Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-02 / 77. szám, szerda
2008. április 2., szerda 4. évfolyam, 14. szám A dolgozók meetingelni mennek, hogy megtudják a sales targeteket, majd a pool car-ral tárgyalni. Presztízs, sznobizmus vagy támadás a magyar nyelv ellen? Angol az irodában: gyakorta használt szavak Mekkora a sales target? A dolgozók meetingelni mennek, hogy megtudják a sales targeteket, majd a pool car-ral tárgyalni. Az újonnan érkezetteknek akár hetekbe is telhet, mire kihámozzák, mit is akarnak közölni a kollégák. Presztízs, sznobizmus vagy támadás a magyar nyelv ellen? A mul- tis világ gyakori szavai. FELDLGOZÁS A vállalati kommunikációban használt kifejezések igen változatos képet mutatnak, ráadásul az idegen szavak mára már oly mértékben elteijedtek, hogy akár egy külön szótárnyi anyagot össze lehetne állítani belőlük. Különösen igaz ez a multinacionális cégekre. Hogy miért használják az idegen szót, ha magyar megfelelője is van? A multiknál a vállalati kommunikáció nyelve legtöbb esetben az angol, máshol már presztízsokok, a fontosság növelése és a divat is szerepet játszik. Meeting: A céges mindennapokban a leggyakrabban használt idegen szó a meeting. Míg 10 éve azt mondták, megbeszélésre megyünk, addigra ma már teljesen elfogadott, ha meetingre hívnak minket. A szó eredetileg találkozást, gyűlést, összejövetelt, értekezletet jelent. Értelemszerűen értekezletet értünk rajta. A mee- tingen a cég belső ügyeit beszélik meg a résztvevők. Nem összetévesztendő a tárgyalással. Egy projekt indításakor használják még a kick-off meeting kifejezést, egy- egy mérföldkő után a milestone meeting dukál, lezáráskor pedig a closure meeting „dívik”. Conference call (röviden conf call): Szintén a multiknál divatos kifejezés a conference call, arni szó szerint fordításban magyarul annyit tesz: konferenciahívás. De mit is jelent pontosan? Ez egy olyan telefonhívás, amelynek több szereplője van. Több fajtáját különböztetjük meg: van olyan, amelybe bekapcsolódhat a hívó fél is. Meghallgathatja a többieket és ha mondanivalója van, akkor közbeszól. Van olyan is, amikor csak hallgathatja az elhangzottakat. Általában akkor alkalmazzák, amikor globális vagy lokális problémákat, információkat osztanak meg egymással a különböző országokban dolgozó kollégák. Consumer list: Az ügyfelekkel kapcsolatban lévő cégeknél gyakran hallani a consumer list kifejezést. Ez egy lista, amelyen az adott vállalat termékeinek, szolgáltatásainak vevői szerepelnek. Helyet kapnak benne a legfontosabb információk a vásárlókról: telefonszám, email-cím, és gyakran feltüntetik azt is, hogy mikor vásárolt utoljára, illetve müyen mennyiségben a cég vagy a személy. Sales target: Az értékesítést folytató vállalatoknál legalább hetente szóba kerül a sales target. A target magyarul célt jelent, a gyakorlatban viszont általában azt az összeget jelöli, amit az értékesítőknek ki kell termelni az eladások segítségével a hónap vagy a negyedév végéig. Persze a targe- tet meghatározhatják egyéb egységekben is, célként kijelölhetik például az eladandó termékek darabszámát. Cafeteria: Már álláskeresőként jó ismerni ezt a szót, ugyanis a cafeteria az állásinterjúkon és a munkahelyen is elég gyakran használt szó, ami az utóbbi két- három évben épült be a magyar nyelvbe. Egyre több cég alkalmazza béren kívüli juttatási rendszerként, ugyanis ezt jelenti a szó. Brainstorming: A brainstorming tulajdonképpen egy kreatív szakmai beszélgetés. A brainstorming során általában néhány fő ül össze, céljuk pedig megoldást találni egy céges problémára. Hogyan tudjuk sikeresebbé tenni a vállalatot? Mit tegyünk a profit növelése érdekében? Müyen új fejlesztéseket vessünk be a jövőben? Hogyan tudjuk növelni az oldal látogatottságát? A brainstormingon Uyen és hasonló kérdéseket tesznek fel a résztvevőknek, akik ezután elkezdenek ötletelni. Egymás után felvázolják elképzelésüket, véleményüket, ötleteiket a témával kapcsolatban. Indoor training: A csapatépítő tréningek egy fajtája. Az indoor tréningek tantermi körülmények között zajlanak, résztvevők csoportfoglalkozások keretében végeznek el életszerű szituációs helyzeteket. Ezek a helyzetek a szervezet megoldandó konfliktusait képezik le. A tréning témája lehet például a szervezetek közötti kommunikáció és annak javítása, az együttműködés erősítése vagy az új tagok beillesztése a csapatba. Outdoor training: A csapatépítő tréningek egy másik fajtája, amely során a résztvevők a szabadban végeznek különböző feladatokat. Ez lehet barlangtúra, rafting, sziklamászás, kötélcsúszás, paint ball, de lehet egy egyszerű együtt biciklizés is. Alkalmazásával erősödik munkatársak közötti összetartás, és a csapatszellem: a program során ugyanis folyamatosan segíteni kell a társaknak, a nehezebb helyzeteket együtt kell megoldani. Pool car: Jelentése: céges autó. Napjainkban már szinte nincs olyan vállalat, aki ne biztosítana vállalati autót munkatársai számára. Sokan viszont nem engedhetnek meg maguknak, pontosabban kollégáiknak 10-15 gépjárművet. Vesznek két autót, pool cárokat, vagyis a kulcsos autótat. Ezeket előre bejelentve bizonyos feltételek mellett vihetnek el a munkatársak, akiknek az üzleti út után általában kötelező visszaadniuk a kulcsot az ügyvezetőnek. Task és task manager: A task az irodai szlengben feladatot jelent, a task manager pedig a Windows operációs rendszerekben a rendszer aktuális állapotára vonatkozó információkat megjelenítő sedégprogram. Segítségével megnézhetjük az éppen futó programokat, a hálózat kihasználtságát. FYI: Az e-mailezésben gyakran látható rövidítés. Angolul: For Your Information. Általában azokat a körleveleket szokták így kezdeni, amelyek a céggel kapcsolatos külső vagy belső információkat tartalmaznak. Work-life balance: Egyre divatosabb kifejezésjelentése: munkamagánélet egyensúlya. Napjainkban az emberek egyre több időt töltenek munkahelyükön, és egyre kevesebbet foglalkoznak magukkal. Nem ritka, hogy még este 10- kor is bent ülnek az irodában. A munka és a magánélet összhangba hozása nagyrészt a vállalatok feladata lenne. A cégeknek gondoskodnia kéne arról, hogy a családosok elég időt tudjanak gyermekeikkel tölteni, a fiataloknak pedig legyen elég ideje a kikapcsolódásra. Staff: Személyzet, stáb. Staff alatt a vállalatnál munkát vállaló szellemi dolgozókat értik. Ebbe általában mindenki beletartozik, az informatikustól kezdve az értékesítőkön át az asszisztensekig. Budget: Ez a szó a vállalat éves költségvetését takaija. A büdzsében határozzák meg, mire menynyit költhet a cég. Benne vannak például a marketing-költségek, a hr-költségek (bér, béren kívüli juttatás) és műiden egyéb lehetséges kiadás. Update: Frissítés. Egy témát aktualizálása információkkal. Használják az irodai nyelvben az upda- te-elni kifejezést is. Front-office: Multinacionális cégeknél az ügyfelekkel közvetlenül érintkező munkatársakat illetik ezzel a szóval. Ilyen például az értékesítés, az ügyfélszolgálat, a marketing. Back-office: Az ügyfelekkel közvetlenül nem érintkezőkre vonatkozik a kifejezés. Támogató (support) funkció, amely többek között lehet informatika, HR-me- nedzsment. B2B (business-to-business): Cégek közötti kapcsolatokra, ügyletekre használt kifejezés, főleg rövidítve használják B2C (business-to-consumer vagy business-to-customer): A cég és a fogyasztók vagy nem céges ügyfelek közötti kapcsolatokra használják, szintén főként rövidítve. (j) Vannak helyzetek, amikor a vezető kénytelen magasabb összeget ajánlani. Például ha a felvenni kívánt szakemberből igen kevés van a piacon Feszültséget szül, ha az új kolléga többet visz haza hó végén FELDOLGOZÁS Szakemberhiány vagy bővülési kényszer miatt előfordulhat, hogy az új kolléga többet keres, mint az ugyanabban a pozícióban dolgozó „régi motoros” munkatársak. A bomba akkor robbanhat, ha erre fény derül a csapaton belül. Éppen ezért új munkatársként érdemes minden eszközzel titkolni a fizetést. Mit tehetnek a „régiek”? Elvüeg titkosak az alkalmazotti fizetések, ennek ellenére sok munkahelyen közszájon forog, vagy folyosói pletykákból kideríthető, ki mennyit visz haza hó végén. Gondot okozhat, ha egy újonnan felvett munkatárs magasabb bért alkudott ki, mint az évek óta a cégnél dolgozók. „Ilyenkor automatikusan beindul az összehasonlítás folyamata, a végkifejlet pedig igen ritkán pozitív. A dolgozók az alacsonyabb fizetést igazságtalannak érzik, és emiatt dühösek lesznek a vezetőségre és a kollégára egyaránt” - mondja Kiss István munkapszichológus. Égy mnkavállaló az alábbi történettel támasztotta alá a fenti állítást: „Egy építőipari beruházó cégnél dolgoztam értékesítési asszisztensként, ott találkoztam először ezzel a szituációval. Az új kolléganő elkotyogta, mennyit keres. Azt hittem, rosszul hallok. Nagyon rosszul esett, ugyanis ugyanazt csinálta, mint én, ráadásul én tanítottam be”, mondja. „Hogy kaphat több fizetést az, aki még nem is bizonyított, ellenben velem, aki már évek óta lojális- a vállalathoz?”, fogalmazza meg értetlenségét egy munkavállaló. Valóban: Hogyan történhet meg ez egy cég életében? Vannak helyzetek, amikor a vezető kénytelen magasabb összeget ajánlani. Például ha a felvenni kívánt szakemberből igen kevés van a piacon, vagy ha sürgősen kell egy ember a pozícióra. Az új kollégáknak nyújtott magasabb fizetés a munkaerőpiaci változásokkal is magyarázható. Egy szolgáltató központ annakidején a pályakezdőknek akkor még szokatlanul magas, bruttó 45 ezer koronás béreket kínáltak. Ez mára megszokottá vált. Épp ezért, ha napjainkban egy cég tehetséges kezdőt keres, már nem mehet ez alá az összeg alá. Akkor sem, ha a régebben ott dolgozók ennél kevesebbet keresnek. Kiss Gabriella karriertanácsadó szerint emellett tanácsos feltenni magunknak azt a kérdést is: az új kollégának valóban pontosan ugyanaz a feladata, mint nekünk? Kvalitásai is hasonlóak? Tényleg minden részletet ismerünk, ami alapján kijelenthetjük, hogy neki ennyi nem jár? Ne felejtsük el, hogy nem láttuk az illető önéletrajzát, és azt sem tudjuk, müyen tervei vannak vele a vezetőségnek. Mit tegyünk, ha ezek után is igazságtalannak érezzük a helyzetet? Az általunk megkérdezett munkavállaló egyenesen a főnökhöz sietett. Nem mondta el, hogy fülébe jutott az új munkatárs bére, csupán annyit jelzett: „Szeretném, ha a munkatársakhoz igazítaná a béremet.” A főnök még erre a megjegyzésre is idegesen reagált, nem adott több fizetést. Az asszisztens azután álláskeresésbe kezdett és mire néhány hét múlva otthagyta a céget. Ezzel a problémával jobb nem felkeresni a vezetőt. A bérek elméletileg titkosak, és elég nehéz olyan kérdésben panaszt tenni, amiről elvüeg nem tudhatunk. Érdemes inkább magunkban elgondolkozni. Próbáljuk meg megérteni, miért hajlott a vezető arra, hogy az új kollégának magasabb bért fizessen. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az új munkatárs magasabb bérével érvelnek, ami azonban nem vezet eredményre. Ha a dolgozó nagyobb összegű fizetésre vágyik, akkor ezt inkább ne is említse, inkább hivatkozzon a versenytársaknál kapható bérekre, illetve sorolja fel azokat a mérhető, igazolható szakmai eredményeket és változásokat, amelyek alátámasztják azt, ő miért érdemel magasabb fizetést. A bérkérdés a másik főszereplő, vagyis az új kolléga szempontjából is felvet kérdéseket. A legfontosabb: senkinek sem szabad beszélni a fizetésről. Mivel a legtöbb munkaszerződésben szerepel az a kitétel, hogy a felek a munkabért bizalmasan kezelik, ezért szerződésszegés és felmondási ok is lehet, ha a munkavállaló bizonyíthatóan harmadik féllel is közli bérét. Hogyan érdemes reagálni, ha véletlenül kikotyogtuk vagy valahogyan kitudódik? Nem érdemes a vezetőre várni a konfliktus rendezésével, ehelyett egy négyszemközti beszélgetésen tanácsos elmagyarázni a kollégának: nem eszerint kell értékelniük és megítélniük egymást. Kiss Gabriella tapasztalata szerint viszont ez nem túl jó ötlet. A dolgozó úgy érheti el a legtöbbet, ha tökéletesen végzi a munkáját, és így oszlatja el a kétségeket. Bebizonyítja, hogy valóban ér annyit, amennyit kap. (j)