Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-03 / 78. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 3. Külföld 9 Bush a bővítést, a terrorizmus elleni harcot és a Moszkvával folytatandó együttműködést szorgalmazta Bukarestben Két táborra szakadhatnak a huszonhatok Moszkvai tiltakozás Ukrajna és Grúzia lehetséges NATO-tagsága ellen Bukarest. A NATO-nak meg kell hívnia soraiba Horvátor­szágot, Albániát és Macedó­niát, nyitva kell hagynia ka­puit más országok, így Grú­zia és Ukrajna előtt, nem ve­szítheti el Afganisztánt, Oroszországot pedig meg kell győznie, hogy csatlakoz­zék egy rakétavédelmi pajzs létrehozásához. ÖSSZEFOGLALÓ Ezeket a fő gondolatokat mondta el tegnap reggel Buka­restben George Bush. Az amerikai elnök, aki a péntekig tartó NATO- csúcsra érkezett a román főváros­ba, reggel a transzadanti fórumon mondott beszédet. A NATO-csúcs - amelyen a szlovák küldöttséget Ivan Gašparovič államfő vezeti a külügy- és a védelmi miniszter társaságában - hivatalosan a teg­nap esti vacsorával nyűt meg, de már előtte is több nemzetközi rendezvényre és kétoldalú talál­kozóra került sor. Bővítés, de meddig? Bush Bukarestben is azt hang­súlyozta, amit előző nap Kijev- ben: a NATO-nak meg kell nyitnia az Ukrajna és Grúzia majdani fel­vételéhez vezető utat. Ez arra ösz­tönzi az integrálódni vágyó két országot, hogy megmaradjon a demokrácia útján, egyben jelzés is lesz számukra, hogy szuverén és független államként létezzenek a jövőben is. Kifejezte reményét, hogy meghívást kap a szövetségbe Horvátország, Albánia és Mace­dónia - ez ügyben tegnap támoga­tó magyar-cseh külügyminiszteri nyilatkozat is született -, továbbá meg kell kezdeni az intenzív pár­beszédet Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval. Nyitva kell hagyni a kaput Szerbia előtt is. Biztos a német nem A csúcshoz időzített nyilatkoza­tot tett közzé a témáról Frank- Walter Steinmeier német kül­ügyminiszter, aki szerint „a Ko­szovó elismerésével kapcsolatos nehéz döntéssel a Nyugat az Oroszországgal szembeni külpoli­tikájában elment a határig”. Ezzel összefüggésben elutasította Grú­zia és Ukrajna NATO-csatiakozá- sának elindítását, hangoztatva, hogy az amerikai támogatás elle­nére erre még nem érett meg az idő. Hozzátette: a Koszovó miatti konfliktus után nincs semmi kényszerítő ok arra, hogy a Nyu­gat tovább terhelje az Oroszor­szággal való viszonyt. Ez is előre­vetítette, hogy a mai munkana­pon kemény viták várhatók. Afganisztán az egész NATO- csúcs központi témája. Bush em­lékeztetett rá: 2001. szeptember 11. után a NATO-államok példá­san fogtak össze, felismerve, hogy a terrorista támadások nyomán (Reuters-felvétel) lényeges stratégiaváltásra van szükség. Nem szabad veszíteni Ennek a küzdelemnek az egyik színtere Afganisztán. Ott 55 ezer katona harcol annak érdekében, hogy ez az ország a demokrácia útján haladhasson. Ma már egyet­len afgán várost sem ellenőriz az ellenség. Nicolas Sarkozy francia elnököt idézve egyetértett azzal, a szövetség nem engedheti meg magának, hogy elveszítse Afga­nisztánt. Irakban - megfogalma­zása szerint - jelenleg tíz NATO- tagállam katonai ereje próbálja megerősíteni az ottani demokrá­ciát. Kijelentette, Oszama bin La­den fenyegetéseit komolyan kell venni, a terrorizmus elleni harc­ban a legnagyobb fokú készült­ségre és