Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-19 / 115. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 19. Vélemény És háttér 5 FIGYELŐ Portugália: visszatér az „y” Lisszabon. Portugália csatlakozik a portugál nyelv helyesírásának egységesítéséről 1991-ben hét ország által kötött egyezményhez. A megállapodást Angola, Bissau-Guinea, Brazília, Mozambik, Portugália, Sao Tómé és Príncipe és a Zöldfoki-szigetek írta alá. Ezekben az országokban a portugál nyelvet használják, de annak írásmódja mindenütt más volt. A helyesírást háromszor reformálták meg: 1911-ben, 1931-ben és 1945-ben, eltűnt belőle a ph és az y. Míg az előző reformok során több betűt kiiktattak, most nő a számuk: a 23 mellett megjelenik benne a „k”, a „w” és visszatér az „y”. (MTI) Drágám, látod, most azok a csillagok is közelebbnek tűnnek, mint a Fico-Gyurcsány-találkozó (Peter Gossányi karikatúrája) Napjainkban Magyarországon mintegy 3,5 millió ember él a létminimum alatt vagy annak küszöbén Megdöbbentő magyar szegénység Magyarországon három és fél millió ember a havi 60 ezer forintos (kb. 7500 korona) létminimum alatt vagy annak küszöbén él, közülükminden harmadik napi 500-1000 forintból tengődik. Tarthatatlan állapot, ezen változtatni kell, a politikai pártoknak és a civileknek össze kell fogni - hangzott el a Magyar Szociális Fórum rendezvényén. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon súlyosbodnak a megélhetési gondok: a költségek emelkedése és az alacsonyan tartott bérek, juttatások egyre több ember és család létét és egészségét veszélyeztetik. A létminimum összegét 2006 óta változatlanul 60 128 forintban tartják nyilván. Ebből az összegből nem biztosítható az alapvető szükségletek kielégítése - szögezte le. A szociális fórum szervezője arról is beszélt, hogy az egytagú nyugdíjas háztartásra számított létminimum összege 54 ezer forint (kb. 6750 korona), ennyiből több mint 850 ezren élnek. A 28 ezer 500 forintos (kb. 3565 korona) nyugdíjminimumban pedig csaknem 280 ezren részesülnek. A szegénység az összes háztartás 28 százalékát érinti, a gyermekes háztartások 41 százalékát, a három vagy több gyermekes családok 60 százalékát. Beteggé tesz a nyomor Az elszegényedési folyamat kísérőjelensége az egészségi állapot idő előtti romlása. Simó Endre a példák között említette, hogy a szegények körében a szívinfarktus aránya háromszor nagyobb, mint a gazdagok körében, és a depressziós megbetegedések is kétszer gyakrabban fordulnak elő a nélkülözőknél. A depresszióban szenvedő szegények közül alig 20 százalékot kezeinek. Ebből egyes politikai és kormánykörök azt a következtetést vonták le, hogy nincs szükség az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre vagy az Addiktológiai Intézetre. A megélhetési gondok miatt kialakuló krónikus stressz jelenti a legsúlyosabb veszélyforrást. A statisztikai hivatal eddigi adataiból nem derül ki, hogy a csaknem 1 millió magyarországi alkoholbeteg és 2 millió dohányos között hányán élnek mélyszegénységben, ezért a Magyar Szociális Fórum vizsgálatot kezdeményez ennek felmérésére - jelentette be Szöőr Anna, a Civil Jogász Bizottság elnöke. A rendezvényen egy rokkant- nyugdíjas elmondta, az 58 350 forintjából a lakbér, rezsiköltségek és a buszbérlet megvétele után 7720 forintja marad élelemre, gyógyszerre, ruházkodásra és kultúrára. Hozzátette, hogy az új szabályok szerint szociális segélyre sem jogosult. Egy kétgyermekes családból az édesanya szintén ismertette helyzetüket: összesen 174 ezer forintból és a két gyerek után járó 24 ezer forintos családi pótlékból élnek. Összes fix költségük havonta 132 ezer forint, így négyüknek 66 ezer forintjuk marad ételre, ruházkodásra, tanszerekre és egyéb kiadásokra. A harmadik „tanú” egy négygyermekes férfi volt, aki elmondta, hogy 198 ezer forintból kell havonta kijönniük, ebből 120 ezer elmegy lakbérre és a rezsire. Szociális bérlakásért folyamodtak, de éppen most kapták meg az elutasító határozatot. 