Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-03 / 78. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 3. Külföld 9 Bush a bővítést, a terrorizmus elleni harcot és a Moszkvával folytatandó együttműködést szorgalmazta Bukarestben Két táborra szakadhatnak a huszonhatok Moszkvai tiltakozás Ukrajna és Grúzia lehetséges NATO-tagsága ellen Bukarest. A NATO-nak meg kell hívnia soraiba Horvátországot, Albániát és Macedóniát, nyitva kell hagynia kapuit más országok, így Grúzia és Ukrajna előtt, nem veszítheti el Afganisztánt, Oroszországot pedig meg kell győznie, hogy csatlakozzék egy rakétavédelmi pajzs létrehozásához. ÖSSZEFOGLALÓ Ezeket a fő gondolatokat mondta el tegnap reggel Bukarestben George Bush. Az amerikai elnök, aki a péntekig tartó NATO- csúcsra érkezett a román fővárosba, reggel a transzadanti fórumon mondott beszédet. A NATO-csúcs - amelyen a szlovák küldöttséget Ivan Gašparovič államfő vezeti a külügy- és a védelmi miniszter társaságában - hivatalosan a tegnap esti vacsorával nyűt meg, de már előtte is több nemzetközi rendezvényre és kétoldalú találkozóra került sor. Bővítés, de meddig? Bush Bukarestben is azt hangsúlyozta, amit előző nap Kijev- ben: a NATO-nak meg kell nyitnia az Ukrajna és Grúzia majdani felvételéhez vezető utat. Ez arra ösztönzi az integrálódni vágyó két országot, hogy megmaradjon a demokrácia útján, egyben jelzés is lesz számukra, hogy szuverén és független államként létezzenek a jövőben is. Kifejezte reményét, hogy meghívást kap a szövetségbe Horvátország, Albánia és Macedónia - ez ügyben tegnap támogató magyar-cseh külügyminiszteri nyilatkozat is született -, továbbá meg kell kezdeni az intenzív párbeszédet Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval. Nyitva kell hagyni a kaput Szerbia előtt is. Biztos a német nem A csúcshoz időzített nyilatkozatot tett közzé a témáról Frank- Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki szerint „a Koszovó elismerésével kapcsolatos nehéz döntéssel a Nyugat az Oroszországgal szembeni külpolitikájában elment a határig”. Ezzel összefüggésben elutasította Grúzia és Ukrajna NATO-csatiakozá- sának elindítását, hangoztatva, hogy az amerikai támogatás ellenére erre még nem érett meg az idő. Hozzátette: a Koszovó miatti konfliktus után nincs semmi kényszerítő ok arra, hogy a Nyugat tovább terhelje az Oroszországgal való viszonyt. Ez is előrevetítette, hogy a mai munkanapon kemény viták várhatók. Afganisztán az egész NATO- csúcs központi témája. Bush emlékeztetett rá: 2001. szeptember 11. után a NATO-államok példásan fogtak össze, felismerve, hogy a terrorista támadások nyomán (Reuters-felvétel) lényeges stratégiaváltásra van szükség. Nem szabad veszíteni Ennek a küzdelemnek az egyik színtere Afganisztán. Ott 55 ezer katona harcol annak érdekében, hogy ez az ország a demokrácia útján haladhasson. Ma már egyetlen afgán várost sem ellenőriz az ellenség. Nicolas Sarkozy francia elnököt idézve egyetértett azzal, a szövetség nem engedheti meg magának, hogy elveszítse Afganisztánt. Irakban - megfogalmazása szerint - jelenleg tíz NATO- tagállam katonai ereje próbálja megerősíteni az ottani demokráciát. Kijelentette, Oszama bin Laden fenyegetéseit komolyan kell venni, a terrorizmus elleni harcban a legnagyobb fokú készültségre és együttműködésre van szükség, hiszen ezt a kollektív védelemről szóló NATO-alapelv is megkívánja. Gesztus Moszkvának A mai fejlett technológiát bizonyos országok - például Irán - nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták gyártására akarják felhasználni, fenyegetve ezzel Európát is. Az USA ezért szorgalmazza az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiteijesztését. Leszögezte azonban, hogy ez nem Oroszország ellen irányul, Moszkva ma már nem a NATO ellensége, a hidegháború véget ért. Sőt az atomfegyverek ma már közös fenyegetettséget jelentenek. Felszólította Oroszországot, hogy vegyen részt az ezzel kapcsolatos stratégiai együttműködésben, amelyről Vlagyimir Pu- tyin elnökkel a csúcstalálkozón és később Szocsiban is egyeztetni kíván. Ezzel kapcsolatban a lengyel külügyminiszter tegnap hangsúlyozta: az orosz szakértők minden további nélkül tarthatnának ellenőrzéseket a tervezett lengyel- országi rakétabázison. Bush felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO ma már alkalmazkodott az új körülményekhez, nem csupán Európát védő statikus szövetség, a föld számos térségébe is elküldi haderőit. Szerkezetileg is átalakult, hogy szembenézhessen a jövő kihívásaival, fenyegetéseivel. (MTI, s, ú) Az SZDSZ-es miniszterek a kormányülésen megerősítették távozásukat Fodor: 50 százalék a kilépés esélye ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A tegnapi kormányülésen a szabad demokrata miniszterek hivatalosan is megerősítették távozásukat a kormányból. Daróczi Dávid szóvivő elmondta: Fodor Gábor környezetvédelmi és Kákos- sy Csaba gazdasági miniszter is bejelentette, aláírták lemondó nyüat- kozatukat. Gyurcsány Ferenc kormányfő felkérte a liberális tárcavezetőket, kezdjék meg az átadás-átvételi folyamatot, és ne hozzanak hosszú távú következményekkel járó döntéseket. Gyurcsány az MTV Nap-kelte című műsorában kijelentette: kisebbségi kormányzás esetén sem lesz a kabinetje béna kacsa: aktív, cselekvő politikát folytatnak majd, sok jó kezdeményezéssel. Szerinte tartani fogják a kormányprogramot és a konvergenciaprogramot is. Arra a kérdésre, mondott-e olyat a hétfői elnökségi ülésen, hogyha ő az akadálya a koalíció fennmaradásának, akkor félreáll, azt válaszolta: soha nem mondott mást. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint ötven százalék az esély arra, hogy pártja kilép a koalícióból. Ez olvasható a Heti Válasz mai számában megjelent interjúban, melynek szövegét a lap tegnap közzétette. „Az SZDSZ 1996 és 1998 között nem tudott kilépni a Hom- kormányból, holott erre szükség lett volna. Most a párt érdekében minden lehetőséget végig kell gondolnunk. Továbbra is 50 százalék esélyt látok a maradásra és 50-et a koalíció elhagyására” - fogalmazott. Fodor szerint végig kell nézni, müyen változásokat képes életbe léptetni ez a koalíció. „Ha vannak még ilyenek, van értelme a közös kormányzásnak.” Kijelentette: a cél az, hogy az SZDSZ mind az MSZP-vel, mind az Fidesszel képes legyen együttműködni. (MTI, ú) Lemond az ír kormányfő Ahern könnyes búcsúzása Dublin. Bertie Ahem ír kormányfő, aki ellen korrupciós vádak címén folyik vizsgálat, tegnap bejelentette, május 6-án benyújtja lemondását az államelnöknek. Jóllehet a kormányfő tisztázatlan pénzügyeiről már másfél éve keringenek sajtóértesülések, és az ügyet hivatalosan is vizsgálják, a bejelentés váratlan volt. Az 56 éves, konzervatív ír miniszterelnök, aki 11 éve tölti be tisztségét, és háromszor nyert választást, a hatósági gyanú szerint a 90-es évek közepén be nem jelentett, nagy összegű - állítólag 100 ezer dollárnak megfelelő - pénzadományokat fogadott el üzletemberektől. Ahem tegnap a könnyeivel küszködve leszögezte: semmilyen törvénybe ütköző cselekedetet nem követett el. (MTI) POLITIKAI BOTRÁNY Leleplezett vallatások Washington. A Pentagon közzétette azt az egykori emlékeztetőt, amellyel engedélyezték számára a terroristagyanús személyek kíméletlen vallatását azon az alapon, hogy Bush elnök háborús felhatalmazása előbbre való a kínzásra vonatkozó bármüyen nemzetközi tilalomnál. Az igazságügyi tárca 2003. március 14-i keltezésű, 81 oldalas titkos emlékeztetője, amelyet kedden hoztak nyüvánosságra, jogi fejtegetésre alapozva hatalmazza fel a hadsereg vallatóit arra, hogy kíméletlen módszereket vessenek be a külföldön elfogott tá- lib és al-Kaida-harcosokkal szemben. Az emlékeztető szerint az elnök háborús időkre vonatkozó főparancsnoki hatalmát nem korlátozzák az ENSZ-egyezmények. A dokumentumot még 2003 decemberében visszavonták. Bár az irat létezése évek óta tudott dolog volt, teljes tartalma csak a mostani publikálással vált ismertté. A Pentagon civil és katonai vezetői között korábban vita zajlott arról, müyen vallatási módszerek engedhetőek meg külföldi létesítményeikben, s hogy az amerikai katonáknak adódhat-e jogi problémájuk ezek miatt akár hazai, akár nemzetközi bíróságok előtt. A Pentagon ugyanis - a titkosszolgálatoktól eltérően - kifejezetten tiltotta bizonyos kegyetlen val- latói módszerek alkalmazását, beleértve a hírhedt vízbefojtá- sos módszert is. (MTI, ú) Menedékjogot kapott Nagy-Britanniában Fél, mert bírálta a Kremlt MTl-HÍR London. Politikai menedékjogot kapott Nagy-Britanniában Jeleňa Tregubova orosz újságírónő, aki veszélyben érzi az életét az orosz elnöki hivatalt bíráló könyve miatt. Erről maga Tregubova számolt be. A brit belügy nem nyilatkozott Tre- gubova kérelméről, mondván: nem adnak tájékoztatást egyedi esetekről. A 33 éves újságírónő 2003-ban Egy kremlbeli alagútkutató meséi címmel könyvet jelentetett meg, amelyben cinikus hangnemben írja le Vlagyimir Putyin elnök környezetének mindennapjait, és saját találkozásait Putyinnal. Pár hónappal később, 2004. február 2-án pokolgép robbant annak a háznak a lépcsőházában, ahol lakik. Senki sem sérült meg. London és Moszkva viszonya a hidegháború óta nem (Képarchívum) Jeleňa Tregubova látott mélypontra süllyedt azután, hogy Moszkva megtagadta a szigetországban meggyilkolt volt KGB-ügynök, Alekszander Litvi- nyenko feltételezett gyilkosának kiadatását. Könyvvizsgálók ellenőrzik Čunek pénzügyeit Topolánek visszavette KOKES JÁNOS Prága. Visszatért a cseh kormányba Jin Čunek volt miniszterelnök-helyettes és regionális fejlesztési miniszter, aki novemberben korrupciógyanús pénzügyei miatt volt kénytelen távozni a kabinetből. Václav Klaus államfő Mi- rek Topolánek kormányfő kérésére Čuneket tegnap újra kinevezte korábbi tisztségeibe. A romaellenes kijelentéseiről elhíresült miniszter - aki egyben a koalíciós kereszténydemokraták elnöke - a három koalíciós párt elnökének, valamint Karel Schwarzenberg külügyminiszternek a megállapodása alapján tért vissza a kormányba. Ez utóbbi korábban bejelentette, addig, amíg Čunekhitelesen nem tisztázza magát, nem hajlandó vele együtt ülni a kabinetben. A kompromisszum: Čunek beleegyezett abba, hogy pénzügyeit egy Schwarzenberg által kiválasztott könyv- vizsgáló cég ellenőrizze. Čunek novemberben egy korábbi korrupciós ügye miatt kényszerült lemondani, még Vsetín polgármestereként állítólag kenőpénzt vett fel egy helyi építési vállalattól. Felmerült az a gyanú is, hogy a 90-es években visszaélt a szociális támogatásokkal is: akkor vett fel állami segélyt, amikor bizonyíthatóan legalább 3,5 millió koronát helyezettel különböző bankokban. RÖVIDEN Orosz segély a szerbelmek Belgrád. Negyven tonnányi, koszovói szerbeknek szánt orosz segélyszállítmány érkezett tegnap Belgrádba, a küldeményt a közeli napokban még három hasonló követi. A konzerveket, rizst, cukrot, gyermektápszert, gyógy- és fertőtlenítőszert, orvosi felszerelést tartalmazó szállítmányt egy 11-76-os óriás szállítógépvitte a szerb fővárosba. A segítségnyújtást Vlagyimir Putyin elnök március 24-én rendelte el belgrádi kérésre. Az utóbbi hetekben a szerb sajtóban számos tudósítás jelent meg arról, hogy a koszovóiszerb enklávékban élelem- és gyógyszerhiány van. (MTI) Időzített határozat Washington. Az amerikai képviselőház határozatot fogadott el kedden, amely azt sugallja, hogy az orosz kormánynak köze lehetett Alek- szandr Litvinyenko volt orosz belbiztonsági tiszt 2006-os londoni meggyilkolásához. Az FSZB 2000-ben Nagy-Bri- tanniába szökött egykori alezredesét sugárzó izotóppal ölték meg, halálát a szervezetébe került polónium okozta. A demokrata többségű alsóház felszólította George Bush elnököt és Condoleezza Rice külügyminisztert: gyakoroljanak nyomást Moszkvára, hogy működjön együtt a Litvinyenko halálának ügyében nyomozó brit hatóságokkal. A határozat nem kötelező hatályú, de minden bizonnyal kellemetlenül érinti Moszkvát, hiszen Vlagyimir Putyin elnök vasárnap találkozik amerikai kollégájával. (MTI) Egyedül is jó a radar Washington. Akkor is meg akaija valósítani a rakétavédelmi pajzs Csehországba tervezett elemét az USA, ha a pajzs másik kelet-közép-eu- rópai tagjáról nem jön létre a megállapodás Lengyelországgal. Henry Obering altábornagy, az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség vezetője a szenátus katonai bizottsága előtt kifejtette: bár az amerikai vezetés továbbra is számít arra, hogy nem futnak zátonyra a Lengyelországgal az elfogórakéták telepítéséről folytatott egyeztetések, ezek nélkül is hasznos lehet a csehországi radarállomás. (MTI) Korrupció miatt nyolc év New York. Nyolc év és egyhavi börtönre ítélték az ENSZ egyik volt vezető beosztású tisztségviselőjét kenőpénzek elfogadása és csalás miatt. Az illetékes New York-i bíróság helyi idő szerint kedden hirdetett ítéletet Szandzsaja Bahel beszerzési ügyekért felelős volt osztályvezető ügyében. Bahelt már júniusban bűnösnek találták abban, hogy 100 mülió dollár értékű megrendelésekhez segítette hozzá egyik barátját. Bahel 1999 és 2003 között állt a békefenntartó erők árubeszerzési osztályának élén. (MTI)
