Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-09 / 107. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 9. Vélemény És háttér 5 V4: Szlovákia után Lengyelország, Csehország, végül Magyarország következik Egyelőre távol az eurótól KOMMENTÁR Örülünk és félünk MOLNÁR IVÁN Az Európai Bizottság szerdai döntését követően, amely szerint Szlovákia 2009januárjától bevezetheti az eurót, Robert Fico újra „tökéletes” alakítást nyújtott. A bejelentés utáni sajtótájékoztatón a kormányfő rendkívül kifinomult, már-már művészi szinten adta elő annak az örökösnek a szerepét, akinek hirtelen szakadtak nyakába a milliárdok. Azok az emberek, akik egyik napról a másikra tesznek szert mesés vagyonokra úgy, hogy ezért a kisujjukat sem mozdítják, ennek csak ritkán tudnak örülni teljes szívből. A kezdeti örömmámor nagyon gyorsan félelembe csap át, hiszen többségünk nincs felkészülve az ilyen helyzetek kezelésére. Fico nagyjából hasonló módon viszonyul az euró bevezetéséhez. Büszkén jelentette be, hogy az EB hivatalos jóváhagyásával Szlovákia az európai elit országok sorába lép, azonnal hozzátette azonban, hogy nincs okuk nagyobb ünneplésre. Fico jogosan érzi magát úgy, mint az a hirtelen lett örökös, aki épp a milliárdosok klubjába szeretne belépni. Ha a Dzurinda-kormány az elmúlt években nem vitte volna véghez sikeresen a gazdasági reformokat, ma csak álmodhatnánk az euró bevezetéséről. Fico ez utóbbit természetesen akkor sem vallaná be, ha kerékbe törnék is, sőt kijelentette, hogy a brüsszeli döntést kormánya jó pénzügyi és gazdaságpolitikájáról kiállított pozitív bizonyítványának tartja. Részben persze igaza van, hiszen gyakran az is jelentős eredménynek számít, ha nem romboljuk le azt, amit mások építettek. Ez utóbbira azonban nem lehetünk különösebben büszkék, persze ha csak véletlenül nem Robert Ficónak hívnak bennünket. Kormányfőnknek bizonyára nem lesz problémája az euróval kapcsolatos félelmek feldolgozásával sem. A pszichológusok tudják, hogy az elfojtott félelem gyakran beteges ellenségkeresésben tör felszínre. Fico ugyan következetesen azt vallja, hogy az euró bevezetése után nem kell nagyobb áremelésekre számítanunk, ebben azonban valószínűleg ő hisz a legkevésbé. Valójában betegesen retteg attól, hogy nem sokkal a választások előtt megugranak az árak, ami talán az egyetlen olyan dolog, ami letörhetné a népszerűségét. Hogy ezt elkerülje, már most „szállítja” az esetleges áremelésekért felelős bűnbakokat. Fico legnagyobb ellenségei az elkövetkező egy évben valószínűleg az üzletláncok és a lakosságot szerinte áremelésekkel riogató újságírók lesznek. Azonban Ficónak még csiszolnia kell az ellehség szapulásának technikáján. A szerdai sajtótájékoztatón ugyanis véleüenül kicsúszott a száján, hogy azért nem fél különösebb módon a szlovéniaihoz hasonló áremelésektől, mert nálunk a nagy kereskedelmi hálózatok között kiélezettebb a konkurenciaharc. Ugyanezekről az üzletláncokról nemrég még azt állította, hogy aljas nyerészkedők, amelyeknek a nyeresége csak a fegyver- és kábítószer-kereskedők profitjával hasonlítható össze. Még szerencse, hogy a Smer választói nem az emlékezőtehetségükről híresek, Fico számára így akár már e héten sem jelenthet problémát az üzlethálózatok újabb démonizálása. FIGYELŐ Bírálja a Die Welt a döntést EURÓKRONOLÓGIA ♦ 1998: Az Európai Unió 11 országa teljesítette az euró bevezetésének feltételeit. ♦ 1999. I. 1.: Színre lép az euró, egyelőre mint számlapénz (ténylegesen nincs forgalomban). ♦ 2002.1.1.: Az unió 12 országában (időközben Görögország is belépett az eurózó- nába) hivatalos és egyetlen fizetőeszközzé válik az euró. ♦ 2005. VII. 6.: A Dzurinda- kormány elfogadta az euró bevezetésének tervét. ♦ 2005. XI. 28.: Szlovákia belépett az euró előszobájának tekintett ERM II. pénzügyi mechanizmusba. A megállapított középárfolyam 38,455 korona/euró. ♦ 2006. VII. 12.: Kiválasztják a „szlovák” fémeuró nemzeti oldalát jelentő szimbólumokat, a kettős keresztet, a pozsonyi várat és a Kriváňt. ♦ 2007. I. 1.: Az új uniós tagállamok közül elsőként Szlovénia vehette át a nemzetközi fizetőeszközt. ♦ 2007. III. 17.: Módosították az ERM II.-n belüli kurzust: az új középárfolyam 35,442 korona/euró. ♦ 2008.1.1.: Málta és Ciprus az eurózóna 14., illetve 15. tagállamává vált. ♦ 2008. IV. 28.: A brüsszeli Európai Bizottság középtávú gazdasági prognózisa elismerte, Szlovákia a későbbiekben is képes kordában tartani a pénzromlás mértékét. ♦ 2008. V. 7.: Az Európai Bizottság konvergenciajelentése megállapította: Szlovákia minden feltételt teljesítve 2009-ben beléphet az euró- zónába. Az euró már 32 koronánál is kevesebbet ér. ♦ 2008 júniusa: Az uniós pénzügyminiszterek és az Európai Parlament tagjai megvitatják Szlovákia eurózónás felvételét. ♦ 2008. VI. 20.: Az Európai Unió csúcstalálkozóján végleges döntést hoznak az eurózónás tagságunkról. ♦ 2008 júliusának eleje: Megállapítják a korona/euró végső, 2009 janüárjától érvényes árfolyamát. ♦ 2008 augusztusa: Duális, azaz koronában és euróbán feltüntetett árcédulák megjelenése a boltokban. ♦ 2009.1.1.: Szlovákia átveszi az eurót. ♦ 2009. I. 1-16.: Egyszerre lesz forgalomban a korona és az euró. ♦ 2009. XII. 31: A duális árcédulák kötelező alkalmazásának vége; lezárul a koronabankjegyek díjmentes beváltásának időszaka. (č, s, ú) Az Európai Bizottság beleegyezett Szlovákia eurózónás tagságába, azonban a brüsszeli bejelentéssel egyidejűleg a frankfurti Európai Központi Bank (EKB) „komoly aggodalmának” adott hangot amiatt, hogy Szlovákia tartósan képes-e teljesíteni a zónabeli tagság feltételeit. Ha az „éltanuló” Szlovákiával szemben aggodalmak merülnek fel, akkor vajon hol tart az euró ügyében a többi visegrádi állam? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az EKB konvergenciajelentésében azt hangsúlyozza, hogy Szlovákia teljesítette ugyan az elvárt inflációs célt, de kétséges, hogy ezt tartósan is fenn tudja tartam. Az infláció lelassulásának tényezői várhatóan gyengülni fognak - közölte a bank. A szlovák korona erősödésének inflációt fékező hatása megszűnik az euróra történő átállással. Az árfolyammozgás hatását nem számítva 2007-ben a szlovák infláció 0,3-1 százalékponttal magasabb lett volna - írja a jelentés. Az EKB emellett azzal is érvel, hogy az energiaárak nem tükröződnek a szlovák inflációs rátában, mivel még mindig szabályozottak. A feszes szlovák munkaerőpiac is inflációs kockázatokat hordoz magában, ezen strukturális reformokkal lehetne enyhíteni- jegyzik meg a jelentésben. A magasabb bérnövekedés is táplálhatja az inflációt, főként mert a munkatermelékenység növekedésének üteme valószínűleg lassulni fog az előző évekhez képest. A bank végül hangsúlyozta, hogy Szlovákiának folytatnia kell a hiteles és fenntartható pénzügyi konszolidációt, a strukturális reformokat és a piac liberalizálását, a bérnövekedéseket mérsékelt szinten kell tartania, makrogazdasági politikájában pedig a stabilitást kell célul kitűznie. Szlovákia után legközelebb Lengyelország vezetheti be az eurót, legalábbis ez derül ki az Európai Bizottság szerdai jelentéséből. A csatlakozáshoz szükséges feltételek közül Lengyelország az ötből négyet, Csehország hármat teljesít, viszont Magyarország egyetlenegyet sem. A prognózisok szerint a lengyelek 2012-ben, a csehek pedig 2013-ban vezethetik be az eurót. A magyar csatlakozá- si dátummal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, egyesek szerint Magyarország már a csehekkel együtt átveheti az eurót, de a Calyon Bank elemzői nagyobb esélyt látnak a 2015-ös bevezetésre. A kitolódott időpont annak függvényében különösen fájó, hogy mind az Orbán-, mind a Medgyessy-kormány tagjai a „mielőbbi euró” mellett érveltek. Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter után úgy vélekedett, a Pozsonynak adott zöld jelzés Lengyelország esélyeit is javítja. A lengyel európrogram reálisabbá vált, és esély nyílt arra, hogy az ország 2009-ben belépjen az ERM II pénzügyi árfolyam-mechanizmus rendszerébe (ebben két évig kell tartózkodnia a zlotynak, jelentősebb kurzuskilengések nélkül). Csehországban egyelőre nincs meg a politikai akarat, még az átvétel céldátumát sem tűzték ki. A Cseh Nemzeti Bank elnöke az év elején azt mondta, 2019-ben, a cseh korona 100. évfordulóján hajthatnák végre a pénzcserét. A Topolánek-kormány érdemben egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Aleš Michl elemző szerint nincs olyan tüzetes elemzés, amely kimutatná, Szlovákia számára egyértelműen pozitív hatású lesz az euró bevezetése. Magyarországgal kapcsolatban számos kockázati tényezőt (magas hozamszint és inflációs ráta, költségvetési folyamatok várható fellazulása) említenek az elemzők. A gyenge növekedésre és a politikai bizonytalanságra való tekintettel a költségvetési folyamatok instabüitására külön is felhívták a figyelmet, strukturális reformok megvalósulására legkorábban a következő parlamenti választások után látnak esélyt. A magyar államháztartási deficitet idén a hazai össztermék (GDP) 4%-ára, a belső államadósságot a GDP 66,5%-ára várják Brüsszelben; az inflációs ráta márciusban 4,3 százalékponttal, az irányadónak vett kamadáb 0,4 százalék- ponttal volt magasabb az uniós referenciaértéknél. A referenciahatár a hiány esetében 3%, az államadósság esetében 60%, míg az infláció esetében márciusban 3,2 százalék, a kamatnál 6,5 százalék volt. (m, č, shz) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Kritizálja a német napilap az euró szlovákiai bevezetésével kapcsolatos döntést. A konzervatív újság kommentárjában kiemelte, hogy Szlovákia teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket. A lap ennek ellenére úgy értékelte, hogy rendkívül „kényes” döntés született. Mégpedig nem elsősorban azért, mert az euró minden bizonnyal erőteljesen növeli az inflációt Szlovákiában, hanem mindenekelőtt azért „problematikus” a döntés, mert meghozatalában a gazdasági érvek mellett nyilvánvalóan politikai motívumok is fontos szerepet játszottak. A lap szerint Pozsonynak az elmúlt időszakban elsősorban a korona felértékelése által sikerült az inflációt az EU által megkövetelt szint alá csökkenteni. Ha azonban ez a „fékező hatás” az euró bevezetésével megszűnik, az negatív hatással lehet az egész valutaunióra. Ugyanakkor a Die Welt értékelése szerint a szlovákiai gazdasági reformok nem elegendőek a pénzügyek tartós konszolidálásához. Az ország jelenleg az erős növekedésből profitál, válságos időkben azonban könnyen előfordulhat, hogy a kormányt gyors ütemben elborítják az adósságok. KÉZ,IRAT 1468 nap MIKLÓSI PÉTER Pontosan ennyi idő szükségeltetett ahhoz, hogy a brüsszeli