Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-19 / 115. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Orosz fegyverek Abháziéba? Tbiliszi. Grúzia azzal vádolta meg Oroszországot, hogy nehézfegyvereket telepít Abháziéba, a kaukázusi ország szakadár régiójába. A grúz belügyminisztérium nyilvánosságra hozott egy kémrepülőgép által készített videofelvételt. Ezen a tárca szerint látható, amint az oroszok nehézfegyvereket telepítenek Abháziéba, megsértve ezzel az orosz békefenntartók mandátumát. A grúz belügyminisztérium arról is beszámolt, hogy a grúz hatóságok tegnap rövid időre őrizetbe vettek öt orosz béke- fenntartót, miután járművükkel összeütköztek egy grúz autóval Zugdidi városban. (mti) Ezer személy őrizetben Bagdad. Mintegy ezer embert vettek őrizetbe a biztonsági erők az észak-iraki Moszulban az al-Kaida terrorhálózat sejtjeinek felszámolása érdekében indított több napos rajtaütés-sorozatban, de a hálózat sok harcosának sikerült elmenekülnie a környező területekre, (m) Görög dohánystopp Athén. A görög kormány is rászánta magát a dohányzás elleni kemény fellépésre: hamarosan tilos lesz a füstölés a nyilvános épületek zárt helyiségeiben. A várhatóan 2010-ben hatályba lépő tilalom megszegőire 300 euró bírság vár majd. Görögország ma még a dohányosok paradicsomának számít; egy 2002-ben hozott törvény, amely a nemdohányzók védelmét volt hivatva szolgálni, falra hányt borsónak bizonyult. A kórházakat és az athéni földalattit leszámítva a dohányosok az országban mindenütt zavartalanul pöfékelhetnek. (m) Régi-új elnök Dominikában Santo Domingo. Újabb négy éven át irányíthatja a Dominikai Köztársaság sorsát Leonel Fernández államfő, aki a tegnap közzétett eredmény szerint magabiztosan győzött az elnökválasztáson. Fernández nyolc éve tartó országlása alatt a Dominikai Köztársaság gazdasága évi 7-9 százalékkal bővült, ám a gazdasági sikerek hatása nem érződik a legszegényebb rétegek életében. (MTI/dpa) Két embert meggyújtottak Johannesburg. Öten életüket vesztették, legkevesebb ötvenen pedig megsebesültek a Dél-afrikai Köztársaság fővárosában kitört zavargásokban. A Cleveland nevű nyomornegyedben két személyt meggyújtottak, hármat pedig halálra vertek. Az áldozatok bevándorlók, főleg zimbabweiek. (SITA/AP) Arab küldöttek az izraeli külügyminiszter, Fzipi Livni és a palesztin kormányfő, Szalám Fajjád mögött, a Sarm-es-Sejkben megrendezett Világgazdasági Fórum megnyitóján. (SITA/AP-fotó) Bush az év végéig tető alá hozná az izraeli-palesztin békemegállapodást Közel-Kelet: kiegyezés lesz vagy háború? Jeruzsálem/ Sarm-es-Sejk. Ehud Óimért izraeli ko- mányfő szerint tarthatatlan az Izrael déli határain uralkodó állapot, ahol rendszeresek a Hamász rakétatámadásai. A Hamász kész leállítani akcióit cserébe a Gázai övezet blokádjának leállításáért. ÖSSZEFOGLALÓ Közeleg az izraeli döntés időpontja a Gázai övezetről - jelentette ki tegnap Ehud óimért izraeli miniszterelnök, aki elmondta, hogy kabinetjének meggyőződése: semmilyen körülmények között nem megengedhető, hogy a helyzet továbbra is úgy alakuljon Izrael déli határain, mint az utóbbi hónapokban. Izrael déli részét rendszeresen rakétákkal lövik a Hamász palesztin iszla- mista szervezet harcosai a Gázai övezetből, amelyet 2007 júniusában ellenőrzésük alá vontak. Az utóbbi napokban több izraeli kormánytag sürgette, hogy nagyszabású katonai akcióval törjék le a Hamászt. A palesztin szervezet ugyanakkor bejelentette, hogy delegációt küld Egyiptomba az Izraellel való fegyverszünetről folyó tárgyalások újabb, ma kezdődő fordulójára. A Hamász azt reméli, hogy a rakétatámadások leállításáért cserébe Izrael véget vet a Gázai övezet blokádjának, a területre való behatolásoknak, valamint újra megnyitják az átkelőket, köztük az egyiptomi határon fekvő rafahit. Omár Szu- lejmán tábornok, az egyiptomi titkosszolgálat főnöke május elején az összes palesztin mozgalom - köztük a Hamász és a Fatah - nevében fegyvemyugvási ajánlatot terjesztett Izrael elé. Ez ígéretet tartalmaz az izraeli területek ellen irányuló rakétabelö- vések beszüntetésére, amennyiben a zsidó állam véget vet a Gázai övezet hónapok óta tartó blokádjának. Izrael a rakétatámadások leállítása mellett azt is követeli, hogy vessenek véget a Sínai-félszige- ten keresztüli, a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészetnek, és éljenek el haladást a Gázai övezet határán 2006 nyarán elrabolt izraeli katona, Güád Sálit szabadon bocsátása ügyében. Közben George Bush amerikai elnök szombaton közel-keleti kőrútjának utolsó állomásán az egyiptomi Sarm-es-Sejkben hangoztatta elkötelezettségét az iránt, hogy még az év végéig létrejöjjön az izraeli-palesztin békemegállapodás. Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy „megszakad a szíve” a palesztin nép szenvedései láttán. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a tegnapi Sarm es-Sejkben megrendezett Világgazdasági Fórumon hangsúlyozta, az arabok nem fognak támogatni olyan közel-keleti békemegállapodást, amely nem tesz eleget a palesztin követeléseknek. Az egyiptomi államfő óva intette a fórumon részt vevő George W. Bush amerikai elnököt attól, hogy túlzott engedményekre kényszerítse a palesztinokat az Izraellel folytatott béketárgyalások során. Bush jelenlegi közel-keleti kőrútjának keretében két napot töltött Izraelben, ahol részt vett a zsidó állam alapításának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Az izraeli parlamentben elhangzott beszédében dicséretekkel halmozta el Izrael államot, de úgyszólván említést sem tett a palesztinokról, s nem látogatott el a palesztin területekre sem. (MTI/AP/Reuters) Kuvait: előretörtek a radikális iszlamisták Egyetlen nő sem jutott be MTl-HÍR Kuvait. Előretörtek a radikális iszlamisták a szombaton tartott kuvaiti parlamenti választásokon. Négy választókerület tegnap közzétett végeredménye, valamint egy ötödik kerület félhivatalos eredménye szerint a Szalafista Iszlám Szövetség nevű szunnita radikális párt és szövetségesei 10 mandátumot szereztek az 50 fős törvényhozásban. A további isz- lamista képviselőkkel együtt összesen 21 képviselői hely jutott az iszlamistáknak, ez négyszerese az előző parlamenti helyeiknek. Ugyanakkor a mérsékelt szunnita, a Muzulmán Testvériséghez közelálló Alkotmányos Iszlám Mozgalom csak három mandátumot szerzett, fele annyit, mint legutóbb. A síita kisebbségnek, amely a kuvaiti lakosság egyharmadát képviseli, 5, a liberálisoknak 4 mandátum jutott. Ugyanakkor a törzsi képviselők 20 mandátumot gyűjtőitekbe. A 27 női jelölt közül senkinek sem sikerült bekerülnie a kuvaiti parlamentbe. Ez volt a második törvényhozási választás az emírségben, amelyen nők is választhattak, valamint pályázhattak a képviselői mandátumokra. Kitoloncolná az Olaszországból jövő bevándorlókat Haider romákkal riogat MTl-JELENTÉS Bécs. Az olasz-osztrák határ fokozott ellenőrzését követeli a karintiai tartományi elöljáró annak megakadályozására, hogy „cigány népvándorlás” induljon meg Ausztria irányában. Az idegenellenes politikai nézeteiről ismert Jörg Haider szerint tartani lehet attól, hogy Olaszország felől több ezer cigány lépi át a határt, hogy aztán „barakktáborokat építsenek Karintiában”. Hangoztatta, hogy Karintia az alpesi ország legbiztonságosabb tartománya, ahol rend és fegyelem uralkodik, s ennek így is kell maradnia. Éppen ezért felszólította Günther Platter szövetségi belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket. Haider azt követően szólalt meg, hogy Olaszországban rendkívüli módon felkorbácsolódtak a romákkal szembeni ellenséges indulatok. Becslések szerint mintegy 160 ezer roma él Olaszországban, kilencvenezren Közép- és Kelet-Európa országaiból érkeztek, zömmel Romániából. Haider azzal fenyegetőzik, hogy ha a belügyminiszter nem intézkedik tüstént, akkor úgy fog eljárni az Olaszországból illegálisan beáramló cigányokkal szemben, mint azokkal az „erőszakos” csecsenekkel, akiket az ő utasítására toloncoltak ki nemrégiben Karintiából. A csecseneket - akik között békés, letelepedési engedélyre váró személyek is voltak - egy alsó-ausztriai menekülttáborban helyezték el. A csehek 70%-a elutasítja a tervet Éhségsztrájk a radar ellen KOKES JÁNOS Prága. Éhségsztrájkkal tiltakozik a Csehországba tervezett amerikai radarállomás ellen a Humanista Mozgalom két aktivistája. Jan Tamás és Jan Bednár azt követeli, hogy a kormány vegye figyelembe a lakosság véleményét és tartson népszavazást az ügyben. Mirek Topolánek kormányfő azonban már korábban kijelentette: fontos nemzetbiztonsági kérdésről van szó, s ilyen ügyekben nem lenne jó, ha a vita eldöntését a népre bíznák, amely nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel az ilyen súlyos problémák eldöntéséhez. A legfrissebb felmérések szerint a cseh közvélemény 70 százaléka elutasítja a radarállomást, míg a támogatók aránya 20 százalék körül mozog. A radarállomás létrehozása elleni petíciót már több mint 150 ezren írták alá. A cseh kormány, amely tavaly májusban kezdett tárgyalásokat Washingtonnal az amerikai radarállomás létrehozásáról, a közelmúltban bejelentette, hogy a tárgyalások a keretszerződésről már befejeződtek, a dokumentumot várhatóan júniusban vagy júliusban, Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tervezett prágai látogatása során aláírják. A katonai junta beenged az országba száz külföldi orvost, ám a nemzetközi humanitárius szervezetek továbbra is várakoznak Mianmar: az ellenzék elutasítja a népszavazás eredményét Aung San Suu Kyi, a Nobel-díjas békeharcos (Reuters-felvétel) MTl-HÍR Rangún. Az Aung San Suu Kyi vezette mianmari ellenzék elutasította az új alkotmányról szóló népszavazás végeredményét. A dél-ázsiai országot kormányzó katonai junta csütörtökön tette közzé a múlt szombati referendum eredményét, amely szerint a választók 92 százaléka hagyta jóvá az új alkotmányt. Mint arra Nyan Win, a Nemzeti Liga a Demokráciáért párt szóvivője rámutatott: a hatóságok kényszerítették az embereket, hogy igennel szavazzanak, és nem engedték meg, hogy a zárt szavazófülkékben adják le voksaikat. Éppen ezért, a szavazás eredménye teljességgel hamis. A junta a május 3-i Nargis ciklon pusztítása ellenére megtartotta az ország nagy részében, csak a természeti csapás által legjobban érintett körzetek voltak kivételek. Közben a mianmari junta engedélyezte, hogy száz külföldi orvos beutazzék szombaton az országba, és segítsen a ciklon áldozatainak kezelésében. Ezt Louis Michel európai biztos jelentette be pénteken. Michel két napot töltött az egykori Burmában azzal, hogy meggyőzze a katonai kormányt a tömeges külföldi segítség elfogadásáról. A nemzetközi humanitárius szervezetek munkatársai kevés kivétellel még mindig eredménytelenül várakoznak a szomszédos Thaiföldön arra, hogy beengedjék őket, és végre hozzáfoghassanak a munkához. A biztos azzal magyarázta a mianmari hatóságok vonakodását nagy számú külföldi beengedésétől, hogy a katonai rendszernek nem túl jók a kapcsolataik a nemzetközi közösséggel. „Az országot amerikai és európai szankciók sorozata sújtotta az elmúlt tíz évben. Gyanakodásuk kétség kívül összefügg a szankciókkal” - mondta Louis Michel. Szombaton a junta első ízben azt is engedélyezte, hogy Rangúnba akkreditált diplomaták és ENSZ-képviselők ellátogassanak a május 3-i ciklon sújtotta területre, az ország délnyugati részére, az Irrawaddy folyó torkolatához. Chris Kaye, az ENSZ Világ- élelmezési Programjának helyi vezetője szerint az, amit láttak, nagyon jó, de nem alkothattak teljes képet a helyzetről. Három menekülttábort mutattak meg nekik, amelyekben legfeljebb 250-250 ember volt - tette hozzá Kaye. Az egyik diplomata már az indulás előtt úgy vélekedett, hogy aligha várhatnak valós és teljes képet a humanitárius helyzetről, mint ahogyan arra sem számíthatnak, hogy bármit szabadon megtekinthetnek, amire kíváncsiak. A külföldi sajtót továbbra sem engedik a térségbe. Hivatalos adatok szerint a Nargis ciklonnak 78 ezer halottja és legalább 56 ezer eltűntje volt. A nemzetközi közösség azonban további humanitárius katasztrófától tart, mert, mint az ENSZ figyelmeztetett, a ciklon mintegy 2 miihó túlélőjének többsége nem kapott semmilyen segítséget.
