Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-07 / 106. szám, szerda
14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 7. www.ujszo.com Bevezetnék a donorkártyát az EP képviselői Több ezer beteg van az európai várólistákon Térségünkből egymillió bevándorló érkezett Nagy-Britanniába, de a bűnözés nem növekedett Hazamennek a kelet-európaiak Boris Johnson, aki a múlt héten megnyerte a londoni polgármester-választást, főleg a bűnözést akarja visszaszorítani, kézi fémérzékelőket, biztonsági kapukat honosítana meg a metró- és vasútállomásokon (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Érdekes témával, a szervadományozással, szervátültetéssel, szervekereskedelemmel és ennek kapcsán az ún. szervturizmussal foglalkozott nemrégiben az Európai Parlament. A nagy többséggel elfogadott, saját kezdeményezésű jelentést a ciprusi Adamosz Adamou terjesztette elő a közegészségügyi szakbizottság nevében. Dióhéjban a lényeg: a képviselők uniós együttműködéssel javítanák a szervátültetés elérhetőségét, és minden tagállamtól azt kérik, 20Í0-ig töröljék el azokat a szabályaikat, amelyek szerint csak az adott országban használhatók fel a szervek. Az EP határozottan fellépne a szervkereskedelem és a szervturizmus ellen, és szigorú szabályokhoz kötné a pénzügyi ellentételezést. Az EP jelentése üdvözli, hogy a bizottság olyan irányelvet akar javasolni, „amely uniós szintű minőségi és biztonsági előírásokat állapít meg a szervek adományozására, beszerzésére, vizsgálatára, megőrzésére, szállítására és elosztására”. A képviselők ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki, amiért nem áll rendelkezésre elég átültethető szerv Európában. A szöveg emlékeztet: az európai várólistákon jelenleg több ezer beteg van, körükben pedig „nagyon jelentős az elhalálozási ráta”. Az EP úgy vélte, nagy lehetőség rejlik a szakértelem megosztásában az unió államai között, ami növelheti a donorok arányát és uniószerte kiegyenlítheti a szervátültetés elérhetőségét. Az EP szerint szükségtelen közelíteni egymáshoz az egyes országok szervátültetésre vonatkozó jogi szabályozását, ugyanakkor a képviselők felkérték a tagállamokat, vezessék be jogszabályaikba egy olyan jogi képviselő kinevezésének lehetőségét, aki egy személy halála után dönthet a szervadományozásról. Jelentős újításnak számít: a képviselők bevezetnék a nemzeti rendszereket kiegészítő európai donorkártyát. A megszavazott jelentés szerint biztosítani kell, hogy a szervadományozás továbbra is szigorúan nem kereskedelmi jellegű maradjon. ,A szervadományozás önzetlen és önkéntes módon, a donorok és átültetésre várók közötti pénzkifizetés kizárásával, szigorúan csak az adományozáshoz kapcsolódó költségek és a kellemetlenségek ellentételezésére korlátozódó költségtérítés mellett történjen.” A parlament arra kéri a tagállamokat, „ha nemzeti jogszabályaik ilyen adományozást lehetővé tesznek, biztosítsák a befogadóhoz genetikailag vagy érzelmileg nem kötődő, elhunyt és élő donorok névtelenségének megőrzését, ... határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek mellett pénzügyi ellentételezést lehet nyújtani”. ' Kapcsolat van a szervhiány és a szervkereskedelem között, ez utóbbi aláássa a rendszer hitelességét az önkéntes és fizetség nélkül adományozó donorok előtt. A szervek bármilyen haszonszerzési célú felhasználása etikátlannak minősül, összeegyeztethetetlen a legalapvetőbb emberi értékekkel és az emberi méltóság megsértését jelenti- áll a szövegben. A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, küzdjön a szerv- és szövetkereskedelem ellen és ennek egyetemes betiltásáért. Felszólítják az EB-t és a tagállamokat, tegyenek intézkedéseket a szervturizmus megakadályozására, „megvédve a legszegényebb és legsebezhetőbb donorokat attól, hogy a szervkereskedelem áldozataivá váljanak”. A képviselők a büntető törvénykönyvek módosításával is biztosítanák, hogy a szervkereskedelemért felelősöket - adott esetben az ebben közreműködő orvosokat is - vád alá helyezzék. Az Európa Tanács és a WHO jelentéseiből világosan kiderül, hogy a szervkereskedelem az EU tagállamaiban is létező probléma, az EP ezért felkéri az EB-t és az Europolt, Fellépne a szervkereskedelem és a szervturizmus ellen, és szigorú szabályokhoz kötné a pénzügyi ellentételezést. hogy javítsák a szervkereskedelmi ügyek felügyeletét és vonják le a megfelelő következtetéseket. A parlamenti vitában többen rámutattak, sok ember hal meg vagy szenved azért, mert nem jut időben beültethető szervhez, pedig sok embernek nem jelentene etikai problémát, hogy halála után felhasználják a szerveit, ha tudna erről a lehetőségről. Fontos lenne a felvüágosító munka, hogy a polgárok tudják, ha nem rendelkeznek szerveik esetleges átültetéséről, akkor ez bizonyos államokban az átültetés tilalmát jelenti. (Ezért javasolta az EP, hogy egy jogi képviselő a halál után dönthessen a szervek sorsáról, ha az elhunyt erről nem rendelkezett másképp.) Olajos Péter (néppárti) képviselő felvetette azt is, hogy transzplantációs koordinátorokat kellene kijelölni az európai kórházak intenzív osztályam. (ep-s, ú) London. Az uniós bővítés óta Nagy-Britanniába érkezett kelet-európai munkavállalók fele már hazament. Ez áll abban a felmérésben, amelyet a 2004-ben EU-taggá vált nyolc volt szocialista ország - köztük Szlovákia - csatlakozásának 4. évfordulójához időzítettek. Egy másik érdekes jelentés szerint a kelet-európaiak nem okoztak érzékelhető bűnözési hullámot sem. ÖSSZEFOGLALÓ Mivel Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU- tagállam, amely a bővítés után átmeneti korlátozás nélkül megnyitotta munkapiacát a nyolc kelet-európai ország előtt, érthetően ott akartak a legtöbben szerencsét próbálni - Szlovákiából is. Az Institute for Public Policy Research (IPPR) vezető londoni kutatóintézet időzített felmérése megállapítja, a nyolc országból a munkapiac megnyitása óta - a családtagokkal együtt - legalább egymillióan érkeztek Nagy-Britanniába, de hozzávetőleg félmillióan már vissza is tértek hazájukba. A 71 oldalas kimutatás szerint az Angliában munkát vállaló kelet-európaiak kétharmada, pontosan 66 százaléka lengyel volt. A hazájukon kívüli EU-országokban élő lengyeleknek a 30 százaléka dolgozott a szigetországban. Nagy az orvosok aránya Az IPPR szerint látható összefüggés van a Nagy-Britanniában munkát vállalók száma és az egyes országok egy főre jutó GDP- értéke között. Abban a három országban, amelyből a legtöbben érkeztek - Lengyelország, Litvánia és Szlovákia -, az új tagállamok közül a legalacsonyabb a fejenkénti GDP, ugyanakkor Szlovéniában, Magyarországon és Csehországban - ez utóbbiból 35 ezernél kevesebben érkeztek 2004 óta - „talán nem különbözik eléggé az életszínvonal a nagy- britanniaitól ahhoz, hogy (a különbség) jelentős migrációs nyomásként hasson”. Magyarországról 2004. május elseje és a múlt év vége között 25 755 kérelmezőnek a munkavállalási bejegyzését hagyta jóvá a brit belügyminisztérium. Ennél kevesebben csak Észtországból (6845) és Szlovéniából (695) érkeztek. Külön érdekesség, hogy az Angliában dolgozó magyarok között - alacsony számukhoz képest - feltűnően magas az orvosok aránya. Heti 400 fontnál kevesebb Az IPPR rámutat: a 2004 óta felvett új EU-tagállamok munka- vállalóinak 89 százaléka heti 400 fontnál - kb. 16 500 korona - kevesebb bruttó bért kap; ebbe a Nagy-Britanniában alacsonynak számító bérkategóriába a brit születésű munkaerő-állománynak az 57 százaléka tartozik. Az IPPR jelentése hangsúlyozza azt is, most már meredeken csökken az újonnan érkezett keletiek száma. A múlt év második felében 17 százalékkal kevesebb kelet-európai jegyeztette be nagy-britanniai állását a brit belügyminisztériumnál, mint 2006 azonos időszakában. Otthon több a munka A már hazatért lengyelek körében külön elvégzett IPPR-felmé- résből az derült ki, hogy 40 százalékuk szerint Lengyelországban most már jobbak a munkalehetőségek, mint Nagy-Britanniában, és szerintük ez a többi lengyelt is hazatérésre fogja késztetni. Lengyelországban tavaly 6 százalék feletti éves GDP-növekedést mértek, miközben a brit gazdaság