Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-02 / 77. szám, szerda

2008. április 2., szerda 4. évfolyam, 14. szám A dolgozók meetingelni mennek, hogy megtudják a sales targeteket, majd a pool car-ral tárgyalni. Presztízs, sznobizmus vagy támadás a magyar nyelv ellen? Angol az irodában: gyakorta használt szavak Mekkora a sales target? A dolgozók meetingelni mennek, hogy megtudják a sales targeteket, majd a pool car-ral tárgyalni. Az újonnan érkezetteknek akár hetekbe is telhet, mire kihá­mozzák, mit is akarnak kö­zölni a kollégák. Presztízs, sznobizmus vagy támadás a magyar nyelv ellen? A mul- tis világ gyakori szavai. FELDLGOZÁS A vállalati kommunikációban használt kifejezések igen változa­tos képet mutatnak, ráadásul az idegen szavak mára már oly mér­tékben elteijedtek, hogy akár egy külön szótárnyi anyagot össze le­hetne állítani belőlük. Különösen igaz ez a multinacionális cégekre. Hogy miért használják az idegen szót, ha magyar megfelelője is van? A multiknál a vállalati kom­munikáció nyelve legtöbb esetben az angol, máshol már presztízso­kok, a fontosság növelése és a di­vat is szerepet játszik. Meeting: A céges mindenna­pokban a leggyakrabban használt idegen szó a meeting. Míg 10 éve azt mondták, megbeszélésre me­gyünk, addigra ma már teljesen elfogadott, ha meetingre hívnak minket. A szó eredetileg találko­zást, gyűlést, összejövetelt, érte­kezletet jelent. Értelemszerűen értekezletet értünk rajta. A mee- tingen a cég belső ügyeit beszélik meg a résztvevők. Nem összeté­vesztendő a tárgyalással. Egy pro­jekt indításakor használják még a kick-off meeting kifejezést, egy- egy mérföldkő után a milestone meeting dukál, lezáráskor pedig a closure meeting „dívik”. Conference call (röviden conf call): Szintén a multiknál divatos kifejezés a conference call, arni szó szerint fordításban magyarul annyit tesz: konferenciahívás. De mit is jelent pontosan? Ez egy olyan telefonhívás, amelynek több szereplője van. Több fajtáját kü­lönböztetjük meg: van olyan, amelybe bekapcsolódhat a hívó fél is. Meghallgathatja a többieket és ha mondanivalója van, akkor köz­beszól. Van olyan is, amikor csak hallgathatja az elhangzottakat. Általában akkor alkalmazzák, amikor globális vagy lokális prob­lémákat, információkat osztanak meg egymással a különböző or­szágokban dolgozó kollégák. Consumer list: Az ügyfelekkel kapcsolatban lévő cégeknél gyak­ran hallani a consumer list kifeje­zést. Ez egy lista, amelyen az adott vállalat termékeinek, szolgáltatá­sainak vevői szerepelnek. Helyet kapnak benne a legfontosabb in­formációk a vásárlókról: telefon­szám, email-cím, és gyakran fel­tüntetik azt is, hogy mikor vásárolt utoljára, illetve müyen mennyiség­ben a cég vagy a személy. Sales target: Az értékesítést folytató vállalatoknál legalább hetente szóba kerül a sales target. A target magyarul célt jelent, a gyakorlatban viszont általában azt az összeget jelöli, amit az érté­kesítőknek ki kell termelni az el­adások segítségével a hónap vagy a negyedév végéig. Persze a targe- tet meghatározhatják egyéb egy­ségekben is, célként kijelölhetik például az eladandó termékek da­rabszámát. Cafeteria: Már álláskeresőként jó ismerni ezt a szót, ugyanis a ca­feteria az állásinterjúkon és a munkahelyen is elég gyakran használt szó, ami az utóbbi két- három évben épült be a magyar nyelvbe. Egyre több cég alkalmaz­za béren kívüli juttatási rendszer­ként, ugyanis ezt jelenti a szó. Brainstorming: A brainstor­ming tulajdonképpen egy kreatív szakmai beszélgetés. A brainstor­ming során általában néhány fő ül össze, céljuk pedig megoldást talál­ni egy céges problémára. Hogyan tudjuk sikeresebbé tenni a vállala­tot? Mit tegyünk a profit növelése érdekében? Müyen új fejlesztéseket vessünk be a jövőben? Hogyan tud­juk növelni az oldal látogatottsá­gát? A brainstormingon Uyen és ha­sonló kérdéseket tesznek fel a részt­vevőknek, akik ezután elkezdenek ötletelni. Egymás után felvázolják elképzelésüket, véleményüket, öt­leteiket a témával kapcsolatban. Indoor training: A csapatépítő tréningek egy fajtája. Az indoor tréningek tantermi körülmények között zajlanak, résztvevők cso­portfoglalkozások keretében vé­geznek el életszerű szituációs hely­zeteket. Ezek a helyzetek a szerve­zet megoldandó konfliktusait ké­pezik le. A tréning témája lehet például a szervezetek közötti kom­munikáció és annak javítása, az együttműködés erősítése vagy az új tagok beillesztése a csapatba. Outdoor training: A csapaté­pítő tréningek egy másik fajtája, amely során a résztvevők a szabad­ban végeznek különböző feladato­kat. Ez lehet barlangtúra, rafting, sziklamászás, kötélcsúszás, paint ball, de lehet egy egyszerű együtt biciklizés is. Alkalmazásával erősö­dik munkatársak közötti összetar­tás, és a csapatszellem: a program során ugyanis folyamatosan segíte­ni kell a társaknak, a nehezebb helyzeteket együtt kell megoldani. Pool car: Jelentése: céges autó. Napjainkban már szinte nincs olyan vállalat, aki ne biztosítana vállalati autót munkatársai szá­mára. Sokan viszont nem enged­hetnek meg maguknak, pontosab­ban kollégáiknak 10-15 gépjár­művet. Vesznek két autót, pool cá­rokat, vagyis a kulcsos autótat. Ezeket előre bejelentve bizonyos feltételek mellett vihetnek el a munkatársak, akiknek az üzleti út után általában kötelező visszaad­niuk a kulcsot az ügyvezetőnek. Task és task manager: A task az irodai szlengben feladatot je­lent, a task manager pedig a Win­dows operációs rendszerekben a rendszer aktuális állapotára vonat­kozó információkat megjelenítő sedégprogram. Segítségével meg­nézhetjük az éppen futó progra­mokat, a hálózat kihasználtságát. FYI: Az e-mailezésben gyakran látható rövidítés. Angolul: For Yo­ur Information. Általában azokat a körleveleket szokták így kezde­ni, amelyek a céggel kapcsolatos külső vagy belső információkat tartalmaznak. Work-life balance: Egyre diva­tosabb kifejezésjelentése: munka­magánélet egyensúlya. Napjaink­ban az emberek egyre több időt töltenek munkahelyükön, és egyre kevesebbet foglalkoznak maguk­kal. Nem ritka, hogy még este 10- kor is bent ülnek az irodában. A munka és a magánélet összhangba hozása nagyrészt a vállalatok fel­adata lenne. A cégeknek gondos­kodnia kéne arról, hogy a családo­sok elég időt tudjanak gyermekeik­kel tölteni, a fiataloknak pedig le­gyen elég ideje a kikapcsolódásra. Staff: Személyzet, stáb. Staff alatt a vállalatnál munkát vállaló szellemi dolgozókat értik. Ebbe általában mindenki beletartozik, az informatikustól kezdve az érté­kesítőkön át az asszisztensekig. Budget: Ez a szó a vállalat éves költségvetését takaija. A büdzsé­ben határozzák meg, mire meny­nyit költhet a cég. Benne vannak például a marketing-költségek, a hr-költségek (bér, béren kívüli jut­tatás) és műiden egyéb lehetséges kiadás. Update: Frissítés. Egy témát ak­tualizálása információkkal. Hasz­nálják az irodai nyelvben az upda- te-elni kifejezést is. Front-office: Multinacionális cégeknél az ügyfelekkel közvetle­nül érintkező munkatársakat ille­tik ezzel a szóval. Ilyen például az értékesítés, az ügyfélszolgálat, a marketing. Back-office: Az ügyfelekkel köz­vetlenül nem érintkezőkre vonat­kozik a kifejezés. Támogató (sup­port) funkció, amely többek kö­zött lehet informatika, HR-me- nedzsment. B2B (business-to-business): Cégek közötti kapcsolatokra, ügy­letekre használt kifejezés, főleg rövidítve használják B2C (business-to-consumer vagy business-to-customer): A cég és a fogyasztók vagy nem cé­ges ügyfelek közötti kapcsolatok­ra használják, szintén főként rö­vidítve. (j) Vannak helyzetek, amikor a vezető kénytelen magasabb összeget ajánlani. Például ha a felvenni kívánt szakemberből igen kevés van a piacon Feszültséget szül, ha az új kolléga többet visz haza hó végén FELDOLGOZÁS Szakemberhiány vagy bővülési kényszer miatt előfordulhat, hogy az új kolléga többet keres, mint az ugyanabban a pozícióban dolgo­zó „régi motoros” munkatársak. A bomba akkor robbanhat, ha erre fény derül a csapaton belül. Ép­pen ezért új munkatársként érde­mes minden eszközzel titkolni a fizetést. Mit tehetnek a „régiek”? Elvüeg titkosak az alkalmazotti fizetések, ennek ellenére sok mun­kahelyen közszájon forog, vagy fo­lyosói pletykákból kideríthető, ki mennyit visz haza hó végén. Gon­dot okozhat, ha egy újonnan fel­vett munkatárs magasabb bért al­kudott ki, mint az évek óta a cég­nél dolgozók. „Ilyenkor automati­kusan beindul az összehasonlítás folyamata, a végkifejlet pedig igen ritkán pozitív. A dolgozók az ala­csonyabb fizetést igazságtalannak érzik, és emiatt dühösek lesznek a vezetőségre és a kollégára egya­ránt” - mondja Kiss István mun­kapszichológus. Égy mnkavállaló az alábbi tör­ténettel támasztotta alá a fenti ál­lítást: „Egy építőipari beruházó cégnél dolgoztam értékesítési asszisztensként, ott találkoztam először ezzel a szituációval. Az új kolléganő elkotyogta, mennyit keres. Azt hittem, rosszul hallok. Nagyon rosszul esett, ugyanis ugyanazt csinálta, mint én, ráadá­sul én tanítottam be”, mondja. „Hogy kaphat több fizetést az, aki még nem is bizonyított, ellenben velem, aki már évek óta lojális- a vállalathoz?”, fogalmazza meg ér­tetlenségét egy munkavállaló. Valóban: Hogyan történhet meg ez egy cég életében? Vannak hely­zetek, amikor a vezető kénytelen magasabb összeget ajánlani. Pél­dául ha a felvenni kívánt szakem­berből igen kevés van a piacon, vagy ha sürgősen kell egy ember a pozícióra. Az új kollégáknak nyújtott ma­gasabb fizetés a munkaerőpiaci változásokkal is magyarázható. Egy szolgáltató központ annaki­dején a pályakezdőknek akkor még szokatlanul magas, bruttó 45 ezer koronás béreket kínáltak. Ez mára megszokottá vált. Épp ezért, ha napjainkban egy cég tehetsé­ges kezdőt keres, már nem mehet ez alá az összeg alá. Akkor sem, ha a régebben ott dolgozók ennél kevesebbet keresnek. Kiss Gabriella karriertanácsadó szerint emellett tanácsos feltenni magunknak azt a kérdést is: az új kollégának valóban pontosan ugyanaz a feladata, mint nekünk? Kvalitásai is hasonlóak? Tényleg minden részletet ismerünk, ami alapján kijelenthetjük, hogy neki ennyi nem jár? Ne felejtsük el, hogy nem láttuk az illető önéletraj­zát, és azt sem tudjuk, müyen ter­vei vannak vele a vezetőségnek. Mit tegyünk, ha ezek után is igazságtalannak érezzük a hely­zetet? Az általunk megkérdezett munkavállaló egyenesen a főnök­höz sietett. Nem mondta el, hogy fülébe jutott az új munkatárs bé­re, csupán annyit jelzett: „Szeret­ném, ha a munkatársakhoz igazí­taná a béremet.” A főnök még er­re a megjegyzésre is idegesen rea­gált, nem adott több fizetést. Az asszisztens azután álláskeresésbe kezdett és mire néhány hét múlva otthagyta a céget. Ezzel a problémával jobb nem felkeresni a vezetőt. A bérek el­méletileg titkosak, és elég nehéz olyan kérdésben panaszt tenni, amiről elvüeg nem tudhatunk. Érdemes inkább magunkban elgondolkozni. Próbáljuk meg megérteni, miért hajlott a vezető arra, hogy az új kollégának ma­gasabb bért fizessen. Sokan elkö­vetik azt a hibát, hogy az új mun­katárs magasabb bérével érvel­nek, ami azonban nem vezet eredményre. Ha a dolgozó na­gyobb összegű fizetésre vágyik, akkor ezt inkább ne is említse, inkább hivatkozzon a versenytár­saknál kapható bérekre, illetve sorolja fel azokat a mérhető, iga­zolható szakmai eredményeket és változásokat, amelyek alátá­masztják azt, ő miért érdemel magasabb fizetést. A bérkérdés a másik fősze­replő, vagyis az új kolléga szem­pontjából is felvet kérdéseket. A legfontosabb: senkinek sem sza­bad beszélni a fizetésről. Mivel a legtöbb munkaszerződésben sze­repel az a kitétel, hogy a felek a munkabért bizalmasan kezelik, ezért szerződésszegés és felmon­dási ok is lehet, ha a munkaválla­ló bizonyíthatóan harmadik féllel is közli bérét. Hogyan érdemes reagálni, ha véletlenül kikotyog­tuk vagy valahogyan kitudódik? Nem érdemes a vezetőre várni a konfliktus rendezésével, ehelyett egy négyszemközti beszélgetésen tanácsos elmagyarázni a kollégá­nak: nem eszerint kell értékelni­ük és megítélniük egymást. Kiss Gabriella tapasztalata szerint vi­szont ez nem túl jó ötlet. A dolgo­zó úgy érheti el a legtöbbet, ha tö­kéletesen végzi a munkáját, és így oszlatja el a kétségeket. Bebizo­nyítja, hogy valóban ér annyit, amennyit kap. (j)

Next

/
Thumbnails
Contents