Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-21 / 117. szám, szerda

PÉNZVILÁG 2008. május 21., szerda________________________________________________________________________________________________________________________________12. évfolyam 3. szám Tavaly fordult elő először, hogy a vagyon- és az életbiztosításra fordított összeg azonos volt. A biztosításokra évente több mint 10 ezer koronát költünk Már az életünk is ér annyit, mint a gépkocsink A szlovák biztosítási piac ta­valy 57,68 milliárd koronás forgalmat bonyolított le. 2007-ben fordult elő elő­ször, hogy a vagyonbiztosí­tásra és az életbiztosításra fordított összeg azonos volt, végezetül a piád kon­centráció tovább erősödött, hiszen a listavezető Allianz- Szlovák Biztosító, valamint a szorosan a nyomában lé­vő Kooperativa együttes ré­szesedése elérte az 54,5 százalékot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ágazat legnagyobb játékosa, a német tulajdonú Allianz-Szlo- vák Biztosító tavaly a díjtételek­ből 18,77 milliárd korona bevétel­hez jutott. A második helyen álló Kooperativa idevágó mutatója 12,65 milliárd koronára rúgott, a harmadik helyre pedig a Cseh Biz- tosító-Szlovákia ugrott fel 3,78 milliárddal, megelőzve ezzel a ko­rábban „bronzérmes” Amslico AIG Life társaságot. Fejenként 5240 korona Az elmúlt évek során mindig a vagyonbiztosítás dominált az életbiztosítás előtt, ami a nyugat­európai gyakorlathoz képest leg­alábbis szokatlan. Tavaly viszont végre kiegyenlítődött a két terület forgalma, mindkét kategóriában 28,8-28,8 milliárd koronás befi­zetést regisztráltak, ami fejenként 5240-5240 koronát jelent. Ez még mindig messze van a nyugat-eu­rópai arányoktól, ott ugyanis a biztosításra fordított minden 5 koronából 3 köt ki az élet- és csu­pán 2 a vagyonbiztosításban. Ami a vagyonbiztosítást illeti, ennek legerősebb pillére a kötelező gép­jármű-biztosítás (9,69 milliárd koronás forgalommal), majd a balesetbiztosítás következik 8,8 milliárddal. Napjainkban kilenc pénzügyi társaság foglalkozik kö­telező járműbiztosítással, ami 1,9 millió járműre terjed ki - e kate­góriában is az Allianz az éllovas. Most pedig vizsgáljuk meg az életbiztosítás területét: napjaink­ban már a polgárok több mint a fele óvja ilyen eszközzel (is) életét és egészségét. „A polgárok erre átlagosan mintegy 10 ezer koro­nát fordítanak évente” - mondta Vladimír Bakes, a Kooperativa el­nökségi tagja. Az életbiztosítás te­rületén megmutatkozó 13 száza­lékos növekmény részben annak is köszönhető, hogy évi 12 ezer koronáig a befizetés összege le­vonható az adóalapból. A képhez hozzátartozik, hogy csak azok ré­szesülnek adókedvezményben, akik az életbiztosítás során felhal­mozott összeget 55. életévük be­töltése után veszik kézhez. E meg­kötésnek köszönhetően az élet­biztosítások futamideje is meg­hosszabbodott, mégpedig a ko­rábban mért átlagosan 15 éves időtartamról 20, sőt 25 évre. Az éllovasok tervei Az Allianz Biztosítónak éves forgalma 0,2-0,3%-át emészti fel idén az euróra történő átállás költsége. A pénzintézet a pénzcse­rét nem használja fel arra, hogy módosítsa árait, a folyó szerződé­sek feltételeit - közölte Viktor Cingel, az Allianz alelnöke. Szlo­vákia vezető biztosítója az Invest Strategie befektetési életbiztosí­tást, valamint a Život nevű élet- biztosítást kötőket eurós bónusz- szal lepi meg, ami az előbbi eseté­ben egyhavi részlet befizetését, az utóbbi esetében pedig 4%-os ext­ra kamatot jelent. Az Alianz arra figyelmezteti az ügyfeleket, hogy decemberben figyeljenek a fizeté­si utalványok befizetésére. Példá­ul az év végén kapott, még koro­nában kiállított csekket már nem lehet január 16. után a postán be­fizetni, mivel akkor már csak euró lesz érvényben. Problémát jelent­het az is, ha a befizetendő összeg mögött nincs feltüntetve a pénz­nem. Tudatosítani kell, 2008 de­rekától az év végéig az euró/ko- rona viszonylatban két árfolyam lesz érvényben, ebből az egyik, a végleges, viszont csak 2009 janu­árjától lép hatályba. A Koope­rativa, a Kommunális és Konti­nuita Biztosítókat magában fogla­ló Vienna Insurance Group (VÍG) tavalyi forgalma, 15,6%-kal emel­kedve, elérte a 16,8 milliárd koro­nát - mondta Lelkes György, a Kooperativa elnök-vezérigazgató­ja. A VÍG piaci részesedése tavaly 29,2%-ra kúszott fel, alig marad­va el az éllovas Alianz 32,5%-a mögött. Az 1,5 millió ügyféllel rendelkező pénzintézet tavaly az első helyen végzett a kötelező gépjármű-biztosítás és a baleset- biztosítás terén. Az Európa 20 or­szágában működő VÍG idén 30% feletti piaci részesedést vár Szlo­vákiában, 2008-as forgalmát pe­dig 19 milliárd koronára prog­nosztizálja. (p, shz) Szlovákiában is egyre többen kívánják magukat biztosítani az előre nem látható esetekre, aminek az egyik legjobb módja az életbiztosítás megkötése Próbáljunk meg eligazodni a biztosítási termékek világában ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Köznapi értelemben az életbiz­tosítás a biztosított életében bekö­vetkező eseményekhez, elsősor­ban halálhoz, vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez (életkor elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb.) kapcsolódik. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szer­ződés tartalma szerinti biztosítási összeget köteles kifizetni (esetleg járadék formájában folyósítani). Életbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatásának mértékét nem a bekövetkezett kár nagysága hatá­rozza meg, hiszen a biztosítási ese­mény (élethelyzet) általában pénzben nem fejezhető ki, hanem a biztosító és a vele szerződő fél a szerződéskötéskor szabadon álla­podhat meg a biztosítási összeg mértékében. Aapvetően két élet- biztosítási típust különböztethe­tünk meg: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezekből természetesen további számos, igen elterjedt for­ma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leír­ható vegyes biztosítás vagy a jára­dékbiztosítás. Kockázati életbiztosítás Kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében ­a biztosító arra vállal kötelezettsé­get, hogy ha a biztosított a biztosí­tás időtartamán belül meghal, ak­kor egy előre meghatározott sze­mély, a kedvezményezett részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított élet­ben van, akkor a biztosítás kifize­tés nélkül megszűnik. E biztosítási forma célja elsősor­ban az, hogy a kedvezményezett túlélők számára biztosítsa, hogy a biztosított halála esetén ne kerülje­nek szorult anyagi helyzetbe, a biztosított esetleges adósságának (pl. bankkölcsön) megfizetése alól mentesüljenek az örökösök. A koc­kázati életbiztosítás ezért hitelfe­dezeti életbiztosításként is felhasz­nálható. A kockázati biztosítás kifi­zetése fedezetet nyújthat a temeté­si költségekre vagy az örökösödési illeték kiváltására is. Az egész életre szóló, vagy köz­keletű angol terminológiája alap­ján a „whole life“ biztosítás, a koc­kázati biztosítás egy speciális fajtá­ja. Itt a biztosítás tartama a biztosí­tott hátralévő élete, így minden­képpen kifizetéssel szűnik meg. Jellemző megoldás a whole life biztosítás esetében, hogy a díjfize­tési periódust korlátozzák, pl. az ügyfél 80 éves koráig, s ezután a biztosítás díjfizetés nélkül marad érvényben. Elérési biztosítás Az elérési biztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettsé­get, hogy ha a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatá­rozott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás meg­szűnik, és a már befizetett díjak, valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, kedvezmé­nyezett hiányában pedig az örö­köst illeti. Vegyes biztosítás Az egyik leggyakoribb életbiz­tosítási termék a vegyes biztosí­tás, mely a kockázati és elérési biztosítás kombinációja. Itt a biz­tosítási esemény: a biztosított életben léte a biztosítás lejárta­kor, vagy halála, a biztosítási idő­tartam alatt. A biztosítás alapszol­gáltatása ennél a formánál tehát a következő: ha a biztosított az elő­re rögzített tartam lejártakor élet­ben van, úgy a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel nö­velt) biztosítási összeget. Ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifi­zeti a halál időpontjában érvé­nyes (nyereséggel növelt) biztosí­tási összeget. Ez a biztosítási forma alkalmas arra, hogy a biztosított gondos­kodjon a halála esetén hátramara­dott családtagjairól, illetőleg biz­tosítsa nyugdíjas évei anyagi biz­tonságát, előtakarékoskodjon va­lamilyen a jövőben várható ki­adásra (pl. gyermekek iskolázta­tása, családalapításának, lakhatá­sának segítése). Két, életre szóló vegyes biztosítás esetén két bizto­sított van, ennél a formánál halál­esetnek a korábban elhunyt bizto­sított halála számít. Jellemzően házastársak kötik. Ennél a hosszú távra szóló biztosítási terméknél jelentős szerepet játszik a befekte­tési eredmény, mely a biztosító befektetési tevékenységével jön létre. Az eredményesség mértéke azonban előre nem kiszámítható, ezért erre a biztosítók általában nem adnak garanciát. A befekte­tés eredményességének megítélé­séhez fontos megismerni a befize­tett biztosítási díj sorsát. A díj egy részét a biztosító azonnal költség­ként elvonja. E költségrész mérté­ke, összetétele az ügyfelek számá­ra általában nem ismert. E szem­pontból is igen fontos az, hogy az ügyfél még a szerződés megköté­se előtt alaposan megismerje a biztosítás feltételeit tartalmazó szabályzatot. A költségek levonása után meg­maradó díjrész egy kisebb része a teljes veszélyközösségben bekövet­kező haláleseti kifizetések alapjául szolgál, a nagyobbik díjrész lesz az alapja azoknak a kifizetéseknek, amelyeket a lejáratkor kapnak meg az akkor életben lévő biztosí­tottak. Ez utóbbi díjrészek megta­karításként az úgynevezett életbiz­tosítási díjtartalékba kerülnek, ezt az összeget fekteti be a biztosító. A biztosító az életbiztosítási díj ki­számításakor feltételez egy olyan hozamot, amelyet mindenképpen el fog érni, és a garantált szolgálta­tás mértékét e garantált hbzam fi­gyelembevételével állapítja meg. Ennek a hozamnak a mértéke, a technikai kamatláb, mely a biztosí­tási feltételekből általában megis­merhető. A biztosítónak a vállalt szolgáltatást akkor is teljesítenie kell, ha a befektetési eredmény el­maradna a garantált szinttől. A biztosítás - annak megtakarí­tási jellege miatt - akkor sem szű­nik meg kifizetés nélkül, ha idő­közben jelentős változás áll be a szerződő körülményeiben. Ha - folytatólagos díjfizetésű biztosítás esetén - a szerződő nem fizeti to­vább az esedékes díjakat, két lehe­tőség közül választhat, kötvénye visszavásárlását vagy kötvénye díj­mentesítését (más kifejezéssel: díj­mentes leszállítását) kérheti. Ezek az úgynevezett maradékjogok, melyek általában csak a biztosítási feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak meg, azaz a visszavásárlásra és díjmentesítésre ekkortól kerülhet csak sor. Vissza­vásárláskor a biztosító a biztosítás feltételeiben meghatározott mér­tékű kifizetést teljesít, és a biztosí­tás a kifizetéssel megszűnik. Befektetési biztosítás A befektetési életbiztosítás ese­tében, szemben a klasszikus élet- biztosításokkal - a szerződő meg­választhatja, hogy az általa befize­tett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot müyen típusú és koc­kázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító. Általában a biztosítók különböző kockázatú és várható megtérülésű, az összetételre jel­lemző névvel ellátott eszközalapo­kat hoznak létre, melyek közül a szerződő befektetési preferenciája alapján választhatja ki a neki meg­felelő alapot. Sok esetben lehető­ség van arra is, hogy a befizetett dí­jat különböző eszközalapok között ossza meg a szerződő. Fontos tud­ni, hogy a befektetési életbiztosí­tásoknál a biztosító jellemzően nem vállal tőke- és hozamgaranci­át a befektetésekre. Előfordulhat az is, hogy befektetéseink értéke csökken, (mi, vj, pš)

Next

/
Thumbnails
Contents