Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-05 / 104. szám, hétfő

6 Kultúra

ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 5. www.ujszo.com

RÖVIDEN

„Vegyes” jazzformációk a pódiumon

Pozsony. Magyar, lengyel és amerikai jazzmuzsikusok lépnek közönség elé holnap 19 órakor a Pozsonyi Jazz Club 24 rendezvényén, az A4 Nultý priestor (Sznf tér 12) falai közt. A lengyel-amerikai triót Mačiek Grzywacz (gitár), Piotr Lemaňczyk (bőgő) és Tyler Hornby (dob), a magyar-amerikait pedig Borbély Mihály (szaxofon), Joe Fonda (bőgő) és Bágyi Balázs (dob) alkotja. Borbély Mihály etno-hatásokkal teli, letisztult zenéjében egyszerre érezzük a végiggondoltságot, a spontaneitást és a nagy fokú szakmai alázatot. Bágyi Balázs saját szerzeményeit, illetve magyar népzenén alapuló feldolgozásokat játszik. A koncert a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, a Lengyel Intézet és a Pozsonyi Kulturális és Információs Központ (BKIS) közös rendezvénye, (ú)

A Szakcsi Jr. Trió koncertje

Dunaszerdahely, A XVII. Dunaszerdahelyi Zenei Napok keretében holnap 18 órától a Szakcsi Jr. Trió (Szakcsi Lakatos Béla Jr. - zongora, Pecek Lakatos Krisztián - bőgő, Balázs Elemér - dob) lép fel a Művészeti Alapiskola koncerttermében. Átgondolt, finom, ízes játék, szárnyaló dallamvilág és feszes ritmusok jellemzik az ifjabb Szakcsi játékát. Modem jazz ez akkor is, ha a gyökerekhez nyúl vissza. Programjukban saját kompozíciók váltakoznak klasszikus standardek modem hangvételű feldolgozásaival, (ú)

Graffiti tárlat a londoni alagútban

London. A Banksy néven elhíresült graffitiművész eddigi legnagyobb „kiállításaként” meghirdetett rendhagyó tárlat nyűt szombaton London szívében, a Waterloo állomáshoz közeli vasúti alagútban. A The Cans Festival a világ minden tájáról az eseményre sereglő graffitiművészek alkotásait vonultatja fel - de a közönség is bekapcsolódhat az alkotásba. A szervezők az esemény honlapján (www.thecansfestival.com) fektették le a szigorú szabályokat, amelyek némiképp megzabolázzák a korlátlan művészi szabadságot. „Mindig úgy gondoltam, hogy akinek festékszóró van a kezében, az ugyanúgy beleszólhat, hogyan nézzenek ki a városaink, mint az építészek vagy a hirdetők. Szóval egy egész utcát graffitivel beborítani, az valóra vált álom, vagy ahogy néhányan nevezhetnék: tökéletes és abszolút rémálom” - fogalmazta meg ars poeticáját Banksy, a felkapott graffitis. (mti)

Pozsonyban lép fel a Devil Street 13

Időutazás rockabillyvel

STR1EŽENEC SÁNDOR

Faur Anna első rendezése, a Lányok nem keltett különösebb feltűnést az idei budapesti szemlén

Alkalom szüli a (zsenge) filmet

(Gyárfás Eszter felvétele)

Az ötvenes évek csőnadrágos, szegecses-bőrkabátos világát idézi meg egy féli fiatalokból álló, feltörekvő zenekar, a Devil Street

13. Május 7-én, szerdán a pozsonyi Deja vu klub vendégei lesznek. Slovák Dáviddal, a banda nagybőgősével beszélgettünk.

Mióta él a zenekar, és miért épp rockabillyt játsztok?

Ebben a formációban 2007 szeptember óta működünk. Volt egy előző zenekarunk is, amellyel próbáltunk rock and roll-közeli zenéket játszani, így rockabillyt is. Néhány tagcsere után megfordult a fejünkben, hogy műfajilag is stabilizálni kellene a zenekarunk helyzetét, így döntöttünk a rockabilly mellett. Ez volt az a stílus, amelyet minden zenekari tag kedvelt. Az ödet egy hasonló zenét játszó magyarországi együttes koncertjén ugrott be. Ma már egyértelmű, hogy szerencsés lépésvolt.

Ezt a műfajt jellegzetes külsőségek kisérik. Próbáltok ennek is megfelelni? Vannak korhű ruháitok, jellegzetes rockabilly hangszereitek?

Korhű ruházat van. Mármint a mi korunkhoz hű. A mai cuccokban is vannak rockabillys motívumok, ezeket részesítjük előnyben. Ami a hangszereket illeti, van Gretsch gitár, jó tremolóval, ez a műfaj kultikus hangszere, s persze van nagybőgő is.

Mit fogtok játszani a Deja vu klubban?

Az ötvenes évek legmeghatározóbb rockabilly-számait, tele tán- colós dallamokkal. A jövőben készülünk saját dalokat is írni, sőt, már el is készült néhány, ezeket hamarosan bemutatjuk a közönségnek.

Fellépések? Album?

Fellépéseink vannak jócskán, koncerteztünk már Budapesten, Prágában és Pozsonyban is. Idén még vár ránk számos hazai és külföldi buli, nyári fesztiválok. Szeretnénk, ha itthon is megismerne bennünket a közönség, hiszen „monopolhelyzetben” vagyunk, Szlovákiában nincs hasonló stílust játszó zenekar. Az album még várhat. Először szeretnénk némi pénzt begyűjteni a zenekar kasszájába, s nem árt meg nekünk egy kis tapasztalat- szerzés sem.

Női témát választott első filmjéhez Faur Anna. Sejtem: nem szándékosan. Inkább csak azért, mert maga a téma érdekelte őt.

Két tinilány meggyilkolt egy taxisofőrt.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Régi bűneset. Több mint tízéves. „1997. november 21-én két tizennégy éves lány vízzel teli palackkal leütött, majd halálra rugdosott egy taxisofőrt” - írták a lapok. Faur Anna nem rekonstruál és nem „dokumentál”. A gyilkosságról szóló hír csupán apropóként szolgál számára ahhoz, hogy a saját közegében mutassa be azt a generációt, amely már nem ismer tabukat, erkölcsi határokat, és amely eszközként használja a testét.

Dia és Anita egész nap lófrálnak, plázáznak. Alkalom szülte zsebtolvajok, és kedvük szerinti iskolások. Az előbbi sokkal inkább jellemző rájuk, az utóbbi már csak időnkénti teher számukra. Szüleik nem törődnek velük, annyit lógnak, amennyit nem szégyellnek. Családi viták, marakodások sem ez ügyben, sem más miatt nem léteznek. Dia és Anita felett már nem gyakorol hatalmat senki. Azt tesznek, amit akarnak, érzelmeik sivárak, ösztöneik elállatiasodtak. Céltalanul, kötelezettségek nélkül élik az életüket, Dia még a barátságot sem tartja földi szentségnek. Pusztító és romboló erő hordozója, de a legjobban mégis az érzelmi kizsákmányoláshoz ért. Egyetlen odavetett szóval is célba talál, Anita pedig könnyen befolyásolható, akaratgyenge ember. Persze csak mellette. Az ő társaságában. Egyébként megy a saját feje után. Még a legbarbárabb játéktól sem riad vissza. Lelki rabszolgája Diának. „Hű testőre.” Lopott pénzből tartott zsoldosa. Mellette áll akkor is, amikor a lány el akar húzni a francba. Ami nem a szomszédban, s még csak nem is a szomszédos országban van. Egy nagyon kicsit odébb. Svájcban. Az ígéret földjére persze nem indulhat el gyalog az ember (elvadult) lánya. Ahhoz kocsi kell. Jó kocsi. Ha nincs, akkor lopni kell - hozza meg a döntést a bátrabbik lány, aki már ismeri a

SZABÓM1HÁLY GIZELLA

Szinte nincsen olyan nap, hogy a szlovákiai magyar sajtó ne foglalkozna az új közoktatási törvény tervezetével. Az újabb fejlemények azt mutatják, hogy az oktatási kormányzat bizonyos magyar kifogásokat elfogad, s talán változtatni fog a beteijesztett szövegen, ezek a módosítások azonban alapvetően nem változtatják meg a törvény eszmeiségét. A kisebbségi oktatás szempontjából e tervezet egyik legnagyobb hiányosságának azt tartom, hogy semmilyen garanciát nem tartalmaz a kisebbségi állampolgárok és legitim szervezeteik számára a kisebbségi oktatás- politika és oktatási programok kialakításában és fejlesztésében való részvételhez. A kisebbségek oktatásijogairól szóló Hágai ajánlások (EBESZ 1996) 5. pontja értelmében az egyes államoknak „olyan feltételeket kell teremteniük, hogy a nemzeti kisebbségek reprezentatív szervezetei hatékonyan tudjaHeléne Francois és Fulvia Collongues

pénzszerzés legpiszkosabb módját is. Egy svájci kalandért megéri kocsit lopni, mondja, s ha máshogy nem megy, akkor akár gyilkosság árán is. Hogy egyikük sem tud vezetni, azzal nem is nagyon foglalkoznak, legfeljebb röhögnek rajta.

Három férfi. Három taxisofőr. Fuvarok, dumák, anyázások, feleségek, családi ebédek, hívások, rendelések. Kemény fickó az egyik, vagány, belevaló a másik, a harmadik csak egy kis gyengédségre vágyik. Ő lesz a hunyó. Az áldozat.

Diának nincs vesztenivalója. Zsolttal, akit a diszkóban szed fel, csak egy könnyű kis kalandot él meg, egy gyors numerát, amilyenből kapott már párat. Nincs ember, akit igazán szeretni tudna, ráadásul a fiú sem lát benne többet, mint szexuális vágyainak könnyen megszerzett tárgyát. A lányban lappangó agresszió bosszú formájában ölt testet. „Hagyjuk itt ezt a szart!” - mondja többször is, de ahhoz, hogy sivár életükből elindulhassanak a fényes semmibe, kocsi kell. És újra a taxisok jönnek. Együtt és külön-külön, majd a családjukkal. Taxis feleségek, taxis

nak közreműködni a kisebbségi oktatással kapcsolatos politika és programok fejlesztésében és végrehajtásában”. Ezzel kapcsolatban külön kiemelném az ajánlások 21. pontját, főleg annak első mondatát: „Az államoknak szorgalmazniuk kell a kisebbségi tantervfejlesztési és -ellenőrzési központok létrehozását.” A törvénytervezet szerint létrehoznának egy, az országos kompetenciaméréseket szervező és lebonyolító intézményt (Národný ústav certifikovaných meraní), valamint a 159. szakaszban megjelenik egy ún. tantervi tanács is (kurikulárna rada), arról azonban sehol sem olvashatunk, hogy ezekben a szervezetekben a kisebbségek képviselőinek jogszabályban rögzített helyük volna. Ez azt jelenti, hogy továbbra is fennáll a jelenlegi helyzet: a központi oktatásirányítási és -ellenőrzési szervekben a kisebbségi oktatás kérdései teljesen marginális helyet foglalnak el. Ez a tény A regionális vagy kisebbségi

gyerekek, taxis szocioképek. Dia már tudja, hogyan kell gyorsan kocsihoz jutni. Barátnője gyenge asszisztálásával előbb „leápolja” az egyik taxisofőrt, aztán durván nekiesik, és mint egy gyilkos darázs, halálra marja. Senkiföldjén, a sötétben. Az eredeti két lányt, akiknek története csupán kiindulópontként szolgált Faur Anna forgatókönyvéhez, hét évre ítélte a bíróság. Egyikükből, a szabadulást követően, hivatásos prosti lett, megbánást azonban sem ő, sem a másik nem tanúsított.

Ennyi a film és ennyi a valós bűneset. Ha nem is ugyanilyent, hasonlót már láttunk. Krzysztof Kieslowski rendezte Rövidfilm a gyilkolásról címen, még 1988-ban. Kemény film volt. Súlyos alkotás. Miroslav Baka játszotta a huszonegy éves fiút, aki Varsó kihalt kerületében brutálisan meggyilkolt egy taxisofőrt. Faur Anna rendezése nem fog bevonulni még a magyar film történetébe sem, mivel nincs benne olyan drámai erő, sőt a lé- lekrajzok sem olyan árnyaltak, mint Kieslowski mesteri opusában, és a hitelessége is megbicsaklik néha. Régi szabály: egy jó filmnyelvek európai chartájának végrehajtását ellenőrző szakemberek figyelmét is felkeltette, s ezért azt indítványozták, hogy a kormányzat hozzon létre egy olyan szervet, amelynek a kisebbségi oktatással (a kisebbségi nyelvek oktatásával) kapcsolatos intézkedések és fejlesztések ellenőrzése volna.

Az új törvénytervezetnek azonban egyéb, magyar „belügy”-nek tekinthető nyelvpolitikai összefüggései és kihatásai is vannak. A jelenlegi oktatási törvényekkel összevetve bizonyos területeken ugyanis alapvető koncepcióváltást jelez a tervezet, s ez új fogalmak és terminusok bevezetésével is együtt jár. így például a képzettségi szinteket az ún. ISCED nemzetközi osztályozáshoz igazítja, s így bevezeti a predprimáme, primáme, nižšie stredné vzdelanie stb. megnevezéseket, s az egyes képzettségi szinteket igazoló dokumentumokat nemcsak a megszokott vysvedčenie, hanem bizonyos esetekben az osvedčenie szóhez elsősorban jó forgatókönyv kell. Lazán skicceit helyzetekből a jó színészek sem képesek csodák sorozatát létrehozni. Rába Roland, Mundruczó Kornél és (a meggyilkolt taxisofőr szerepében) Zsótér Sándor mindent megtesznek, hogy valós figurákat mutassanak a nézőknek, a jelenetek többségében sikerül is nekik, film mégsem születik a vásznon, legalábbis nem egy pontosan felépített, megdöbbentő történet. És nem azért, mert a rendező nem egy konkrét bűnügy felderítését, a lelkes dokumentarizmust vállalta magára, hanem a tágabb térben mozgó fikciót. Ebben a filmben ugyanis csak egy tizenöt perces vizsgafilm rejlik két francia színésznő (Fulvia Collongues és He- léne Francois) közreműködésével, a már említett három férfi főszereplőjátékával és Polgár Tamás, a diszkóban felszedett fiú pár perces epizódjával. A többi, mármint a maradék hetvenöt perc könnyen felejthető. Holnap már nem is fogunk emlékezni rá. Volt, nincs - mondanám. Sajnos, van. Producer: Sándor Pál. De már ő sem a régi. S ez mégis csakjobban fáj.

val nevezi meg. De újak a štátny vzdelávací program, výchov- no-vzdelávací program, výkonové štandardy s a már említett kuriku- láma rada stb. kifejezések is. Ezekkel a kifejezésekkel nyilván még sokszor fogunk találkozni, ezért szükséges lesz őket magyarul megnevezni. Tapasztalatom szerint nálunk a szlovák szakkifejezések magyar megfelelője ad hoc fordítások révén alakul ki, így gyakori a variabilitás: egyazon szlovák terminusnak több magyar megfelelője is forgalomban van, s az is nagyon esetleges, hogy az adott fogalomra Magyarországon kialakult megnevezés megjelenik- e, esetleg elterjed-e nálunk is. Most is fennáll ez a veszély, ezért az oktatási szakterminológia további szétfejlődése és a megértést gátoló variabilitás fennmaradása csak közös, a magyar hagyományoknak megfelelő terminológia kialakításával, illetve a törvény megfelelő színvonalú magyar fordításával érhető el.

OTTHONUNK A NYELV

Az új közoktatási törvénytervezet nyelvpolitikai vonatkozásairól (3)