Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-29 / 124. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2008. május 29., csütörtök 5. évfolyam 20. szám Az iskolában tanult ismeretanyag kis töredékét sem tudnák a diákok elsajátítani, ha a pedagógusnak nem lenne tekintélye (sxc.hu-felvételek A tanár ne azért élvezzen tekintélyt, mert az iskolai rendtartás előírja, hanem tudása, embersége révén Mit ér a tekintély napjainkban? Hová lett a tekintély megőrzésének igénye, s a tekintély tisztelete? A diák inzultálja tanárát, rangos közéleti személyiségeket illetnek alantas jelzőkkel, ruhátlanul szerepelnek más közszereplők, olykor művészek is a bulvárlapok címoldalán. Hová lett a tekintély megőrzésének igénye, s a tekintély tisztelete? Úgy tűnik, a korlátlan szabadság eltüntette a mércét, amely a tekintélyt a méltatlanság fölé emelte. DR. TAKÁCS ILONA A tekintély nagyon összetett szociálpszichológiai fogalom. Lényege - leegyszerűsítve - az embernek mások által való pozitív értékelése. Sokféle indítéka van. Lehet az alapja külsődleges érték - rang, állás, származás vagy az illető egyén fizikai kiválósága (például szépsége, termete, ereje, ügyessége), vagy szellemi, erkölcsi érték (tudás, jóság, bátorság, igazságosság), illetve valamüyen felsőbb tisztség, küldetés. Hanyatlik a tekintély szerepe A tekintély fogalmához és érvényesüléséhez bizonyos hatalom is kapcsolódik. Egyes elméletek szerint a tekintélynek olyan meghatározása is van, mely szerint a tekintély egyfajta erkölcsi hatalom. Ám azt sokszor világi, fizikai hatalom - nem ritkán erőszak - védi, illetve támogatja. A tekintély gyakorlását a legtöbb esetben a jogrendszer szabályozza. Századunkban a tekintély, ü- letve a hozzá kapcsolódó hatalom gyakorlásával annyiszor visszaéltek, hogy sokan úgy gondolják: a tekintély szerepe hanyatlik. Azt tartják, hogy a nagykorúvá lett emberi személyiségnek már nincs szüksége a tekintély igájára, fontosabb, hogy legyen - úgymond - kisugárzása, amely a többiek számára vonzó és tiszteletet parancsol. Vegye kezébe az ember a saját sorsát, saját maga győződjön meg valamüyen állítás igazáról, vagy hamisságáról, és maga döntsön sorsa felett. Más szóval a nagykorúvá lett mai ember személyi szabadságának korlátozását éli meg, ha vele szemben bárki a tekintélyét gyakorolja. A törvény betűj e Ezzel szemben a jogrendszer szabályozó szerepe sem sokat segít, mert a jogrendszert is emberek készítik, ők értelmezik és működtetik, ezért mindig megtalálják benne a sokszor már előre, tudatosan is beépített kiskapukat. Ezeket használják ki egyesek a törvény betűje szerint jogszerűen, de valójában erkölcstelenül, cselekedeteikkel súlyos károkkal terhelve a társadalmat. Némely gondolkodó ezért vallja azt, hogy a tekintély szerepét csökkenteni kell, sőt akadnak olyan álláspontok is, hogy a tekintély szükségtelen, a megszüntetése ma már indokolt. Csakhogy miként lehetne a tekintélyt és annak gyakorlását a civilizációból kiiktatni? Hogyan jöhetne létre és maradhatna életképes a tekintély nélküli emberi létforma? Elég csak arra gondolni, hogy a tekintély érvényesülése nélkül az emberi tudás és az ezen alapuló információk megszerzése hihetetlenül lelassulna. Csak egy egyszerű érv: a gyermek az anyanyelvét 5-6 év alatt elsajátítja. Ez azért történhet meg, mert a tekintély alapján szinte ösztönszerűen elfogadja a szülei által használt nyelvet. Ugyanígy az iskolában tanult ismeretanyag kis töredékét sem tudnák a diákok elsajátítani, ha nem a tekintély alapján tanulnák meg a feladatot. A közlekedés szabályozását, a közigazgatást, a jogrendszer nagy részét ugyancsak tekintély alapján fogadjuk el. Az emberi kultúra és civilizáció igen nagy mértékben a tekintély alapján áll, melynek értékeit formális és informális oktatásban, hagyományokban és szokásokban adja át az egyik generáció a másiknak. Viselkedés, emberség A tekintélyt tehát nem lehet az emberi életformából kiiktatni, még akkor sem, ha azzal egyesek visszaélnek! Azaz nem a teldntély szerepét kell megszüntetni, hanem - lehetőségek szerint - a visszaéléseket kell megakadályozni. A kérdésre tehát, hogy megma- rad-e a tekintély szerepe ebben az évezredben is, határozott igennel lehet válaszolni. Hozzáfűzhető, hogy annál inkább lesz szerepe a tekintély gyakorlatának, minél inkább a szolgálathoz és nem a hatalomhoz fűződik a tekintély gyakorlata. Azaz, amikor a pedagógus nem azért élvez tekintélyt, mert az iskolai rendtartás előírja, hanem személyisége, tudása, viselkedése, embersége révén. A szerző az MTI munkatársa. Országos történelmi-honismereti verseny Múltidéző Udvardon TUDÓSÍTÁS Udvardon zajlott a szlovákiai magyar középiskolások történelmi-honismereti vetélkedőjének, a Múltidézőnek az országos elődöntője és döntője. A15 középiskolás csapat részvételével megtartott verseny témáját a reneszánsz év alkalmából a reneszánsz művészet és Hunyadi Mátyás kora jelentette. A Történelemtanárok Társulása és a Pro Pátria Honismereti Szövetség rendezésében megtartott vetélkedésen két kategóriában hirdettek győzteseket. A gimnáziumok kategóriájában a somoijai Madách Imre Gimnázium csapata nyert. A második helyet a dunaszerdahelyi Vám- béry Ármin Gimnázium csapata, a harmadik helyet pedig a komáromi Selye János gimnázium diákjai szerezték meg. A szakközépiskolák kategóriájában a nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia tanulói győzedelmeskedtek. A döntőbe jutott csapatok tagjai térítésmentesen részt vehetnek a középiskolások már hagyományos nyári történelmi-honismereti táborában. (hb) Ingyenes lap nem csak egyetemistáknak Megjelent a PRESStige LAPAJ AN LO Megjelent az egyetemi központú regionális havilap legújabb száma. Az újság beszámol arról, hogyan tarolt a PRESStige a Diák és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének diákmédia-pályázatán, beszélgetést olvashatunk a nyitrai Konstantin Egyetem rektorával, Libor Vo- zárral. Megtudhatjuk, hogy miért alakult ki patthelyzet a Selye János Egyetem vezetése és a Hallgatói Önkormányzat között. Mit hoz a jövő az irodalom számára? - kérdezik H. Nagy Pétert és Keserű Józsefet. A Parnasszus rovatban most is fiatal szerzők szépirodalmi alkotásai kaptak helyet. Az Art Regnum- ban olvashatunk a Medičiek fénykoráról, a jelképek rendszeréről, Andy Warholról, egy érdekes bécsi kiállításról, továbbá egy beszélgetés is helyet kapott a lapban a Quimby zenekar énekes-dalszövegírójával, Kiss Tiborral. A szellemtudományok rovatában Domény Andreától megtudhatjuk, kié a hatalom, együtt filozofálhatunk arról, meg van-e írva a sorsunk, vagy éppen hogyan léphetünk rá szabadulásunk útjára. A szubjektív nézőpontok fórumában Laczkó Sándor a fiatalokat érintő új törvényjavaslatról, Polák Gábor pedig a Beneš-dekrétumok megszüntetését kezdeményező aláírásgyűjtésről ír. Finta Márk a sátánistákat ve- sézi ki, ám egy fiktív börtönnapló is fűződik nevéhez, Bokora Ákos groteszk élménybeszámolóm keresztül pedig betekintést nyerhetünk a kocsmakultúrák mélyére, illetve megtudhatjuk, hogy buszozni jó. Az itt felsorolt írásokon kívül még sok érdekes olvasnivaló található a májusi PRESStige hasábjain. Az ingyenesen terjesztett lap megtalálható a fontosabb szlovákiai magyar kulturális csomópontokon az alábbi városokban: Nyitra, Komárom, Dunaszerdahely, Galánta, Vág- sellye, Nagymegyer, Gúta, Pozsony. A júniusi szám csupán az interneten, a www.presstige.sk címen lesz elérhető. (lager) Az érsekújvári és a kürti ovisok mesenapja Mese, mese, mátka... ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kürti vendégek érkeztek az érsekújvári Blaho Pál utcai magyar és szlovák nevelési nyelvű óvodába, hogy közös mesedélelőttön vegyenek részt. Bajla Gizella, a kürti óvoda igazgatója és óvodásai több mesét is hoztak a tarsolyukban. Nagy sikert arattak az Aranytara- jas Idskakassal, majd Valkó Barnabás lépett fel az Öreg néne őzikéje c. mesével, Csillag Ágnes pedig arról a bizonyos ostoba legényről mesélt, aki a kecskére bízta a káposztáját. Szabó Eleonóra, a vendéglátó óvoda igazgatónője lapunknak elárulta, első alkalommal rendeztek mesedélelőttöt, és azt szerették volna, ha erre a rendezvényre kedves vendégek is jönnek. „A gyermekek számára rendkívül fontos, hogy az anyanyelvükön hallják az első meséket. Csak üyen módon tudják megőrizni a hagyományokat, ízlelgetni a már- már feledésbe merülő kifejezéseket. Elsősorban ez volt a célunk, megőrizni a mesét, és eljátszatni a gyerekekkel a legszebb történeteket“ - tette hozzá Szabó Eleonóra. Az érsekújvári gyerekek Az aranyszőrű és a fekete bárány népmese ötletesen színre vitt előadásával lepték meg a közönséget. A családi jellegű óvodában a magyar beszéd ápolása, a népi játékok és táncok, népmesék elsajátítása mindig fontos szerepet kapott. A Mese, mese, mátka... által újabb hagyománnyal gazdagodott az intézmény, (száz) Az érsekújvári óvodások az aranyszőrű és a fekete bárányról meséltek a közönségnek (Csupor! István felvétele)
