Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-17 / 90. szám, csütörtök

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 17. www.ujszo.com Megjelent az Irodalmi Szemle áprilisi száma A Modemben több mint 180 olajképet és 120 grafikát, valamint fotódokumentációt tárnak közönség elé Kinek állítsunk szobrot... LAPAJANLO Ll. ÉVE O 4. SZÁM > MM-ÁPRILIS O ÁRA, ;b.- sr Aba-Novák, a barbár zseni A Wass Albert-jelenségről van szó Pomogáts Béla írásában. A szerző arra a kérdésre keresi a vá­laszt, az erdélyi író „feltámadása, műveinek népszerűsége miért és hogyan osztotta meg az amúgy is két táborba szerveződő magyar közvéleményt és magát az iro­dalmi életet”. Az 1944-től Német­országban, majd az Egyesült Ál­lamokban élő írót (aki tíz éve halt meg) Romániában, igazságtala­nul, a mai napig háborús bű­nösként tartják nyilván. „Wass Al­bert személyisége és életműve lett az a leginkább hatékony szimbo­likus, mi több, mitikus jelenség, amely mellett vagy amely ellen a magyar politizáló értelmiség fel­sorakozik, különben nemcsak Magyarországon, hanem Erdély­ben is” - úja Pomogáts Béla. A ki­bontakozó „kultúrharc” legfris­sebb eseménye „az író debreceni szobrának felállítása körüli viaskodás” volt. Pomogáts Béla nem a szoborállítás ellen emeli fel a szavát, hanem „az eltúlzott” szoborállítást kifogásolja, mond­ván, „ha így haladunk, az erdélyi írónak hovatovább több szobra fog állni a hazai köztereken, mint Petőfinek, Aranynak, Adynak és József Attilának”. Arra biztatja a szoborállító önkormányzatokat, hogy gondoljanak olyan írókra is, mint Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Szabó Dezső, Illyés Gyula, Németh László és mások, hisz a kínálat a magyar irodalomban igen gazdag. Megítélése szerint itt volna az ideje annak is, hogy mér­legre tegyék Wass Albert életművét is, s ezáltal „írói mun­kássága józan, egyensúlyos és méltányos megítélésben része­süljön”. Évtizedek a magyar népzene és kórusmozgalom szolgálatában címmel Roncsol László köszönti a nyolcvanéves Ág Tibort. Hatvan­éves lett Grendel Lajos is, őt CMfcy Zoltán, Túzsár Árpid, nár Éva éa Tóth Elemér verni Kinek* kiknek állítsunk szobrot.. A »ASS Ai-HfcRI.jruxmjRÖt­gyar népzeae ň i »/»igalaíábau tv tizedek a magyar n kóruMtiu/galum szol] Áj T#*« iD»a»(íw Kcaooí Usrie irtott a magyar irodalom élvonalában” Triptichon 3 SÁNWW Ml'NKÁS&ÁGáaÓL T. G. Masaryk és a magy arok IRODALMI SZEMLE 2008 4 IRODALOM O KRITIKA Q TÁRSADALOMITDOMÁNV („meghökkenve”) Duba Gyula kö­szönti „... a magyar irodalom élvonalában” című írásában, N. Tóth Anikó pedig Triptichont szentelt az évfordulónak. Aligha véleden, hogy egyik (a közel­múltban, a szlovák sajtóban kö­zölt) szellemes, megmosolyogta­tó karcolata (Csak Rómeó és Júlia szerelme örök címmel) is szüle­tésnapi meglepetés lett, ma­gyarul... A szépirodalmi rovatban Csehy Zoltán, Tőzsér Árpád, Bodnár Éva és Tóth Elemér verseit olvashat­juk, a prózát Százdi Sztakó Zsolt elbeszélése, valamint Tomáš Hu- dák és Anton Marec novellája képviseli. Az értekező prózát Grendel Lajos tanulmánya nyitja Weöres Sándor munkásságáról, Vígh Károly pedig T. G. Masaryk és a magyarok címmel a két világ­háború közötti Csehszlovákia eseményeit vizsgálja. Vendégkri­tikaként közli a folyóirat Rónay László írását A magyar irodalom történetei című (háromkötetes) kiadványról, mely a közelmúltban Szegedy-Maszák Mihály akadé­mikus szerkesztésében jelent meg. A lapot Faludy Gyula rajzaival illusztrálták, (zsolt) MOZIJEGY Papírsárkányok Az utóbbi idők egyik legna­gyobb sikerű, legméltatottabb könyve alapján