Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-07 / 106. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 7. DlGlTÁLlA 13 Az információ-fogyasztók különböző hír- és tartalmi források garmadából választhatnak, legyen szó tévéről, internetről, rádióról vagy nyomtatott sajtóról Mi lesz a tévénkkel? Hazánkban a T-Com Magio csomagja már előrevetíti a televíziózás jövőjét (Képarchívum) A televíziózás hosszú múlt­ra tekint vissza, most pedig egy új korszak kezdődik. A digitális átállás mindenkit érinteni fog a műsorké­szítőktől kezdve a sugárzást végző csatornákon át a vég- felhasználókig. Milyen vál­tozások jönnek, s vajon jó lesz-e ez nekünk. Összeállí­tásunkból kiderül. FELDOLGOZÁS A skót John Logie Baird 1925- ben bemutatott találmánya gyö­keresen átalakította az emberiség életét. A tévé szerves részévé vált mindennapjainknak, s az angolul a szem rágógumijának is nevezett eszköz generációkat szögezett oda a képernyők elé. Számos fon­tos mérföldkő szegélyezi a televí­ziózás útját, most azonban egy olyan paradigmaváltás közelít, amely legalább akkora hatással lesz tévézési szokásainkra, mint annak idején a színes kép, vagy a videomagnó megjelenése. Napjainkban az egykor többé- kevésbé homogénnek számító nézőközönség alaposan megvál­tozott. Az információ-fogyasztók különböző hír-, és tartalmi forrá­sok garmadából választhatnak, legyen szó tévéről, internetről, rá­dióról vagy nyomtatott sajtóról. Az első két szegmens különösen sokat tett a közönség fragmentá- lásáért. A tematikus csatornák, ü- letve a témaspecifikus webolda­lak egyaránt abba az irányba mu­tatnak, hogy az emberek igényeit személyre szabott tartalmakkal lehet a legjobban kielégíteni. Ez pedig annyit tesz, hogy a televízi­ós, telekommunikációs és IT-ipari szereplők egyre összetettebb mo­dellekkel, technológiákkal, inno­vációs nyomással és mind újabb fejlesztések iránti igénnyel kell, hogy szembenézzenek. Az idő is sürget, ugyanis már idén meg kell kezdődnie a digitá­lis - televíziós és rádiós - műsor- sugárzásnak, s 2011 december 31-ig az Európai Unió területén megszűnik az analóg műsorszó­rás minden formája. Az IBM és az Economist Intelli­gence Unit közösen készített ta­nulmánya szerint - amely a közeli jövő változásait vizsgálta, körül­belül a következő öt évre kiter­jedően - eleinte kétféle felhaszná­lói viselkedés lesz megfigyelhető: az egyik a passzív nézőé, aki nap­jainkhoz hasonlóan nem mozdul ki a nappalijából, míg a radikáli­sabbak komoly igényeket támasz­tanak majd, mivel bárhol és bár­mikor igényük lesz a széleskörű csatornakínálatra. Ez várhatóan az üzleti modelleket is átalakítja. Mit is jelent azonban mindez? A digitális technológiának kö­szönhetően a szolgáltatók által sugárzott jelekbe az eddigieknél jóval több információt zsúfolhat­nak bele, így lehetőség nyílik to­vábbi csatornák műsorainak to­vábbítására, illetve arra, hogy a végfelhasználók jobb minőségben - akár nagy felbontásban (High Definition - HD), surround hang­gal - élvezzék a műsorokat. Ennél is lényegesebb, hogy az informati­kai eszközök segítségével a sugár­zott tartalom nem „vész el”, utó­lag visszakereshető és igény sze­rint ismét megtekinthetővé válik. Ez akár úgy is elképzelhető, hogy például egy focimeccs közben, ha lemaradunk egy szép gólról, né­hány gombnyomással visszate­kerhetjük az élő adást és újra megtekinthetjük az eseményt. A digitális szolgáltatók a tévékészü­léken keresztül különböző szol­gáltatásokat is kínálnak, például online videotékát, amelynek listá­jából igény szerint kiválaszthat­juk, hogy melyik filmet, zenét, vagy műsort szeretnénk megnéz­ni, amely a szélessávú internet- kapcsolatnak köszönhetően gya­korlatilag szinte valós időben el­érhetővé válik. A digitális átállás a műsorkészí­tés rutinját is átalakítja, a filmar­chívumok polcait például felvált­ják az adattároló szerverk, a műsorok és blokkok keresését pe­dig a web 2.0 kapcsán megismert címkékkel (tagekkel), illetve egyéb metaadatokkal lehet megkönnyí­teni. A fájl alapú műsorgyártás a munkafolyamat megszervezését is átalakítja, ugyanis a szabványo­sított informatikai megoldások al­kalmazásával a működés teljes spektrumán - az eszközök nyil­vántartásától az archiváláson át a fizetős tartalmak értékesítéséig követhetővé válik. A hardvergyártók örömére A digitális és online műsorszol­gáltatás előretörését már idén év elején is érezni lehetett, amikor megnyílt Las Vegasban az éves Fo­gyasztói Elektronikai Show, a CES. Itt a legújabb fejlesztésű plazma- és LCD-televíziók mellett a hangsúly az online tartalom­szolgáltatáson volt, amely idei CES egyik központi témájának bi­zonyult, a nagyobb készülékgyár­tók, mint például a Sharp, a Sam­sung és a Panasonic is átfogó tar­talmi megállapodásokat jelentett be, különböző szolgáltatókkal, amelyek nemsokára lehetővé te­szik, hogy az internetre csatlakoz­tatott televíziónkon keresztül jus­sunk hírekhez, illetve akár a leg­újabb premierfilmekhez. Azon­ban a legmarkánsabban egy olyan szakember fogalmazott, akinek első pillantásra kevés köze van a televíziózást alapjaiban megvál­toztató helyzethez. „Az emberek azt mondják, a Blu-ray megnyerte a formátum­háborúd’ - mondta a sajtó megje­lent képviselőinek Bill Watkins, a merevlemezeket gyártó Seagate első embere. „Én azt mondom, ennek semmi jelentősége. Az iga­zi háború a tartalom fizikai, illet­ve elektronikus terjesztése között lehetett volna, azonban ezt az összecsapást mindkét formátum elvesztette. Az elektronikus ter­jesztés lesz a nyertes, ezzel pedig sem a HD-DVD, sem a Blu-ray nem versenyezhet.” Bár Watkins vádolható részre­hajlással, többen is egyetértenek a Seagate-vezér szavaival. Akár­melyik változat teijed is el, rövid ideig uralkodhat csak, az olyan szélessávú tartalomközvetítő rendszerek mellett, mint a Micro­soft XBox Live, illetve az Apple iTunes szolgáltatása. A probléma abból adódik, hogy a HD-DVD és a Blu-ray formátu­mok miatti bizonytalanság ered­ményeként a fogyasztók csupán keveset vásároltak a lejátszókból, s mire az olcsó tömegtermékek el­terjedhetnek, addigra már javá­ban dübörögnek majd a tartalom­éhes vásárlókat az otthonukban kiszolgáló szélessávú (on-de- mand) szolgáltatások, és az inter­net-alapú tévék (IPTV). Visszakanyarodva a merevleme­zek piacához, Watkins beszámoló­jából az is kiderül, hogy az efféle adattárolók gyártóira szép idők várnak, többek között a fentiekből kifolyólag. A digitálisan terjesztett tartalom ugyanis további keresle­tet jelent a winchesterekkel foglal­kozó cégek számára. A kilencvenes években a kihasználatlan gyártó- kapacitások és az árcsökkentések stagnáló bevételeket, illetve ko­moly veszteségeket jelentettek szá­mos, az iparágban tevékenykedő cég számára, többeknek ki is kel­lett lépnie a piacról. Azonban az újonnan megjelenő termékek - mint például a digitális videoka­merák - újra felélénkítették a me­revlemezgyártást. Watkins derűlátó a jövőt il­letően. A Seagate-vezér szerint nem csak a tévéseknek, de Holly­woodnak is előbb-utóbb be kell kapcsolódnia tartalmai digitális „házhozszállításába”. A szélessáv­nak, valamint az egyre jobb minőségű házimoziknak köszön­hetően ugyanis az emberek egyre kevesebbet mozdulnak majd ki otthonról, így pedig nem a mozik műsorát részesítik előnyben, ha­nem amit le tudnak tölteni az in­ternetről. A CES-en énnek kap­csán az XstreamHD be is mutatta vevőkészülékét, amely a felhasz­nálók igényei szerint (on-de- mand) tölt le filmeket műholdról. Az egyik befektető pedig az a Mi­chael Douglas, aki filmjei révén személyesen is érdekelt abban, hogy a filmek minél kényelmeseb­ben juthassanak el a fizetőképes közönséghez. A jó minőség kulcs- fontosságú, ugyanis ahogyan Watkins megjegyezte: „a közön­ség akár a rosszabb felbontású, kalózkópiákat is megnézi inkább, ha egyszerűbben juthat hozzá, mint a jó minőségű, legális tarta­lomhoz.” Milyen előnyökkel jár az átál­lás? Az Ericsson ConsumerLab nevű kutatóintézetének elemzése szerint a felhasználók nagyobb be­leszólást szeretnének abba, ho­gyan használják fel a készülékei­ket és hogyan jutnak hozzá az őket érdeklő tartalomhoz. Az egyén­specifikus információk mellett fontos az egyszerű kezelhetőség, a megfizethetőség, s az, hogy le­hetőség legyen a szolgáltatás igénybevételére különböző plat­formokon. A jövő tévénézője már nemcsak bámulni szeretné a ké­pernyőt - legyen az televízió, szá­mítógép, vagy mobiltelefon - ha­nem meg is szeretnék osztani az élményeiket barátaikkal, ugyan­azon készüléken keresztül, vala­mint olyan hirdetéseket szeretné­nek látni, amelyek egyrészről minőségiek, másrészt olyan ter­mékeket és szolgáltatásokat reklá­moznak, amelyekre szükségük van. „Az európai 16-24 éves fiatalok közül már nagyobb az interne­tezők aránya, mint a tévénézőké” - fejtette Id Wim Vermeulen, az Ogilvy PR-cég kelet-európai diví­ziójának digitális innovációs igaz­gatója a Budapesten rendezett Brand Festival Digital digitális marketing-kultúrával foglalkozó eseményen. „Emiatt radikálisan át kell alakítani a marketing vilá­gát. A tapasztalat azt mutatja, hogy a felhasználók 80 százaléka áttekeri a hirdetéseket a digitális televíziós szolgáltatások haszná­lata során. A jövőben tehát olyan hirdetésekre lesz szükség, ame­lyekkel az egyes csoportokban vé­leményformálónak számítókat célozza meg, akik aztán szóbe­széd útján terjesztik az igét. A jó reklám az, amelyet a felhasználók töltenek fel a videomegosztókra. A közönség „megvásárlása” egy olyan kor sajátossága, amelyen már túlvagyunk. Aki ezt az utat követi, az valószínűleg elbukik majd.” Hogyan lehet jó digitális tévét csinálni? Az IBM és az Economist Intelli­gence Unit tanulmányában hat szempontot jelöl meg, amelyeket szem előtt kell tartani a digitális tévézésben érdekelt cégve­zetőknek. Ezek: a felosztás, az in­nováció, a kísérletezés, mobilizá­lás, a nyílt platformok használata és az átszervezés. A felosztás annyit jelent, hogy a cégeknek különböző stratégiákat kell kidolgoznia, hogy a je­lentősen eltérő igényű felhaszná­lókat kiszolgálja. Ennek érdeké­ben fel kell mérni, hogy milyen szolgáltatásokra van igény, azo­kat ki kell fejleszteni, s folyamatos monitorozással tovább kell fino­mítani az elérhető tartalmak fo­gyasztásával változó, eddig kiala­kult felhasználói profilokat. Ezzel optimalizálhatóvá válnak az egyes szolgáltatások, a terjesztés és a marketinglehetőségek. Az innováció által megújítható- ak az eddigi több évtizedes múlt­ra visszatekintő üzleti modellek, terjesztési csatornák, illetve a fo­gyasztói igényekre szabott csoma­gok, valamint azok árai. A tanul­mány készítői szerint a fejlesztő cégeknek most kell kockázatot vállalnia, ha biztosítani szeret­nék, hogy piaci pozícióik hosszú­távon ne kerüljenek veszélybe. Természetesen mindezt folya­matos kísérletezéssel, fejlesztés­sel, ületve már meglévő termékek és szolgáltatások átdolgozásával is el lehet érni. Fontos, hogy a vál­lalatvezetők megértsék, olyan ta­nulmányokat és kutatásokat kell végezniük, amelyek valószerű környezetben vizsgálják a digitá­lis tévéfelhasználók szokásait és igényeit. A holnap személyre sza­bott, bármikor elérhető (on-de- mand) szolgáltatásainak vizsgá­latához új mérési módszerek és rendszerek kidolgozására van szükség. A hordozható készülékek - mo~ bütelefonok, laptopok, PDA-k - elterjedésével a televíziós tartal­mak gyártóinak is számolni kell. Az Ericsson kutatásai szerint a jövő generációk - az úgynevezett „digitális bennszülöttek”, akik már úgy nőnek fel, hogy a széles­sáv és a digitális technológiák át­hatják az életüket - ugyanis bár­hol és bármikor igénylik majd megszokott tartalmaikat, sőt, pél­dául az sem elképzelhetetlen, hogy valaki otthon nézi kedvenc műsorát a tévéjén, majd amikor elindul valahová, átvált a mohájá­ra, hogy a műsor egyetlen per­céről se maradjon le. A zök­kenőmentes mobil-élményt az eszközök megfelelő összhangjá­val, és a felhasználói beavatkozás kizárásával lehet biztosítani. Ez utóbbi tényezőket a nyüt szabványok és a tartalom terjesz­tését lehetővé tévő platformok használatával lehet elérni. A na­gyobb felhasználói elégedettség mellett rugalmasabb üzletmenet és magasabb költséghatékonysági szint érhető el. Ez a kettő pedig el­engedhetetlen napjaink villámse­bességgel változó piaci körülmé­nyei és gazdasági viszonyai kö­zött. A cégek átszervezése során a jövőbeni igényekhez kell alakíta­ni a vállalatok működését. Leg­fontosabb meghatározni az alap­vető célokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a versenytársakkal szemben kompetitiv előnyre te­hessenek szert. Ami eltér ezektől a fundamentális célkitűzésektől, azokkal külső alvállalkozókat; vagy partnercégeket kell meg­bízni, s így az egyes cégeknek ki­zárólag azzal kell csak foglalkoz­nia, amihez a legjobban értenek. Már itt van a küszöbön Ha valaki azt gondolná, hogy a fentiekben leírtak futurisztikus technológiák, amelyek 10-20 éven belül nem valószínű, hogy meghódítják hazánkat, téved. Di­gitális videotéka szolgáltatást már több cég is kínál, s 2008 vé­gére várhatóan már mi is kipró­bálhatjuk a mobil-televíziót. Mint arról januárban beszámoltunk, sikerrel zajlott hazánkban az EU által is engedélyezett földi mobil- tévé-sugárzást lehetővé tévő DVB-H rendszer tesztje: míg a 3G telefont igénylő televízióadás ké­pe és hangja kielégítő, kérdéses azonban, hogy az ezt lehetővé tevő telefonok penetrációja mi­kor teszi nyereségessé a szolgál­tatást, valamint hozzá kell ten­nünk: az adótornyok jelenleg ki­fejezetten nem működnek a met­róvonalak mentén sem, megcsor­bítva így a városi tévénézők po­tenciális közönségét. Saját elmondása szerint a high- end fogyasztókat célozza meg a hazai Hello HD szolgáltatás, amely nagy felbontású (high-defi- nition) minőségben szolgáltat a tévénézőknek mozi-, sport- és ter- mészetfilm-csatornákat. Míg el­kerülhetetlennek tűnik az, hogy a következő évtizedben pusztán di­gitális sugárzású adások jussanak a fogyasztókhoz, adott a kérdés, hogy mit adnak a gyengébb minőségű HDTV-szolgáltatások az érdeklődőknek. A Hello HD ugyanis - külföl­dön már teljesen standardnak számító megoldás - nem kínál igazából különleges dolgokat. A 1920*1080 pixeles felbontás mellett 5.1 Dolby Digital hang- rendszer és elektronikus műsor­újság alkotja a csomag részét, ezen felül pedig esetenként vá­lasztható szinkronnal és felirat­tal játszhatóak le a programok, amelyek bármikor megállítható- ak, visszajátszhatóak vagy akár rögzíthetőek is. Ezen megoldás (és várhatóan a hozzá hasonló kiónok vagy versenytársak) erős párhuzamo­kat mutat az online tévés szol­gáltatásokkal (mint pl. a T-Com Magio csomagja), amelyek műsoraik, szolgáltatásaik és a hozzájuk kötődő filmnézési kul­túra miatt már nehezen nevez- hetőek tévézésnek: azonban mind a „következő generációs tévézés”, mind az online video- megosztás kvázi ugyanazon anyagokból építkezik. A digitális jövő tehát mint lát­ható, már javában zajlik, s jobb, ha hozzászokunk, hogy leg­később 2011-ig radikálisan átala­kulnak a tévézési szokásaink, ar­ról nem beszélve, hogy felte­hetően az új műsorszórási tech­nológiákkal kompatibilis készü­léket kell beszereznünk. De leg­alábbis egy számítógépet, vagy mobiltelefont. DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents