Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-21 / 93. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 21. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Pogány Mihály és Šárka Kašpárková? A sportot nem tudják abbahagyni... Terezka már lassan hét­éves, de a mamáján nem látszik, hogy búcsút mon­dott a sportnak. A papán, Pogány Mihályon már jobban feszül a póló. Pe­dig mielőtt edző lett - az ő irányításával lett Šárka Kašpárková 1997-ben Athénban hármasugró vi­lágbajnok - maga is ma­gasugró volt. URBAN KLÁRA Amióta Terezka a világra jött, a család Brünnben él. A kislány már iskolás, most teniszezni jár. Nem azért, hogy profi legyen belőle, a szülei azért vitték ki a pályára, hogy megtanuljon bánni az ütő­vel. Egyelőre a mamának és a pa­pának nincsenek vele konkrét ter­vei, sem a jövőjét, sem a sportot il­letően. Igaz, még korai lenne, de ismerve a papa fanatizmusát, az utóbbit nehéz elhinni. „Egyelőre elég neki anynyi mozgás, ami az iskolában van, úszni is tanulnak, de velünk folyton kijár a pályára, a csarnokba, magunkkal vittük a Kanári-szigeteken lévő edzőtá­borba, ott futkoshat eleget - mondja a mama. A további beszél­getés során kiderül, hogy valószí­nűleg eldőlt a kislány sorsa: - Utá­nozza az atlétákat, szaladgál a labdával, próbál kosárra dobni. Távolba már három métert ugrott, ami a korához képest tiszteletre­méltó teljesítmény.” Šárka az athéni olimpia után mondott búcsút az élsportnak, de a mozgásnak nem fordított hátat, ami ennyi év után hirtelen nem is lenne okos dolog. Fut és konditerembe jár, teniszezik. „Igyekszem rendszeresen spor­tolni, de nem mindig sikerül. At­tól függ, hogy mire futja az időm. Teniszezni egy ismerőssel közösen minden hétfőn reggel járok, újabban kéthetente tollas­labdázni megyek. Amikor abba­hagytam a versenyzést, felléle­geztem, mert a kemény tréning okozta maximális terhelést a vé­gén már nagyon rosszul viselte a szervezetem, folyton fájt vala­mim, állandóan sérülések gyö­törtek. A végén az Achilles- inammal voltak problémák, de még nagyobbak a hátammal.” A magas embereknél és az él­sportolóknál, sajnos, ez nem ritka. Versenyző korában úgy vé­dekezett ellene, hogy igyekezett megerősíteni a hátizmokat, hogy azok tartsák a csigolyákat. Máig nem tudja, hogy a probléma ösz- szefüggésbe hozható-e a sport­tal, mert gyerekkorától emlék­szik hasonló gondokra. „Ahhoz képest, hogy mennyi ideig vol­tam élsportoló, a szervezetem még egész jól bírja. Ezt nyilván genetikai örökségemnek is kö­szönhetem, de főleg az edzés­módszereknek. Michal mindig ügyelt arra, hogy sokoldalú le­gyen a felkészülés, hogy az egész testet megerősítsem, s ma látom, hogy ez sikerült neki.” Misi edzősködik, nincs hiánya tanítványokban, van egy atléta­csoportja, s az egyik brünni kosa­rascsapat, a Valosun kondiedzését irányítja. Sári is besegít, ha épp úgy adódik, de neki megvan a ma­ga elfoglaltsága: főállású anya, és van egy hypoxi stúdiója. Misi örökké „ég”, ritkán állítja (Kép: Urban Klára) le a gépezetet. Egyedül Terezka tudja megszelídíteni. Olimpiai idényben hol edzőtáborban, hol meg versenyen van, s ha hazajön, a lánya reggeltől estig rajta csüng. Ilyenkor nincs mese, kényszerpi­henőre van fogva. Ha Misi eluta­zik valamelyik tanítványával, Sá­rinak kell átvennie a helyét, leve­zetni a kondiedzéseket. „Szeren­csére bírom szusszal. Viszont a tollaslabdánál, ahová a barátnőm rétjével járok, aki a bedminton- válogatott edzője, csipkedhetem magam. Igaz, külön megkértem, hogy ne kíméljen. A vége felé már lóg a nyelvem, pedig csak egy óra az egész, ebből is tapasztalom, hogy azért az erőnlétem nem olyan, mint régen volt. Fel is szed­tem három kilót, jól jönne a tré­ning, de nem kezdhetem el, amíg ki nem gyógyítják a fogamat. Ez­zel egész életemben küszködöm - hol gyulladással, hol meg ínysor­vadással, ez volt az egyetlen ko­molyabb betegségem. Antibioti­kumot szedek, lézerkezelést ka­pok, hol, mit találnak ki.” SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG Miért nem teniszezhet? Szereti a teniszt, megesett, hogy ő sorsolta a Davis-kupa-meccset. O maga mégsem kergeti a labdát. Bár számos kollégájához hasonlóan, akik minden vidéki fellépés alatt pályát keresnek, szívesen tenné, nem teheti. Lenka Filipová néhány éve ugyan kezébe vette az ütőt, de hamarosan rájött, hogy nem volt okos ötlet. A cseh énekesnő arról is­mert, hogy gitáron magát kíséri, s a két dolog együtt nem feltétlenül működik. Míg a teniszben fontos a merev csukló, addig egy gitárosnál épp a fordítottja. Ugyanígy járt Lenka még gimnazista korában né­hány más sporttal - a röplabdáról például azért kellett lemondania, mert gyakran kificamította az ujját. Azért a mozgásról nem kellett telje­sen lemondania: gyakran jár úszni, a turnékra utazva sok órát tölt a vo­lán mögött, s a víz gyógyír fájó há­tára és ízületeire. Naponta tornázik fél órát, ezt a koncertek idején sem hagyja ki, ha a szállodai szobában kevés a hely, eltologatja az ágyat. S ha más megoldás nincs, akkor fut egy jót. Nem esznek szénhidrátot! Varga Feri és Balássy Betty még újévkor megfogadták, hogy le­szoknak a dohányzásról, és kiik­tatják az étrendjükből a szénhid­rátokat, de főleg az éjszakai szendvicseket, amiket későn ha­zaérve vagy valamelyik gyorsétte­remben fogyasztottak. A páros tisztában volt vele, hogy a cigaret­ta nélkül kezdeti időszakban ma­gára szed néhány kilót. Azzal, hogy nem szendvicseken éltek, hanem próbáltak racionálisan ét­kezni, Bettynek ez idén sikerült 12 kilót fogynia, (uk) TESTÜNK TITKAI A máj és a hasnyálmirigy betegségei -1 UJ SZO-TANFOLYAM (Képarchívum) Emésztőmirigyeink kifogásta­lan működése is hozzájárul testi­lelki aktivitásunk, erőnlétünk ala­kulásához, vagyis jó egészségi ál­lapotunkhoz. Azonban az emész­tés folyamatában résztvevő szer­veink munkájában is zavar kelet­kezhet, ilyenkor felborul az egyensúly és betegségek alakul­nak ki. Májtályog A májban nagy számban kelet­kezhetnek tályogok, melyek ese­tenként összefolyhatnak (több­szörös májtályog), és igen súlyos kimenetelű fertőző májgyulladást okozhatnak. A betegség legfonto­sabb tünetei a heveny láz, amit reszketés és bőséges verejtékezés kísér, a teljes kimerültség, a máj fájdalmas megduzzadása, vala­mint sárgaság kialakulása. A májtályog keletkezését a má­jon belül elszaporodó kórokozók segítik elő. A betegség sokszor észrevételen marad, a klinikai vizsgálatok nehezen mutatják ki, mivel a tályog igen kis méretű is lehet, olykor mindössze néhány milliméteres. A májtályog anti­biotikumok segítségével gyógyít­ható. Hepatikus amőbabetegség A betegség kezdeti szakaszá­ban a májba egyszeres vagy ösz- szefolyó üszkös gyulladás alakul ki, amely a szövetek elhalásához, majd tályog kialakulásához vezet. A beteg lázas, fájdalmakról pa­naszkodik, a mája megduzzad, de ezek a tünetek nem mindig befo­lyásolják a beteg általános közér­zetét. A hepatikus amőbabetegség az amőbás vérhas (dizentéria) szö­vődményeként alakult ki, néha akár több évvel is a bélfertózés megjelenése után. Nagy tályog esetén (trópusi be­tegségeknél) gyors sebészeti be­avatkozásra, a tályog megcsapo­lására is szükség lehet. Hasnyálmirigyrák A hasnyálmirigyrák többnyire a 60. életév után jelentkezik. Korai stádiumában nem okoz panaszo­kat, a legbiztosabban ultrahang, komputertomográfia vagy szö­vettani vizsgálat segítségével is­merhető fel a betegség. A hasnyálmirigy-test rákos megbetegedése esetén a daganat hosszú időn keresztül alattomo­san, mindenféle külső tünet nél­kül fejlődik, egészen addig, míg el nem éri az aorta körüli idegnyalá­bokat, vagy nem szűkíti az epeutakat (ami sárgasághoz ve­zet). Ebben a fázisban igen heves idegzsábás vagy zsigeri fájdalmak jelentkeznek (hátba sugárzó, fúró jellegű felhasi fájdalom alakul ki, mely fekve fokozódik). Később nagymértékű testsúlyvesztés is felléphet. A betegség előrehala­dott stádiumában semmüyen gyógymód nem alkalmazható. A daganat korai felfedezése esetén, amennyiben áttéti daganat még nem alakult ki, sebészeti beavat­kozással a betegség jó eséllyel gyógyítható. A hasnyálmirigy-fej rákos meg­betegedésének legelső tünete az enyhe sárgaság, amit nem kísér fájdalom. További tünetek: há­nyinger, étvágytalanság, fogyás. Ez az állapot több hónapon ke­resztül is fennállhat. A köldöktáji valamint az alhasi fájdalmak csak a betegség előrehaladott szaka­szában jelentkeznek. Kezelése attól függ, hogy képe­zett-e már áttéteket vagy sem. Amennyiben a tumor a hasnyál­mirigyre korlátozódik, azt teljes egészében el kell távolítani. A műtötték életmódja ebben az esetben megegyezik a napi inzu­lininjekcióra szoruló cukorbeteg­ekével. Áttéti daganatok kialaku­lása esetén (a hasnyálmirigy többnyire a májban és tüdőben képez áttéteket) műtétre nincs le­hetőség. A terápia besugárzás és rákellenes gyógyszerek kombiná­cióján alapul. Májzsugorodás A különböző típusú májzsu­gorok (cirrózisok) a máj leggya­koribb és legfontosabb megbete­gedései. Míg a többi krónikus májbetegség esetén a szerv ana­tómiai elváltozása nem kimutat­ható, a cirrózis egyik jellemző tünete a máj szerkezetének kó­ros átalakulása. Anatómiai és klinikai szempontból a májzsu­gorodás többféle fajtáját külön­böztethetjük meg. Vannak a be­tegségnek olyan fajtái, melyek sárgaságot okoznak, mások has- vízkór (ascites, folyadék felsza­porodása a szabad hasüregben) kialakulásával vagy az epeutak elzáródásával járnak. Bár a betegség eredete igen vál­tozatos lehet, minden esetben azonos anatómiai jellegű válto­zást, a májsejtek leépülését, pusz­tulását okozza. Más szóval, kü­lönböző okok ugyanarra az ered­ményre vezetnek. A kiváltó okok közül a leggyakoribb a hosszú időn keresztül tartó, jelentős mennyiségű alkoholfogyasztás; továbbá kábítószerek, gyógysze­rek, tisztítószerek; ritkán a B- vagy a C-hepatitisz következmé­nye; a vas- a réz és a zsíranyagcse­re veleszületett betegsége. A májsejtek pusztulása máj- elégtelenséget okoz. Figyelembe véve, hogy a máj a működéséhez szükséges anyagokból jelentős készleteket halmoz fel, valamint, hogy a szervezet megfelelő ellátá­sához a máj egynegyedének vagy egyötödének a működése is ele­gendő, könnyen belátható, hogy májelégtelenség kialakulásához a szerv túlnyomó részének műkö­désképtelensége szükséges. Az elpusztult májsejtek örökre kiesnek a működésből. Azonban ha a betegséget még a zsugoro­dási folyamat kialakulása előtt felismerik, és a beteg azonnal és teljes mértékben lemond az alko­holról, a máj még spontán rege­nerálódhat. A zsírszegény, vita­mindús, energiában gazdag ét­rend is segíti a máj regenerálódá­sát. A gyógyszeres kezelés májvé­dő szerek, zsírra ható (lipotrop) készítmények és enzimek alkal­mazásán alapszik. Minél koráb­ban fedezik fel a betegséget, an­nál nagyobb az esély a gyógy­ulásra, de minden esetben elen­gedhetetlen az alkoholfogyasztás azonnali és teljes felfüggesztése. Az első rajz egészséges májat ábrázol. A másodikon zöld színnel vannak jelölve az elhalt májsejtek. A harmadik rajz a májcirrózis tipikus esetét mutatja, mikor is a kötőszövet túlburjánzik, a máj mérete pedig lecsökken (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents