Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-26 / 121. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Vádemelés az ETA vezetői ellen Párizs. Vádat emeltek a francia igazságügyi szervek szombaton Párizsban az ETA baszk szeparatista szervezet 4 feltételezett vezetője (köztük a fő politikai vezetőnek tartott Javier López Pena) és egy francia szimpatizáns ellen. A 4 baszkot az ügyészség kérésé­nek megfelelően előzetes le­tartóztatásba helyezték, a franciát viszont - az ügyészek véleménye ellenére - szabad­lábra helyezték a bírók. Az öt személyt a múlt héten vették őrizetbe a dél-franciaországi Bordeaux-ban, illetve Bayon- ne-ban. (mti) Új libanoni államfő Bejrut. A libanoni parla­ment tegnap megválasztotta államfőnek Michel Szulejman tábornokot, a hadsereg főpa­rancsnokát. Szulejman ellen­fél nélkül, a pártok kompro­misszumos jelöltjeként indult az államfői tisztségért. A 127 képviselőből 118 támogatását szerezte meg. Az elnökválasz­tást, amely tavaly november­ben lett volna esedékes, 19-szer halasztották el a Nyu­gat-barát kormány és a Hezbol­lah-vezette ellenzék között 18 hónapig tartó belpolitikai vál­ság miatt. A válság nemrégi­ben fegyveres összecsapások­ba torkollt és a polgárháború szélére sodorta a közel-keleti országot, (mti) Vajdasági választás Belgrád. Tegnap tartották a vajdasági parlamenti válasz­tás második fordulóját, ame­lyen el kellett dönteni, hogy milyen legyen az összetétele az egyeden szerbiai autonóm tartomány parlamentjének. A 120 tagú vajdasági törvény- hozás felét - listás szavazással -már május 11-én megválasz­tották, a másik 60, egyéni je­löltek által megpályázható hely azonban nem kelt el, mi­vel az első körben sehol sem született abszolút (50 száza­lékplusz 1 szavazatos) győze­lem. A második fordulóba a Borisz Tadics demokratái és a G 17 Plus alkotta Az európai Vajdaságért nevű szövetség juttatta be a legtöbb jelöltet: 51-et. A radikális pártnak 39 tagja volt még versenyben. A háromtagú Magyar Koalíció 11 helyen versenyzett, (mti) Ismét tüntettek Nápolyban Nápoly. Ismét több százan tüntettek szombat este Ná­poly egyik külvárosában az új hulladéklerakók létesítése el­len. Nápoly Chiaiano nevű külvárosa egyike annak a 6 helyszínnek, melyet a kor­mány pénteken jelölt ki hul­ladéklerakó létesítésére. A Silvio Berlusconi vezette kormány egyik első intézke­désként meg akarja tisztítani Nápolyt és Campania tarto­mányt az utcákon bűzlő sze­méthegyektől. A nápolyiak egyre türelmetlenebbül köve­telik a hatóságoktól a szemét­elhelyezési válság meg­oldását. (mti) Mianmar beengedheti a humanitárius csoportokat 11 milliárdra lenne szükség Titkosszolgálati források szerint meghalt a kolumbiai gerillák vezére Elengedik Betancourt-t? Bogotá. A legnagyobb ko­lumbiai szélsőbaloldali ge­rillaszervezet egyes vezetői készek leszerelni és elen­gedni túszaikat, köztük Ingrid Betancourt volt el­nökjelöltet -jelentette ki Álvaro Uribe államfő szombaton. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Egy délnyugat-kolumbiai tele­pülés, Florida lakosaival tartott nyilvános találkozón Uribe közöl­te: a Kolumbiai Forradalmi Fegyve­res Erők (FARC) bizonyos vezetői felajánlották a kormánynak, hogy szabadságuk garantálásáért cseré­be leteszik a fegyvert és elengedik a túszokat. Az érintetteket átadnák Franciaországnak, hogy ott éljenek - mondta az államfő a televízió ál­tal közvetített találkozón. A 46 éves Betancourt több mint hat éve él a gerillák fogságában, és egészségi állapota nagyon sokat romlott az utóbbi hónapokban. A FARC össze­sen 39 ilyen „politikai“ túszt tart őrizetben, köztük három amerikai állampolgárt, és ki akarja őket cse­rélni a börtönbe zárt mintegy 500 gerillára. Uribe 100 millió dollárt is elérő kárpódást ajánlott fel azok­nak a gerilláknak, akik a túszokkal együtt megszöknek. Eközben a védelmi minisztérium megerősítette: különböző titkos­szolgálati forrásokból egybehang­zóan úgy értesült, hogy két hónap­pal ezelőtt meghalt a szervezet le­gendás alapítója és vezetője, a 80-as éveiben járó Pedro Antonio Marín, alias Manuel Marulanda Vé- lezvagyTirofijo (Biztoskezű). A ve­terán gerillavezér állítólag szívin­farktust kapott március 26-án. Utódja valószínűleg Guillermo Le­ón Sáenz, fedőnevén Alfonso Cano lesz. A 60-ik életévében járó, vég­zettségét tekintve antropológus Sáenz 31 éve tagja Latin-Amerika legnagyobb és legrégibb gerilla­szervezetének. A hadsereg néhány hónapja azt állította, hogy Alfonso Canót sarokba szorították Kolum­bia délnyugati, dzsungelek borítot­ta részén, és bármikor elfoghatják vagy megölhetik. A szervezet veze­tését súlyos csapások érték az utóbbi három hónap alatt. A ko­lumbiai hadsereg március 1-jén megölte Luis Edgar Deviát, alias Raúl Reyest, a FARC kettes számú vezetőjét, nemzetközi szóvivőjét, aki éppen Ecuador területén buj­kált. Néhány nappal később Manu­el de Jesús Munoz, harci nevén Ivan Ríos vagy Jósé Juvenal Velandia esett el az ország nyugati részében folyó összecsapásokban. Rangun. A mianmari kormány megvizsgálja a Nargis ciklon által sújtott 2,4 millió mianmarinak se­gíteni szándékozó külföldi segély­munkások beengedésének lehető­ségét - jelentette be Thein Szein miniszterelnök. „Tekintettel az el­végzendő munka nagyságára, kor­mányom kész fogadni azokat a (humanitárius) csoportokat, ame­lyek közre akarnak működni a helyreállításban, újjáépítésben” - mondta a kormányfő Rangunban, az adományozó országok és a hu­manitárius szervezetek nemzetkö­zi konferenciáján. Mintegy 50 or­szág, ENSZ-ügynökség és nem kormányzati szervezet képviselői vesznek részt az ENSZ és az ASEAN (Délkelet-ázsiai Országok Szövet­sége) által szervezett adományozó konferencián. Kevéssel korábban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár beszélt arról ugyanezen a fórumon, hogy a mianmari vezetők már tudatára éb­redtek a ciklon pusztítása által elő­idézett helyzet súlyosságának, és talán már belátják, hogy sürgős nemzetközi segítségre van szüksé­ge az elemi csapás által sújtott 2,4 millió mianmarinak. A világszervezet vezető tisztség- viselője találkozott a korábbi na­pokban a burmai katonai junta ve­zetőivel, hogy rábeszélje őket a nemzetközi segélyszervezetek se­gédmunkásainak beengedésére. Hivatalos adatok szerint több mint 133 ezer ember vesztette éle­tét vagy tűnt el május első napjai­ban, amikor az ország déli részét le­tarolta a ciklon. A természeti csa­pás által érintett mintegy 2,4 millió ember jelentős része még mindig nem kapott a nemzetközi segítség­ből, mert a katonai junta vonako­dott beengedni a külföldi segély­munkásokat. A károk nagyságát 11 milliárd dollárra becsüli a mianma- rikatonaikormányzat. (mti) KOKES JÁNOS Prága. A legújabb kori cseh tör­ténelem egyiklegfontosabb szerep­lőjének nevezte szombaton Eduard Beneš volt csehszlovák elnököt Václav Klaus cseh köztársasági el­nök. Klaus avatta fel a néhai elődjé­nek állított emlékművet Kožlany településen, ahol eddig csak a szü­lőházára kifüggesztett tábla, vala­mint a volt iskolából kialakított múzeum őrizte Beneš emlékét. A politikus születésének 124. év­fordulója alkalmából tartott ünne­pélyes avatón Klaus kijelentette, hogy Beneš „népünk egyik nagy fi­aként marad fent az emlékezet­ben”. „Nem engedhetjük meg, hogy hagyatékát meggyalázzák” - mondta a cseh elnök, aki szerint nincs annál egyszerűbb dolog, mint az idő múlásával bírálni Benešt, fi­gyelmen kívül hagyva az akkori időszak eseményeinek összefüggé­seit, a lehetőségeket, a légkört és az érzelmeket. Ugyanakkor elismerte, hogy Beneš olyan személyiség volt, aki az egykori Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdés radikális és kemény megoldásának elkötele­zettje volt. Beneš megítélése a csehek körében is vitatott, de nem a dekrétumok, hanem a kommunisták hatalomátvéte­lében játszott szerepe miatt (ČTK-felvétel) Václav Klaus: nem engedhetjük meg, hogy hagyatékát meggyalázzák A cseh államfő felavatta Beneš szobrát Orbán Viktor az autonómiáról Sepsiszentgyörgy. Csak egy erős, sikeres és gazdag anya­ország biztosíthatja, hogy a kárpát-medencei magyarság egésze is sikeres legyen - fej­tette ki tegnap Sepsiszent- györgyön Orbán Viktor, a Fi­desz elnöke. A magyar politikus a romá­niai helyhatósági választá­sokra készülő Magyar Polgá­ri Párt (MPP) székelyföldi je­löltjeinek a kampányrendez­vényein vesz részt. Az unitárius templom előtti téren összegyűlt néhány ezer ember előtt hangsúlyozta, hogy az anyaországnak köte­lessége védelmet, biztonsá­got nyújtania, magabiztos­ságot adnia a határon túli magyaroknak. Felhívta a fi­gyelmet az autonómia fon­tosságára, amely lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok annak a nemzet­nek a tagjai maradhassanak, amelyben születtek, az auto­nómia biztosíthatja számuk­ra a jobb megélhetést és a munkahelyeket is. (mti) Haragra gerjesztette Obama kampánytörzsét Hillary újabb bocsánatkérése MTI-HÍR Sokan bírálják az államfőt, amiért lassan reagál az idegenellenes erőszakra Tízezrek kényszerülnek táborokba Washington/Sioux Falls. Újabb bocsánatkérésre kényszerült az amerikai Demokrata Párt elnökje­löltségére pályázó Hillary Clinton szenátor, mert Robert Kennedy meggyilkolásával magyarázta, hogy romló esélyei dacára sem szállt ki az előválasztási kampány­ból. Clinton a Dél-Dakota szövetsé­A New York-i szenátor kampánya során nem először kényszerült bo­csánatkérésre (ČTK/AP-felvétel) gi államban megjelenő Soiux Falls Argues Leader című lap szerkesztő­ivel találkozva megjegyezte: férje, Bili Clinton saját 1992-es előválasz­tási kampánya során csak június közepén, azután biztosította ma­gának az elnökjelöltséget, hogy megnyerte a Kalifornia szövetségi állambeli előválasztást. „Mindenki emlékszik, hogy Robert Kennedyt júniusban Kaliforniában gyilkolták meg“ - fűzte hozzá. Clinton azt kí­vánta megértetni, hogy a demokra­ta párti aspiránsok versenye júniu­sig nem érhet véget, ám az 1968-as előválasztási kampány során meg­gyilkolt Robert Kennedy halálára tett megjegyzése haragra gerjesz­tette Clinton riválisának, Barack Obama szenátornak a kampány­törzsét. Clinton ezt követően gyor­san bocsánatot kért kijelentése mi­att. Az elnökjelöltségre pályázókat az előválasztási kampány kezdete óta az amerikai elnök biztonságáért felelős titkosszolgálat védi. Obama hívei viszont már többször aggo­dalmukat fejezték ki amiatt, hogy az illinoisi szenátor Robert Kenne­dy vagy a szintén meggyilkolt Mar­tin Luther King emberi jogi harcos sorsárajuthat. MT1-JELENTÉS Johannesburg. Több mint 35 ezerre nőtt a dél-afrikai idegen- gyűlölők erőszakcselekményei elől védett központokba menekült be­vándorlók száma - közölték a dél­afrikai rendőrség illetékesei. Az előző napon 25 ezres számot adott meg a vöröskereszt dél-afrikai szó­vivője, de egy tegnapi hivatalos be­Berlin. A német nagykoalíciós kormány bel- és külpolitikáját bí­rálták és átfogó politikai változáso­kat sürgettek szombati kong­resszusukon a Baloldal pártjának vezetői. Az immár országossá vált párt tavalyi megalakulása óta első kongresszusára ült össze Cottbus- ban. Az egykori keletnémet kom­munista utódpárt, a Demokratikus Szocializmus Pártja és egy kis nyu­gati baloldali tömörülés, a WASG jelentés szerint tízezer további be­vándorló érkezett azóta a hevenyé­szett fokvárosi menekülttáborba. Legalább 50 ember esett halálos áldozatául az idegengyűlölők tá­madásainak az utóbbi két hét fo­lyamán a Dél-afrikai Köztársaság­ban, a legtöbben Johannesburg­ban, az ország gazdasági életének központjában. A hatóságok eddig 580 személyt vettek őrizetbe az egyesüléséből az elmúlt év júniu­sában létrejött új párt az utóbbi időben rohamosan erősödött Né­metország nyugati felében is, és képviselői bekerültek négy tarto­mányi parlamentbe. A küldöttek előtt elhangzott be­szédében a párt két társelnöke, a korábbi szociáldemokrata Oskar Lafontaine, valamint Lothar Bisky élesen támadta a konzervatív-szo­ciáldemokrata kormány szociális, illetve gazdasági intézkedéseit, azt hangoztatva, hogy azok a lakosság erőszakcselekmények feltételezett elkövetői közül a Johannesburgot és a fővárost, Pretoriát magába fog­laló Gauteng tartományban. Sokan bírálják a kormányzó Afrikai Nem­zeti Kongresszust és az államfőt, amiért lassan reagál az idegenelle­nes erőszakra, és nem tudja leküz­deni a szegénységet A dél-afrikai lapok már Thabo Mbeki elnök le­mondását szorgalmazták. jelentős elszegényedéséhez vezet­tek. Annak a nézetnek adtak han­got, hogy az elmúlt időszakban be­következett fellendülés csupán rendkívül kevesek számára ered­ményezett valódi fellendülést, míg a többség fokozatosan elszegénye­dett. Bírálták a nyugdíjkorhatár felemelését, s elsősorban a nyugdí­jasok helyzetének javítását sürget­ték. Lafontaine a nemzetközi pénz­piaci kapitalizmus negatív követ­kezményeiről, továbbá féktelen privatizálási „orgiáról” beszélt. A kormányt bírálták első kongresszusukon a német Baloldal pártjának vezetői Lafontaine privatizálási orgiáról beszélt MTl-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents