Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-02 / 77. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 2. Vásárodon velünk - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 15 Ausztriában a szemét 10%-a részben lejárt szavatosságú, még fogyasztható, eredeti csomagolású étel Sok élelmiszer kerül a szemétbe Vidéken, ahol az élelmi­szert megtermelik, jóval nagyobb becsben tartják jí az élelmezési cikkeket. Húsvéti akció: 241 esetben észleltek hiányosságot Főleg a csoki keserítette meg az ellenőrök életét Kész- vagy félkész termékeket főleg a fiatalok vásárolják, akiknek nemigen marad idejük a főzésre. Saj­tokból, felvágottakból, húsokból mind többen részesítik előnyben a csomagolt árukat. (Képarchívum) Ünnepek tájékán általában túlvásároljuk magunkat. Kenyérből, húsfélékből, zöldségből jól bespájzo­lunk, nehogy valamiből akár egy percig is hiányban szenvedjünk. Az ünnepek után pedig rendre a szeme- ges kukákba landol a feles­leg, amelyet képtelenek vol­tunk elfogyasztani. Az aláb­bi írás az osztrákok szeme- telési szokásait ecseteli, ám vélhetőleg a trendek nálunk is hasonlóak. ÖSSZEFOGLALÓ Évente hozzávetőleg 330 kiló szemét és hulladék gyűlik össze lakosonként Bécsben, aminek nem kevesebb, mint egyhatoda eredeti csomagolású, még fo­gyasztható élelmiszer. Országos összesítésben ház­tartásonként 387 euró értékű élelmiszer jut ebek harmincadjá- ra Ausztriában - derül ki abból a tanulmányból, amelyet a bécsi Földművelési Egyetem hulladé­kipari intézete készített többéves vizsgálódás eredményeként. A kutatók összesen kilenc tonna, az ország különböző részeiből származó hulladékot vizsgáltak át, hogy az összetételből bizo­nyos következtetéseket vonjanak le az osztrákok szemetelési szo­kásait illetően. Kiderült, hogy országos szin­ten a szemét mintegy 10%-a rész­ben lejárt szavatossági idejű, többnyire azonban még fogyaszt­ható, eredeti csomagolású húsfé­leség, tejtermék, zöldség és gyü­ISMERTETŐ A bevásárlás helyszíne, a bolt kialakítása, a kiszolgálás és szá­mos más tényező alapvetően be­folyásolja, hogy mi és mennyi ke­rül a vásárlók kosarába. A Mai Pi­ac szaklap azt állítja: a boltbelső is meghatározhatja azt, hogy egy vevő eltér-e előzetes beszerzési terveitől, vagy eseüeg hajlandó-e új márkákat és termékeket kipró­bálni. A GfK Hungária által készített Shopping Monitor szerint a meg­kérdezettek saját bevallásuk sze­rint kihasználják az akciókat és árkedvezményeket, és nem jel­lemző rájuk, hogy ne bíznának az mölcs. Az arány magasabb a vá­rosokban, mint a kisebb települé­seken, aminek az a magyarázata, hogy vidéken - ahol tulajdon­képpen megtermelik - jóval na­gyobb becsben tartják az élelme­zési cikkeket. Az intézet szintén drága mu­latságnak tekinti a pazarlást, mi­vel kimutatása szerint a csalá­dok évente közel négyszáz eurós felesleges kiadásba verik így ma­gukat. akciós termékekben. A többség (67 százalék) állítása szerint csak olyan termékeket vásárol meg, melyekre szüksége van, és az üz­letben őt érő csábításoknak ellen tud állni, számára fölöslegesnek vélt árucikkeket nem tesz kosará­ba. Legtöbben (65 százalék) hűségesnek vallották magukat a korábban már kipróbált termé­kekhez, az újdonságok iránt azonban kevésbé fogékonyak. A válaszadók jellemzően nem haj­landók a bevásárlás kedvéért messzire utazni (61 százalék), sokkal inkább részesítik előnyben a legközelebbi üzleteket. A vásárlókat előre nem terve­zett, úgynevezett impulzusvásár­A kutatók megállapították azt is, hogy a nagy élelmiszer-áruhá­zak ugyancsak nagy mennyiség­ben szabadulnak meg azoktól az élelmiszerektől, amelyeket nem tudtak eladni, bár még fogyaszt­hatok. Naponta 45 kilónyi éle­lem kerül így a polcokról egye­nesen a szemétbe, hogy aztán hulladékként hasznosítsák. A kidobott termékeknek csu­pán töredékrésze jut el segély- szervezetekhez. lásra leginkább a jól látható árked­vezmények indítják - a válaszadók több mint fele (53 százalék) emlí­tette e tényezőt. Fontosak és meggyőzőek lehetnek számukra a jól látható termékkihelyezések is. A széles márkaválasztékot nem egészen a válaszadók egyötöde, az adott termék újdonság-jellegét pe­dig 13 százalék jelölte impulzus- vásárlásra csábító tényezőként. A mobil szemkamerás kutatá­sok pedig rámutattak, hogy az ár­engedményjelző táblák minden esetben jól működnek. A például hipermarketben vásárló, jel­lemzően árérzékeny vásárlókö­zönség nagy része nyitott az ilyen üzenetekre, így a különböző fi­A tanulmány az osztrákok vá­sárlási szokásaira is rávilágít. Ki­derült: egyre erősödik az az irányzat, hogy kész- vagy félkész termékeket keresnek - főleg a fi­atalok -, akiknek nemigen ma­rad idejük a fózócskézésre. Saj­tokból, felvágottakból, húsokból mind többen a csomagolt árukat részesítik előnyben. Vidéken a lejárt szavatossági idejű termékek jelentős hánya­dát megetetik az állatokkal. gyelemfelkeltő táblákat (színes, kilógó, nagybetűs, szemmagassá­gú vagy alsópolcos stb.) a vásár­lók szinte rögtön kiszúrják. Ter­mészetesen eltérő reakciókat ta­pasztaltak a kutatók a szupermar­ketekben, illetve kis vegyesboltok­ban, ahol az árengedményről a vásárlók gyakran minőségi prob­lémára, vagy korlátozott szava­tosságra asszociálnak. A szemmagasságban történő termékkihelyezések a mobil szemkamerás vizsgálatok során nem bizonyultak a leghatásosabb­nak, ugyanis a vásárlók a legtöbb kihelyezett terméket inkább 15-20 fokkal a szemmagasság alatt nézik meg. (Mai Piac) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elégedettek lehetnek a vásárlók, ugyanis az élelmi­szerboltok többsége tiszteletben tartja a közegészségügyi előírá­sokat, s romlott árut is csak elvét­ve találtak a húsvéti ellenőrzések során - tájékoztatott tegnap Zdenka Kramplová földművelés- ügyi miniszter. Bírságokat főként a termékek helytelen tárolása miatt szabtak ki. Az 1346 felkere­sett üzletben 241 esetben észlel­tek hiányosságot. A bírságok túl­lépték a 67 ezer koronát; az összeg lényegesen kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Akkor több mint 800 ezer koronát szed­tek be. A legtöbb gond Kramplo­vá szerint a csokoládéból gyár­tott édességekkel volt; a leggya­koribb hiányosság, hogy a cso­magolásról hiányoztak bizonyos adatok, például az, hány száza­lékban tartalmaz kakaót a ter­mék. „Sok gyártó viszont hamisí­totta a csokoládét, s nem azokat az összetevőket használták, mint amelyek a csomagoláson voltak feltüntetve” - magyarázta Kramplová. Az ellenőrzött csoko­ládé több mint 36 százaléka ese­tében észleltek ilyen hiányossá­got, ezért a jövőben gyakrabban vizsgálják az ebből készülő édes­ségeket. Egyébként a Lengyelor­szágból behozott 11 fajta csoko­JELENTÉS Elővigyázatosságból már 83 bi­valytelepet zártak be a dél-olasz Compania tartományban. A dél­olaszországi Campania tarto­mányban tartott ellenőrzések so­rán legalább 25 különböző üzemből származó, bivalytejből készült mozarella sajtról bizonyo­sodott be, hogy az dioxinnal szennyezett, áll az olasz egészség- ügyi minisztérium Brüsszelnek küldött jelentésében. A szennye­zés csak kevéssel haladja meg a határértéket - írja a Lebensmittel Zeitung az olasz Corriera della Serra című lapra hivatkozva. Elővigyázatosságból 83 bivaly­telepet zártak be, összesen 109 személy ellen indult eljárás. A bi­valytej a legalkalmasabb a köz­kedvelt kerek sajt előállítására. A gyanú szerint úgy kerülhetett a rákkeltő anyag a sajtba, hogy a bi­valycsordák egy illegális szemét­iádéból tízet kivontak a forga­lomból. Az állat-egészségügyi hivatal ellenőrei egyébként a morva füs­tölt sonkában listeria monocitoge- nes baktériumot találtak, amely életet veszélyeztető betegséget okozhat. Tünetei az influenzáé­hoz hasonlítanak. A fertőzésnek kitett személyek leginkább az idősebbek és azok, akiknek im­munrendszere bizonyos körülmé­nyek között, mint például rák, cu­korbaj és AIDS következtében le­gyengült. A legveszélyesebb táp­lálékok közé tartoznak a lágy saj­tok, a főtt füstölt hús és az elégte­lenül hőkezelt csirke. Szintén „kockázatos” az újramelegített hot dog. A hivatal utasítására leál­lították a morva füstölt sonka előállítását, az összes terméket ki kellett vonni a forgalomból. Az élelmiszertörvény értelmé­ben 10 millió koronás bírságot szabhatnak ki arra a kereskedőre, aki romlott élelmiszert árul. Ha egy évben többször is ilyen hiá­nyosságra bukkannak nála, a bír­ság az 50 millió koronát is elérhe­ti. Ugyanekkora a szankció, ha az élelmiszer előállítására lejárt sza­vatosságú összetevőket használ­nak. Nagyon súlyos hiányosságot nem észleltek az ellenőrök - a mi­nisztérium szerint ehhez vél­hetőleg a szigorú bírságok is hoz­zájárultak. (-dem-) telep mellett legeltek. A Nápoly­ban hónapok óta tartó, a felhal­mozódott szemét körül kialakult válság miatt már eddig is félő volt, hogy a dioxinhoz hasonló méreg jut az élelmiszerekbe. Dél-Korea és Japán már betil­totta a mozarella importját, és a határokon ellenőrzik a Campania tartományból származó összes árut. Az olasz hatóságok túlzott­nak tartják az aggodalmakat. Az EU-országok az élelmisze­rekre és takarmányokra vonatko­zó gyors veszélyjelzési rendszerén (RASFF) keresztül értesültek ar­ról, hogy több olasz mozzarella sajtgyártó termékeiben mutattak ki határérték feletti dioxint egy monitoring program keretében végzett vizsgálatnak köszön­hetően. A kifogásolt sajtokat a ha­tóság közlése szerint csak az olasz piacon hozták forgalomba, külföl­dön nem értékesítették. (Lebens­mittel Zeitung) A bevásárlás helyszíne, a bolt kialakítása, a kiszolgálás és sok más tényező befolyásolja vásárlási szokásainkat Mi és mennyi kerül a vásárlók kosarába? Dioxint találtak az olasz mozzarellában Veszélyes rákkeltő anyag a kedvelt sajtban 1 A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1171 Sk 243 802 182,66 Sk 0,065% 1,1072 Sk 1 484 838 099,65 Sk 0,065% 1,0937 Sk 4 083 865 443,08 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1229 Sk 854 596 719,25 Sk 0,065% 1,1013 Sk 5 529 632 865,20 Sk 0,065% 1,0956 Sk 10 788 848 826,25 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1191 Sk 516 560 525,30 Sk 0,065% 1,1033 Sk 4 171 265 932,40 Sk 0,065% 1,0993 Sk 10 954 191 392,07 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1098 Sk 121 528 451,36 Sk 0,065% 1,0936 Sk 964 537 026,39 Sk 0,065% 1,0912 Sk 2 076 629 925,65 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1134 Sk 201 483 480,12 Sk 0,065% 1,0844 Sk 1 846 134 289,45 Sk 0,065% 1,0724 Sk 4 084 976 799,55 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1157 Sk 413 916 292,19 Sk 0,065% 1,1007 Sk 3 050 872 636,08 Sk 0,065% 1,0964 Sk 4 678 123 989,50 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva, forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. március 28-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutalja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents