Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-14 / 111. szám, szerda

14 Európai unió ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 14. www.ujszo.com Tilos a 16 évesnél fiatalabb játékosok átigazolása az unión belül - úgy kell kezelni a doppingszerek kereskedelmét, mint a drogkereskedelmet Egységes európai sportpolitikát sürget az EP Brüsszel. Az EP képviselői át­láthatóvá tennék az átigazo­lásokkal járó pénzmozgáso­kat, drogként tekintenének a doppingokra, növelnék az is­kolai testmozgás lehetősé­gét, fellépnének a fajgyűlölet ellen, nem liberalizálnák a szerencsejátékokat, és bizto­sítanák, hogy mindenki lát­hassa a tévében az olimpiát. ÖSSZEFOGLALÓ „Az európai sport az európai identitás, kultúra és polgárság el­idegeníthetetlen része.” így kezdő­dik az unió sporttal kapcsolatos po­litikájáról az Európai Parlament­ben a múlt csütörtökön elfogadott véleményadó jelentés. Az 518:49:9 arányban megszavazott dokumen­tum üdvözli az Európai Bizottság által készített, a sportról szóló „fe­hér könyv közzétételét, és reméli, hogy az alapként fog szolgálni a sport világa számára”. Emlékeztet rá: a tagállamok a Lisszaboni Szer­ződésben is elismerték a sportot, hogy ily módon lehetővé váljon egy európai sportpolitika kialakítása. A sport is uniós hatáskör „A sport nagyon fontos szerepet játszik az európai társadalmakban, ugyanakkor a versenysport egyes részeinek olyan új fenyegetésekkel és kihívásokkal kell szembenéznie, mint az üzleti nyomás, a fiatal játé­kosok és sportolók kizsákmányolá­sa, a dopping, a fajgyűlölet, az erő­szak, az eredmények manipulálá­sa, a korrupció, a sportfogadási csa­lás és a pénzmosás.” A jelentés megállapítja, a sport az EU-jog- szabályok hatáskörébe tartozik, nevezetesen „ami a képviseleti és részvételi demokrácia elvének a sportintézmények döntéshozó testületéiben való érvényesülését illeti”. Továbbá annak az EK-szer- ződésnek a 13. cikkéről van szó, amely tiltja a nemek szerinti, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékos­ság, kor vagy szexuális beállított­ság alapján történő megkülönböz­tetést. Példaként említi azt az oszt­rák elnökség által 2006-ban bemu­tatott tanulmányt, amely szerint „a sport által előállított hozzáadott érték 407 milliárd euró volt 2004-ben, ami az EU GDP-jének 3,7 százaléka, és 15 millió ember­nek, illetve a munkaerő 5,4 száza­lékának ad munkád’. Mindenki láthassa az Eb-t A parlament szerint minden mé­diumnak biztosítani kell a jogot, hogy hozzáférhessen a nyilvános­ság számára fontos sportesemé­nyekhez, és azokról beszámoljon. Az EP „elismeri a tagállamok azon jogát, hogy intézkedéseket hozza­nak a tájékoztatáshoz való jog vé­delmére, és széles körű hozzáférést biztosítsanak a nyilvánosság szá­mára a nagy társadalmi jelentőségű nemzeti és nem nemzeti sportese­mények televíziós közvetítéséhez. Ilyenek például az olimpiai játé­kok, a labdarúgó világbajnokság és az Európa-bajnokság”. Dopping = kábítószer Ajelentés felkéri a tagállamokat, fogadjanak el közös jogalkotási megközelítést a doppingolással kapcsolatban, hogy hasonló jogi elbírálást biztosítsanak minden tagállamban. A képviselők felszó­lítják azokat a tagállamokat, ame­lyek még nem írták alá az UNESCO- nak azt az egyezményét, amely sportban a dopping elleni küzde­lemről szól, hogy ezt tegyék meg. Arra bátorítja az EP a tagállamokat, hogy ugyanolyan módon kezeljék az illegális doppingszerek kereske­delmét, mint a kábítószer-kereske­delmet, és ilyen irányban módosít­sák nemzeti jogszabályaikat. Több tornaóra keli Az utóbbi évtizedben mind az ál­talános, mind pedig a középisko­lákban csökkent