Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-02 / 77. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com Az új egyházmegyék kialakításánál az volt a cél, hogy a püspökök közelebb kerüljenek a hívekhez - legalábbis a hivatalos indoklás így fogalmaz szombati egyházmegyében jelentős marad a magyar katolikusok száma: itt maradt a duna- szerdahelyi, a galántai, a vág- sellyei, a komáromi és az ógyal- lai esperesség, de itt is a szlovák esperesi kerületek lesznek többségben. A nyitrai püspökséghez eddig mindössze néhány zobor- aljai magyar egyházközség tartozott, most oda csatolták az érsekújvári, a párkányi és a zselízi esperesség magyar plébániáit, ahol így a 20 százalékot sem éri el a magyar hívek száma. Legújabb hírek szerint több magyar lelkipásztor is megerősítette, hogy a Szlovák Püspökkari Konferencia nagyböjt harmadik vasárnapjára kiadott pásztorlevelét, amelyet eddig mindig két nyelven küldtek el az egyes plébániákra, a nyitrai és a besztercebányai egyházmegyék magyar plébániái csak szlovákul kapták meg. A Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője, Jozef Kováčik ugyanakkor nem érti, miért beszél bele a szlovákiai egyházmegyék új felosztásába a Magyar Koalíció Pártja. Az MKP - amely a közel négy- százezer szlovákiai magyar katolikus érdekeit is képviseli - természetesen sérelmesnek tartja, hogy az új egyházmegyék kialakításakor (amit a Szentszék nemrég hagyott jóvá) a szlovák katolikus püspökök nem gondoltak a közel 400 ezer szlovákiai magyar katolikusra. Vagy éppen gondoltak, és úgy gondolták, ideje felgyorsítani a szlovákká válásukat. Éppen azt az elvet tagadva meg, amelyért Cirill és Metód egy évezrede küzdött. Egy az Isten Kilencesztendős voltam, amikor 1962-ben a második vatikáni zsinat elfogadta azt az elvet, hogy a katolikus liturgiát anya- nyeíven lehessen tartani a templomokban. Végül is egy az Isten, és fontos, hogy a hívek értsék Isten igéjét és a Szentírást. Úgy tűnik, Szlovákiában ezt is át kell fogalmazni: Egy az Isten nyelve. Természetesen szlovák. Komáromi imanapok Másfél évtizede több mint ötvenezer szlovákiai magyar katolikus hívő aláírásával kérte magyar nemzetiségű püspök kinevezését. Ezt a kérésüket képviselőik 1995-ben személyesen eljuttatták a Szentatyához. Tavaly a Pázmaneum Társulás is eljuttatta hasonló kérését XVI. Benedek pápához. 1990-ben megindult a Komáromi Imanapok sorozata, s eddig tizennyolc alkalommal imádkoztak a magyar katolikusok Komáromban magyar papi, szerzetesi hivatásokért és magyar főpásztorért. Főpásztor helyett kaptak új pásztorokat. Isten bárányai - püspökök birkái? Tavaly nyáron maroknyian gyűltünk össze a dereski temetőben, hogy emlékezzünk Dúdor Pistára, a tragikusan korán elhunyt festőre. Talán azért csak maroknyian, mert bár Pistának rengeteg barátja volt, a mai világban nem mindenki engedheti meg magának, hogy az ország távoli pontjairól elzötyögjön egy eldugott kis gömöri falucskába, vagy többszöri átszállást, vagy benzinköltséget vállalva. Kisjövedelmű családnál egy ilyen út felboríthatja a havi költségvetést. KÖVESDl KÁROLY A temetőből bementünk a kis templomba, hogy részt vegyünk a Pista emlékére celebrált szentmisén. Amikor a katolikus pap először nyitotta szóra a száját, azt hittem, valami furcsa tájszólással beszél. Egy-két mondat után kiderült, nem tud magyarul, pontosabban kínosan töri a magyart. Aztán szlovákra váltott, hogy enyhítsen saját kínjain. Súgva kérdeztem padtársam: honnan jött ez a pap? Harkács- ról, jött a válasz. Harkács ugyebár ugyanannak a Túróc-pataknak a völgyében fekszik, és ugyanolyan magyar község, mint De- resk. Ezen a ponton párommal összenézve felálltunk, és kimentünk a templomból. Nem akartunk feltűnést kelteni, csendben távoztunk. Ácsorogtunk a templom előtt, és néztük a békésen napfürdőző falut. Az idüli képet semmi sem zavarta, csak a temető fenyőfái suhogtak hátul a szélben. Pistára gondoltam, és arra, biztosan forog a sírjában. S eszembe jutott nagyanyám temetése, ahol szintén szlovák nyelvű papot kellett elviselnünk. Színmagyar gömöri faluban. Már ekkor motoszkált bennem a gondolat, hogy bár szüleim katolikusnak kereszteltek, voltam elsőáldozó, és ma is fejből fújom a liturgia nagy részét, hiszen annak idején minist- ráltam, ideje lenne kilépni ebből az egyházból. Ha nem lehetek báránya a katolikus anyaszent- egyháznak, birkája ne legyek. Az évtizedek során úgyis hitetlenné váltam. Az ilyen elhatározások természetesen nem születnek egyik percről a másikra. Lassan érlelődnek. Különösen, ha az ember nem gyakorló keresztény, és megannyi köpönyeget fordított embertársához hasonlóan nem tülekedik a templomban, hogy az első padok valamelyikében foglaljon helyet, hanem csak valahol a lelke mélyén őrizget valami töredéket az egykori hitből. Ami talán egyszer... Konstantin öröksége Hogy is van ez az anyanyelvvel? Ä katolikus egyház évszázadokig hadakozott a nemzeti nyelvek használata ellen a liturgiában. A keresztény liturgia ősi nyelve, tudjuk, az arámi volt. Ezt használta Jézus az utolsó vacsorán, s ezt váltotta fel a latin, amely évszázadokon keresztül volt legfontosabb kifejezőeszköze az egyház egységének. Pontosabban: a terjedő kereszténység a Római Birodalom területén a keleti részen a görögöt, nyugati részén a latint használta, s ez lett a liturgia nyelve is. A nyugaton kialakult ún. triglosszia-elv szerint csak három nyelvet lehetett használni Isten igéjének közvetítésére: a hébert, a görögöt és a latint. A kilencedik században ennek alapján vádolták eretnekséggel morvaországi német hittérítők Szent Cirillt (Konstantin) és Metódot, amiért a szláv nyelvű liturgiát terjesztették. Cirill a „velencei vitában” észérvekkel és bibliai idézetekkel védte meg álláspontját, rávilágítva annak fontosságára, hogy a hívők értsék a szentírást és a liturgikus szövegeket - több mint ezer évvel megelőzve a II. vatikáni zsinat (1962) ez irányú tanítását. Konstantin tizenkét keleti népet sorolt fel (köztük a türköket is), Hogy is van ez az anyanyelwel? amelyek írásbeliségük révén saját nyelvüket használják a liturgiában, és utalt rá, hogy még sok hasonló nép van. Rómába érkezve Cirill és Metód tisztázta magát a vádakkal szemben, aminek hatására II. Hadrián Metódot Morvaország és Pannónia érsekévé nevezte ki,, és engedélyezte a szláv liturgikus nyelvet. Igaz, már akkor is szerepet játszottak a geopolitikai megfontolások. Nemzetállami misszió? Nem szükséges hangsúlyozni, mit jelent Cirill és Metód a szlovákság számára. Joggal tehető fel hát a kérdés: nem az ő örökségükkel és tanításukkal áll-e szemben ma a szlovák katolikus egyházvezetés, amikor nyelv- rendőri-átnevelői missziót teljesít azzal, hogy mások nyelvének tudatos elsorvasztására törekszik? Mert nem hiszem, hogy van arra logikus magyarázat, miért helyeznek szlovák papokat magyar községekbe, mondjuk Má- tyusföldön, Gömörben vagy a Csallóközben. Vidékjáró útjaimon számtalanszor tapasztalom, hogy színmagyar, vagy magyar többségű falvakba - s érdekes módon éppen azokba, amelyeknek (a gyülekezet nagy megelégedésére) híres és művelt lelki- pásztoruk volt azelőtt - szlovák papot küld az egyházmegye. Nem törődve azzal, hogy megalázza a híveket, és kellemetlen helyzetbe hozza a papot is, akinek így nehéz elfogadtatnia magát a hívekkel. S természetesen (Jón Kroslák felvétele) Isten igéjét is nehezen érti meg a magyar ember, ha nem az anyanyelvén közvetítik neki. Magyarán: azok a püspökök, akik oly előszeretettel hivatkoznak az egyház autonómiájára az állami politika ellenében, a nemzetállami eszme felé kacsingatnak, és a kisebbségek asszimilációjának gyakorlatát folytatják. Leszalámizott magyar hívek Nem véletlenül váltott ki felháborodást a szlovákiai magyarok körében az új egyházmegyei felosztás, amely az eddig 4 egyházmegye területén élő magyar katolikusokat 6 egyházmegyére szórta szét. A felosztásnál ugyanis az állami közigazgatáshoz hasonlóan úgy állapították meg az egyházmegyei határokat, hogy a magyar hívek mindenütt kisebbségbe kerüljenek. A Pozsonyi érsekségbe került a somorjai és a szenei esperesi kerület, míg az ipolysági és a nagykürtösi a besztercebányai püspökséghez tartozik. A nagyLiturgikus nyelv A katolikus egyház liturgiájában hivatalosan elfogadott nyelv. - Az apostolok idejében a nép nyelve: Jeruzsálemben arám, másutt gör. és lat. Ny-on eleinte a gör., a 3-9. sz: csak a latin nyelvet használták. A 9. sz: Sz. Cirill és Metód honosította meg a szláv nyelveket. K- en a népnyelv használata megmaradt, s amikor a különféle szakadásokból és eretnekségekből unióra léptek Rómával, továbbra is használhatták saját —ükét. 1963-ig elfogadott ~ volt a latinon és gör-ön kívül a megfelelő szert-okban az arab, etióp,' káld, kopt, magyar (gör. kat-oknál), ószláv, örmény, román, szír. A II. vatikáni zsinat után fokozatosan minden nemzeti nyelv ~ lett. 1979: a 342 élő nyelv és dialektus mellé a róm. szert-ban —ként fölvették az eszperantót is. Az élő nyelvek változásai a —et is érintik. A —re is vonatkozó követelmény, hogy tükröznie kell az istentisztelet szent jellegét (ne legyen vulgáris), hallás után könnyen követhető, tehát egyszerű legyen (áttekinthető mondatok, idegen szavak, bonyolult fordulatok kerülése). - A 20. sz. elején a — engedélyeztetése egy-egy szert, identitásához tartozott (hajdúdorogi mozgalom, hajdúdorogi görögkatolikus püspökség). A sz. folyamán a nemzeti kisebbségek létének egyik összetevője lett a — kérdése (pl. a (csángóknál), (lexikon) « < < I I 4 4 I 4 < < i I Nemzeti alapokból pályáznak - a tervek 2004-ben készültek, akkor 13 milliós beruházás lett volna, a mai árak mellett már 15-16 millióra volna szükség Az uniós alapokkal a térrendezésnél számolnak GAÁL LÁSZLÓ Vágkirályfa. Az önkormányzat tervei között szerepel a helyi szlovák alapiskola felújítása. Az Európai Unió alapjaiból megpályázható támogatás feltételeinek nem felelnek meg, egyéb pénzforrást kénytelenek keresni. „A beruházásnak legalább nyolcmillió koronásnak kell lennie. Nekünk az előzetes tervek szerint 3,5 millió koronára lesz szükségünk, ezenkívül a gyereklétszám sem éri el a feltételben meghatározottat - tájékoztatott Ber- gendi Ferenc polgármester. - Ezért akarunk a nyitrai kerületi iskolaügyi hivatalon keresztül a nemzeti alapokból pályázni”.-A régi iskola- épület alapjait meg kell erősíteni, a falakat szigeteim, az ablakokat és az ajtókat kicserélni. Az előző választási időszakban megépült szociális létesítményeket, vécéket fedett folyosó kötné össze az iskola- épülettel, az épület új tetőt kapna. Emellett az uniós alapokkal is számol az önkormányzat, ezekhez a főtér felújítására pályáznak. Ebben járdaépítés, aszfaltozás, díszburkolat, buszmegálló, filagória, játszótér és parkoló kialakítása szerepel. A terveket még 2004-ben elkészítették, akkor 13 millió koronás beruházás lett volna, a mai árak mellett már 15-16 millióra volna szükség. A környezetvédelmi minisztériumba még novemberben beadtak egy pályázatot egy hulladékgyűjtő udvar megépítésére. „Itt elsődleges osztályozást végeznénk. Ezzel együtt egy kis komposztálót is létrehoznánk. Az hulladékudvarra megpályázott tízmü- lió koronának a fele kellene az építési kiadásokra, a másik fele pedig a gépekre. Az udvarban üveg, papír, műanyag flakonok, zöldhulladék, színesfém és tetrapack göngyölegek válogatása folyik majd. A gyűjtőudvart olyan helyen építenénk meg, amely a falu összes pontjáról jól elérhető, és a lakosoktól ingyenesen átvesszük a hulladékot” - tájékoztatott Bergendi Ferenc. Pnis -'.m# ® >|JV ; } jj$p Tggf .v ~ jpS'f B|pSr ijjÉ ! Wv ff i*' g A falu szent jobbot ábrázoló köztéri szobra (Szőcs Hajnalka felvétele)
