Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-16 / 89. szám, szerda

PÉNZVILÁG 2008. április 16., szerda 12. évfolyam 2. szám A pénzcsere kapcsán a vállalkozói szférának gondolnia kell arra, hogy 2009 elején elég eurója legyen A Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bank és a kisvállalkozó Az üzletet ne nézzük pénzváltónak Jövőre már ezzel fizethetünk (Képarchívum) Olyanoknak is adnak esélyt, akik kevésbé hitelképesek Már csak alig 260 napunk van hátra az euró átvételé­ig. Ha a május 7-én napvilá­got látó szlovák konvergen- da-program pozitív végki­csengésű lesz, akkor gya­korlatilag már biztosra ve­hető, hogy 2009. január 1- től átvesszük az Európai Unió közös fizetőeszközét. Ezért a vállalkozóknak már most fel kell készülniük az átállásra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az euróra történő átállás költ­ségei nem lebecsülendőek, az elemzők összesített becslései sze­rint a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,26 százalékára rúgnak, ami több milliárd koronát jelent. Másrészt František Palkó pénz­ügyi államtitkár szerint az euró éves szinten 0,7 százalékkal járul­hat hozzá a gazdasági növekedés üteméhez. A legnagyobb költsé­gek a bankokat és biztosítókat ter­helik, azonban a kisvállalkozók költségei sem elhanyagolhatók: az euróra 2007-ben áttért Szlové­niában például az átlagos költség cégenként 10 ezer euró volt. Ha ez még nem volna elegendő, ak­kor tegyük hozzá: a vállalkozói szférának arra is kell gondolnia, hogy 2009 első napjaiban elegen­dő mennyiségű készpénzzel ren­delkezzen. A cégeknek (beleértve a magánvállalkozókat is) február végéig kellett jelezniük anyabank­juk felé, hogy 2009 első 16 napjá­ban, amikor is mind az euró, mind a korona forgalomban lesz, mek­kora volumenű euróra lesz szük­ségük. Ezt sokan elmulasztották, ami problémákat okozhat. Akik viszont nem felejtették el, azok­nak április végéig kell aláírniuk az euró jövőbeni (ez december dere­kát jelenti) átvételéről szóló szer­ződést az anyabankjukkal. Ajánlott a tartalékképzés Vajon mit jelent az euróval való megfelelő nagyságú tartalékkép­zés? Az Általános Hitelbank (VÚB) szerint háromnapi átlagforgalom- nak megfelelő összeget érdemes rendelni. Az igaz, hogy 2009. janu­ár 16-ig a korona is forgalomban marad, viszont a jogi személyek, a lakosság szempontjából az üzle­tek, szolgáltatást nyújtó boltok már az első naptól kezdve euróbán kötelesek visszaadni. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy ha a boltban elfogyott az euró, akkor koronában fizetnek vissza, ám eb­be az ügyfélnek is bele kell egyez­nie. Ezért van szükség tartalékkép­zésre (ezt megrendelés alapján a kereskedelmi bankok szállítják le), amit viszont tilos 2009 januárja előtt felhasználni. A kisebb cégek­nek problémát jelenthet, hogy az elővételben, hivatalos árfolyamon megvásárolt eurót most keli ellen­tételezni, bár a tényleges kifizetés 2009. január 5-ig történik meg, emellett az összeget hetekig széf­ben kell tárolni. A „bespájzolás” azért is fontos, mert 2009 január­jának első 11 napjából 6 lesz mun­kaszüneti nap (hétvégék, államün­nepek), ezért sok ügyfél az üzlete­ket próbálja majd egyfajta pénz­váltóhelyként használni. Vajon mit tegyenek azok a ki­sebb boltok, amelyek lekésték az euró „bespájzolásának” lehetősé­gét? Vagy megveszik az eurót piaci áron, vagy pedig a december első felétől árusítandó, ún. startcsoma­gokból vásárolnak többet. Ez utób­bi csak a valóban kisebb készpénz- forgalmat lebonyolító üzletek szá­mára jelent megoldást. A bankok­ban és a postafiókokban 500 koro­na értékben euró fémpénzeket fog­nak árusítani, döntően a lakosság számára, hogy ne üres kézzel, értsd euró nélkül vágjanak neki 2009-nek. A startcsomagban mint­egy 15,15 eurónak megfelelő (fel­téve, ha egy euró 33 korona lesz), szlovák nemzeti oldallal rendelke­ző fémpénz lesz. A pénzkiadó au­tomatákra sem lehet ugyanis teljes mértékben támaszkodni, bár ígé­rik, a Szilveszter éjszakáját leszá­mítva, azok zökkenőmentesen fog­nak működni - kezdetben viszont csak 10 és 20 eurósokat adnak ki. Mégis, felmerül az a veszély, hogy a kis boltok, szolgáltatóhelyek ja­nuár első napjaiban inkább ki sem nyitnak, és inkább megvárják azt az időszakot, amikor a vásárlók már csak euróval fizethetnek az üzletekben. Árfolyam és infláció A vásárlókat már jó előre figyel­meztetik, hogy 2009 januárjában az üzleteket, trafikokat ne tekint­sék pénzváltó helyeknek. A koro­nától való megszabadulás legegy­szerűbb módja, ha 2008 végén, a karácsonyi költekezések után min­den maradék pénzünket bankfió­kunkba tesszük, ahol automatiku­san és díjtalanul átváltják euróra. A boltokban ugyanis a vásárolt áru vagy szolgáltatás végösszegénél legfeljebb négyszer nagyobb cím­lettel lehet fizetni szlovák koroná­ban. Például egy 22 koronába ke­rülő doboz tejet 2009. január 1. és január 16. között nem fizethetünk ki 100 koronással, hogy a boltos­nak ne kelljen túl sok eurót vissza­adnia. Természetesen, maradva a példánál, a tejet kiegyenlíthetjük 10 euróssal, ami jóval több, mint 100 korona. Az euró bevezetése kapcsán a két leggyakrabban felmerülő kér­dés, hogy milyen árfolyamon ve­zetjük be, valamint az uniós pénz milyen mértékű inflációt eredmé­nyez. Banki szakértők szerint a végleges korona/euró árfolyam 32,00 és 33,50 korona/euró kö­zötti sávban mozog majd. Ha való­ban beigazolódik a prognózis, ak­kor ez azt jelenti, 2008 első félév­ében erősödik a korona kurzusa, ami eddig igaz, hiszen márciusban fizetőeszközünk új csúcsot döntött az uniós pénzhez képest. Ha a nemzetközi pénzpiac április máso­dik azt tapasztalja, hogy Szlovákia teljesíti az összes feltételt, továbbá Brüsszelből és Majna-Frankfurt- ból biztató jelzések érkeznek, ak­kor megkezdődhet a korona len­dületes felvásárlása. Ebben az esetben a frankfurti Európai Köz­ponti Banknak még egyszer mó­dosítani kellene a koronának az euróhoz viszonyított középárfo­lyamát (ez 2007 márciusa óta 35,44 korona/euró), mivel nem az aktuális pénzpiaci kurzusból, hanem a középárfolyamból indul­nak ki a végleges átváltási szint ki­számításakor. Arról nem is szólva, hogy az olcsóbb euró némileg inf­lációgyengítő hatással bír. S ezzel elérkeztünk a második kérdéskör­höz, a 2009-tól várható pénzrom­láshoz. Robert Fico miniszterel­nök hiába fenyegeti már most büntetésekkel az üzleteket, a pénzcsere után valamivel gyor­sabb lesz a pénzromlás üteme, ami különösen a szolgáltatások te­rén mutatkozhat meg. Ez azonban nem írható az árkerekítések szám­lájára. Napjainkban csak az egyre erősebb korona - tavaly az euróhoz képest éves szinten 2,6 százalékkal javított pozícióján - teszi olcsóbbá a behozatalt, azaz mérsékli a pénzromlás ütemét. 