Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-25 / 97. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 25. Kertészkedő 13 A legtöbb sziklakerti növény nem szereti, ha levelei a nedves talajjal érintkeznek A talaj legyen gyommentes (Fotó: Hocsi) A múlt héten annak néz­tünk utána, hogy miként tervezzük meg sziklaker­tünket. Az alábbiakban a sziklakért építésére összpontosítunk. ÖSSZEFOGLALÓ Első lépésben jelöljük ki a szikla­kért helyét. Ezután a területet tisz­títsuk meg a gyomnövényektől, majd ki kell alakítanunk a szikla­kért alapját adó vízelvezető réteget. A legjobb megoldás az, ha a szikla­kért helyéről 30-40 cm mélység­ben eltávolítjuk a termőtalajt, majd ezt a felületet feltöltjük durva mur­vával, kőtörmelékkel. Ha a dréne­zésre más megoldást választunk, vagy a lejtős terület miatt nincs szükség drénrétegre, akkor is külö­nös gondossággal végezzük el a gyomtalanítást. A legnagyobb ellenségeink az évelő gyomnövények, ezek közül is leginkább az agresszíven terjedő tarackoló fajok, pl. a tarackbúza (Agropyron repens), a csillagpázsit (Cynodon dactylon), a mezei ászát (Cirsium arvense), és az apró szü­lék (Convolvulus arvensis). Ezek a legkisebb talajban maradt szár­részről is újra hajtanak, nagyon ne­héz őket kiirtani. Gondoskodjunk a vízelvezetésről Ha gondoskodtunk a gyommen­tes területről és a megfelelő vízel­vezetésről, kezdődhet a sziklakért építése. Ehhez először is egy talej- keverék kell, amely a sziklakért ta­laját képezi majd. Szükségünk lesz továbbá a kertet felépítő sziklákra, illetve ugyanennek a kőzetnek az aprított változatára, amelyet a tele­pítés után díszítésre, mulcsozásra használunk. A kövek kiválasztása­kor az elérhetőségtől a tetszetőssé­gig sok szempont szerepet játszhat, a talajkeverék kiválasztásakor azonban a növények igényeit kell szem előtt tartanunk. A legfontosabb követelmény a sziklakért talajával szemben, hogy jó vízelvezető-képességű legyen. Ennek érdekében nagy mennyi­ségű (40-50%) apró murvát, vagy durva szemű homokot kell az alap­anyaghoz keverni. A keverék akkor megfelelően vízvezető, ha a kanná­ból rálocsolt víz azonnal keresztül- jáija, nem ül meg a tetején. Alap­anyagként a legegyszerűbb eset­ben bármely átlagos minőségű ker­ti talaj is megfelel. Az alapanyaggal szemben annyi a követelmény, hogy évelő gyomnövényektől men­tes legyen. Külön meg kell említenünk a speciális igényű növényeket. Van­nak mészkerülő növények, melyek kizárólag mészmentes talajon ne­velhetők eredményesen. Egy kis odafigyeléssel ezekben is gyönyör­ködhetünk, csak a megfelelő sava­nyú kémhatású talajkeveréket kell elkészítem a számukra. Ugyanígy sok faj kifejezetten mészkedvelő, és savanyú talajon nem fejlődik kielé­gítően. Ezeket mindenképpen me­szes talajra ültessük. Jöhet a szildagörgetés Mielőtt az első követ elmozdíta­nánk, gondoljuk át, hogy meg tud- juk-e oldani egyedül a feladatot vagy inkább hívjunk egy barátot is segítségül. A sziklákat célszerű a sziklakért helye körül egy körben (nem pedig mellette egy kupac­ban) elhelyezni, hogy egy pillan­tással megtaláljuk az éppen szüksé­ges nagyságú