a testnevelésórák száma. Nagy különbségek vannaka tagállamok között a sportlétesít­mények és a felszerelések terén is. A szöveg hangsúlyozza a sport sze­repét az oktatásban: egyrészt meg­tanítja a fiataloknak a tolerancia, az őszinteség és az igazságos játék- szabályok betartásának elvét, más­részt fontos szerepe van az egész­ségügyi megelőzésben, különösen az elhízás kezelésében. Az EP ezért támogatja az EB aján­lásait a tagállamok számára. Ezek a korai gyermekkortól történő, az ok­tatási programokon belüli fizikai aktivitás növelésére törekvő nem­zeti szintű stratégiák kidolgozásá­ról szólnak. Ajelentés hangsúlyoz­za az iskolai testmozgás finanszíro­zásának fontosságát. Jó lenne, ha a tagállamok haté­konyabban kihasználnák a sport­ban rejlő munkahelyteremtő, gaz­dasági növekedést serkentő, és kü­lönösen a hátrányos helyzetű régi­ókat élénkítő lehetőségeket. Az EP aggodalmát fejezi ki a szerencsejá­tékok és a sorsjátékok piacának esetleges liberalizálása miatt, és helyénvalónak tartja, hogy az ilyen játékokból származó bevételeket közérdekű célokra, köztük a hiva­tásos és amatőr sport finanszírozá­sának folytatására használjákfel. Sportolók kizsákmányolása A parlament ellenzi, hogy a hi­vatásos sportolók korlátozottabb jogokkal rendelkezzenek, mint más szerződéses munkavállalók. Ezért fontosnak tartja, hogy a hi­vatásos sportolók munkaválla­lókként széles körű és átlátható jogokkal bírjanak, beleértve a kol­lektív szerződéshez való csadako- zás, illetve a csadakozás megta­gadásának jogát, továbbá a szak- szervezeti tagsághoz való jogot is. A jelentés felszólítja a tagálla­mokat és a sportszövetségeket: ne vezessenek be olyan új szabályo­kat, amelyek az állampolgárságon alapuló közveden megkülönböz­tetést eredményezik (például a FIFA által javasolt 6+5 szabály, szemben az UEFA arányosabb és megkülönböztetéstől mentes, a saját nevelésű játékosokra vonat­kozó rendsžerével). A honatyák „helytelenítik a hi­vatásos játékosok egyes ügynöke­inek jogellenes gyakorlatát, amely egészen a korrupcióig, pénzmosásig, a játékosok vagy kiskorú sportolók kizsákmányolá­sáig terjed”. Az átigazolások szigorítása A parlament kéri, az EB támo­gassa a fiatal sportolók védelmét, így például emeljen szót „a FIFA rendeletében foglalt előírás szigo­rúbb alkalmazásáért, amely meg­tiltja a 16 évesnél fiatalabb játéko­sok átigazolását az unión belül. Támogassa továbbá azt az elvet, amely szerint egy játékosnak az el­ső hivatásos szerződését az őt fel­készítő klubbal kell aláírnia”. Az EP azt kéri, „a 2009-es költ­ségvetésbe rendeljenek külön té­telt a sport terén megvalósítandó előkészítő intézkedésekre”. Sürge­ti a bizottságot, megfelelően érvé­nyesítse a sportot a jelenlegi uniós politikákban és uniós finanszírozá­si programokban, továbbá évente többször tegyen jelentést a sport ál­talános érvényesítése terén elért eredményekről”. Legyenek női példaképek A képviselők szerint a sport a társadalmi integráció egyik legha­tékonyabb eszköze, és mint ilyet az Európai Uniónak nagyobb mér­tékben kell népszerűsítenie és támogatnia. Ajelentés arra is fel­szólítja a tagállamokat, ösztönöz­zék a női sporttevékenységek közvetítését annak érdekében, hogy fel lehessen hívni a figyelmet a női példaképekre, és el lehessen oszlatni a női nemhez fűződő sztereotípiákat. A sportban meg­jelenő erőszak, fajgyűlölet és idegengyűlölet megelőzése és visszaszorítása érdekében a tagál­lamok ösztönözzék a kockázatot jelentő szurkolókról szóló infor­mációk cseréjét a rendőri szervek, a szurkolói kezdeményezések, a helyi erőszakellenes csoportok és szakértők között, (ep-s, ú) A FIFA nem korlátozhatja a légiósokat Brüsszel. Az EP elutasította a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) javaslatát a légiósok számának csökkentésére. Az EP szerint a külföldiekkel szembeni diszkriminációnak tekintendő annak meghatározása, hogy hány hazai és hány külföldi futballista szere­pelhet egy csapatban. Az EP ugyanakkor felszólította a FIFA-t, te­gyen meg mindent az utánpótlás- és gyermekkorú játékosok kül­földi adásvétele ellen. Az EP szerint minden európai szövetséggel és klubbal alá kellene íratni az európai szolidaritási chartát a labdarú­gásban. A nyilatkozatban mindenki vállalná: nem kényszerít gye­rekeket arra, hogy családjuktól távol, idegen országban futballoz­zanak. Joseph Blatter, a FIFA elnöke úgy tervezte, a 2010/11-es szezontól minden csapat számára kötelezővé tenné legalább négy hazai játékos szerepeltetését, egy évvel később már öt, 2012 nyará­tól pedig hat olyan futballistának kellene mindig a pályán lennie, aki jogilag hazája nemzeti együttesében is szerepelhet. (MTI) Napi testnevelést minden szinten! Brüsszel. Az elhízás népbetegség, és ez nem kis mértékben a moz­gásszegény életmódnak tulajdonítható. A vitában a néppárti De Blasio Antonio ezért javasolta a napi testnevelés kötelezővé tételét az alapszinttől a felsőoktatásig. Ehhez viszont a tanrend megváltoz­tatásán kívül sportlétesítményekre is szükség van, ami nagyobb ál­lami szerepvállalást feltételez. A nemzeti jövedelem 4 százalékát kitevő sportbevételek legalább felét vissza kellene forgatni annak érdekében, hogy a helyzet megváltozzon - érvelt a képviselő, (m) Sarkozy elnök hónapok óta külön csapattal készül az uniós elnökségre Öt fő feladatra összpontosítanak A demokrácia fontos eszköze - jelentősen növelte az unió globális presztízsét Sikeresek a választási megfigyelők MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Elsősorban öt kiemelt feladattal, az éghajlatváltozással és az energiapolitikával, a beván­dorlási paktummal, a közös ag­rárpolitikával, a védelmi politiká­val, valamint a Földközi-tengeri Unió elindításával szándékozik foglalkozni az Európai Unió július elsejétől esedékes francia elnök­sége. Franciaország az év második felében veszi át Szlovéniától az EU soros elnöki tisztét, amire - a Le Figaro szerint - hónapok óta külön csapat készül Nicolas Sar­kozy államfő körül. Az esemény- sorozat egyik csúcspontja a pári­zsi Európa-bál lesz a július 14-i nemzeti ünnepen. A rendezvé­nyek kivitelezésével Phüippe Stark látványtervezőt és Jacques Séguéla reklámszakembert bízta meg az elnöki hivatal. Ami a tartalmi részt illeti: az éghajlatváltozás elleni harc és az energiapolitika keretében annak az átfogó éghajlati egyezménynek az előkészítése a cél, amelynek 2009 decemberéig kellene elké­szülnie. A csomag egyebek között előirányozná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenté­sét, beleértve az európai országok közti erőfeszítések megosztását, az energiafogyasztásban a meg­újuló energiák arányának 20 szá­zalékra való bővítését 2020-ig. A bevándorlási és menekült- ügyi paktummal a francia elnök­ség az európai migráció szabályo­zását szeretné elérni, nevezetesen a határellenőrzés és az integrációs politika megerősítésével. A me­nekültügy területén azonban a megegyezés nehezebbnek ígérke­zik, ugyanis ebben a kérdésben a tagállamok különböző hagyomá­nyokkal rendelkeznek. A közös agrárpolitika (KAP) egészségügyi felülvizsgálatának, az úgynevezett health checknek a kérdését várhatóan jelentősen be­folyásolja a világméretű élelmi­szerválság. A britek szkepticizmu­sával szemben Párizs az erős és modernizált KAP-ért fog harcolni, de annak a gondolatnak a védel­mében, hogy „Európa mezőgaz­daságának működését nem lehet teljesen kiszolgáltatni a piac törvényeinek”. A francia elnökség legjelentő­sebb kezdeményezése - Nicolas Sarkozy államfő személyes tervei szerint - a Földközi-tengeri Unió elindítása lesz a július 14-i nemze­ti ünnep előestéjén Párizsban. Ide a 27 uniós tagállam államfői és miniszterelnökei, valamint a Földközi-tenger menti országok vezetői kaptak meghívást. A féléves francia elnökség alatt Sarkozy kilenc nagy csúcstalálko­zón akar részt venni. Elő kell ké­szíteni a Lisszaboni Szerződés életbe lépését, valamint az EU új vezetőinek 2009-ben esedékes kinevezését. A francia elnökség alatt európai kulturális szezont is szervez Franciaország, melynek keretében több száz rendezvényre kerítenek sort országszerte. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Sikersztorinak tartják az unió választási megfigyelő misszióinak 15 éves történetét, az Európai Parlament képviselői ezért növelnék a hasonló küldött­ségekben való európai részvételt. Erről fogadott el jelentést az EP pár nappal ezelőtt. Az EU először 1993-ban, az első oroszországi többpárti választá­sokra küldött választási megfigye­lőket. A megfigyelés uniós mód­szertanát azonban csak az EB 2000 áprilisában kiadott, az EU választá­si segítségnyújtásáról és megfigye­léséről szóló közleményével vezet­ték be. Azóta több mint 50 üyen uniós megfigyelő misszió mű­ködött 32 afrikai, ázsiai és latin­amerikai országban. Ajelentés hangsúlyozza: az unió külpolitikájának keretében végzett választási megfigyelés sikeres esz­köznek bizonyult a demokrácia vi­lágszerte történő előmozdításá­ban. ,A sikernek köszönhetően az EU nemcsak vezető szerepre tett szert a nemzetközi választási meg­figyelés terén, hanem jelentősen növelte globális szereplőként meg­szerzett presztízsét is.” A doku­mentum megállapítja: a nemzet­közi megfigyelés célja, hogy erősít­se a választási folyamat legitimitá­sát, növelje a választások iránti közbizalmat, visszariasszon a vá­lasztási csalástól és feltárja azt, ha előfordul. Ezen túl célja még, hogy „elemzéseket és jelentéseket ké­szítsen és ajánlásokat tegyen a vá­lasztási folyamat valamennyi as­pektusának javítása, a viták rende­zése és az emberi jogok, valamint általában a demokrácia védelme érdekében”. Ezt a fogadó országgal teljes együttműködésben kell vé­gezni. Az EP ezért határozottan fo­kozni akaija a választási megfigye­lésben való részvételét. Évente több mint 30 millió euró áll az uniós megfigyelő missziók rendelkezésére. A képviselők úgy vélik, az új és fejlődő demokráciák­ban a választások megfigyelését továbbra is prioritásnak kell tekin­teni, mivel az ezekből származó ajánlások általában ezen államok számára járnak a legnagyobb jóté­kony hatással”. Az EP „elismeréssel adózik az EBESZ Demokratikus In­tézmények és Emberi Jogok Irodá­jának (ODIHR), amelynek úttörő munkája erős ösztönzést adott a választási megfigyelésről szóló uniós módszertanhoz”. A15 év alatt jelentősen gyarapo­dott a tapasztalt választási szakér­tők száma. Jól bevált az a gyakor­lat, hogy a megfigyelő missziók élé­re általában egy európai parlamen­ti képviselőt neveznek ki. Ha nem sikerül - ilyen is volt - feltölteni az EP-s megfigyelői helyeket, akkor régebbi képviselőket kell meghív­ni. A szöveg kiemeli az új megfigye­lők aktív toborzásának és képzésé­nek fontosságát, hogy folyamato­san biztosítani lehessen a szüksé­ges szakértelmet. Fontos az is, hogy az unió figyelemmel kísérje a megfigyelők ajánlásainak végre­hajtását. (ep-s)

Next

/
Thumbnails
Contents