bizottság Szlováltia 2004. május elsejei uniós csatlakozása után, tegnapelőtt kimondja: a visegrádi négyekközül elsőként bevezethetjük az eurót! E komoly pénzügyi változás kapcsán lehet bölcselkedni bőven, érdemeket sorolni és kisajátítani, mégis azt gondolom, hogy itt és most egy anekdotikus példázat kívánkozik tollvégre... Nos, van egy hindu vallásos ünnepség, amelynek egyetlen ceremóniája, hogy a Buddha ércszobrát az egyik templomból átvontatják a másikba. A vallás szabályai szerint aki ebben a cipekedésben segédkezik, sok bűntől nyer feloldozást. így a szegény hinduk, értelemszerűen, egymást tiporva-taposva nyüzsögnek a kötél körül. Mindenki húzni, vontatni, tolni, lökni akarja a behemót szobrot; közben - persze - rengetegen kidűlnek, kiborulnak a sorból. E ceremónia azonban sokáig, már-már Budd- ha-Isten-Világ untig tart, miközben egyre kevesebben ragadják meg a kötelet; végül pedig - amikor már minden lelkiismeret megtisztult a kötélhúzásban - a szobrot kocsistól meg kötelestől faképnél hagyják az országúton. Ekkor jönnek az előre megfizetett napszámosok, akik az otthagyott szobrot továbbvontatják. Húszezernél, vagy annál is több tolongva hangoskodó dilettáns kezdi, és négy-ötszáz fizetett, értsd: profi munkás végzi. Példakeresésre, párhuzamállításra ennyi jócskán elég. Mert épp e parabola üzenete apropóján érdemes eltűnődnünk azon, vajon 2009januárjától (amikor Sugyel- lárisainkbanjóvalkevesebb lesz a ropogós bankó és sokkal több a cincogó érme) mi szolgálja majd az ország, annak polgáraiként pedig a mi érdekeinket? Vajon a fizetőeszközeként eurót használó tizenhat ország pénzügyi integrációjának sokoldalúságában hogyan találjuk meg sajátos helyünket, önönmagunkat? Mi, akik a zsebünkben huncutkodó kron- csinak búcsút mondva részint nosztalgiával, részint némi aggodalmakkal várjuk az európremi- ert. Ugyanis a szüléink nemzedékének, de nekünk, a második világháború után született generációnak is van már tapasztalatunk arról, hogy a szándékoltan önző, zötykölődve működő integrációban hogyan lehet rosszul megélni annak mindennapjait. Ezért nem feledhetjük el, hogy ez a mostani pénzügyi elitklub nem több - de nem is kevesebb - egy újabb esélynél; s olyan lesz, amilyenné mi magunk tesszük. Rajtunk is múlik bát, mit tudunk kihozni ebből az új helyzetből, amelynek megmásíthatatlan alapszabálya, hogy az eurózónához tartozó tizenhat ország mindegyikének, sajátjói felfogott érdekében, a prosperitás egyazon vektorát kell követnie. Ebben a szituációban kell helytállnia a szlovákiai magyarságnak is. Gerincesség és szaktudás, kreativitásjövőépítés, közösségi közteherviselés dolgában egyaránt. A pénzügyileg is kitárulkozott uniós Európában az a kérdés: kitaláljuk-e önmagunkat? PozsonytólÁgcsernyőig pozitív magyarságra van hát szükségünk. T ájainkon nem feltétlenül az a jó magyar, aki tősgyökeret eszik és trikolórt pozsog, hanem aki tesz és gyarapít. Nem az, aki csakis a múltba merengve busong, autonómiát keserg és Trianont könnyez, hanem aki leleménnyel, fürge ésszel, tenni akarással teljesít. Nem az, aki másokat kirekeszt és magának érdemeket vadász, hanem aki szolgál és közösséget kovácsol. Rajtunk is múlik, hogymegőrizve mindazt, ami miben- nünk magyarul szólal meg- önérzettel, önbecsüléssel éljük-e meg a másféle pénzen mért hétköznapokat. És eközben a tudáshoz, tekintélyhez, biztonsághoz és az igazságokhoz vezető út ösvényeit keresve a könnyűt tesszük meg úgy, mintha nehéz, a nehezet mintha könnyű volna. Hogy a kötélhúzás módszertanának példázatánál maradjak.