és formájú darabot. Ha meggondolatlanul kezdünk be­le az építésbe, akkor megtörténhet, hogy minden követ ötször-hatszor odébb kell majd raknunk. A sziklakertet minden esetben a sziklákból és a laza talajkeverékből állítsuk össze. Ez azt jelenti, hogy a sziklák adják az alapot, melyek kö­zeit a talajkeverékkel töltjük fel. Semmi értelme egy földkupacot emelni, majd azt teletűzdelni gon­dosan megválasztott kövekkel. Még ha szép és természetes hatású is lenne az így létrehozott szikla­kért, a földkupac egy év alatt telje­sen megsüllyedne, az egész épít­mény az alakját vesztené. A szikla­kért alapját alkotó sziklák lehetnek a másra nem használható darabok, de akár betontömbök is, senki sem látja őket. A hézagokat folyamato­san töltsük fel az előre elkészített talajkeverékkel, jól nyomkodjuk a földet a kövek közé. Ha sziklahasa­dékokat hozunk létre, akkor ügyel­jünk arra, hogy a sziklák közötti rés ne legyen nagyobb néhány centi­méternél. Sík terepen csak ala­csony szikiakibú^ás jellegű szikla­kertet építsünk. Sokan azt gondolják, hogy egy sziklát akkor helyeznek el megfe­lelően, ha abból minél több látszik. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Egy kisebb kő is nagyobb sziklának tűnhet akkor, ha csak egy része lát­szik ki a földből, ezért célszerű a szikláknak legalább a harmadát-fe- lét besüllyeszteni. Ezzel egyben ideális környezetet teremtünk a sziklakerti növények gyökérzete számára is. Nagyméretű sziklakért esetén alakítsunk ki minél több ki- sebb-nagyobb teraszt, ahol megfe­lelő helyet tudunk biztosítani a leg­különbözőbb növények számára. Nagyobb sziklekertben a köveket ne egyenként elszórva építsük be, egy kő-egy növény jelleggel, ha­nem 4-5 követ építsünk egybe, majd hagyjunk helyet növényeink számára, és így tovább. A fentiek fi­gyelembe vételével kövessük a fej­ben kigondolt, esetleg vázlatosan papírra vetett tervünket, és építsük fel az egész sziklakertet. A sziklakért betelepítése Nincs elfogadott álláspont arra nézve, hogy mikor kell egy szikla­kertet beültetni növényekkel. Tele­píthetünk egyrészt az építés köz­ben, másrészt a sziklakért építésé­nek befelyeztével, de akár várha­tunk egy pár hetet, amíg a talaj megülepszik, és lehetőségünk van a hézagok utántöltésére. A szikla­hasadékok beültetését minden esetben célszerű az építéssel egyidőben elvégezni, a kész résbe már csak nehézkesen lehet a növé­nyeket begyömöszölni. Építéskor csak fogunk egy földlabdás nö­vényt, a földlabdát a kezünk között összelapítjuk, két szikla közé he­lyezzük, majd a sziklákat némi ta­lajjal együtt egymás mellé döngöl­jük. Arra azért ügyeljünk, hogy ne sértsük meg a gyökereket és ezek talajjal érintkezzenek. Ne ültessünk túl sűrűn. A növé­nyek térigényének megítélésekor mindig tartsuk szem előtt az ülte­tendő növény kifejlett méretét. Ne tévesszen meg senkit a vásárolt példány aktuális nagysága, egy 10 centis dugványból egy év alatt 50 centi magas, és ugyanüyen széles növény fejlődhet, és ha nem vigyá­zunk elnyomhatja túl közel ültetett gyengébb társait. Nagyon fontos, hogy ismeijük az ültetendő növények igényeit annak