Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-31 / 126. szám, szombat
Szalon-hirdetés 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 31. Egyszóval az értelmes, a lehető legjobb megoldást kereső véleménycseréknek vége van. Minden szó, minden állítás érdekbeszéddé válik a párt szerveiben. Immár néma közös döntés minőségének javítását, hanem az érdekérvényesítést szolgáló helyzetteremtést szolgálja elsősorban, tehát a másik fél bele- kényszerítését vagy belemanipulá- lását a számára nem éppen előnyös döntésbe. Apárt belső érdekkonfliktusok eredményeképpen kezdi meghozni döntéseit, a nyilvánosság pedig egyre kevesebbet tud meg tényleges hátterükről, jóllehet őt érintik. így azután a párt egyre inkább egy uralkodó csoport egyik érdekérvényesítési eszközévé válik, és az érdekérvényesítők számára addig marad érdekes, ameddig számukra hatékonyan használható. A politikát immár nem közszolgálatnak tekintik, ezért, ha nagyobb hozamot ígérő lehetőség mutatkozik, nyomban otthagyható. Nem nehéz eíképzelni, milyen hatással van a döntésekminőségéreezarend. A politikaelméletben régen felismert igazság, hogy csak idő kérdése, amíg a nyilvánosság elé kerül az ilyen változás, a rendszer ugyanis több, most nem taglalt belső ellentmondástól szenved. Egyebek között „eredményei” közé tartozik a választói egyre nagyobb számának megfosztása attól a meggyőződéstől, hogy elsősorban őket képviseli az ilyen párt. Egy idő után már bármiféle imázskeltés és professzionális kommunikáció egyre kevésbé hat. Nemcsak helyi, hanem immár regionális szinten is szembesülhettek a szlovákiai magyarok az ilyen következményekkel Ne feledjük, az utolsó néhány választássorán éppen a két legmagyarabb járásban volt a legalacsonyabb a választói részvétel, a közvélemény-kutatások pedig világosan megmutatták az elégedetlenség okait. A kialakult ellenszenv erejét jelzi, hogy például Nyitra megyében még a nagy szlovák koalíció fenyegetése sem volt képes urnához vinni a Komáromi járás magyar vá- lasztóinakjórészét. Nemzeti kisebbségekre nézve azonban az eseti választói passzivitásnál mélyebb morális hatása van az ilyen helyzetnek. Egyesek gazdagodása mások nemzeti nyomorúságából azt az erényt bomlasztja, mely nélkül kisebbség hosszabb távon meg nem maradhat: az áldozatvállalásra való hajlandóságot. Nálunk azt a meggyőződést gyengíti, hogy megmaradni magyarnak nemesebb dolog, érdemes vállalni érte a kisebbségi lét számos hátrányát. így azonban, ha az ember elfordul a magyar iskolától, a magyar kultúrától, a magyar sajtótól, akkor nem ad fel valami jobbat, nemesebbet, hiszen láthatóan a magyarok sem különbek, hanem csak két ugyancsak ha- sonlóbólválasztjaazelőnyösebbet. Az a szlovákiai magyar politikában terjedő (a politikai filozófiában jól ismert) felfogás, hogy a politika üzleti érdekviszonyokhoz hasonlatos természetű, ezért érdekkötődések és érdekkonfliktusok szerkezetévé kell átszervezni, legalább akkora belső ellentmondásoktól szenved, mint a köreinkben szintén elterjedt és ismert vezérelv, hogy a kisebbségi politikának mindenekelőtt anemzetiellenséggelszembeniharc eszközévé kell válnia. A politikának nyüvánvalóan szólnia kell gazdasági érdekekről, mint ahogy nemzeti kisebbség esetében a nemzeti identitás megtartásáért is vállalnia kell a küzdelmet. De szólnia kell sok minden másról is. Bajt az okoz, ha valamely csoport saját vezérelvét mindenek fölé helyezi. Ilyenkor válik hajlamossá arra, hogy minden mást megfosszon saját értelmétől és értékétől, hogy a sajátja alá rendelje. Az ilyen értékrenddel bírók végcélként a saját értékeiket és persze saját céljaikat, személyes sikerüket látják, de a helyzet általában másképpen alakul. Minthogy a pusztítás, amit éppen potenciális támogatóik elkötelezettségében végeznek, végül egyeseknél cinizmust, másoknál el- fordulástvagy ellenállást szül. Ugyanakkor a gazdasági céloknak és érdekeknek olyan érvényesítése is lehetséges politikai pártok révén, ami nem jár együtt azzal a szándékkal, hogy a gazdasági érdekcsoport hatalmi befolyása alá vonja a pártot. A vállalkozónak egyszerűen csak nem kell ilyen szándékot szem előtt tartania. A párt tagjainak pedig nem szabad az ilyen törekvéseket eltűrniük. Politikai párt köré olyan vállalkozók is csoportosulhatnak, akik tudatosítják a társadalmi élet minden fontos területének jelentőségét, s a gazdaság és persze a maguk szerepét benne. Erkölcsi érzékük világosan jelzi számukra, hogy a politika és a társadalmi élet más területeinek segítsége, miközben szélesítheti igényeik terét, egyben kötelességekkel is jár számukra. Sok ilyen sikeres vállalkozót ismerünk már ma is körünkben. A politikai pártnak viszont képesnek kell lennie integrálnia az egymástól eltérő társadalmi csoportok és szervezeteik céljait, beleértve a különféle gazdasági érdekeket is. Nem szabad oda jutnia, hogy egyetlen csoportnak adjon csak teret, sőt egyetlen csoport saját terévé, eszközévé váljon. Egy embercsoport politikai élete akkor segíti a csoport fejlődését, haa csoportot alkotó személyek számára lehetővé teszi, sót ösztönzi őket, hogy külön-külön és együtt önmaguk lehetőségeihez és adottságához képest maximális teljesítményre legyenek képesek. Ha egyes személyeknél és a csoport egyes alcsoportjainál fékezi, sőt megállítja, akkor nem segíti, hanem akadályozza fejlődésüket, s általuk a csoport egészét is. A szlovákiai magyarok körében sincsen ez másképpen. A kormánykoalíció alatt, szemben a többi kormánypárttal, az MKP ügyesen titkolta, elfedte belső ellentéteit, gazdasági és egyéb lobbitevékenységét. Kisebbségi közösségünkben most jut országos szintre a probléma. Okkal feltételezhető, hogy mai formájában a magyar választók nagy része nem tekinti érintve magát általa. Veszekedéssé fajult állapotában ugyanis ismét visszahullt eredeti jellegébe: ismét nem programvita. Mint ahogyan az MKP elnökjelölti kampányának első szakaszában sem volt (addig, amíg fel nem rótták a jelölteknek). Most is inkább az egymás elleni vádakkal foglalkoznak a felek, mint azzal, hogy mit és hogyan nyújtanának választóiknak, milyen irányt vegyen pártjuk és az ország. Újabban pedig már közvetlen összecsapássá vadult, tehát egyrészt rendszeres időszakonként történnek kísérletek a pártelnök eltávolítására, másrészt az etikai bizottság elé került leghangosabb bírálójának ügye. A felek vitája még az eddigieknél is ideologi- kusabbá vált, egyrészről minden korábbinál hangosabban nevezik hazugnak a párt elnökét, másrészt a pártelnök elkezdte a gazdasági lobbicsoport tagjainak nevezni bírálóit, lassan annak a lehetőségét is elfeledve, hogy egyesek netalántán maguktól nem értenek egyet egyik-má- sik döntésével, jóllehet velük inkább értelmes vitát kellene folytatni. Egyszóval lassan a programvita minimuma is eltűnik: már az alapszabály értelmezésén csapnak össze a felek, ami a pártok történetében biztos jele, hogy a célokat felváltot- tákaz eszközök. A pártoknak, az MKP-nak is két nyilvánossága van. Az egyik a szélesebb és a párt minden potenciális választóját, tehát az egész országot és kiváltképpen a magyarokat foglalja magában. Ez a nyilvánosság kevésbé informált a belső pártügyekről. A második a párton belüli nyilvánosság. A párttagok, főként a magasabb posztokat elfoglalók, például a közgyűlési küldöttek, regionális vezetők, az OV-tagok stb. értelemszerűen több információhoz jutnak. Tényként annyit leszögezhetünk, hogy a párttagság körében az elnök- választást megelőző kampányidőszakban inkább hatott az ilyetén érvelés. Úgy tűnik, mostkevésbé. A magunk számára ismét le kell szögeznünk, hogy csak a politikusi nyilatkozatokból a pontos igazságot nem lehet megállapítani. Legfeljebb az egyes számításba vehető eshetőségeket gondolhatjuk végig, amint azt máraz írás elejénjeleztük. Annyi így is felvázolható, hogy a mostani vita eredményeképpen a párt szélesebb nyilvánosságában milyen kép alakul ki a Magyar Koalíció Pártjának egészéről. Egy olyan párté, amelyik vezetői pártjuk egyazon tettét négy-ötféle módon kommunikálják. Sokáig még azok sem voltak képesek közös álláspont kialakítására, akik egy frakcióba sorolják magukat a párton belül. E kommunikációs káosz mögött pedig a legkülönfélébb, egymásnak ellentmondó, de a tisztességes emberi magatartás határait súroló, sőt átlépő lehetőségek is felsejlenek többükről, legyenek akár az egyik, akár a másik frakció tagjai. A választó- polgárok körében ezért feltételezhetően mindkét esetben ugyanolyan a hatása: negatív! És úgyszintén negatív a hatása az MKP és a másikkét ellenzéki párt viszonyára. A politikai pártot is emberek alkotják, mint minden más szervezetet. Egy önkéntes szervezet tagjai addig tudnak együttműködni egymással, mi együtt akarnak működni. Az együttműködés viszont kölcsönös viszony. Nemcsak és nem is elsősorban az erő és az írott szabályok kikényszerítésének képessége hozza létre, még ha néha rendkívüli helyzetben erre is szükség van. Sokkal inkább az egymás elfogadására és segítésére irányuló elhatározás íratlan szabályai, a résztvevők különféle céljai összeegyeztetésének szándéka közös értékeik és elveik alapján. Nyilvánvalóan önként feladva a dominanciára törekvést. Ámde akik megszerették a kemény politikai és gazdasági harcot, sőt személyes karrierjüket is így hozták össze, azok általában naivitásnak tartják az előbbi mondatokat. Válsághelyzetekben derül ki, hogy mennyire nem azok. Bár néhányan a harc zajától és ízétől elbódultan már ilyenkor sem veszik ezt észre. Mindenesetre, ha az ő értékrendjüket használjuk, akkor is az jön ki, hogyhaaversenynemcsakegyének, hanem csoportok közt zajlik - márpedig a pártverseny, sőt egyenlőtlen helyzetben nemzeti kisebbség és többség viszonya ilyen akkor az olyan csoport, amelyiknek tagjai és alcsoportjai jobban kooperálnak, nyerni szokott, az olyan pedig, amelyiké rosszabbul, veszíteni. Mivel a pártokat emberek alkotják, mindenki egyéni felelőssége, mivé teszi szervezetét. Minél nagyobb a befolyása- akár formális, akár informális-, annálnagyobbafelelőssége. Opel Astra už od 389 900 Sk Možnosť odpočtu Akcia platí len do 14. júna! Vychutnajte si neskutočný výhľad vďaka panoramatickému čelnému sklu. Prežite dynamickú a kontrolovanú jazdu vďaka Sportswitch a IDSF,liS podvozku. Urobte zároveň niečo pre naše životné prostredie vďaka novej, šetrnej generácii rT|Qjgc^^)bjavte Opel Astra. * Pri financovaní cez GMAC a navyše navigácia MIO zadarmo. Obrázok je len ilustratívny. Kombinovaná spotreba palivo: 4,9 - 9,41/100 km. Emisie CO ,: 130-226g/km. infolinka: 0800101 101 t GMAC BP-8-12216
