Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-14 / 87. szám, hétfő

Ha |ön a rémiszt® szürkület II. oldal egészségünkre Valóban csodafegyver az őssejt? VII. oldal 2008. április 14., hétfő 6. évfolyam 13. szám Divatszínek a tányéron! Minél tarkább ételeket fogyaszt, annál egészségesebb lesz! IV. oldal Szépségápolási mítoszok A legjobb éjszakai krémek elősegítik a sejtek regenerálódását V. oldal VI. oldal Szabaduljon meg túlsúlyától! Az Új Szó felhívása a fogyni vágyóknak Az újkori „népvándorlás" arra int bennünket, hogy óvatosabbak legyünk... és védekezzünk Klímaváltozás és egészség Mitől függ egészségi állapo­tunk? Mi az, amit befolyá­solhatunk, s mi az, amit nem? Ezek a kérdések gyakran foglalkoztatják az emberiséget, mert új veszélyekkel kell szembenéznünk. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Általános igazság, hogy egészsé­günk az elfogyasztott élelmiszer mennyiségétől és minőségétől, az ivóvíz tisztaságától, a lakhely biz­tonságától, a szociális feltételektől, a környezettől, a fertőző betegsé­gek kordában tartásától függ. Az ember nehezen, s egyre nehezeb­ben alkalmazkodik a megváltozott légköri viszonyokhoz, amelyek nagy veszélyforrást jelentenek. A szélsőséges hőmérséklet, az áradá­sok, a viharok és a szárazság sérü­léseket, éhséget, fertőző betegsége­ket és lelki zavarokat, végső soron halált okoznak. Az emberek sokszor kénytelenek elhagyni lak­helyüket. Április hetedikén volt az egész­ség világnapja, amelynek idén az volt a fő témája, hogy a légköri vi­szonyok változása hogyan hat az ember egészségi állapotára. A cikkben a Közegészségügyi Hivatal információit használtuk fel. Bár nem közömbös számunkra Tiszta levegőt adjatok... (Képarchívum) Földünk helyzete sem, bennünket mégis elsősorban Európa érdekel, ahol aggasztóan romlottak a fertőző betegségek terjedésének és az allergének mozgásának feltéte­lei. A szélsőségesen meleg időjárás következtében egyeden évben, 2003-ban 12 európai államban több mint 70 ezer ember halt meg idő előtt. Az ádaghőmérséklet az elmúlt 100 évben 0,76 C-fokkal emelkedett, 1961 óta a tenger szintje pedig évente átlagosan 1,8 mm-rel lett magasabb. Áz Északi­sark jégpajzsa minden évtizedben legalább 2 százalékkal zsugorodik, emelkedik a tenger felszíni vizének hőmérséklete. Ez a magyarázata annak, hogy a korallokat pusztulás fenyegeti, több halfajtának pedig így egyre fogy az élelme. A szélsőséges események már nem számítanak ritkaságnak. Felborul­ni látszik az egyensúly... Az ENSZ átfogó jelentést készí­tett arról, hogy mindez hogyan hat az emberre, egészségére. Á doku­mentumot kidolgozó szakemberek feltételezik, hogy várhatóan még több lesz a szív- és érrendszeri, a légzőszeri beteg, az eddiginél is ha­landóbbak leszünk, gyakrabban lesz természeti katasztrófa, jobban terjednek majd a különböző fertőzések. Az utóbbi években gyakran ta­pasztaltuk, hogy Európában sok­szor éri el a hőmérséklet a 35-40 C- fokot, 2003-ban pedig még a 40-et is meghaladta. Abban az évben csak Franciaországban 15 ezer ember halálát okozta a hőség. A szennyezett környezet az Eu­rópai Unióban évente 370 ezer em­ber halálát okozza. Rontja a légzőszervi és a szívbetegek állapo­tát, károsítja a tüdőszövetet, előse­gíti a rák kialakulását. Ám ha ez magas hőmérséklettel párosul, a (Képarchívum) következmények még tragikusab- bak. A szennyezett környezet a ha­lálesetek 5-12 százalékért felelős. Már Európában is megjelentek olyan fertőző betegségek, ame­lyek korábban ezen a földrészen ismeretlenek voltak. Az újkori „népvándorlás", az utazás arra int bennünket, hogy óvatosabbak, elővigyázatosabbak legyünk... és védekezzünk: tisztasággal, védő­oltással. Idegenben még a víztől is féljünk, mert nagy veszélyforrás. A szárazságok és árvizek ugyanis csökkentik az ivóvíz minőségét, rontják elérhetőségét, végső soron megkérdőjelezik az ivóvíz bizton­ságát. Mint minden, a klímaváltozá­sok is a legsebezhetőbb embere­ket és a legszegényebb országokat sújtják legjobban. Az elmúlt évek is bizonyították, hogy milyen tra­gikus következménye lehet an­nak, ha az idős, magányos, beteg embernek nincs, aki egy pohár vi­zet adjon, amikor a hőmérő hi­ganyszála a 40 fok felé mutat. Ennél nagyobb veszély csak a gyerekeket fenyegeti, minél kiseb­bek, annál nagyobb mértékben. Fejletlen immunrendszerük nem tud megvédekezni a szokatlan környezeti hatásoktól. Mit tehet ilyenkor egy-egy or­szág? Mindennél fontosabb felada­ta, hogy tájékoztassa a lakosságot a veszélyről, felkészítse arra, hogyan lehet legalább csökkenteni a káro­kat, és persze megtegye a szüksé­ges óvintézkedéseket, (ki) Hogyan hat a klímaváltozás az egészségre 3 áradások 1 baleset, fertőző betegségek i hőmérséklet-ingadozás a szív- és légzőszervi betegek hangulatának I romlása, idő előtti halál, dehidratáció a fertőző betegségek malária, trópusi láz, Lyme-kór, terjedésének módja encefalititisz vízzel terjedő betegségek májgyulladás, kolera uv-sugárzás bőrrák porallergia allergia, az allergiás állapotának romlása szárazságok = élelmiszerbiztonság, szalmonella ivóvíz-hozzáférhetőség EGÉSZSÉGMONDATOK ♦ ...az orvosok sem alszanak többet, mint betegeik, viszont valószínűleg több kávét fogyasztanak hosszú munkanapjaik alatt. ♦ A NOB elnöke szerint Peking sú­lyos légszennyezettsége miatt egyes sportolók teljesítménye az olimpián elmaradhat a várttól. GYÓGYTURMIX Vakbélműtét vaginán keresztül Elsőként távolítottak el egy gyulladt vakbelet a páciens vaginá­ján keresztül a San Diego-i Orvosi Központban. Á beteg szervek természetes testnyílásokon keresztül történő eltávolítása a páci­ens számára gyors felépülést, minimális fájdalmat és hegmentes­séget biztosít. A márciusban zajlott műtét esetében is mindössze egyetlen bemetszést ejtettek a páciens köldökén keresztül, hogy be tudjanak helyezni egy két milliméteres mini kamerát a hasü­regbe, aminek segítségével az orvos biztonságosan megközelíthe­ti a műtéti területet. Diana Schlamadinger, harmadéves kémia szakos PhD-hallgató, a műtét alanya, egy 1 és 10 közötti skálán 0,5-1-es mértékű fájdalomról számolt be a műtét után. Ez volt a negyedik NOTES (természetes testnyílásokon keresztül végzett endoszkópos) technológiával végzett műtét a San Diego-i központban. A jövő műtéti módszereinek kutatásával foglalkozó intézmény olyan technikák kifejlesztésén és finomításán dolgozik, melyek gyorsan megváltoztathatják a világ műtéti eljárásait. A se­bészek által használt eszközök pontosabb kézügyességet, és a szer­vek, valamit vénák fölötti pontosabb koordinációs képességet biz­tosítanak. A sebész mozdulatait követő RealHand technológiás eszközt úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen a transzvaginális NOTES műtétek elvégzésére. Gél segíthet a gerincsérülteken A gerincvelőt ért sérülések gyakran vezetnek maradandó bé­nuláshoz, illetve az érzékelés elvesztéséhez, a károsodott ideg­rostok ugyanis képtelenek a regenerálódásra. Bár az idegrostok­nak megvan a képességük a megújulásra, a sérülés helyén kiala­kuló heg nem engedi az új idegnyúlványok kinövését, ezért az ingerületvezetés megszakad. Az amerikai Északnyugati Egye­tem kutatói nanotechnológia segítségével nemrég kifejlesztet­tek egy gélt, amely megakadályozza a gerincvelőt ért sérülések hegesedését, így a sérült idegrostok képesek regenerálódni és visszanőni. A gélt a gerincvelőbe fecskendezik, ahol az körbeve­szi a sérült szöveteket és megóvja az új, nö­vekvő idegrostokat, idegsejt gerincsérülés bénulását. A kutató sze­rint ha a gél emberek esetében működik is majd, akkor sem biztos, hogy egyedül képes lesz meggyógyítani a ge­rincvelői sérüléseket. Más módszerekkel, pél­dául őssejt-beültetés­sel, gyógyszeres keze­léssel kombinálva azon­ban a remények szerint segíthet majd a betege­ken. (medipress)

Next

/
Thumbnails
Contents