Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-31 / 126. szám, szombat

16 Szalon ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 31. www.ujszo.com Persze, mértékkel és nem űrmértékkel, mert az írás fegyelmezettséget, legalább olyan odafigyelést kíván, mint az ivás Amikor esetleg a téma miatt hever az író... Mert jaj bizony, a legyőzői­teknek, különösen jaj, ha virrad a másnap. Másna­posságtanról, katzenjam- merológiáról, zákányos ál­lapot elviseléséről, iváskul- túráról, evéskultúráról, esetlegesen ezek ugyan­csak felróható hiányáról olvasni élvezet. SZÁSZl ZOLTÁN Mert magában véve jó irodal­mat, jó írást olvasni élvezet. Oly­kor akár a másnaposságra is egé­szen jó hatással van, ha máskép­pen nem, hát a filozófiai magya­rázatok révén, melyek szerint itt, Közép-Kelet-Európában elvileg nem is igazán érdemes kijóza­nodni. Ennek okai komoly társa­dalomtudományi kérdéseket nyit­nak meg, olyanokat például, mint a politizálás, a kultúra, a nemzeti hagyományok - és így tovább so­rolhatnánk. A téma tehát az ivás és evés, de főként az ivás és annak hol elborzasztó, hol mágikus ha­tást gerjesztő következménye, az a bizonyos másnap, ami a téma, s ami miatt hever az író, hogy kipi­henje azt. Van ma a magyar irodalomnak sok jelese, ám van három olyan igen kitűnő író, név szerint Bácher Iván, Csema Szabó András és Dari- da Benedek, akik valami egészen érdekes és sok éve tartó baráti kap­csolatok eredményeként csak úgy ellátogattak Losonc városába, hogy ott - egy nem egészen ha­gyományos író-olvasó találkozón - a nógrádi közönséggel is meg­osszák hosszú évek során, empiri­kus módon szerzett tapasztalatai­kat az ivásról, evésről, másnapos­ságról és a zákányosság lehetséges gyógymódjairól. A találkozót a lo­sonci Phoenix könyvüzlet vezető­je, az a Varga Tamás hozta össze, aki nem kisebb ivó- és filozófia­mesterrel, mint Hraballal is tartot­ta a kapcsolatot annak idején, míg Bohumilunk a galambok után nem eredt végleg, felváltva az Arany Tigris füsttől barnára pácolt padja­it valami mennyei, puha felhős ülőkéjűcsehóra. A téma tehát nem más, mint az ember - esetünkben az alkotó, irodalmár - elmerülése az anyag­ban, az anyag hatása az íróra, s ennek oda- s visszahatásai a kat­zenjammeres állapotok idején, amikor is a hol filozofikusan szép és a mindent egyszerre megis­A Fekete Sas egyik sarkában: k.u.k. hangulat sabb legyen, egyaránt teszi ezt, elolvasva a könyvet. A losonci Le­hár kávéházban bő félszázan vol­tak kíváncsiak a receptekre, az empirikus tapasztalások sorára, a mindennapos másnaposság kikü­szöbölésének módjaira. Mint ki­derült, Bacher Iván inkább csen­des spriccerivó, és csak színjóza­nul dolgozni tudó prózaíró, s neve nem ismeretlen a magyarországi sajtót olvasók előtt sem. Mellesleg nem akármüyen szakács, varázsló és ízkreátor is egyben, s tartja ma­gát a napi fröccsadaghoz, persze, mértékkel és nem űrmértékkel, mert az írás fegyelmezettséget, legalább olyan odafigyelést kíván, mint az ivás. Csema Szabó András - bevallása szerint - nem kezdő már a saját bőrön való katzen-1 jammerológia tapasztalatszer­zésben, viszont ő is csak rendes ál­lapotban képes írni, miként Dari- da Benedek is, aki természetesen soha nem ámít zsákbamacskát, így kellett és lehetett őt elfogadni, s persze mint jogosítvánnyal ren­delkező, sokszor úton lévő ember, figyel a dolgok mindenkori állásá­ra és az esetleges ezrelékek időbe­li felszívódására. A losonci kávé­ház közönségének soraiban a bu­dapesti Bohémia Kör lelkes iroda­lom- és sörbarát különítménye mellett a Magyarországra szakadt Gömör kisfalvaiból érkezett baráti társaság gyarapította a losoncia­kat. Akik közt természetesen a Fekete Sas k. und k. hangulatú sö­rözőjében heti rendszerességgel vitaesteket és műveltségi kvízeket ad hoc alapon rendező baráti tár­saság tagjai is lelkesen kérdezték a tapasztalt írókat, a katzenjam- merológia tudománya eddig is­meretlen kérdéseire választ vár­va. A losonci este természetesen empirikus tapasztalatcserével fe­jeződött be, s hol máshol: a Sas­ban. Másnap Kalondán, egy szlo­vák-magyar határ menti kistele­pülésen folytatódott a társalgás, hol bővülő, hol csökkenő létszá­mú érdeklődés mellett, viszont a legkitartóbbak, úgy húszán, egé­szen vasárnap délutánig tanul­mányozták a katzenjammerológia tudományát, sőt valószínűleg még néhány napig érezték mély­reható következményeit a tapasz­talásoknak. Bácher Iván főztjét et­ték, mindenki hozott valami kós- tolnivalót alapon iszogattak, ezermester falubeli János segítsé­gével a sört hűtő berendezést is bekapcsolták, sőt tiszteletükre a falubeli vendéglátós még a zene­gépet is a tanácskozás helyszínére hozatta. Mert zene kell az ivás- hoz, de erről a fentebb már emlí­tett könyvben olvashat a kedves érdeklődő. Nincs hát ok panaszra, van még magyar virtus, van még gondolat és cselekedni, együtt lenni, ta­pasztalatokat közösen megélni akarat. Bácher Iván, Csema Szabó András és Darida Benedek pedig felejthetetlen élményekkel men­tek haza, tudva, visszavárják, szí­vesen fogadták és szeretettel pá- tyolgatták őket Losoncon és Ka­londán. Nagy élmény volt, nagy tapasztalás, nagy művek szület­hetnek a nyomán. Sokszor legyen még ilyen! A lelkes közönség előterében: Bácher Iván és Varga Tamás merni tudok igen gyanús állapota­in át egészen a spleenes, mindjárt meg akarok halni, ha nem iszom meg egy gyógysört állapotig eljut, eljuthat az ember. Persze, az egészséges életmódot hirdető magazinok olvasói minden bi­zonnyal megrettenve olvassák, miért lehet fontos ez a téma, pe­dig csak utána kell nézni. Mind­járt kitetszik a statisztika halmai mögül a korántsem elandalító, hanem inkább kijózanító igazság: a magyar előszeretettel iddogál, iszogat, fogyaszt, iszik, nyomat, vedel, sztrepacsol, minek követ­keztében másnaposság állapotá­ba kerül, iszonyatos macskajajban szenved, katzenjammeros állapo­tában punnyad, zákányosságában ismét a pohár után nyúl - és megint kezdődik az ördögi kör elölről. (Ezen állapot nemzetgaz­dasági kihatásaival nem foglal­koztak az írók még, bár elébb- utóbb ennek is eljön az ideje.) Ép­pen ennek az állapotnak a tanul­mányozását veszi górcső alá az Alexandra Kiadónál 2007-ben megjelent, Csema Szabó András és Darida Benedek által jegyzett mű, a Jaj a legyőzőiteknek, avagy süssünk főzzünk másnaposán című míves kiállítású könyv. Mintegy kétszázötven oldalon olvashatunk itt filozófiai, kultúrtörténeti, iro­dalomtörténeti kisesszék füzérére ráhúzott olyan recepteket is, ame­lyek főleg a másnaposság állapota ellen szolgálnak gyógyírként. A témán hever az író, végül is egy­fajta mély elmélkedésre, hosszas belső utakon való elemzésre ösz­tönözve természetesen az olvasót is. Aki akár éppen színjózan életű, vagy mondjuk kissé fogyasztó­A törzshelyen Darida Benedek és Csema Szabó András (Szekeres Éva és Polgár László felvételei) SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents