foglalkozási ártalom. A második helyen a fertőzések, a harmadikon a légúti és a tüdőmegbete­gedések állnak. Műtét gyorsított eljárással Élete során szinte mindenki átesik valamilyen műtéten. Minden beavatkozás nagy megterhelést jelent a páciensnek. A műtét kime­netele fölötti aggodalom mellett az azt követő fájdalmaktól való félelem is nagy. Hatékony műtét utáni fájdalomcsillapítás a műtét előtt behelyezett epidurális katéter. Ennek során a pácienseknek egy, a gerincvelőhöz közeli katéteren keresztül opioidok és helyi érzéstelenítők keverékét fecskendezik be. Ennek köszönhetően a beteg már a műtét utáni napon fel tud ülni, sőt néhány lépést is ké­pes tenni. Amikor a seb fájdalma elmúlik - kb. két nap múlva -, a katétert eltávolítják és a beteg nem sokkal később hazamehet, ter­mészetesen csak akkor, ha tünetmentes. Valóban egészséges a déli alvás? A szieszta különösen a földközi-tengeri or­szágokban hagyomány, és állítólag neki köszön­hetik az emberek nyu­godtságukat és egészsé­güket. Nemrég azonban a kutatók megrendítet­ték ezt a hitet. Egy ta­nulmányban bizonyítot­ták, hogy a rendszeres déli alvás magasabb ha­lálozási aránnyal jár együtt. Ennek a szokat­lan vélekedésnek a ma­gyarázatát az orvosok abban vélik, hogy az ismételt ébredések na­gyon megterhelik a testet, ha már valamilyen előzetes betegség mutatkozott. A kora reggelihez hasonlóan, mely köztudottan a legveszélyesebb időszak a szívbetegek számára, a déli álom utáni ébredéskor is hirtelen megemelkedik a vérnyomás és a szívfrek­vencia. Az érbetegeknél ez komoly nehézségeket okozhat.

Next

/
Thumbnails
Contents