Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-25 / 97. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 25. Kertészkedő 13 A legtöbb sziklakerti növény nem szereti, ha levelei a nedves talajjal érintkeznek A talaj legyen gyommentes (Fotó: Hocsi) A múlt héten annak néztünk utána, hogy miként tervezzük meg sziklakertünket. Az alábbiakban a sziklakért építésére összpontosítunk. ÖSSZEFOGLALÓ Első lépésben jelöljük ki a sziklakért helyét. Ezután a területet tisztítsuk meg a gyomnövényektől, majd ki kell alakítanunk a sziklakért alapját adó vízelvezető réteget. A legjobb megoldás az, ha a sziklakért helyéről 30-40 cm mélységben eltávolítjuk a termőtalajt, majd ezt a felületet feltöltjük durva murvával, kőtörmelékkel. Ha a drénezésre más megoldást választunk, vagy a lejtős terület miatt nincs szükség drénrétegre, akkor is különös gondossággal végezzük el a gyomtalanítást. A legnagyobb ellenségeink az évelő gyomnövények, ezek közül is leginkább az agresszíven terjedő tarackoló fajok, pl. a tarackbúza (Agropyron repens), a csillagpázsit (Cynodon dactylon), a mezei ászát (Cirsium arvense), és az apró szülék (Convolvulus arvensis). Ezek a legkisebb talajban maradt szárrészről is újra hajtanak, nagyon nehéz őket kiirtani. Gondoskodjunk a vízelvezetésről Ha gondoskodtunk a gyommentes területről és a megfelelő vízelvezetésről, kezdődhet a sziklakért építése. Ehhez először is egy talej- keverék kell, amely a sziklakért talaját képezi majd. Szükségünk lesz továbbá a kertet felépítő sziklákra, illetve ugyanennek a kőzetnek az aprított változatára, amelyet a telepítés után díszítésre, mulcsozásra használunk. A kövek kiválasztásakor az elérhetőségtől a tetszetősségig sok szempont szerepet játszhat, a talajkeverék kiválasztásakor azonban a növények igényeit kell szem előtt tartanunk. A legfontosabb követelmény a sziklakért talajával szemben, hogy jó vízelvezető-képességű legyen. Ennek érdekében nagy mennyiségű (40-50%) apró murvát, vagy durva szemű homokot kell az alapanyaghoz keverni. A keverék akkor megfelelően vízvezető, ha a kannából rálocsolt víz azonnal keresztül- jáija, nem ül meg a tetején. Alapanyagként a legegyszerűbb esetben bármely átlagos minőségű kerti talaj is megfelel. Az alapanyaggal szemben annyi a követelmény, hogy évelő gyomnövényektől mentes legyen. Külön meg kell említenünk a speciális igényű növényeket. Vannak mészkerülő növények, melyek kizárólag mészmentes talajon nevelhetők eredményesen. Egy kis odafigyeléssel ezekben is gyönyörködhetünk, csak a megfelelő savanyú kémhatású talajkeveréket kell elkészítem a számukra. Ugyanígy sok faj kifejezetten mészkedvelő, és savanyú talajon nem fejlődik kielégítően. Ezeket mindenképpen meszes talajra ültessük. Jöhet a szildagörgetés Mielőtt az első követ elmozdítanánk, gondoljuk át, hogy meg tud- juk-e oldani egyedül a feladatot vagy inkább hívjunk egy barátot is segítségül. A sziklákat célszerű a sziklakért helye körül egy körben (nem pedig mellette egy kupacban) elhelyezni, hogy egy pillantással megtaláljuk az éppen szükséges nagyságú és formájú darabot. Ha meggondolatlanul kezdünk bele az építésbe, akkor megtörténhet, hogy minden követ ötször-hatszor odébb kell majd raknunk. A sziklakertet minden esetben a sziklákból és a laza talajkeverékből állítsuk össze. Ez azt jelenti, hogy a sziklák adják az alapot, melyek közeit a talajkeverékkel töltjük fel. Semmi értelme egy földkupacot emelni, majd azt teletűzdelni gondosan megválasztott kövekkel. Még ha szép és természetes hatású is lenne az így létrehozott sziklakért, a földkupac egy év alatt teljesen megsüllyedne, az egész építmény az alakját vesztené. A sziklakért alapját alkotó sziklák lehetnek a másra nem használható darabok, de akár betontömbök is, senki sem látja őket. A hézagokat folyamatosan töltsük fel az előre elkészített talajkeverékkel, jól nyomkodjuk a földet a kövek közé. Ha sziklahasadékokat hozunk létre, akkor ügyeljünk arra, hogy a sziklák közötti rés ne legyen nagyobb néhány centiméternél. Sík terepen csak alacsony szikiakibú^ás jellegű sziklakertet építsünk. Sokan azt gondolják, hogy egy sziklát akkor helyeznek el megfelelően, ha abból minél több látszik. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Egy kisebb kő is nagyobb sziklának tűnhet akkor, ha csak egy része látszik ki a földből, ezért célszerű a szikláknak legalább a harmadát-fe- lét besüllyeszteni. Ezzel egyben ideális környezetet teremtünk a sziklakerti növények gyökérzete számára is. Nagyméretű sziklakért esetén alakítsunk ki minél több ki- sebb-nagyobb teraszt, ahol megfelelő helyet tudunk biztosítani a legkülönbözőbb növények számára. Nagyobb sziklekertben a köveket ne egyenként elszórva építsük be, egy kő-egy növény jelleggel, hanem 4-5 követ építsünk egybe, majd hagyjunk helyet növényeink számára, és így tovább. A fentiek figyelembe vételével kövessük a fejben kigondolt, esetleg vázlatosan papírra vetett tervünket, és építsük fel az egész sziklakertet. A sziklakért betelepítése Nincs elfogadott álláspont arra nézve, hogy mikor kell egy sziklakertet beültetni növényekkel. Telepíthetünk egyrészt az építés közben, másrészt a sziklakért építésének befelyeztével, de akár várhatunk egy pár hetet, amíg a talaj megülepszik, és lehetőségünk van a hézagok utántöltésére. A sziklahasadékok beültetését minden esetben célszerű az építéssel egyidőben elvégezni, a kész résbe már csak nehézkesen lehet a növényeket begyömöszölni. Építéskor csak fogunk egy földlabdás növényt, a földlabdát a kezünk között összelapítjuk, két szikla közé helyezzük, majd a sziklákat némi talajjal együtt egymás mellé döngöljük. Arra azért ügyeljünk, hogy ne sértsük meg a gyökereket és ezek talajjal érintkezzenek. Ne ültessünk túl sűrűn. A növények térigényének megítélésekor mindig tartsuk szem előtt az ültetendő növény kifejlett méretét. Ne tévesszen meg senkit a vásárolt példány aktuális nagysága, egy 10 centis dugványból egy év alatt 50 centi magas, és ugyanüyen széles növény fejlődhet, és ha nem vigyázunk elnyomhatja túl közel ültetett gyengébb társait. Nagyon fontos, hogy ismeijük az ültetendő növények igényeit annak érdekében, hogy azok a sziklakertben a nekik legmegfelelőbb (fényviszonyok, vízháztartás) helyre kerüljenek. Beültetés után minél hamarabb alaposan öntözzük meg a növényeket. Talajtakarás, díszítés Ezt a munkát célszerű a növények betelepítése után elvégezni. A sziklák között kilátszó talajkeveréket egy 2-3 cm vastag aprószemű murvaréteggel, kőzúzalékkal ta- katjuk, körülvéve a növényeket is. Ez a takarás számos célt szolgál: A kőzúzalék alkalmazásával esztéti- kusabb sziklakertet kapunk, amely még inkább egy egységes, földből kiemelkedő, repedezett szikla benyomását kelti. Másrészről a murva mulcsként működik, visszatartja a magról kelő gyomokat, és nem engedi gyorsan kiszáradni a talajt. Sok sziklakerti növény nem szereti, ha levelei a nedves talajjal érintkeznek, a kőzúzalék ezt a problémát is megoldja. A murvaborítás anélkül engedi át magán az esővizet, hogy annak talajt tömörítő hatása érvényesülne. Nagyon fontos, hogy a kőzúzalék színe megegyezzen a felhasznált szikla színével, különben megbontja a sziklakért harmóniáját. Célszerű egyazon helyről beszerezni mindkettőt. (Őri Balázs - eden- kert.hu) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A korai kölyökhalál és a herpesz vírus Már több éve foglalkozunk kutyatenyészéssel, de az utolsó évben több almunk is elhullott. Az állatorvosunk azt javasolta, hogy az anyakutyáinkat oltassuk be herpesz vírus ellen, mert ezzel megakadályozhatjuk a további kölyökelhul- lást. Ön mit javasol? Bíró M. DR. NAGY KORNÉL Ha a herpesz vírus megjelenik egy tenyészetben, ott tartósan megtelepszik, mivel genetikai anyaga beépül a gazdaszervezetbe. A fertőzött kutya egész életében hordozza a vírus előállításához szükséges információt, két idegdúcban; az egyik a fej környékén, a másik a keresztcsont tájékán található. Alapvetően két megoldás lehetséges: az egyik a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása, tehát ha a tenyészetünk fertőzött, akkor azt a lehető legrövidebb időn belül mentesíteni kell a fertőzéstől. A másik megoldás a fertőzéstől mentes állományok fedeztetése. A néhány éve immár nálunk is kapható kutya-herpeszvírus elleni védőoltás hatékonynak bizonyult. A vakcinázást vemhes állatok esetében a gyártó két alkalommal javasolja: a vemhesség 10. és 50. napján. Ez olyan magas ellenanyagszintet vált ki, mely hosszú ideig magas szinten is marad. Ha az állat fertőzött, és legyengül a szervezete a vemhesség vagy az ellés során, akkor sem tud a vírus a véráramba betörni, és káros hatását kifejteni. Ez biztosítja azt, hogy betegségmentes újszülöttek jönnek a világra és azok életben is maradnak. A kutya herpesz vírusa már nagyon régen izolált és ismert vírus. A figyelem középpontjába 1999-ben került, amikor angol és holland kutatók kutyatenyészetekben gyűjtött vérminták alapján megállapították, hogy a világon a tenyészetek jelentős hányada fertőzött; így például Angliában ez az arány 80, Franciaországban pedig 70%. Kö- zép-Európában és Szlovákiában is hasonló a helyzet. A magzatok már a méhen belül megfertőződnek. A vemhesség, illetve az ellés legyengíti a fertőzött anya szervezetét, így a vírusok aktivizálódnak, bekerülnek a véráramba és a méhlepényen átjutnak a magzatba, illetve a magzat a szülés során a szülőúton áthaladva fertőződik meg. A vemhesség alatt a vírus a méhlepényt is megtámadhatja, abban elhalások alakulhatnak ki, ez a magzat tápanyag-ellátási zavarához és pusztulásához vezethet. Ennek következtében a kutya elvetél vagy csökkent életképességű, kis testsúlyú újszülötteket hoz világra. A fertőzött újszülötteknél az elhullások nagy százalékban 6-14 nappal a születés után következnek be. A betegség orrfolyásban, nehéz légzésben, nyüszítésben, szopás elmaradásában nyilvánul meg, illetve a kiskutyák néha műiden különösebb tünet nélkül elpusztulnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem minden fertőzött újszülött pusztul el. Megfelelő mesterséges táplálással, a test- hőmérséklet emelésével 37°C fölé, megfelelő ellési higiéniával csökkenteni lehet az elhullások arányát. A túlélő kutyák fertőzöttek maradnak, és ha a szervezetük legyengül, akkor a vírus aktivizálódik. Később, ha az állat vemhesül, a méhen keresztül a magzatoknak továbbadja a vírust. A herpesz vírus elleni vakcinát nagyon ajánlom mind a kezdő, mind pedig a régóta kutyatenyésztéssel foglakozóknak, mivel jelentős és nagy előrelépést jelent a tenyészetekben előforduló herpesz vírus okozta infertilitás és újszülöttkori kö- lyökelhullás csökkentésében és kiküszöbölésében. PIACI ARSETA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa április 24-én április 23-án április 23-án április 23-án április 24-én április 23-án április 23-án sárgarépa 20-24 Sk/kg 16 Sk/kg 25 Sk/kg 15 Sk/kg 15-22 Sk/kg 16 Sk/kg 15 Sk/kg petrezselyem 52 Sk/kg 40 Sk/kg 50 Sk/kg 28 Sk/kg 42-45 Sk/kg 42 Sk/kg 45 Sk/kg burgonya 14 Sk/kg 10-16 Sk/kg 10-25 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg 8-25 Sk/kg tojás X 3 Sk/db 3,20 Sk/db 3 Sk/db 3,30 Sk/db 3-3,80 Sk/db 3.30 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18(100) SK/kg 20 Sk/kg (3-5) Sk/db 20(110) Sk/kg 15(90) Sk/kg 15-18(110-120) Sk/kg 15-18(110) Sk/kg 13-19(110) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 25 Sk/kg 30 Sk/kg X 38-55 Sk/kg 20 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 100 Sk/kg 11-12 Sk/db 80-120 Sk/kg X 110-125 Sk/kg 100 Sk/kg 58-120 Sk/kg paradicsom 64 Sk/kg 55-80 Sk/kg 55-60 Sk/kg X 70 Sk/kg 50 Sk/kg 44-59 Sk/kg kelkáposzta 36 Sk/kg 40 Sk/kg 35 Sk/kg X 32 Sk/kg 29 Sk/kg 19 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 280-300 Sk/kg X 250 Sk/kg X X X alma/körte 44/56 Sk/kg 28-30/x Sk/kg 36-46/x Sk/kg X 31-37/59 Sk/kg 35/60 Sk/kg 22-30/x Sk/kg retek/új hagyma 8-12/8-12 Sk/cs. 6-10/6-8 Sk/cs. 14/16 Sk/cs. 10/8 Sk/cs 10-15/10-15 Sk/cs. 13/13 Sk/cs 12-15/10-12 Sk/cs. méz (dióbél) x (220) Sk/kg 100-130 (160-180) Sk/kg 120-140 (200) Sk/kg 100-120 Sk/kg (x) 120 (x) Sk/kg 90-130 (130) Sk/kg 100-200 (240) Sk/kg fejes saláta 14 Sk/db 6-8 Sk/db 15 SK/db 8 Sk/db 10-15 Sk/db 15 Sk/db 10 Sk/db karalábé 16 Sk/cs. 12-14 Sk/db 18 Sk/db. X. 17 Sk/db 15 Sk/db 14 Sk/db
