Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-26 / 98. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 26. Vélemény és háttér 7- Csak tessék, csak tessék! Nálunk legalább olyan jól szórakozhatnak, mint a politikusok vagyonbevallásán! (Peter Gossónyi karikatúrája)- HÉTVEG(R)E . Két meg nem valósult interjú, meg egy harmadik FIGYELŐ Fontosabb, mint az autonómia A vajdasági Magyar Koalí­ció (MK) számára a szövet­ségkötés legfontosabb felté­tele az, hogy a lehetséges partner őszintén támogatja-e Szerbia EU-integrációját - je­lentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, a koalíció listavezetője, s jelöltje a sza­badkai polgármesteri poszt­ra. A politikus a B92 rádió­nak azt mondta, az Európá­hoz közeledés szándéka az MK-nál az autonómiatörek­vések támogatásánál is na­gyobb súllyal esik a latban. Szerbiában május 11-én rendeznek parlamenti, ön- kormányzati és vajdasági tartományi választást, s a há­rom párt összefogásából ala­kult MK-nak jó esélyei van­nak arra, hogy az eddigi 3-nál több képviselőt juttas­son a belgrádi parlamentbe. Pásztor 5-7 helyre számít, s ezek igen értékesek lesznek a 250 tagú törvényhozásban, ahol pár mandátum dönti el, hogy a nacionalistának vagy európai irányultságúnak ne­vezett tábor alakíthat kor­mányt. Pásztor védelmébe vette az MK autonómiakon­cepcióját, amely a személyi és politikai autonómia mel­lett egy kilenc részből álló észak-vajdasági Magyar Au­tonóm Körzet megteremté­sének igényét is tartalmazza. Bele tartozna Ada, Csóka, Kishegyes, Magyarkanizsa, Óbecse, Topolya, Törökka- nizsa és Zenta község (Köz­ségnek hívják Szerbiában a névadó nagy település és a környezetében kis falvak al­kotta körzetet), valamint Szabadka város (szintén a holdudvarát alkotó, majd kéttucat faluval). „Aki auto­nómiáról beszél, az nem kér­dőjelezi meg, hanem elisme­ri az állam szuverenitását. Nincsenek szeparatista szán­dékai, nem akarja szétzúzni országát” - mondta a politi­kus, hozzátéve, hogy az MK autonómiakoncepciójában semmi alapvetően új nincs. Az csupán átgondolt összeg­zése mindannak, amiről Szerbiában a magyar kisebb­séget tekintve már 15 éve fo­lyamatosan szó van. (mti) Egy harmatos reggelen ta­láltunk az asztalunkon egy rövid interjút, amit vélet­lenül Csáky Pállal készítet­tünk az elmúlt napok el­lentmondásos információ­iról. Hogy aszongya, akkor most volt szűk szakmai ta­lálkozó a miniszterelnök­kel, vagy nem volt találko­zó vele? Még jó, hogy meg­találtuk az el nem készült interjút, némi fényt azért beereszt az alagútba. MOLNÁR NORBERT Ön részt vett az MKP és a Smer vezetésének találkozóján, amelyen az oktatási törvényről tárgyaltak? Nem volt ilyen találkozó. És ki nem vett még részt rajta? Berényi József, Bugár Béla, Ro­bert Fico és Pavol Paška. Csak az oktatási törvényről nem tárgyaltak? Nem, a Lisszaboni Szerződés támogatásáról sem. Miben nem egyeztek meg? Például az oktatási törvény módosításában. Kért egymillió korona extra­támogatást a Madách könyv­kiadónak? Nem találkoztam Robert Ficó- val. De megadja a támogatást? Igen, megígérte. De csak a felét, a másik felét Paška adja. Minek fejében? Nem kötöttünk üzletet, az ok­tatás, a szólásszabadság és Euró­pa jövője nem lehet piti üzletek tárgya. Jól értem, hogy Önök üzletet nem kötöttek, csak próbáltak, de azért valami csurrant-csöp- pent, ha már egyszer nem talál­koztak, sőt, ott se voltak? Nem nem jól érti, de nem vála­szolok tovább, mert még belega­balyodom. Ennyi a rövid interjú, amit Csáky Pállal nem készítettünk. Nem készí­tettünk egy másik interjút sem, de azt is közreadjuk, mert megtaláltuk az asztalunkon. Ez Berényi Józseffel nemkészült. Ön hogy emlékszik, volt ta­lálkozó Ficóékkal? Jaj, belegabalyodtam. Volt vagy nem volt? Ha volt is, én nem vettem rajta részt. De lehet, hogy igen. Mi igen? Hát, lehet, hogy részt vettem. De Csáky Pál szerint nem volt találkozó. Akkor viszont nem vettem részt. Biztos ebben? Nem. De ezt most már nem akarom kommentálni. Nem szólítottuk meg Robert Ficót is, hogy ő hogyan emlékszik a tör­téntekre, de ő már május elsejét ünnepelte, fát ültetett, felvonult, energiaháborút folytatott a go­nosszal és alagútlopási ügyekben nyomozott, így nem ért ránk Annyit üzent, nincs több extratá­mogatás. Meg hogy fény van az alagútvégén. JEGYZET A teknősbéka felmászott a... TALLÓSI BÉLA Sokáig vitatkoztam vele, ami­kor végül kimondtam, jó, innen nincs tovább. Akkor adtam fel, nem is a meggyőzésére irányuló törekvésemet, mert az nem volt szándékomban, hiszen tiszte­letben tartom mindenki (még az enyémmel szöges ellentét­ben álló, de) békésen megférő, nem buta és nem ártó vélemé­nyét (is). Csupán arra próbál­tam rávezetni, hogy fogadja el, netán tisztelje: vannak más meggyőződések, lehetőségek, utak, amiket általában azért nem szoktunk elfogadni, mert nem ismeijük, és nem is akarjuk megismerni. Ám amikor teljes mellbőséggel azzal feszült ne­kem, hogy „hagyjam, ne jöjjek már a majmokkal!”... kikéri magának, hogy ő, akitől az intel­ligens tervezés (angolul: intelli­gent design) elmélete is távol áll, a majmokra lenne visszave­zethető. Majd akkor fogadja el azt az elméletet, amelyet szik­rácska koromtól kezdve az ateis­ták a pionír- és ifjúsági szerveze­ten keresztül, nemkülönben az iskola marxista-leninista, mate­rialista (és ki tudja még milyen központilag diktált -ista) okta­tásszemléletével belém sulykol­tak, ha fel tudok hozni példát ar­ra, hogy a világ bármely ZOO- jában (ez az ő kifejezése, egyéb­ként állatkert) valamelyik „csíta” kiegyenesedik, két lábra áll, és a mellső végtagjaival mo­biltelefonálni fog. Akkor jöhet­nek a majmok... de addig nincs majomuralom. Itt teljességgel feladtam, hiszen nem vagyok szakelőadó a természettudo­mányok területéről, aki indo­kolni és megtámogatni tudja a darwini evolúciós elméletet. Én csak annyit észleltem valamiféle fejlődésről, átalakulásról, válto­zásról, módosulásról (vagy mi­ről?), hogy az előttünk tíz-ti- zenvalahány évvel érettségizet­tek tablóján a fotókon megter­mett, kész felnőttek, meglett tisztes asszonykák, emberkék (férfikék) voltak a „delikvensek”, míg az utánunk tíz-tizenvalahány évvel érettsé­gizettek nyílt tekintetű gyerkő­cök (a kivételek természetesen mindig erősítik a szabályt). Lé­nyeg, hogy köztes médiumként mi - hátra meg előre nézve - külsőben eltérőségeket észlel­hetünk, ha odafigyelünk. Ezért is lennék kíváncsi a jövőre, ha megérhetném. (Nem tartozom ugyanis azok közé, akik min­dent megtesznek azért, hogy egy állítólagos próféciában meg­jelent közeli világvége elől a Szi­nuszra legyek teleportálva.) Nem szívesen, de megnézném, milyen lesz a jövő, főként mi­lyenek lesznek az állatai. A hét méter magas teknősbékák, a négyméteres rákok, a futball- labda nagyságú pókok. Mivel a fejlődéselmélet bizonyított sza­bályaiból kiindulva azt állítja egy nemzetközi tudóscsoport, hogy több mint egymillió év múlva ilyen állatok népesítik be a Földet. A tudományosan kikö­vetkeztetett jövőkép azt is megmutatja, hogy azoknak a majmoknak az utódai maradnak csak fenn, amelyek képesek lesznek kosarat fonni, és a far­kuk hegyével kommunikálni. El­képzelem, ha megmaradnak egyáltalán a fűzfák, nem a kecs­kebékák, hanem az óriásteknő­sök másznak fel rájuk. A békák ugyanis - páncéllal vagy páncél nélkül - akkor is huncutok lesz­nek. Tudni fogják annyi év múl­va is, hogy a legmagasabb ágon mindig csak a más majoma vol­na jó. KOMMENTÁR Tanmese a turulról KISS TIBOR NOÉ „Budapest, Budapest, te csodás! Te vagy nékem a szívdobogás.” Ki ne ismerné a slágert, amely egyébként így folytatódik: „Fenn az égen a hold, és a sok teli bolt”. 2005 óta azonban nemcsak rügyfakadás és sok teli bolt található a városban, hanem egy tu­rulszobor is. Mitnyan György, hegyvidéki polgármester 2005 novemberé­ben felavatta a II. világháború áldozataira emlékező alkotást, amely egyébként a Nemzeti Galéria bírálata szerint „megfelel a turulszobor kánonjának”. Azaz semmi posztmodem, semmi absztrakt, csak egy szimpla turul, nagy szárnyakkal. Nem mindenki repdes azonban az örömtől a turul láttán. A Szabad Demokraták Szövetségének képviselői már látatlan­ban elrepítették volna a turult, jó messzire. A liberális érvelés szerint nem szerencsés a Hegyvidék 1132 kerületi áldozatáról megemlékezni egy olyan jelképpel, amelyet főleg a szélső- jobboldal használ Magyarországon. Mások viszont a liberálisokat dobnák ki, a haza nem elég szé­les mindenkinek. „Csomagoljon, azt’ menjen a f*****ba Hor­vátországba, hazaáruló.” Mindez már egy radikáljobbos de­monstrátor véleménye Demszky Gáborról. Merthogy a turul­ról hamar kiderült, hogy építési engedély nélkül emeltette azt Mitnyan polgármester, a bíróság pedig elrendelte az emlékmű bontását. Csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés elé került az ügy, a zord tanár bácsiként viselkedő Demszky Gábor összecsapott a jobbikos/MIÉP-es szimpatizánsokkal a tanácsteremben. Mindkét oldal történelmi és erkölcsi tanítással látta el a mási­kat. A főpolgármester szerint a turulszobor egyvalami jelképe Budapesten: a törvénytelen építkezéseké. A vérig sértett job­bosok ekkor küldték melegebb éghajlatra (értsd: a horvát tengerpartra) Demszkyt. Az ülést berekesztették, a tömeg szétszéledt, a politikusok az oldalajtókon keresztül távoztak. Ilyenek vagyunk. Önsajnáltató, múltba révedő, a másik ember számára a mini­mális tiszteletet is megadni képtelen, indulatos, agresszív idió­ták. Mindent átpolitizáló, túlideologizáló, okoskodó, pitiáner alakok. Sajnos ez nem költői túlzás. A berekesztett ülés miatt ugyanis a főváros nem tudta jóváhagyni azt az európai uniós pályázatot, amelyből 17 kilométernyi buszsáv épülhetett volna Budapes­ten, és amelynek a beadási határideje május 5-én lejár. 900 mil­lió forintot dühöngtünk el amiatt, hogy teátrálisan bebizonyít­suk, a másik fél egy „reakciós paraszt/hontalan libsi”. Ez a turul sajnos nem a világháborús áldozatok szimbóluma, ahogy a szélsőjobbon hazudjék. De nem is a törvénytelen épít­kezéseké, ahogy Demszky hazudja. Ez a turul egyvalami szim­bóluma: egy mentálisan beteg országé. De vajon hogyan lehetne mindannyiunkat, egyenként meggyó­gyítani? Mugabe hallgat JARÁB1K BALÁZS Közel egy hónap telt el a zimbabwei parlamenti és elnök- választások óta anélkül, hogy a választási bizottság közzétette volna az elnökválasztás pontos végeredményét. Bár a Demok­ratikus Változásért Mozgalomnak (MDC) az eredmények alapján többsége van a parlamentben, a hatalom már elkezd­te egyéni körzetek vizsgálatát, hogy a parlamenti többségét a választások utáni procedúrákban szerezze vissza. És ezalatt az egy hónap alatt teljesen vüágos, hogy Robert Mugabe vesz­tett. Am ő hallgat, közben az ellenzék Morgan Tsvangirait tartja elnöknek. Független megfigyelők azonban - a felméré­sek szerint Morgan 50% körüli eredménnyel győzött - nem tartják kizártnak egy második forduló szükségességét. Mugabe hallgat. A 26 éve makacsul hatalmon lévő elnök nem fogja átadni a hatalmát, ez nyilvánvaló. Hallgatása egyrészt beismerő val­lomás - a hatalom nem volt felkészülve a vereségre. Ráadásul a nyolcvankét éves Mugabe benyalta saját propagandáját sa­ját népszerűségéről, hiszen még arra sem voltak képesek, hogy egy rendesen megszervezett választási csalást hozzanak össze. Az ő helyzetében természetesen a hallgatás a legjobb védekezés, hiszen közben az amúgy is röhejes (de szomorú is ez!) nemzetközi nyomás egyre csökken, az ellenzék pedig egyelőre képtelen - amúgy ukrán módra - fenntartani a hazai hangulatot. Mugabe hallgat. Ám recseg és fecseg a pártja. A ZANU-PF-et az 1980-as első szabad választásokra hozták létre a Mugabe által a fajvédő rezsim ellen vezetett gerillaháború veteránjaiból. Egy prag­matikus részük már szabadulna Mugabétől, hiszen a 160%-os infláció Zimbabwéből világelsőt csinál. Másik, veteránokból álló részük azonban azt tenné, amit eddig - megtorolná a vá­lasztási sérelmet azokon, akik ellene szavaztak. Ók most töb­ben vannak, mint eddig, csak kicsivel többet kell gyilkolászni. Istenem... Ehhez jól jött volna az a Kínából származó kalas- nyikovszállítmány, amelyet a múlt héten a dél-afrikai szak- szervezetek megtagadtak kirakni a durbani kikötőben. Helyben vagyunk. Mugabe hallgat, ahogy Dél-Afrika is, Mbeki elnökkel az élen. Az afrikai demokrácia ékköve, Zimbabwe hatalmas szomszéd­ja egyedül is véget vethetne Mugabe hallgatásának. Innen kapja Zimbabwe az áramot és a létfontosságú cikkeket. S mivel Mugabe mellett Mbeki is hallgat, Dél-Afrika immáron a hallgatás árát is a zimbabwei polgároknak számlázza.

Next

/
Thumbnails
Contents