Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-21 / 117. szám, szerda
11 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 21. www.ujszo.com Az eurózóna polgárai átlagosan nemcsak tízszer nagyobb megtakarítással rendelkeznek mint mi, hanem pénzüket is gyökeresen másképpen fektetik be Hosszú út vezet a bankbetéttől a részvényalapokig A LAKOSSÁGI MEGTAKARITAS SZERKEZETE AZ EUROZONÁBAN ÉS SZLOVÁKIÁBAN 2007-BEN Szlovákia Eurózóna Bankbetét Pénzügyi és kötvényalap I Részvények és részvényalapok Hlä Életbiztosítás és nyugdíjalap Ha 2009-ben bevezetjük az eurót, akkor még inkább szembeszökővé válik a nyugat-európai országok bérezési szintje és a hazai átlagbér közötti különbség. A megtakarítási stratégiák között is jelentős különbség mutatkozik. Ennek okait érdemes közelebbről is megvizsgálnunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az eurózóna 15 tagállamában az átlagos bérszínvonal négyszeresen haladja meg a hazait. Elég ha csak arra gondolunk, hogy a hozzánk viszonylag még legközelebb álló Szlovéniában is az átlagfizetés, átszámítva 42 ezer korona környékén mozog, ami a szlovákiai átlag éppen kétszerese. Ezzel párhuzamosan nálunk a megtakarítások mértéke sem olyan jelentős, ez érvényes az abszolút számokban kifejezhető adatokra és a bruttó hazai össztermékhez viszonyítottra is. Azonban a polgárok gazdagsága nemcsak a bérek nagyságától függ, hanem a kiadások szerkezetétől, az árszínvonaltól is. Mindent egybevetve az eurózóna tagállamai polgárai 2007-ben összesen 17,6 ezer milliárd euró megtakarítással rendelkeztek, ami több, mint az Egyesült Államok egyéves összterméke. Ez a 17 billió eurót meghaladó összeg közel kétszeresen haladja meg az eurózóna éves együttes össztermékét. Az eurózóna polgárai 'nemcsak jóval gazdagabbak nálunk, hanem megtakarításaikat is másképpen fektetik be, mint mi. Míg Szlovákiában a klasszikus bankbetétek aránya mindmáig meghatározó (Az 1990-es évek elejének 90 százalékáról mára már közel 70 százalékra csökkent), addig Nyugat-Európában a bankbetét szerepe alig egyharmados súllyal bír, ezzel szemben jóval nagyobb a szerepe a nyugdíjalapoknak és a részvényeknek. Emellett az eurózónában a megtakarított pénz egyharma- dát ingatlanokba fordítják, kétharmadát pedig különböző pénzügyi termékekbe fektetik. Szlováldában az 1990-es években hasonló volt az arány, azonban 2000 után az ingatlanok súlya fokozatosan felértékelődött. Á változásnak több oka is van: nőtt a jelzáloghitelek szerepe, javult a lakáskínálat, végezetül látványosan megdrágultak az ingatlanok (2000 és 2007 között átlagosan legalább megkétszereződött az ingatlanok ára). A nyugat-európai és a szlovákiai megtakarítási stratégiák közötti különbség négy pontban foglalható össze: ♦ Nálunk a készpénzben és bankbetéten őrzött megtakarítás jóval nagyobb súllyal bír. ♦ Az életbiztosítás és a nyugdíjalap súlya Szlovákiában határozottan kisebb, igaz, mindkét kategóriában határozott előrelépés érzékelhető. ♦ Jóval kevésbé fektetjük pénzünket kötvényekbe, nyílt végű befektetési alapokba. ♦ Nálunk rendkívül alacsony a részvényekbe, a nyílt végű részvényalapokba fektetett pénz aránya, ez részben a hazai tőzsde jelentéktelen szerepével is magyarázható. Bár fokozatosan közeledünk a nyugat-európai modellhez, azonban a gyorsabb felzárkózást megnehezíti a hazai részvénypiac szűkös volta, továbbá az a tény, hogy jelentős összegeket tartunk otthon. Ez utóbbi főleg az idősebb korosztályra jellemző, továbbá azokra, akik nemrégen még munkanélküliek voltak (az otthoni készpénz a vésztartalék szerepét töltötte be). Viszont a nyugdíjalapokban elhelyezett pénz örvendetesen nő, dacára a Fico-kormány masszív ellenkampányának. Napjainkban a nyugdíjpénztárak már közel 60 milliárd koronát kezelnek. Az ezredfordulót követően a befektetési alapok is kivetették hálójukat a lakossági megtakarításokra. Kezdetben gyengébb volt a kínálat, ezért főleg a kötvény- és pénzalapok élveztek előnyt, mára már viszont teljes a kínálat. Bár a szlovákiai befektetők mindmáig konzervatívak, mégis az alapokbán összesen már mintegy 160 milliárd korona megtakarítás pihen. Ha az egy főre jutó nettó pénzügyi gazdagságot vizsgáljuk, akkor tűnik csak ki igazán, hogy Szlovákia lakossága mennyivel kevesebb megtakarítással rendelkezik, mint a nyugat-európai átlag: a különbség több mint tízszeres, hiszen a 36 800 euró aránylik a 3600 euróhoz. Mindez akkor is igaz, ha tudatosítjuk, a nyugat-európai polgárok eladósodottsági mértéke jóval nagyobb, mint nálunk. Nálunk az átlagos fizetés euróbán számolva éppen csak eléri a 600-at, ennek 7 százalékát tudjuk félretenni, míg az összehasonlítási alapul szolgáló nyugat-európaiak fizetésük 14 százalékát takarítják meg. Ez nem csoda, hiszen béreink sokkal kisebbek, így arányaiban jóval többet vagyunk kénytelenek költeni az élelmiszerre, utazásra és a lakásfenntartásra. Bár a kép némileg lehangoló, mégis határozott előrelépés érzékelhető. Szlovákia polgárainak pénzügyi ereje ugyanis folyamatosan emelkedik, nominálisan, vagyis az inflációval nem számolva, 1993 és 2007 között az egy főre jutó megtakarítás nagysága egyenesen a hétszeresére emelkedett. Ez a gazdaság viszonylag gyors növekedésének köszönhető, továbbá annak, hogy a korona árfolyama az utóbbi években szüntelenül erősödött az euróhoz és az amerikai dollárhoz viszonyítva, (vb, só) Az eurózóna és Szlovákia megtakarítási mutatói Mutatók Eurózóna Szlovákia Pénzügyi aktívum, a GDP %-ban 190,8 52,2 Pénzügyi passzívum, a GDP %-ban 62,6 16,4 Nettó pénzügyi gazdagság, a GDP %-ban 128,3 35,8 Pénzügyi aktívum 1 főre, euróbán 54 836 5302 Pénzügyi passzívum 1 főre, euróbán 17 987 1699 Nettó pénzügyi gazdagság 1 főre, euróbán 36849 3603 Az adatok 2007-re vonatkoznak. A szlovák adatoknál 33,78 korona/euró kurzust vettünk figyelembe. A GDP bruttó hazai összterméket jelent. (Forrás: Európai Központi Bank, Financial Assets int he Euro Area, Szlovák Nemzeti Bank) Mi a teendő napjainkban az értékpapírok piacán, amikor a tőzsdeindexek lefelé tartanak? Őrizzük meg nyugalmunkat, hosszabb távon ugyanis nyerni lehet Hullámzó börzék? Pénzünk biztos kikötője a garantált hozamú alap ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyesült Államokban kezdődött, a másodlagos jelzáloghitelek okozta pénzügyi válság a tőzsdeindexeket is alaposan megmozgatta, a legtöbb esetben lefelé. A vüág- gazdaság recesszió felé araszol. Érdemes ilyen körülmények között most értékpapírokba fektetni? A nagy tőzsdeválság idején be- megy egy férfi a brókeréhez és megkérdi:- Mondd meg nekem őszintén, te nem aggódsz az ügyfeleid pénze miatt?- Csak nyugalom! - nyugtatja a bróker. - Nem lesz semmi baj. Én például úgy alszom, mint egy kisbaba.- Olyan nyugodtan?- Nem egészen. Alszom néhány órát, aztán felébredek és sírok reggelig... Tőzsdeválságok mindig is voltak és lesznek. Ez a jelenség része a mindenkori értékpapírpiaci mozgásnak. Ilyenkor a reakcióink határozzák meg, ki milyen eredménnyel hasznosítja ezt a gazdasági szituációt. Az idegeskedők ilyenkor mindig vesztenek, legjobb stratégia, ha 2-3 hónapra elfelejtjük az árfolyamokat nézni, és csak utána cselekszünk. Szakértők a mostani helyzetet egyértelműen alulértékelt vásárlási pozíciónak tartják, tehát aki, teheti vásároljon. A magán-pénztári szektor nem akkora mértékben kitett a részvénypiaci mozgásoknak, mint a részvényalapok vagy a direkt tőzsdei befektetések, mivel rendkívül hosszú a futamidejük (20-40 év). 5 éven túli periódusban pedig már nincsenek válságok, csak statisztikai adatok, melyek azt mutatják, hogy a kezelt részvényportfóliók minden más befektetési formánál jobban jövedelmeznek. A jelenlegi helyzet nem túl biztató, azonban nem is olyan elkeserítő. Azoknak kedvez, akik kö- télidegzetűek, képesek kivárni, és nem válnak meg pánikszerűen az értékpapírjaiktól. A statisztikák azt mutatják, hogy a részvénypapírok, hét évnél hosszabb időtávot vizsgálva a befektetőknek gyakorlatilag mindig nagyobb hozamot biztosítanak, mint a hosszabb lekötésű bankbetétek. Aki kellően tőkeerős, annak az ajánlható, hogy a napjainkban alulértékelt papírokból vásároljon. Aki viszont kerüli az újabb befektetéseket, az próbáljon meg több lábon állni, úgymond diverzifikálni. A valódi problémát nálunk azonban az jelenti, hogy a hazai tőzsde fejletlensége és alacsony kínálata nem teszi lehetővé változatos stratégiák kialakítását, ezért döntően csak a főleg bankok nyújtotta befektetési alapok kínálatára szorítkozhatunk. A mostani fékező vüággazda- ságban ezért egyre több olyan alap bukkan fel, amelyik garantált hozamot nyújt, azaz komolyabb visszaesés esetén sem esnek vissza abszolút számokban mért megtakarításaink. Például a ČSOB a távol-keleti, mindmáig dinamikus piacok papírjait kezdte kínálni, emellett a luxusiparág felhozatalából is érdekes portfólióval állt elő. Konkrétan a Global Partners KBC Click SKK 2 alap a német és a japán tőzsdeindexet vegyíti, és rossz lapjárás esetén is évente minimum 1,4 százalékos hozamot garantál. A másik ČSOB-alap, a Global Partners KBC Rastový SKK 1 pedig 30 luxuscég papírjaira szakosodik (pl. Porsche, Yves Saint Laurent, Gucci, BMW), amelyik szintén garantálja, hogy nem esik mínuszba. A hazai befektetőkre gondolva, mindkét alap esetében alacsony szinten, 5000 koronában állapították meg a minimális összeg határát. A belga KBC csoportjába tartozó ČSOB egyébként szinte ontja a garantált hozamot biztosító alapokat: napjainkban 25 üyen jellegűt működtet (szlovák és cseh koronában, euróbán, dollárban vezetve), melyekben már több mint 8 milliárd korona pihen. A pénzintézet szakértői egyébként azt javasolják, a jelenlegi helyzetben éppen az ilyen garantált alapok, továbbá a szlovák államkötvények vásárlása jelentik a jó megoldást, (vn, só)