készült ez a mé­lyen megrendítő film barátságról, családról, pusztító erejű hibákról és a megváltó szerétéiről. A hábo­rú szélén álló, kettészakadt or­szágban két gyermekkori jó barát, Amir és Hasszán örökre elszakad egymástól. Gyönyörű délután van Kabulban, az égen magasra szár­nyal a kitörő öröm és az ártatlan sárkányeregető verseny számta­lan gyönyörű résztvevője. Ám a győzelem keserű következmé­nyeként az egyik fiú gyáván el­árulja a másikat, és ez tragikus események sorát indítja el... Es el­kezdődik a megváltáshoz vezető A debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Köz­pont minden évben előruk­kol egy-egy nagyszabású képzőművészeti bemutató­val. Tavaly Az igazi da Vinci című kiállítás számított a Modem szenzációs rendez­vényének, idén Aba-Novák Vilmos április 21-én nyíló és július 6-ig látható életmű-ki­állítása ígérkezik nemcsak az országon belül, hanem hatá­rain túlra is ható, nagyszabá­sú események. TALLÓSl BÉLA Ahogy a Modem igazgatója, Gulyás Gábor Pozsonyban, a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Inté­zetében tartott sajtótájékoztató­ján elmondta, mivel a debreceni kiállítóhely Az igazi da Vinci című kiállításának is voltak szlovákiai látogatói, e most nyíló, az Aba- Novák, a barbár zseni címet viselő tárlaton is szívesen látnak szlová­kiai érdeklődőket, olyannyira, hogy szlovák nyelvű tárlatveze­tést is tudnak biztosítani. Megatárlat lesz ez a javából. Erre utal egyebek közt, hogy az Aba-No­vák, a barbár zseni Magyarország legnagyobb egybefüggő kiállítóte­rében, 1300 négyzetméteren (eh­hez vendégfalakat is felhúztak) kap helyet - magyarországi művészeti kiállításon korábban soha nem épült még ilyen hatalmas installá­ció. Ebben az óriási térben, mely­ben több mint 180 olajképet és 120 grafikát, pannó-terveket, valamint fotódokumentációt tárnak közön­keserves út... Húsz évvel később a már Amerikában élő Amir vissza­tér a tálibok által vasmarokkal uralt, veszedelmes Afganisztán­ba, hogy szembenézzen a sötét titkokkal, melyek még mindig kí­sértik őt, és hogy egy utolsó me­rész próbálkozással megpróbál­jon mindent jóvátenni. The Kite Runner / Majster šarkanov. Amerikai filmdráma, 2007. Rendező: Marc Forster. Szereplők: Khalid Abdalla (A- mir), Homayoun Ershadi (Ba­ba), Ahmad Khan Mahmidzada (a fiatal Hassan), Zekeria Ebra- himi (a fiatal Amir), Atossa Leo­ni (Soraya), Shaun Toub (Rahim Kahn), (port.hu) Aba Novák Vilmos: Cirkuszi kikiáltó, 1932 k., tempera, fa; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest ség elé, a művész több olyan alkotá­sa is látható lesz, amely még soha nem szerepelt magyarországi tárla­ton. S a kiállítási tér még csak nö­vekszik azzal, hogy a festményeket és grafikai munkákat hordozó falak mellett a Modemben prezentálják Aba-Novák Vilmos korabeli mű­termének, valamint az 1937-es pá­rizsi világkiállítás magyar pavilon­jának méretarányos rekonstrukció­ját is. Időzzünk továbbra is a mega je­leget erősítő statisztikai adatok­nál: a nagyszámú alkotás között akad olyan, amelynek értéke eléri a 200 millió forintot, a művek együttes biztosítási értéke pedig meghaladja a négymilliárdot. Á tárlat egyediségére utal az is, hogy a műalkotások kiemelkedő­en magas értéke miatt - amilyen­re magyar művész kiállítása ese­tében még nem volt példa - a tár­A festő és modellje, 1930-as évek latot biztosító magyarországi tár­saság bevonta az osztrák anyacé­gét is. Összegezhetjük tehát, hogy e mostani Aba-Novák-kiállítással - amelyre 46 évvel a zseniális ma­gyar művész utolsó életmű-tárla­ta után kerül sor - minden idők legdrágább, magyar képzőmű­vész életművét bemutató tárlatát kínálják a Modem munkatársai. Álljunk meg egy pillanatra a tárlat nemzetközi jellegénél: a bemutatásra összeválogatott anyagot öt ország (Lettország, Olaszország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország) köz- és magán- gyűjteményeiből kölcsönözték a debreceni bemutatóra. A tárlaton az érsekújvári Zmeták-gyűj- teményből is szerepel három Ába- Novák-festmény: a Park, a Pihenő cigányok és az Itató. (Ernest Zme­ták Aba-Novák tanítványa volt.) Gulyás Gábor igazgató azt is el­árulta, miért éppen A barbár zseni címet adták az elementáris hatású fal- és vászonképeiről ismert Aba- Novák Vilmos életmű-kiállításá­nak. A névadó ugyanis nem ki­sebb személyiség, mint Picasso. Az 1937-es párizsi vüágkiállításon Aba-Novák monumentális - a vi­lágkiállítás nagydíját elnyert - pannóit megpillantva így kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?”. A kiállítás nemcsak statisztikai vonatkozásaiban rendkívüli, mű­vészeti szempontból is számos ér­dekességet tartogat. Ezekhez a későbbiekben visszatérünk. A nyolcnapos nemzetközi fesztivál megnyitó ünnepségén átadják a Párhuzamos Kultúráért Díjakat (Képarchívum Jövő szombaton kezdődik a Mediawave MTl-JELENTÉS Győr. Az április 26-án Győrben kezdődő Mediawave fesztiválon egyebek mellett nemzetközi film­verseny, dzsessz, etno, népzenei, valamint kísérletező alternatív és elektronikus koncertek, iijúsági és felnőtt alkotóműhelyek, work- shopok, továbbá konferenciák várják az érdeklődőket. Durst György, a Mediawave Alapítvány elnöke a tegnapi bu­dapesti sajtótájékoztatón el­mondta, hogy a nyolcnapos fesz­tivál megnyitó ünnepségén, ápri­lis 26-án szombaton átadják a Párhuzamos Kultúráért Díjakat. Az elismerésben idén a fesztivál egyik díszvendége, Jirí Menzel cseh filmrendező, valamint Jeles András filmrendező, Kovács Fe­renc etno- és dzsesszmuzsikus, zeneszerző, Nagy József színész, táncos, rendező, koreográfus, Mi­ke Hoolboom kanadai kísérleti filmes és David Murray szaxofo­nos részesül. A Mediawave Alapítvány elnö­ke a filmvetítésekről szólva kifej­tette, hogy az idén több mint 1000 játék-, kisjáték-, dokumentum-, animációs és kísérleti filmet ne­veztek be a világ 66 országából. Ebből az előzsűri 61 filmet válasz­tott ki a nemzetközi versenyprog­ramba, 30-40 alkotást pedig a pa­noráma szekcióba válogattak be. A versenyfilmeket nemzetközi zsűri értékeli, melynek tagjai Körösi Zoltán József Attila-díjas író; Török Ferenc filmrendező; Ella Davletsina orosz rendező; Samira Sinai iráni színésznő, rendező, képzőművész, díszlet- és jelmeztervező; valamint Mike Hoolboom. Idén először a zsűrit az öttagú országos diákzsűri is kiegészíti. Durst György beszámolt arról is, hogy az idei fesztiválon a ma­gyar újhullám tavaly elhunyt le­gendás alakja, Gaál István előtt tisztelegnek egy retrospektív vetí­téssorozattal, de kiállítják a ren­dező 30-40 fotóját is. Hartyándi Jenő, a Mediawave fesztivál igazgatója a fellépő ze­nekarok és előadóművészek közül megemlítette az amerikai fekete dzsessz „nagyágyúja”, David Mur­ray Black Saint Quartetjét, az amerikai fekete népzenét, a bluest és a templomi, vallási zenét ele­gyítő Campbell Brotherst. De - mint mondta - a látogatók láthat­ják és hallhatják a különleges hangú norvég énekesnőt, Kristin Asbjornsent. Április 27-én megrendezik a Mediawave Pikniket a Duna-par- ton, a Széchenyi István Egyetem mellett. A rendezvényen a Ten Years After zenekar is fellép, fel­idézve az 1969-es woodstocki fesztivál hangulatát.

Next

/
Thumbnails
Contents