együttműködésre van szükség, hiszen ezt a kollektív vé­delemről szóló NATO-alapelv is megkívánja. Gesztus Moszkvának A mai fejlett technológiát bizo­nyos országok - például Irán - nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták gyártására akarják fel­használni, fenyegetve ezzel Euró­pát is. Az USA ezért szorgalmazza az amerikai rakétavédelmi rend­szer kelet-európai kiteijesztését. Leszögezte azonban, hogy ez nem Oroszország ellen irányul, Moszk­va ma már nem a NATO ellensége, a hidegháború véget ért. Sőt az atomfegyverek ma már közös fe­nyegetettséget jelentenek. Felszólította Oroszországot, hogy vegyen részt az ezzel kap­csolatos stratégiai együttműkö­désben, amelyről Vlagyimir Pu- tyin elnökkel a csúcstalálkozón és később Szocsiban is egyeztetni kí­ván. Ezzel kapcsolatban a lengyel külügyminiszter tegnap hangsú­lyozta: az orosz szakértők minden további nélkül tarthatnának el­lenőrzéseket a tervezett lengyel- országi rakétabázison. Bush felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO ma már alkalmaz­kodott az új körülményekhez, nem csupán Európát védő statikus szövetség, a föld számos térségé­be is elküldi haderőit. Szerkezeti­leg is átalakult, hogy szembenéz­hessen a jövő kihívásaival, fenye­getéseivel. (MTI, s, ú) Az SZDSZ-es miniszterek a kormányülésen megerősítették távozásukat Fodor: 50 százalék a kilépés esélye ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A tegnapi kormány­ülésen a szabad demokrata minisz­terek hivatalosan is megerősítették távozásukat a kormányból. Daróczi Dávid szóvivő elmondta: Fodor Gábor környezetvédelmi és Kákos- sy Csaba gazdasági miniszter is be­jelentette, aláírták lemondó nyüat- kozatukat. Gyurcsány Ferenc kor­mányfő felkérte a liberális tárcave­zetőket, kezdjék meg az átadás-át­vételi folyamatot, és ne hozzanak hosszú távú következményekkel járó döntéseket. Gyurcsány az MTV Nap-kelte című műsorában kijelentette: ki­sebbségi kormányzás esetén sem lesz a kabinetje béna kacsa: aktív, cselekvő politikát folytatnak majd, sok jó kezdeményezéssel. Szerinte tartani fogják a kormányprogra­mot és a konvergenciaprogramot is. Arra a kérdésre, mondott-e olyat a hétfői elnökségi ülésen, hogyha ő az akadálya a koalíció fennmara­dásának, akkor félreáll, azt vála­szolta: soha nem mondott mást. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivő­je szerint ötven százalék az esély ar­ra, hogy pártja kilép a koalícióból. Ez olvasható a Heti Válasz mai számában megjelent interjúban, melynek szövegét a lap tegnap köz­zétette. „Az SZDSZ 1996 és 1998 között nem tudott kilépni a Hom- kormányból, holott erre szükség lett volna. Most a párt érdekében minden lehetőséget végig kell gon­dolnunk. Továbbra is 50 százalék esélyt látok a maradásra és 50-et a koalíció elhagyására” - fogalma­zott. Fodor szerint végig kell nézni, müyen változásokat képes életbe léptetni ez a koalíció. „Ha vannak még ilyenek, van értelme a közös kormányzásnak.” Kijelentette: a cél az, hogy az SZDSZ mind az MSZP-vel, mind az Fidesszel képes legyen együttműködni. (MTI, ú) Lemond az ír kormányfő Ahern könnyes búcsúzása Dublin. Bertie Ahem ír kor­mányfő, aki ellen korrupciós vá­dak címén folyik vizsgálat, tegnap bejelentette, május 6-án benyújtja lemondását az államelnöknek. Jól­lehet a kormányfő tisztázatlan pénzügyeiről már másfél éve ke­ringenek sajtóértesülések, és az ügyet hivatalosan is vizsgálják, a bejelentés váratlan volt. Az 56 éves, konzervatív ír miniszterel­nök, aki 11 éve tölti be tisztségét, és háromszor nyert választást, a hatósági gyanú szerint a 90-es évek közepén be nem jelentett, nagy összegű - állítólag 100 ezer dollárnak megfelelő - pénzado­mányokat fogadott el üzletembe­rektől. Ahem tegnap a könnyeivel küszködve leszögezte: semmilyen törvénybe ütköző cselekedetet nem követett el. (MTI) POLITIKAI BOTRÁNY Leleplezett vallatások Washington. A Pentagon közzétette azt az egykori emlé­keztetőt, amellyel engedélyez­ték számára a terroristagyanús személyek kíméletlen vallatá­sát azon az alapon, hogy Bush elnök háborús felhatalmazása előbbre való a kínzásra vonat­kozó bármüyen nemzetközi ti­lalomnál. Az igazságügyi tárca 2003. március 14-i keltezésű, 81 oldalas titkos emlékeztető­je, amelyet kedden hoztak nyüvánosságra, jogi fejtegetés­re alapozva hatalmazza fel a hadsereg vallatóit arra, hogy kíméletlen módszereket vesse­nek be a külföldön elfogott tá- lib és al-Kaida-harcosokkal szemben. Az emlékeztető sze­rint az elnök háborús időkre vonatkozó főparancsnoki ha­talmát nem korlátozzák az ENSZ-egyezmények. A doku­mentumot még 2003 decembe­rében visszavonták. Bár az irat létezése évek óta tudott dolog volt, teljes tartalma csak a mos­tani publikálással vált ismertté. A Pentagon civil és katonai ve­zetői között korábban vita zaj­lott arról, müyen vallatási mód­szerek engedhetőek meg kül­földi létesítményeikben, s hogy az amerikai katonáknak adód­hat-e jogi problémájuk ezek miatt akár hazai, akár nemzet­közi bíróságok előtt. A Penta­gon ugyanis - a titkosszolgála­toktól eltérően - kifejezetten tiltotta bizonyos kegyetlen val- latói módszerek alkalmazását, beleértve a hírhedt vízbefojtá- sos módszert is. (MTI, ú) Menedékjogot kapott Nagy-Britanniában Fél, mert bírálta a Kremlt MTl-HÍR London. Politikai menedékjogot kapott Nagy-Britanniában Jeleňa Tregubova orosz újságírónő, aki veszélyben érzi az életét az orosz elnöki hivatalt bíráló könyve miatt. Erről maga Tregubova számolt be. A brit belügy nem nyilatkozott Tre- gubova kérelméről, mondván: nem adnak tájékoztatást egyedi esetek­ről. A 33 éves újságírónő 2003-ban Egy kremlbeli alagútkutató meséi címmel könyvet jelentetett meg, amelyben cinikus hangnemben írja le Vlagyimir Putyin elnök környe­zetének mindennapjait, és saját ta­lálkozásait Putyinnal. Pár hónap­pal később, 2004. február 2-án po­kolgép robbant annak a háznak a lépcsőházában, ahol lakik. Senki sem sérült meg. London és Moszk­va viszonya a hidegháború óta nem (Képarchívum) Jeleňa Tregubova látott mélypontra süllyedt azután, hogy Moszkva megtagadta a szi­getországban meggyilkolt volt KGB-ügynök, Alekszander Litvi- nyenko feltételezett gyilkosának kiadatását. Könyvvizsgálók ellenőrzik Čunek pénzügyeit Topolánek visszavette KOKES JÁNOS Prága. Visszatért a cseh kor­mányba Jin Čunek volt miniszter­elnök-helyettes és regionális fej­lesztési miniszter, aki november­ben korrupciógyanús pénzügyei miatt volt kénytelen távozni a ka­binetből. Václav Klaus államfő Mi- rek Topolánek kormányfő kérésére Čuneket tegnap újra kinevezte ko­rábbi tisztségeibe. A romaellenes kijelentéseiről elhíresült miniszter - aki egyben a koalíciós keresz­ténydemokraták elnöke - a három koalíciós párt elnökének, valamint Karel Schwarzenberg külügymi­niszternek a megállapodása alap­ján tért vissza a kormányba. Ez utóbbi korábban bejelentette, ad­dig, amíg Čunekhitelesen nem tisz­tázza magát, nem hajlandó vele együtt ülni a kabinetben. A komp­romisszum: Čunek beleegyezett abba, hogy pénzügyeit egy Schwar­zenberg által kiválasztott könyv- vizsgáló cég ellenőrizze. Čunek novemberben egy koráb­bi korrupciós ügye miatt kénysze­rült lemondani, még Vsetín pol­gármestereként állítólag kenő­pénzt vett fel egy helyi építési válla­lattól. Felmerült az a gyanú is, hogy a 90-es években visszaélt a szociális támogatásokkal is: akkor vett fel ál­lami segélyt, amikor bizonyítható­an legalább 3,5 millió koronát he­lyezettel különböző bankokban. RÖVIDEN Orosz segély a szerbelmek Belgrád. Negyven tonná­nyi, koszovói szerbeknek szánt orosz segélyszállítmány érkezett tegnap Belgrádba, a küldeményt a közeli napok­ban még három hasonló köve­ti. A konzerveket, rizst, cuk­rot, gyermektápszert, gyógy- és fertőtlenítőszert, orvosi fel­szerelést tartalmazó szállít­mányt egy 11-76-os óriás szál­lítógépvitte a szerb fővárosba. A segítségnyújtást Vlagyimir Putyin elnök március 24-én rendelte el belgrádi kérésre. Az utóbbi hetekben a szerb sajtóban számos tudósítás je­lent meg arról, hogy a koszo­vóiszerb enklávékban élelem- és gyógyszerhiány van. (MTI) Időzített határozat Washington. Az amerikai képviselőház határozatot fo­gadott el kedden, amely azt sugallja, hogy az orosz kor­mánynak köze lehetett Alek- szandr Litvinyenko volt orosz belbiztonsági tiszt 2006-os londoni meggyilkolásához. Az FSZB 2000-ben Nagy-Bri- tanniába szökött egykori alez­redesét sugárzó izotóppal öl­ték meg, halálát a szervezeté­be került polónium okozta. A demokrata többségű alsóház felszólította George Bush el­nököt és Condoleezza Rice külügyminisztert: gyakorol­janak nyomást Moszkvára, hogy működjön együtt a Lit­vinyenko halálának ügyében nyomozó brit hatóságokkal. A határozat nem kötelező hatá­lyú, de minden bizonnyal kel­lemetlenül érinti Moszkvát, hiszen Vlagyimir Putyin elnök vasárnap találkozik amerikai kollégájával. (MTI) Egyedül is jó a radar Washington. Akkor is meg akaija valósítani a rakétavé­delmi pajzs Csehországba ter­vezett elemét az USA, ha a pajzs másik kelet-közép-eu- rópai tagjáról nem jön létre a megállapodás Lengyelor­szággal. Henry Obering altá­bornagy, az amerikai Rakéta­védelmi Ügynökség vezetője a szenátus katonai bizottsága előtt kifejtette: bár az ameri­kai vezetés továbbra is számít arra, hogy nem futnak zátony­ra a Lengyelországgal az elfo­górakéták telepítéséről foly­tatott egyeztetések, ezek nél­kül is hasznos lehet a csehor­szági radarállomás. (MTI) Korrupció miatt nyolc év New York. Nyolc év és egy­havi börtönre ítélték az ENSZ egyik volt vezető beosztású tisztségviselőjét kenőpénzek elfogadása és csalás miatt. Az illetékes New York-i bíróság helyi idő szerint kedden hirde­tett ítéletet Szandzsaja Bahel beszerzési ügyekért felelős volt osztályvezető ügyében. Bahelt már júniusban bűnös­nek találták abban, hogy 100 mülió dollár értékű megren­delésekhez segítette hozzá egyik barátját. Bahel 1999 és 2003 között állt a békefenn­tartó erők árubeszerzési osz­tályának élén. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents