Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-26 / 98. szám, szombat

eztelenített kínok www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 26. r dokkal, sőt évezredekkel ezelőtti történésekre. Provokatívak, elmél- kedők, sokkolóak, tartalmuknál, mondanivalójuknál fogva felkava- róak, nem egy esetben idegborzo- lóak. Káin és Ábel olyannyira ha­sonlóak, hogy nehéz eldönteni: melyikük a gyilkos, és ki az áldozat. Krisztusból kettő is van Pinkavánál: Tomáš és David. Melyik az igazi? Narcisban nincs semmi, ami a szemlélőt elkápráztatná. Még csak nem is olyan megnyerő. Nem így Cháron. 0 kíváncsivá teszi az em­bert. Benne van valami vonzó. Miközben Narcis és Cháron ugyanaz a modell. Pinkává műve a kettőjük közötti óriási különb­ség. Az első esetben „hatástalaní­totta” alanyát, változtatott külső jegyein, Cháron szerepében „érin­tetlenül” hagyta. Nem könnyű megválaszolni a kérdést: Narcist látjuk Cháron szerepéhen, vagy Cháron az igazi Narcis? .Általában a modellhez keresek ötleteket. Meglátok valakit és hoz­zácsatolok majd egy érzést, egy hangulatot, egy gondolatot. Van­nak modelljeim, akiket a korábbi­tól teljesen eltérő helyzetben fotó­zok. Ugyanakkor az ellenkezőjére is van példa. Egy-másfél év múlva annyira megváltozik az illető, hogy már nem tudom őt újra fotózni. Ha a téma megkívánja, én magam nyúlok a modellhez. Módosítok a frizuráján. Levágok a hajából. Vagy ha belemegy, leborotválom a fejét. A kopasz fej a belső tulajdon­ságokat is jobban felszínre hozza. Kopasz fej, mezítelen test - ezt sze­retem a legjobban. Ott már a lélek is pőre. Olyannak látjuk, amilyen valójában.” Saját világából egyetlen kirucca­nást tett ez idáig. Iška Fišárková, a külföldön is elismert cseh divatter­vező férfikollekcióját fotózza évek óta. De nem műtermi körülmények között. A modellhez illő környezet­ben. A Crazy Crayzl sorozat arisz­tokratikus modelljeit egy lápos, mocsaras erdő szélén pózoltatta. A Hosszú út Lathé Biosásba elegáns fekete kollekcióját egy ipartelep hangárjában vette sorra. „Kuroszava minden filmje után öngyükossági kísérletet követett el. Nem bírta feldolgozni magá­ban, hogy miután vége a forgatás­nak, el kell válnia a színészeitől. Nem tudott beletörődni, hogy a fi­gurák, amelyek hosszú hónapo­kon át jelen voltak az életében, nem reálisak. A feleségének kellett vigyáznia rá, mert lelkileg szinte belebetegedett. Én az elválást nem így élem meg. Tőlem nem mennek el végleg a modellek. A fotók által velem maradnak. Rá­adásul mindegyiket egy csúcspil­lanatban örökítem meg. A sebek tehát gyorsan gyógyulnak. De bi­zonyára azért, mert tudom, hogy pár hét vagy pár hónap múlva biz­tosan megkeres, aki már járt ná­lam. Nincs is időm mindegyikre. A szorosabb kapcsolatok ápolása ugyanis elég időigényes. Nem egy emberhez pedig rengeteg erő keli. Lelkileg ugyanis mindannyiuk sor­sa, drámája megérint.” Ivan Pinkává. Náchodban született 1961-ben. Huszonöt éves, amikor diplomát kap a prágai FAMU fotográfusi sza­kán. Azóta több európai nagyvá­rosban (Párizs, Bologna, Athén, Lausanne, London), de Izraelben és az Egyesült Államokban is kiállí­tott már. Heroes című kötete 2004- ben A legszebb cseh könyv, majd a Közép-Európa legértékesebb fotó­albuma címet nyerte el. Csak divatot fotóz színesben. Portréi fekete-fehérek. Hogy job­ban lássuk a lényeget. az egyik, hogy ő mutatna valamit. És levette az ingjét. Ivan Pinka- vának pedig elállt a lélegzete. A heg ugyanis még nagyobb nyoma- tékot adott a koncepciójának. Az Ikrek mellett van azonban egy má­sik dme is a képnek. Vérfertőzés. Jungnál lapozta fel a témát. Inces- tus. Tiltott kapcsolat, amely az erős kötődést szolgálja. Ez a leborotvált fejű testvérpár is nagyon szereti egymást. Túdnak önmaguk bonyo­lult érzelmi vüágáról és a másik kettős énjéről. „Természetesen az utcán is figye­lem az embereket, de olyan arcot ritkán látok, amely azonnal meg­szólít. Ma valahogy mindenki ha­sonlítani akar a másikra. Egyre in­kább azt tapasztalom: uniformizá­lódnak az emberek. Ugyanaz a mo­soly, ugyanaz a frizura, ugyanaz az öltözék. A tizenévesek is szülte egyenruhában járnak. Mostanában valahogy a tucatarcok divatját él­jük. A klasszikus szépség meg sem állít az utcán. Észreveszem, de me­gyek tovább. Engem az esztétikai kánon tud megállítani. A vizuális összhang. Az teljesen lenyűgöz.” Káin és Ábel, Benjamin, Sebas­tian, Salomé, Castor és Pollux - an­tik, bibliai és ókeresztény ikonok. Pinkává fotói konkrét utalások, idé­zetek hordozói, irodalmi, teológiai, művészettörténeti inspirációk eredményei. Ezek a képek modem hangvétellel utalnak ősi, évszáza­Advocatus diaboli Art deco

Next

/
Thumbnails
Contents