Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-15 / 112. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2008. május 15., csütörtök 5. évfolyam 18. szám 54 iskola 78 felkészítő tanárának 155 tanulója érte el a döntőbe kerüléshez szükséges pontszámot Katedra Dunaszerdahely. 2008. május 8-10. között zajlott a Kated­ra Alapítvány szervezésében az országos Katedra-mate­matikaverseny. A tizenhar­madik alkalommal megren­dezett megmérettetés leve­lező fordulóira az idei tan­évben 77 iskola 140 felkészí­tő tanárának 548 tanulója (183 ötödikes, 141 hatodi­kos, 89 hetedikes, 68 nyol­cadikos és 67 kilencedikes) küldött be megoldásokat. ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS 54 iskola 78 felkészítő tanárá­nak 155 tanulója érte el a döntőbe kerüléshez szükséges pontszámot, s közülük kerül ki a döntő 97 részt­vevője. Amostani döntő (amelynek helyszíne a Magyar Tannyelvű Épí­tészeti Szakmunkásképző volt), hagyományosan két részből állt: egy délelőtti és egy délutáni fordu­lóból. Mindkét forduló feladatsora­it ezúttal is Károlyi Károly, a Tolna matematikaverseny Megyei Matematikai Tehetség- gondozó Alapítvány (Bátaszék) el­nöke áhította össze. A pénteki megnyitón Horváth Géza versenyszervező a matema­tikaverseny érdemeit, és az oda el­jutó tanulókat, felkészítőiket mél­tatta, majd Hodossy Gyula, a Ka­tedra Alapítvány igazgatója tért ki a legnemesebb vetélkedés, a dön­tővel végződő tantárgyverseny fontosságára és szükségességére, a felkészítő tanárok munkájának megbecsülésére. Beszédében hangsúlyozta, a Katedra Alapít­vány mindig meg kívánja teremte­ni a feltételeket, hogy az immár hét tantárgyat érintő versenyeibe be­kapcsolódó mintegy 6000 felvidé­ki magyar fiatal évről évre részt vehessen a szlovákiai magyar szin­ten legnagyobb szabású Katedra­versenyeken. A döntőn a versenyzők négy te­remben dolgoztak. Az igényes fel­adatok megoldására (május 9-én délelőtt és délután) kétszer 90 perc állt a versenyzők rendelkezé­sére. A tanulók csak egy jeligét és egy kódszámot írhattak a dolgoza­Az igényes feladatok megoldására kétszer 90 perc állt a versenyzők rendelkezésére (Képarchívum) A díjazottak (Képarchívum) taikra. A tanulóknak mindkét for­dulóban 5-5 feladatot kellett meg­oldaniuk; minden feladat megol­dásáért 7 pont járt, tehát a maxi­mális pontszám 70 volt. A döntőbe jutott ötödikesek az elérhető pon­tok 42%-át, a hatodikosok a 49%-át, a hetedikesek az 57%-át, a nyolcadikosok a 35%-át, a kilen­cedikesek a 35%-át szerezték meg. Amíg a tanulók az első forduló feladatait oldották, a kísérő taná­rok közül nyolcán a termekben ügyeltek, a többiek tanári verse­nyen vettek részt, amelynek fel­adatsorát Könözsi Éva, a Párkányi Gimnázium tanára állította össze. A versenyt Mázik Zsuzsa (Komá­rom) nyerte meg, a második he­lyen Szlanicska Kornélia (Komá­rom), a harmadikon Bajcsi Barna­bás (Lakszakállas) végzett. A döntő végeredménye a követ­kezőképpen alakult: 5. osztály, 1. díj: Kocsis Fanni, bátaszéki alapiskola (felkészítő tanára Károlyi Károly), 6. osztály, 1. díj: Bugár Dávid, Kodály Zoltán Alapiskola, Galánta (felkészítő tanára Barczi Gabriella), 7. osztály, megosztott 1. díj: Karácsony Zsófia, Selye János Gimnázium, Komárom (felkészítő tanára Horváth Katalin) és Orosz Róbert, Tompa Mihály Alapiskola, Rimaszombat (felkészítő tanára Csúsz László), 8. osztály, 1. díj: Mázik László, Munka utcai Alapiskola, Komárom (felkészítő tanára Mázik Zsuzsa), 9. osztály, megosztott 1. díj: Farkas Ferenc, Lakszakállasi Ma­gyar Tannyelvű Alapiskola (fel­készítő tanára Bajcsi Barnabás) és Sárközy Márta, Csilizradványi Magyar Tannyelvű Alapiskola (felkészítő tanára Horváth Kata­lin). (hg, na) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Túl felnőttesen viselkedik A kisfiam 13 éves, sikeresen zenél, ám amiatt aggódom, hogy alig van gyerekkora. Na­gyon felnőttesen beszél, visel­kedik. Lehet, ez később visszaüt majd? Jelige: Koravén Minden gyerek egyéni tempó­ban fejlődik. Bár léteznek statisz­tikák, amik arra mutatnak rá, hogy a gyerekek zöme ilyen és ilyen idős korban hogyan visel­kedik, milyen fejlettségi szinten áll, mik a jellemzői, de nemcsak kilóban és centiméterben térnek el egymástól, hanem sok minden másban is. Nem biztos, hogy mindenben az áüag lenne a leg­jobb. Attól, hogy a gyerekek zö­me 13 éves korban másképpen viselkedik, más az érdeklődési körük, esetleg több barátjuk van, mint az ön fiának, még nem je­lenti azt, hogy az ön fia vakvá­gányra került. Tisztelje gyermeke tehetségét, s ha ő a zenéhez érez vonzalmat, biztosítson neki lehetőséget a ze­néléshez. Nyilván gyorsabban fejlődik, mint a korosztálya, ha az idősebbek társaságában érzi jól magát. Arra nem kényszerítheti, hogy az ő szemében bugyuta já­tékokat játsszon, ha ő úgy érzi, ebből már rég kinőtt. Ne legyen az a célja, hogy mindenáron az ő korosztálya érdeklődési körébe gyömöszölje be, mert a többiek most éppen ezt játsszák. Egy gye­reknek sem áll módjában min­dent megélni, végigélni, amit a tarka világ felkínál. Az életnek csupán egy cikke a miénk. Nem lehetünk ott mindenütt, nem él­hetünk át mindent, nem barát­kozhatunk mindenkivel. Ebbe is bele kell törődni, hogy nem min­den lehetőség a miénk. Az érdeklődési körökkel is úgy vagyunk, mint az ételekkel. Van köztük kedvenc, amit szívesen fogyasztunk, van, amit meg­eszünk, de csak azért, mert éppen ez van, van, amit kimondottan nem szeretünk, s vannak olyanok is, amitől felfordul a gyomrunk, képtelenek vagyunk megenni. A fia is döntött a zene mellett, en­nek szentel több időt a többi hob­bi rovására, vagy annak a rovásá­ra, hogy nem találkozik a saját korosztályával, s nem az ő társa­ságukban üti el az időt. Jó lenne, ha utánanézne, az osztálytársai nem tartják-e csodabogárnak, hogy tőlük elzárkózik, komo­lyabb témák érdeklik, mint őket. Az is lehet ugyanis, inkább a töb­biek ludasak abban, hogy nem velük tölti a szabad idejét, lehet, kinevették, mert komolyan fog­lalkozik valamivel. Ebben a kor­ban még kevés gyereknek van ha­tározott elképzelése saját jövőjét illetően, és gyakran válogatják még a hobbijukat is. Hol ez tet­szik, hol annak van sikere náluk. Általában kevés bennük a kitar­tás, s mivel kíváncsiak az életre, próbálnak több mindent kipró­bálni. A fia tartozhat azon kevesek közé, akik korán megérezték, mi is a hivatásuk. Gondoljon a négy­éves Csajkovszkijra, aki azt mondta az anyukájának, hogy ott dübörög a zene a fejében. Vagy Mozartra, aki alig tudott írni, de már lekottázta a zenét, amit a templomban hallott. Ez sokunk számára felnőtt fejjel is elvégez­hetetlen feladatnak tűnik, de mint látjuk, éltek olyanok is e föld színén, akik ezt meg tudták tenni. Biztos vagyok benne, hogy napja­inkban is sok tehetséges ember él e sárgolyón. Különcségüket nem megmosolyogni kell, nem azon kell fáradozni, hogyan is lehetne beterelni őket az átlagos embe­rek népes táborába, hanem biz­tosítsunk inkább teret és lehető­séget a kibontakoztatásukhoz. Nagyon szürke, komor lenne a világ, ha csak átlagos képességű emberek laknának benne. Örül­jünk annak, ha rálelünk egy-egy tehetségre. S ha az történetesen a saját házunkban található, s nem másról, mint a saját gyere­künkről van szó, akkor tegyünk meg mindent azért, hogy könnyebb legyen az útja a sike­rek felé. Ha úgy gondolja, hogy egyedül képtelen megállapítani, hogy most tehetséges gyerekről van-e szó, vagy csak különcről, vigye el gyermekét pszicholó­gushoz, az majd segít kibogozni a problémát. Dr. Hadas Katalin pszichológus Taroltak az Endrődy Janos Alapiskola diákjai Szorobánverseny Muzslán PALDl TÍMEA A mindennapi matematikataní­tásban főleg a numerikus feladatok megoldásánál élvezhetjük a szoro- bán számológép képességfejlesztő erejét, oktatásunk hatékonyságát növelő hatását. Az eszközön való számolás koncentrált és kitartó fi­gyelmet igényel. A Muzslai Endrődy János Alap­iskola adott otthont a X. Területi Szorobánverseny és kyű-vizsgá- nak. A versenyen Párkány, Szalka, Szőgyén és Muzsla alapiskolásai­nak, összesen 52 diákja mérte össze tudását. Öt perc fejszámo­lás alatt 150 műveletet végeztek el. A szorobán segítségével 10 perc alatt 200 feladatot oldottak meg. A harmadik feladatsorban logikus gondolkodásukról, vala­mint számfogalmi ismereteikről tehettek bizonyságot. A negyedik feladatsorban 5 perc alatt 30 szorzást, illetve osztást kellett ki­számítaniuk. A versenyen az alábbi eredmé- nyekszülettek: 2. osztály: I. Kis Krisztián - End­rődy János Alapiskola, Muzsla 3. osztály: I. Kvarda Viktória - Alapiskola, Szalka 4. osztály: I. Szász Mátyás - Csongrády Lajos Alapiskola, Sző­gyén 5. osztály: I. Szász Richárd - Csongrády LajosAI, Szőgyén 6. osztály: I. Lakatos Linda - Endrődy János Alapiskola Muzsla A versenybe bekapcsolódott négy iskola 13 tanulója vett részt Budapesten a XIII. Országos Szo- robánversenyen. A felvidéki tanu­lók közül az Éndrődy János Alapis­kola diákjai szerepeltek a legsike­resebben. Lakatos Linda 6. osztá­lyos tanuló a II. helyezést, Zászlós Kinga 4. osztályos tanuló pedig a III. helyezéstérte el. A legjobbak Budapesten mérték össze tudásukat (Képarchívum) A lap központi témája ezúttal a virtuális világ Megjelent az Alma Mater LAPAJÁNLÓ A napokban jelent meg az isko­lai év utolsó Alma Materje. A Di­ákhálózat által kiadott lap köz­ponti témája ezúttal a virtuális vi­lág, amely manapság mindennap­jaink részévé vált, viszont nem mindegy milyen szinten. Akad­nak, akik pénzért vásárolnak kü­lönböző internetes világokban vir­tuális autókat, házakat. A téma érinti a virtuális sajtót is, és azt, hogy van-e esélye megmaradni a nyomtatott sajtónak a jövőben. A lap történelmi rovatában az afri­kai emberek viszonyának alakulá­sáról, kultúrák találkozásáról ol­vashatunk. A mindenkit foglal­koztató pekingi olimpiát kicsit más aspektusból világítja meg Václav Kinga írása. A szerző az olimpiai építményeket veszi gór­cső alá. Nem is gondolnánk mi­lyen ésszerűen gondolkodtak, mi­kor elkezdték tervezni a stadiono­kat, gondoltak a jövőre is. A cikk­ből kiderül, hogy miért is. Vizsga- időszak táján jól jöhet néhány agy­serkentő tipp. Az információk első kézből, tehát szakemberektől származnak. Természetesen kí­váncsiak voltunk a diákok prakti­káira is. Elkalauzoljuk az olvasót egy érdekes és ritka kiállításra is, mégpedig a könyves illusztrációk világába. Érdekességeket tudha­tunk mega virtuális zene világáról, többek között azt is, hogyan lehet manapság könnyen zenei „karri­ert” befutni. Könyvespolcunkról ezúttal N.Tóth Anikó Fényszilán­kok című könyvét vesézzük. Peter Augustovič szlovákiai képzőmű­vészt és egyetemi tanárt művé­szetről, trendekről, inspirációkról faggatjuk. A lap megtalálható szinte min­den magyar városban, a magyar intézményekben, (jéem) Madarak és fák napja A gútai Corvin Mátyás Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola az ökoló­giai program keretében megtartotta a madarak és fák napját, ame­lyet minden évben május 10-én ünnepelt a világ. Ezen a napon ki­emelt helyen oktatták a környezet- és természetvédelmet, felhívták a diákok figyelmét a madarak és fák védelmére és különféle termé­szeti előadások során megismerkedhettek a környezetükben és a vi­lágban található madárfajokkal, valamint a fák az ökoszisztémában betöltött fontos szerepével. „Érdemes elgondolkodnunk a lakhe­lyünkről, a Földről, és szőkébb környezetünkről. Vajon mindent megteszünk vidám szomszédjainkért, a madarakért, és a közelünk­ben élő, árnyat adó fákért? Az iskolaklub diákjai számára szervezett foglalkozásokon a gyermekek megtudhatták, hogy Földünkön 8600 madárfaj él. Arra hívtuk fel a kisdiákok figyelmét, hogy óvják a körülöttük lévő környezetet, valamint a környezetükben élő madarakat” - nyilatkozta Csütörtöki Erzsébet igazgatónő. A tar­talmas délutánt aszfaltrajzverseny zárta, (borka)

Next

/
Thumbnails
Contents