Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-13 / 110. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 13. www.ujszo.com ♦ GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Már 40 korona felett a benzin Pozsony. A benzin literjéért már mától 40, a gázolajért 60 fillérrel többet fizethetünk - derül ki a Natankuj hírportál legfrissebb elemzéséből. A legkeresettebb, 95-ös oktánszámú benzin literje így a hazai töltőállomásokon átlagosan 40,20 koronába kerülhet, míg a gázolajhoz 43,20 koronáért juthatunk hozzá. A gázolaj literenkénti ára az év elejéhez képest 2,50, az elmúlt év azonos időszakához képest 6,50 koronával nőtt, miközben még soha nem volt ilyen drága. A benzin literjéhez jelenleg 2,20 koronával drágábban juthatunk hozzá, mint egy évvel korábban, az előrejelzések szerint azonban nyáron a 95-ös oktánszámú benzin ára meghaladhatja a 42 koronát is. (Nt) Többe kerül a nyári repülőút Pozsony. A kőolajárak növekedése miatt azok is nagyobb kiadásokra számíthatnak, akik nyáron repülővel utaznak üdülni. Az elmúlt napokban több légitársaság is növelte az üzemanyagfelárat a hosszú távú járatain, amit múlt pénteken a hazai utazási irodák is beépítettek az áraikba. A legnagyobb áremelésre azok számíthatóak, akik Egyiptomba vagy Tunéziába utaznak. Számukra a jegyárak akár ezer koronával is nőhetnek. A Dél-Gö- rögországba és Spanyolországba utazók 750, az Eszak- Görögországba és Törökországba utazók 500 koronával fizethetnek többet. A drágulás azokat is érinti, akik már megrendelték az utat, egyelőre azonban csak az előleget fizették ki. (p, s) Hiányt mutat a külkermérleg Pozsony. Szlovákia külkereskedelmi forgalma márciusban némi meglepetésre hiánnyal zárt. Az 1,1 milliárd koronás, nem túl jelentős deficit az ipari termelés felfutása lanyhulásának, továbbá a húsvéti ünnepeknek köszönhető. Januárban és februárban viszont többlettel zárt a külkermérleg, így összességében 2008 első negyedévében 10,4 milliárd koronára rúg az eddigi többlet, ami közel kétszeresen haladja meg a 2007 első negyedében regisztrált 5,5 milliárd koronát. 2008 első 3 hónapjában az export 382 milliárd koronát (14%-os növekmény egy év alatt), az import pedig 371,6 müliárd koronát (12,5%-os növekmény) tett ki. Martin Lenko, az Általános Hitelbank elemzője szerint áprilisban újra megélénkült az ipar, ezért az ország külkereskedelme újra kikerül a deficiteszónából. (ČTK) Csökkent a cseh munkanélküliség Prága. Áprilisban 5,2%-os volt a munkanélküliség Csehországban, ami márciushoz viszonyítva 0,4%-os csökkenést jelent - közölte tegnap a Cseh Statisztikai Hivatal. Tavaly áprilisban a munkanélküliség 6,8%-os volt. Április végén a hivatalos kimutatás szerint 292 465 személy kapott munkanélküli segélyt Csehországban. Ez a tavalyi áprilishoz képest 86 814,'míg az idei márciushoz viszonyítva 20 179 személlyel kevesebb. Országos ádagban egy szabad munkahelyre 2,1 munkát kereső személy esik. A legjobb a helyzet Prágában (1,5%) és Mladá Bole- slavban (2,1%). (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 31,780 Lenqyel zloty 9,371 Anqol font 40,309 Maqyar forint (100) 12,686 Cseh korona 1,273 Svéd korona 3.423 Bolaár leva 16,254 Román lei 8,632 Japán len (100) 19,813 Svájci frank 19,608 Kanadai dollár 20,479 USA-dollár 20,580 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 30,73-32,73 19,67-21,33 1,24-1,30 12.02-13,32 OTP Bank 30,87-32,68 19.89-20,99 1,24-1,30 12,19-13,13 Postabank 30,88-33,24 19.83-21,33 1.24-1,30 11,69-13,69 Szí. Takarékpénztár 30,91-32,50 19.93-20,98 1,24-1,31 12,11-13,25 Tatra banka 30,88-32,52 19.96-21,02 1,24-1,30 12,16-13,16 Dexia Banka 30,95-32,61 20,04-21,12 1,24-1,31 12,36-13,02 Általános Hitelbank 30,90-32,54 19,94-21,01 1,24-1,31 12,10-13,25 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) lvan Miklós az üzemanyagok jövedéki adójának a csökkentését javasolja - a Smer miniszterei ezt ellenzik Mégsem lesz olcsóbb a benzin Pozsony. Az elkövetkező hónapokban az üzemanyag- árak újabb növekedésére számíthatunk, amit a pénzpiaci elemzők különféleképpen magyaráznak. Mennyiben van igazuk a szakértőknek, és mit tesznek a szlovák politikusok a benzinárak csökkentésének az érdekében? Az alábbiakban erre keressük a választ. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Robert Fico vezette kormány korábban azt ígérte, hogy mindent megtesz az üzemanyagárak csökkentése érdekében. Jelenleg ugyanezt ígéri a legnagyobb ellenzéki párt, az SDKÚ is, valószínűleg azonban az ő harcuk is megmarad az ígéretek szintjén. Ivan Mikloš, az SDKÚ parlamenti képviselője, volt pénzügyminiszter a parlament júniusi közgyűlésén szeretné felvetni az üzemanyagok jövedéki adójának a csökkentését. Az SDKÚ a javaslatát azzal magyarázza, hogy míg Szlovákiában manapság az adók nélküli benzinár az egyik legalacsonyabb Európában, az adókkal terhelt árak az egyik legmagasabbnak számítanak. „Javaslatunk megegyezik azzal, amit Robert Fico még 2005 februárjában nyújtott be, amikor a benzin liter-, jének a jövedéki adóját literenként 90 fillérrel, a gázolajét pedig 1,80 koronáért szerette volna csökkenteni” - állítja Mikloš. Szerinte azonban - ellentétben Fico korábbi nyilatkozataival - jelenleg nem beszélhetünk populiz- musról, hiszen a szlovák gazdaság növekedése lehetővé teszi az adók csökkentését. Nemet mondtak a tervre Az ellenzék javaslatát ugyanakkor nem támogatja a gazdasági és a pénzügyi tárca sem. Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter szerint a kormány nem tervezi az üzemanyagok jövedéki adójának a csökkentését. „Teljesítenünk kell a Maastrichti Szerződés kritériumait, 2011-re így kiegyenlített államháztartással számolunk, ami nem teszi lehetővé az adók csökkentését” - állítja Jahnátek. Hasonló a véleménye a pénzügyminisztériumnak is. Miroslav Smál, a pénzügyminisztérium szóvivője szerint Szlovákia jelenlegi gazdasági növekedése nem teszi lehetővé az üzemanyagok adózásának a csökkentését. A tárca elemzése szerint ez a költség- vetésben mintegy 4 milliárd koronás kiesést okozna. Mit szólnak az üzemanyagárak adózásának a csökkentéséhez a független szakemberek? A Natankuj hírportál elemzése szerint jelenleg három adónemet fizetünk az üzemanyagok után: a jövedéki adót, az üzemanyagok után fizetett áfát, és a fogyasztási adóból fizetett áfát. Ha felszámolnák a fogyasztási adó után fizetett áfát, az állam nagyjából 2,5 milliárd koronától esne el, ami nem kis kiesést jelentene a költségvetésnek. Napjainkban 1000 liter benzinre 15 500 korona, 1000 liter gázolajra pedig 14 500 korona fogyasztási adó rakódik. Nem egyezik ugyanakkor az elemzők és az állam véleménye a jövedéki adó esetében. Az állam szerint ezek csökkentését az Európai Unió nem teszi lehetővé, a Natankuj elemzése szerint azonban ez lehetséges, miközben ezzel a módszerrel a benzin literenkénti árát akár 4, a gázolajét pedig 5 koronával csökkenthetnék. Ha a kormány a fent említett összegekkel csökkentené az üzemanyagok adóját, a 95-ös oktánszámú benzin literje a jelenlegi 39,80 koronáról 31,50 koronára csökkenhetne, míg a gázolaj literjéért a jelenlegi 42,60 korona helyett 33,50 koronát fizetnénk. Mivel a Fico-kormány feladta a korábbi ígéreteit, minderről csak álmodhatunk. Sőt a kőolaj árának a folyamatos növekedése miatt az elkövetkező időszakban még drágábban tankolhatunk. Forrongó olajpiac A hazai üzemanyagárak az olaj világpiaci árának a folyamatos növekedésével magyarázhatók. Tegnap a nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate a legközelebbi, júniusi határidőre hordónként (159 liter) 125,64 dollár volt a New York-i árutőzsdén. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciafajta a legközelebbi, júniusi határidőre 124,92 dollár volt. Komoly gazdasági elemzők nem is olyan régen még arról vitáztak, hogy elérheti-e legfontosabb energiahordozónk ára a 100 dolláros határt. Nos, ez a vita le van zárva, az új már a 200 dolláros küszöb átlépéséről folyik. Ha kicsit gondolkozunk, könnyen rájöhetünk, hogy ezen a kérdésen kár elmélkedni: az olaj ára hosszú távon csak felfelé mozoghat. Rövid távon ingadozhat persze, de sem az új mezők megnyitása, sem az újabb és újabb bányászati technikák bevezetése nem hozhat tartós ellátási biztonságot. A bioüzemanyag a hibás? Az elemzők véleménye megoszlik a kőolaj árának a növekedésével kapcsolatban. Az ElliottWave International elemző társaság az olajpiaci ellentmondásokat illetően tette közzé elemzését. A társaság szerint egyes következtetések mítoszként élnek a sajtóban, valós alapjuk viszont kevés. Miért nőnek az olajárak? Az egyik legtöbbet hangoztatott állítás szerint a fő kőolajexportáló OPEC szervezet hibájából. Az ElliottWave International szerint ez nem lehet igaz, hiszen a nem-OPEC országok több olajat termelnek ki, mint az OPEC- tagországok. Gyakori okként hozzák fel azt is, hogy kifogyóban az olaj. Ez még inkább nonszensz, hiszen a világ tényleges nyersolajkészletei folyamatosan bővülnek. A legnyomósabb érvként a kínálat/kereslet egyensúlytalanságát hozzák fel. Ez azért nem helytálló, mert világszinten a kereslet és kínálat ugyanolyan konstans ütemben nőtt a 80-as évek közepe óta. A definíció szerint pedig e két állandó tényező nem eredményezhet olyan vad árfolyamkilengéseket a tranzakciók során, mint amilyeneket a tőzsdén látunk. Tudni kell, hogy más egyéb mítoszok is övezik manapság az olaj- és energiapiacokat. Vegyük csak a „bioüzemanyag megment minket” szállóigét. A kukorica és etanol körüli mizériát lassan korunk egyik legnagyobb átverésének nevezhetjük. Érdemes volna utánaszámolni annak, hogy mekkora károkat okoz az etanol mögött álló politikai gépezet. Idén rekord nagyságú területet fognak az USA-ban etanol előállítására fordítani, ami az Egyesült Államok kukoricatermésének mintegy harmadát fogja felemészteni, miközben az eredményként nyert üzemanyag mindössze a fogyasztás 3%-át pótolja majd. Tehát akkor, mi a válasz arra a kérdésre, hogy miért emelkedik az olaj ára? Szabad piacon az árak mindig annak eredményeként alakulnak ki, hogy az eladók milyen árat kérnek, a vevők pedig milyen árat kínálnak. Számtalan tényező befolyásolja a vevók/eladók pszichéjét a tranzakciók során, így egyetlen okot sem tarthatunk száz százalékosnak. (mi, nt, s) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2008. május 11-től) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Privatbanka 1,15 1,251,353,50 0,20 OTP Bank 1,60 1,80 1,80 2,052,10 0,45 Istrobanka 2,203,503,50 0,50 Volksbank 1,40 2,002,402,40 0,50 UniCredit Bank0,801,001,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,102,802,90 0,10 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,001,00 0,40 Tatra banka- .0,50 Slovenská sporiteľňaVšeobecná úverová banka 1,75 2,30 2,30 3,103,10 0,10-2,40 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2008. máj. Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap 11-tôl) Lakossági folyószámla ČS0B 0,10-0,30 1,00-1,60 1,50-2,00 2,20-2,50 3,20-3,40 1,45-1,65 0,10 Privatbanka 0,30 1,60-1,75 2,00-2,30 2,40-2,70 4,150,10-0,50 OTP Bank 0,50 1,50-1,80 1,60-1,90 2,20-2,50 2,70-3,00 2,60-2,90 0,00-0,65 Istrobanka 0,90-1,05 1,50-1,80 2,10-2,40 2,30-2,60 3,50 4,50 0,10 Volksbank1,40-1,70 1,80-2,00 2,40-2,60 3,20-3,40 3,00-3,20 0,10-0,30 UniCredit Bank 0,65-0,75 1,00-1,25 1,40-1,55 1,55-1,70 1,70-1,85 1,90-2,40 0,00-0,10 Dexia banka1,20 2,00 2,00 3,30 3,50 0,10 Tatra banka 0,10 1,40-1,60 1,80-2,00 2,35-2,55 3,00-3,200,10 Slovenská sporiteľňa1,40-1,70 1,80-2,10 2,40-2,70 3,50-4,00 3,10-3,40 0,10-1,10 Všeobecná úverová banka 1,20-1,70 1,45-2,05 1,80-2,60 3,05-3,25 3,20-3,40 0,10-5,00 Poštová banka 1,30 1,40-1,60 1,80-2,00 2,30-2,50 2,70-3,00 2,30-2,50 0,10-0,60 Robert Fico ellenzéki képviselőként kardoskodott az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése mellett. Most viszont kormányfőként hallani sem akar erről. (ČTK-felvétel)