érdekében, hogy azok a sziklakert­ben a nekik legmegfelelőbb (fény­viszonyok, vízháztartás) helyre ke­rüljenek. Beültetés után minél ha­marabb alaposan öntözzük meg a növényeket. Talajtakarás, díszítés Ezt a munkát célszerű a növé­nyek betelepítése után elvégezni. A sziklák között kilátszó talajkeveré­ket egy 2-3 cm vastag aprószemű murvaréteggel, kőzúzalékkal ta- katjuk, körülvéve a növényeket is. Ez a takarás számos célt szolgál: A kőzúzalék alkalmazásával esztéti- kusabb sziklakertet kapunk, amely még inkább egy egységes, földből kiemelkedő, repedezett szikla be­nyomását kelti. Másrészről a mur­va mulcsként működik, visszatartja a magról kelő gyomokat, és nem engedi gyorsan kiszáradni a talajt. Sok sziklakerti növény nem szereti, ha levelei a nedves talajjal érintkez­nek, a kőzúzalék ezt a problémát is megoldja. A murvaborítás anélkül engedi át magán az esővizet, hogy annak talajt tömörítő hatása érvé­nyesülne. Nagyon fontos, hogy a kőzúzalék színe megegyezzen a felhasznált szikla színével, különben megbont­ja a sziklakért harmóniáját. Cél­szerű egyazon helyről beszerezni mindkettőt. (Őri Balázs - eden- kert.hu) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A korai kölyökhalál és a herpesz vírus Már több éve foglalkozunk kutyatenyészéssel, de az utol­só évben több almunk is elhul­lott. Az állatorvosunk azt java­solta, hogy az anyakutyáinkat oltassuk be herpesz vírus el­len, mert ezzel megakadályoz­hatjuk a további kölyökelhul- lást. Ön mit javasol? Bíró M. DR. NAGY KORNÉL Ha a herpesz vírus megjelenik egy te­nyészetben, ott tartósan megte­lepszik, mivel ge­netikai anyaga be­épül a gazdaszervezetbe. A fertőzött kutya egész életében hordozza a vírus előállításához szükséges információt, két idegdúcban; az egyik a fej kör­nyékén, a másik a keresztcsont tájékán található. Alapvetően két megoldás lehetséges: az egyik a fertőzés továbbterjedé­sének megakadályozása, tehát ha a tenyészetünk fertőzött, ak­kor azt a lehető legrövidebb időn belül mentesíteni kell a fertőzéstől. A másik megoldás a fertőzéstől mentes állományok fedeztetése. A néhány éve immár nálunk is kapható kutya-herpeszvírus elleni védőoltás hatékonynak bizonyult. A vakcinázást vem­hes állatok esetében a gyártó két alkalommal javasolja: a vemhesség 10. és 50. napján. Ez olyan magas ellenanyagszintet vált ki, mely hosszú ideig ma­gas szinten is marad. Ha az állat fertőzött, és legyengül a szerve­zete a vemhesség vagy az ellés során, akkor sem tud a vírus a véráramba betörni, és káros ha­tását kifejteni. Ez biztosítja azt, hogy betegségmentes újszülöt­tek jönnek a világra és azok életben is maradnak. A kutya herpesz vírusa már nagyon régen izolált és ismert vírus. A figyelem középpontjába 1999-ben került, amikor angol és holland kutatók kutyatenyé­szetekben gyűjtött vérminták alapján megállapították, hogy a világon a tenyészetek jelentős hányada fertőzött; így például Angliában ez az arány 80, Fran­ciaországban pedig 70%. Kö- zép-Európában és Szlovákiában is hasonló a helyzet. A magzatok már a méhen be­lül megfertőződnek. A vemhes­ség, illetve az ellés legyengíti a fertőzött anya szervezetét, így a vírusok aktivizálódnak, bekerül­nek a véráramba és a méhlepé­nyen átjutnak a magzatba, illet­ve a magzat a szülés során a szülőúton áthaladva fertőződik meg. A vemhesség alatt a vírus a méhlepényt is megtámadhatja, abban elhalások alakulhatnak ki, ez a magzat tápanyag-ellátási zavarához és pusztulásához ve­zethet. Ennek következtében a kutya elvetél vagy csökkent élet­képességű, kis testsúlyú újszü­lötteket hoz világra. A fertőzött újszülötteknél az elhullások nagy százalékban 6-14 nappal a születés után következnek be. A betegség orrfolyásban, nehéz légzésben, nyüszítésben, szopás elmaradásában nyilvánul meg, illetve a kiskutyák néha műiden különösebb tünet nélkül elpusz­tulnak. Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy nem minden fertőzött újszülött pusztul el. Megfelelő mesterséges táplálással, a test- hőmérséklet emelésével 37°C fö­lé, megfelelő ellési higiéniával csökkenteni lehet az elhullások arányát. A túlélő kutyák fer­tőzöttek maradnak, és ha a szer­vezetük legyengül, akkor a vírus aktivizálódik. Később, ha az ál­lat vemhesül, a méhen keresztül a magzatoknak továbbadja a ví­rust. A herpesz vírus elleni vak­cinát nagyon ajánlom mind a kezdő, mind pedig a régóta ku­tyatenyésztéssel foglakozóknak, mivel jelentős és nagy előrelé­pést jelent a tenyészetekben előforduló herpesz vírus okozta infertilitás és újszülöttkori kö- lyökelhullás csökkentésében és kiküszöbölésében. PIACI ARSETA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa április 24-én április 23-án április 23-án április 23-án április 24-én április 23-án április 23-án sárgarépa 20-24 Sk/kg 16 Sk/kg 25 Sk/kg 15 Sk/kg 15-22 Sk/kg 16 Sk/kg 15 Sk/kg petrezselyem 52 Sk/kg 40 Sk/kg 50 Sk/kg 28 Sk/kg 42-45 Sk/kg 42 Sk/kg 45 Sk/kg burgonya 14 Sk/kg 10-16 Sk/kg 10-25 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg 8-25 Sk/kg tojás X 3 Sk/db 3,20 Sk/db 3 Sk/db 3,30 Sk/db 3-3,80 Sk/db 3.30 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18(100) SK/kg 20 Sk/kg (3-5) Sk/db 20(110) Sk/kg 15(90) Sk/kg 15-18(110-120) Sk/kg 15-18(110) Sk/kg 13-19(110) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 25 Sk/kg 30 Sk/kg X 38-55 Sk/kg 20 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 100 Sk/kg 11-12 Sk/db 80-120 Sk/kg X 110-125 Sk/kg 100 Sk/kg 58-120 Sk/kg paradicsom 64 Sk/kg 55-80 Sk/kg 55-60 Sk/kg X 70 Sk/kg 50 Sk/kg 44-59 Sk/kg kelkáposzta 36 Sk/kg 40 Sk/kg 35 Sk/kg X 32 Sk/kg 29 Sk/kg 19 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 280-300 Sk/kg X 250 Sk/kg X X X alma/körte 44/56 Sk/kg 28-30/x Sk/kg 36-46/x Sk/kg X 31-37/59 Sk/kg 35/60 Sk/kg 22-30/x Sk/kg retek/új hagyma 8-12/8-12 Sk/cs. 6-10/6-8 Sk/cs. 14/16 Sk/cs. 10/8 Sk/cs 10-15/10-15 Sk/cs. 13/13 Sk/cs 12-15/10-12 Sk/cs. méz (dióbél) x (220) Sk/kg 100-130 (160-180) Sk/kg 120-140 (200) Sk/kg 100-120 Sk/kg (x) 120 (x) Sk/kg 90-130 (130) Sk/kg 100-200 (240) Sk/kg fejes saláta 14 Sk/db 6-8 Sk/db 15 SK/db 8 Sk/db 10-15 Sk/db 15 Sk/db 10 Sk/db karalábé 16 Sk/cs. 12-14 Sk/db 18 Sk/db. X. 17 Sk/db 15 Sk/db 14 Sk/db

Next

/
Thumbnails
Contents