200 000 feletti átlagfizetés Magyarországon a bruttó átlag- keresetek január-márciusban 6,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, azonban a reálkereset az infláció miatt 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. A vizsgált időszakban 206 700 forintra (kb. 25 840 korona) rúgott a nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem. Az első negyedévben a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120 700 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 88 600 forint, a szellemi foglalkozásúaké 156 200 forint. Egybevetésül: Szlovákiában napjainkban 20 500 korona környékén mozog a nemzetgazdasági átlagbér, az év végére pedig 22 ezer koronát várnak. Miközben tavaly Magyarországon visszaestek a reálbérek, addig nálunk több mint 4 százalékkal nőttek, és ez a pozitív irányzat idén sem törik meg. (hvg, hírsz., MTI, ú) A Ml DAS idei kitüntetettjei a toleranciát, egymás megismerését, Európa sokszínűséget népszerűsítik Kisebbségekkel foglalkozó újságírók elismerése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pénteken osztották ki a spanyolországi Santiago De Compos- telában az idei MIDAS és Habsburg Ottó díjakat. Mindkét elismerés olyan újságíróknak szól, akik kiemelten foglalkoznak a kisebbségi témákkal, és írásaikkal hozzájárulnak a tolerancia és a kulturális sokszínűség népszerűsítéséhez. A díjakat az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Szövetsége (MIDAS) osztja ki, melynek lapunk is tagja. A nemzeti kisebbségek jogainak védelmét segítő MIDAS-díjat idén Jens Ny- gaardnak, a németországi dán nyelvű napilap, a Flensborg Avis munkatársának ítélte oda a zsűri. A nívós kitüntetést, mely ezer eu- rós pénzjutalommal jár, a kisebbségek diszkriminációja ellen, az összeurópai integráció szellemében, valamint a kulturális és etnikai különbségek kölcsönös tolerálása és megértése érdekében tevékenykedő toliforgatóknak szánják. Jens Nygaard hosszú évekig írta Mindretal-sorozatát, tényfeltáró, li Jens Nygaard a kisebbségek jogaiért harcoló riportjaival méltán érdemelte ki ezt a díjat, hiszen írásaiban foglalkozott a szórványban élő kisebbségek, veszélyeztetett népcsoportok helyzetével, a szorbok, az észtországi oroszok és a különféle németországi népcsoportok életkörülményeivel. Számtalan érdekes információt és autentikus leírást Marius Cosmeanu tartalmazó tudósításai rengeteg utazással és utánajárással születtek. „A kisebbségek mindennapi életével foglalkozó interjúival, az újonnan feltárt és pontosított történelmi adatokkal és újságírói objektivitásával Jens Nygaard felmérhetetlen szolgálatot tett az olvasóknak és a társadalomnak” - sorolja Nygaard érdemeit a zsűri indoklása. A Habsburg Ottó nevét viselő díjat olyan európai, országukban a többségi nemzethez tartozó újságíróknak osztják ki évente, akik kiemelten foglalkoznak a kisebbségvédelem és a kulturális sokszínűség témájával. Idén Marius Cosmeanu, a romániai Cotidia- nul napilap munkatársa kapta meg a kitüntetést, aki évek óta ír a romániai kisebbségek helyzetéről. „Munkásságát két cél vezérli: napirenden tartani a kisebbségi ügyeket a többségi médiákban és tájékoztatni a többségi lakosságot a kisebbségeket érintő kérdésekről. Cosmeanu megkülönböztetett figyelmet szentel a magyar kisebbségnek, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ilyen módon is segítse a magyarokkal szemben meglévő ellenséges hozzáállás kiküszöbölését. Marius Cosmeanu írásai nagyban hozzájárultak a románok és a Romániában élő kisebbségek közti megértéshez, elsősorban Erdélyben” - áll az európai újságírókból álló zsűri indoklásában. A kitüntetés 2000 eurós pénzjutalommal jár. (ú) KOMMENTÁR A sajtó leválthatatlan BARAK LÁSZLÓ Számtalanszor beigazolódott már, hogy a szélhámosoknak igazuk van, amíg akad kuncsaftjuk, közönségük, politikai pártok eseté- ben pedig választójuk. Szlovákiában sincs ez másként évek óta, vagyis folyamatosan aratnak a szélhámosok. Csalók, alpári hazu- dozók dőzsölnek, rázzák a rongyot, ráadásul, ha netán rajtakapják őket, mindig nekik áll feljebb. Ján Slota csicskája, Rafael Rafaj például teljesen szokványosán járt el, amikor megfenyegette azt az újságírót, aki meg merészelte kérdezni tőle, nem gondolja-e, hogy minősített csalást követett el, amikor rendszeresen aláírt a főnöke helyett a parlamenti jelenléti íven. Erre szó szerint ezt mondta Rafaj : „Ha ezt még egyszer megismétli (mármint a kérdést), máshol találkozunk...” Rafaj nyilván nem arra gondolt, hogy majd egy félreeső helyen esetleg elrendezi az ügyet a kellemetlenkedő újságíróval, mint férfi a férfivel... Érdekes lett volna, ha imigyen kérdez vissza a megfenyegetett újságíró: Hol akarsz velem találkozni, sud- ribunkó? A mozi előtt, egy kocsma hátsó udvarában, vagy mi...? Persze nem éppen szalonképes dolog, hogy az újságírók szájon vágjanak minden egyes, önmagáról meg a jó nevelésről megfeledkezett politikust. És nem csak azért, mert ez esetben naponta megverekedhetnének az olyan taplókkal, mint például ez a Rafaj vagy a főnöke, Slota. Meg a szlovák kormányfő, de akár az a nagy arcú szlovákiai magyar pártelnök is, aki csak azért nem paranoiás, mert őt feltehetően valóban démonok üldözik. Már, ha nem tudatos pótcselekvés okán keresi az ellenséget... Az effélék azok a politikusok, akik annyiszor hazudoznak célirányosan vagy épp csak ösztönből, ahányszor kinyitják a szájukat. Csalnak, szélhámoskodnak, mint a vízfolyás, ha megugatják őket a kutyák, ha nem. Mert tudván tudják, úgyis halad a karaván. így aztán akadhat legalább annyi feltétlen kuncsaftjuk is, amennyi ahhoz éppen elegendő, hogy az uborkafán maradjanak... Az egyetlen vigasztaló dolog ebben a tragikomikus helyzetben, hogy bármennyire is vagdalkoznak némely szélhámosok, van a demokráciában egy jószerével megdönthetetlen munkamegosztás. A szélhámosok, hazugok, csalók annak rendje-módja szerint szélhámoskodnak, hazudoznak, csalnak. A szabad sajtó emberei pedig, mintegy őrkutyaként, meg- és kiugatják mindazt, amit kiszimatolnak és meglátnak. Mindenesetre biztos, a médiának is nagyságrenddel hosszabb az élettartama, mint a szélhámoskodó, hazug, de akár csupán szimplán ostoba politikusoknak és politikai garnitúráknak általában. Es nem csupán azért, mert törvényszerűen új és új szélhámosok keresik a kuncsaftokat, a közönséget. Hanem azért, mert a nagyérdemű közönség, a szélhámosokkal ellentétben, leválthatatlan. Csakúgy, mint a sajtó... JEGYZET Tudományosan a stresszről JUHÁSZ KATALIN Nyugodt és stresszmentes estéken érdemes böngészni az internetes hírportálokat, mert saját magáról is sok mindent megtudhat az ember. És mert mindenkit ez a téma érdekel a legjobban, az emberek általában saját bajaikra keresnek orvosságot. Olvasom például, hogy a munkahelyi stressz nemzetközi viszonylatban is a legsúlyosabb népegészségügyi problémák egyike: kutatások szerint az Európai Unióban évente 41 millió dolgozót érint a rossz munkahelyi légkör okozta stressz. És már tudom, hogy nem vagyok egyedül. A brüsszeli kimutatás elég aggasztó. Az unióban minden második munkavállalót komoly stresszhatások érik, ezek a dolgozók gyakrabban betegszenek meg, látszólag ok nélkül romlik a teljesítményük, később a munkahelyi konfliktusok szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, gyomorfekély kialakulásához vezethetnek. Új munkahelyen dolgozom, a beilleszkedési fázisnál tartok, igyekszem felmérni a lehetőségeket, megtalálni a helyemet, kiismerni a kollégákat. Kezdek rájönni, mit lehet és mit nem, mennyit bírok elahátamon,és mi az, amit le kell raknom. A munkahelyi stressz gyorsan megtalált, pedig nem adtam meg az új lakcímem. Másféle stressz ez, mint ami előző állásomban gyötört. Naná, hiszen mások a feladatok, a környezet, a viszonyok és a visszajelzések is. A hipertóniától ugyan nem félek, mivel vérnyomásom évek óta vészesen alacsony, - olyannyira, hogy a családtagok kör- becsodálnak, hogy lám, ilyen is van - a munkahelyemen azon- • ban nemrég felbukkant ez a probléma, és bizony az egész kollektíva hangulatát befolyásolja a tény, valaki közülünk vélhetően a munkahelyi stresszből kifolyólag kényszerül élete végéig vérnyomáscsökkentő gyógyszereket nyelni. Az illető férfi. A kutatók szerint viszont a nők sokkal érzékenyebbek, és gyakrabban is betegszenek meg a munkahelyi stressz miatt, amely többnyire kölcsönhatásban jelentkezik a depresszióval. Nos, mostanában gyakran vagyok szomorú, kedvetlen, fásult, erőtlen, fejfájós. A kutatók szerint feszültségoldó technikaként gyakori a dohányzás és a mértéktelen evés-ivás. Ez stimmel, mindhárom önpusztító kényszertevékenység jellemző rám. De optimista vagyok, mert azt is megtudtam, hogy az Európai Bizottság keretmegállapodást javasok a szakszervezeteknek és a munkáltatói szövetségeknek, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a munkahelyi stressz veszélyeire. Konkrét megelőző eszközöket javasolnak, például kollektív szerződést, különböző ajánlásokat, iránymutatást, magatartási és etikai kódexet, kommunikációs eszközöket, jobb munkaszervezést és munkakörülményeket. A tagállamoknak három évük van, hogy kidolgozzák a saját megoldásaikat. Addig meg lábujjhegyen is kibírom...