a mind gyakoribb szakértői figyelmeztetések szerint - jórészt a nem elsőrendű (subprime) amerikai jelzálogadósi körből kiindult globális likviditáspiaci válság miatt - akár a recesszió felé is irányt vehet. A CEBR, az egyik legnagyobb független londoni gazdasági előrejelző intézet legújabb becslése szerint a brit gazdaság az idén, egész éves átlagban, alig 1,5 százalékkal fog növekedni, vagyis kevesebb mint a felével a tavaly mért 3,1 százalékos ütemnek. És jövőre is mindössze 1,7 százalékos brit növekedéssel számolnak. Ráadásul a font is gyengül, a lengyel zloty ugyanakkor csúcsokon jár. A bővítés évében, 2004-ben egy font átlagosan 7,23 zlotyt ért; a jelenlegi árfolyam jóval 5 zloty alatt jár, vagyis a Nagy-Britanniában felvett munkabér hazai vásárlóereje komoly erózión ment át a lengyel csatlakozás óta. Nem az IPPR mostam felmérése az első olyan jelzés, amely a keleti munkaerő-beáramlási folyamat megfordulásáról tanúskodik. A londoni lengyel nagykövetség gazdasági tanácsosa már februárban azt közölte a brit sajtóval, hogy a múlt év végén fordult az irányzat, és most már egyértelműen több lengyel utazik haza, mint ahányan jönnek. Megalapozatlan állítások Nem sokkal korábban készült a legújabb brit rendőrségi felmérés is, amely megállapítja, hogy a közhiedelemmel és a sajtóbeszámolókkal ellentétben nem okozott érzékelhető bűnözési hullámot Nagy-Britanniában a keleteurópai munkavállalók tömeges bevándorlása. A Brit Rendőrfőnökök Szövetsége (ACPO) készítette jelentést, amely az első ilyen jellegű a maga nemében a 2004-es EU-bővítés óta, a The Guardian ismertette. Az ACPO szerint a bűnözés mértéke nem nagyobb a kelet-európaiak körében a teljes lakosságra vetített átlagnál, annak ellenére sem, hogy a sajtó rendre összekapcsolja a bűnözést a bevándorlókkal. Sajátos vétségek A napilapnak egy magas rangú rendőrségi forrás kijelentette: a közvélekedés az, hogy a bevándorlás miatt emelkedik a bűnözés. Ez azonban értelmetlenség, tekintve, hogy egymillióan érkeztek, és a bűnözés valójában jelentősen csökken. Ugyanakkor vannak bizonyos kihágástípusok, amelyek a kelet-európai munkavállalókhoz köthetők, például a lengyelek körében gyakrabban előforduló ittas vezetés vagy az, hogy román gyerekeket használnak felnőtt bűnözők utcai rablások elkövetésére. (Románia Bulgáriával együtt csak 2007. január 1-jén lett EU- tag.) A rendőrségi jelentés szerint kívánatos lenne megállapodásokat kötni a kelet-európai kormányokkal az adatcseréről az olyan típusú bűncselekmények elkövetőiről, mint például a családon belüli erőszak. Nem várt mellékhatások A Guardian cikke rámutatott továbbá, például a tömeges lengyel bevándorlásnak még olyan területeken is nem várt mellékhatásai voltak, mint a hitélet. Egy nemrég közölt kimutatás szerint évszázadok óta először többen vesznek részt az angliai katolikus egyház vasárnapi miséin, mint az anglikán istentiszteleteken, annak ellenére, hogy a 25 milliós brit anglikán közösség létszáma csaknem hatszorosan múlja felül a brit katolikusokét, (mti, ú) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1196 Sk 254 130 869,60 Sk 0,065% 1,1131 Sk 1 550 281 461,42 Sk 0,065% 1,1005 Sk 4 281 089 367,15 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1272 Sk 874 778 248,06 Sk 0,065% 1,1151 Sk 5 781 290 506,50 Sk 0,065% 1,1129 Sk 11 390 217 755,77 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1222 Sk 525 316 274,75 Sk 0,065% 1,1162 Sk 4 336 459 652,65 Sk 0,065% 1,1161 Sk 11 553 546 159,34 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1120 Sk 127 621 381,08 Sk 0,065% 1,1033 Sk 1 010 907 915,24 Sk 0,065% 1,1025 Sk 2 180 457 507,43 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1155 Sk 208 929 620,40 Sk 0,065% 1,0922 Sk 1 925 551 488,71 Sk 0,065% 1,0839 Sk 4 293 260 945,28 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1166 Sk 426 774 355,30 Sk 0,065% 1,1116 Sk 3 188 663 762,24 Sk 0,065% 1,1111 Sk 4 920 221 215,85 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. május 2-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