2009-től ez a hatás természetesen elmarad, mivel búcsút intünk a mostani fizetőeszköznek. A másik inflációgerjesztő tényező pedig a fejlett nyugat-európai országok és Szlovákia árszintje közötti kü­lönbségben keresendő. 2006-ban Szlovákiában a termékek átlagára a 15 tagú „régi” európai uniós ta­gok 72 százalékán állt, ami pedig a szolgáltatásokat illeti, azok mindössze az uniós árszint 37 szá­zalékán mozogtak. Márpedig az eurózónán belül nem maradhat­nak fenn tartósan ilyen óriási ár­különbségek, a fokozatos közele­dés elkerülhetetlen. A hangsúly a fokozatosságon van, tehát nincs szó árugrásról, mindössze valami­vel nagyobb inflációról. Végül egy jó tanács. Mivel so­kunk számára még mindig újdon­ságot jelent a 2002 óta forgalom­ban lévő euró, ezért jól nézzük meg a bankókat, vajon nem hami- sak-e. A pénzcserék idején ugyanis mindig jóval több hamisítvány ke­rül forgalomba. Az euróbankókat az Osztrák Nemzeti Banktól kapja kölcsön Szlovákia, az érmék előál­lítására viszont felkészült a kör- möcbányai pénzverde - a próbave- ret-kollekció is elkészült már. Szlo­vákiának összesen 400 millió da­rab fémpénzre és 188 millió darab euróbankóra lesz szüksége. A ko­rona bevonása után a papírpénze­ket a kereskedelmi bankokban egy teljes évig, a Szlovák Nemzeti Bankban pedig kötetlen ideig be­váltják euróra. (shz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kereskedelmi pénzintézetek szokványos hitelnyújtása mellett Szlovákiában két állami banknak, konkrétan az Eximbanknak és a Szlovák Kezes- és Fejlesztési Banknak (SZRB) kimondottan az a feladatköre, hogy a vállalkozók munkáját, pénzügyi szükségleteik kielégítését, továbbá termékeik­nek piaci elhelyezését szolgálja. Az Eximbank a vállalkozói szféra külkereskedelmét segíti elő, a SZRB pedig főleg a kis- és közép- vállalkozók, farmerek, sőt az ön- kormányzatok hiteligénylését ka­rolja fel. Vizsgáljuk meg közelebb­ről is a Szlovák Kezes- és Fejlesz­tési Bank (SZRB) tevékenységét. A pénzintézetet 1991-ben hívták életre, tulajdonosa a pénzügymi­nisztérium. Tevékenysége alapját a kor­mány által is elfogadott hosszú tá­vú stratégiája képezi, mely arra kötelezi a pénzintézetet, hogy banki eszközökkel a lehető legha­tásosabban támogassa a kis- és középvállalkozókat. Banki szol­gáltatásai hitel jellegűek, tehát visszatérítendők. Korábban fő te­vékenységi körét a kereskedelmi bankokkal, illetve az itt felvett hi­telekkel szembeni kezességválla­lás tette ki, napjainkban a közvet­lenül folyósított hitelei is előtérbe kerültek. A SZRB egyik fő csapás­iránya, hogy segítse azokat a vál­lalkozókat, akik valamilyen okok miatt más bankoknál nem hitelké­pesek. Vagy azért, mert új vállal­kozók, tehát nincs vállalkozói múltjuk, vagy azért, mert gyen­gébb gazdasági eredményeket ér­tek el, vagy nem tudnak megfele­lő garanciákat nyújtani, stb. Erre főleg kezességi programjain ke­resztül nyílik lehetőség, amelyek­kel átvállalják a kockázat jelentős hányadát (esetenként akár 60% - ot is), módot nyújtva olyan pro­jektek hitelezésére, melyek az ál­lami bank szerepvállalása nélkül nem lennének finanszírozhatók. A közvetett kezesség esetében a felvehető hitel felső határa 30 mil­lió korona, a futamidő pedig 10 év, a közvetlen kezesség kategóri­ájában az összeg maximális hatá­ra 15 millió korona, a futamidő pedig legfeljebb 7 év. Természetesen a kezdő vállal­kozóknak is teljesíteniük kell bi­zonyos elvárásokat, hogy része­süljenek a SZRB segítségéből. Pél­dául általános követelmény, hogy a vállalkozás Szlovákiában legyen bejegyezve, s nem lehet semmi­lyen közadóssága, értsd az adó, vám, beteg- illetve szociális bizto­sítási illeték terén. Termékenként vannak egyéb követelmények is, így például az éves forgalom ösz- szege, az alkalmazottak száma, életképes, valós vállalkozói terv, stb. Vannak tevékenységek, me­lyek ki vannak zárva az állami bank programjából, pl. a fegyver- gyártás, az alkohol előállítása, szerencsejátékok és egyéb a köz­erkölccsel össze nem egyeztethető tevékenységek hitelezése. A piaci elvárások szellemében a SZRB termékeit és szolgáltatásait folyamatosan módosítja. Három fő termékcsoportot kínál: a közve­tett hiteleket, a közvetlen hitele­ket, illetve a banki kezességnyúj­tást. A közvetett hiteleknél kihasz­nálják a velük partneri kapcsolat­ban lévő kereskedelmi bankok há­lózatát, és az ügyfél lényegében a SZRB-vel nincs is közvetlen kap­csolatban. Az ügyintézést a keres­kedelmi bank végzi, az állami pénzintézet csak a kedvező kama­tú forrást biztosítja a kereskedel­mi banknak. Külön hangsúlyt he­lyeznek emellett a kis volumenű, illetve a mikrohitelekre (100 ezer és másfél millió korona közötti összeg 5 éves futamidővel). A mikrohitel csak olyan cégeknek nyújtható, amelyek legfeljebb 50 főt foglalkoztatnak, és külön kate­góriába sorolják a női, valamint a fiatal (30 év alatti) vállalkozókat. Dél-szlovákiai szemszögből néz­ve lényeges, hogy a bank az ag­rárszektort is finanszírozza. Köz­vetlen hitelezést, illetve garan­cianyújtást is kínál. A szezonális munkák finanszírozására szolgá­ló hitelének futamideje 5 év, a maximális hitelösszeg 15 millió korona. A garanciaprogramja le­hetővé teszi, hogy 30 millió koro­na összegig kezességet vállal a kereskedelmi bank által nyújtott hitelre a hitelösszeg 70%-ig, 10 éves futamidővel. A SZRB emel­lett hitelt nyújt a földvásárlásra is: a pénzfolyósítás felső határa 10 millió korona, a futamidő leg­feljebb 15 év. Végezetül a SZRB tevékenységét a környezetvédel­mi (csatornázás, víztisztítók épí­tése) és lakásfejlesztési (hőszige­telés) projektek finanszírozása teszi teljessé. Az állami pénzinté­zet tevékenységéről bővebben a bank honlapján, a www.szrb.sk címen olvashatnak, (shz) Az euróellátás fontos időpontjai Április 30. Az euróellátásról szóló, az anyabankkal történő szerződés aláírásának utolsó lehetséges időpontja. Szeptember A bank felveszi a kapcsolatot az adott céggel, jogi személlyel, és megegyeznek az euró szállításának részleteiben. November Elkészül az euró terítésének pontos ütemterve (időpont és helyszín). December A megrendelt euró szállítása. A SZRB az agrárvállalkozókat is felkarolja (Jón Krošlók felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents