Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-12 / 86. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 12. Presszó 31 Gisele Bündchen, a népszerű modell legújabban tejet reklámoz (AP-felvétel) A kaszinókban sok olyan dolog van, amely nincs közvetlen összefüggésben a szerencsejátékokkal: szexi kosztümökbe bújt lányok, ingyen italok, zene... (Képarchívum) Ez az első tanulmány, amely az érzelmek és a gazdasági kockázatvállalás közötti összefüggésre hívja fel a figyelmet Erotikus képek hatására többet költenek a férfiak A nők az illatokra buknak Egy másik, hasonló kutatás szerint a nők hajlamosabbak előre nem tervezett módon vásárolni, ha olyan illatot éreznek, amely kellemes emlékeket ébreszt bennük és éhessé teszi őket - ilyen például a csokoládé vagy a sütemény illata. Sőt, a szingapúri egyetem kutatói kimutatták, hogy az anyagi kockázatvállalás és a költekezés még abban az esetben is jelentősen nő, ha a hölgyek csupán étvágygerjesztő fotókat nézegetnek. Szexszel bármit el lehet adni - tartja a mondás. Egy amerikai kutatás azonban be is bizonyította ezt: a teszt eredményei alapján, ha egy férfit pozitív érzelmi stimuláció ér azaz erotikus tartalmú, szexuálisan vonzó nők képét mutatják neki akkor hajlamosabb arra, hogy nagyobb anyagi kockázatot vállaljon és többet költsön. ISMERTETÉS Ezt az állítást bizonyította az amerikai Stanford Egyetem pszichológiai karának két professzora, Brian Knutson és Camelia Kuhnen. A kutatás leírása a napokban jelent meg a NeuroReport című szakmai lapban. A kutatás szerint, ha a heteroszexuális férfiak pozitív érzelmi stimulációt élnek át, akkor ugyanaz a terület lép működésbe az agyukban, amely az előrelátással és az előre tervezéssel áll kapcsolatban. Tehát a stimulációt követő percekben a férfiak nagyobb kockázatot vállaltak, mint azt egyébként tették volna. Nagyobb kockázat „Ez az első tanulmány, amely az érzelmek és a gazdasági kockázatvállalás közötti összefüggésre hívja fel a figyelmet” - mondta Knutson. A kutatásban MR1 készülékkel vizsgálták a tesztalanyok agyát, miközben pozitív, negatív vagy semleges hatású képeket néztek, majd közvetlenül ez után dönteniük kellett egy „gazdasági” kérdésben - pontosabban abban, hogy egy dollárt vagy 25 centet tesznek fel tétnek egy szerencsejátékban, ahol ugyanannyi az esély a nyerésre, mint vesztésre -, anélkül, hogy idejük lett volna gondolkodni. Azok a férfiak, akik pozitív képeket (azaz erotikus, vonzó nőket és jeleneteket) nézegethettek, több kockázatot vállaltak, mint azok, akiknek a negatív (kígyók és pókok) vagy semleges (irodai eszközöket ábrázoló) képek jutottak. Minden résztvevő 10 dollárt kapott a tesztek előtt - így a játékot valódi pénzben játszották, és a kutatás végén meg is tarthatták a megnyert összeget. „Ha a férfiak erotikus képeket néztek, akkor utána sokkal merészebben döntöttek financiális kérdésekben - tette hozzá Knutson. - Ez minden esetben így volt, függetlenül attól, milyen, anyagi helyzetben voltak a férfiak, vagy milyen tapasztalataik voltak korábban a szerencsejátékkal kapcsolatban.” A kaszinósok már régóta tudják Knutson szerint sok helyen - például a kaszinókban - „ösztönösen” használják kj azt, hogy a férfiakat bizonyos eszközökkel „rá lehet venni” a nagyobb kockáztatásra. „A kaszinókban sok olyan dolog van, amely nincs közvetlen összefüggésben a szerencsejátékokkal: szexi kosztümökbe bújt lányok, ingyen italok, zene... Ezek mmd azért vannak, hogy bizonyos agyterületeket stimuláljanak, az emberek ellazuljanak, és így könnyebben kockáztassák a pénzüket” - mondta a pszichológus. Knutson szerint ki lehet használni az erotika hatalmát akkor, ha valaki több pénzt szeretne „kihúzni a pasik zsebéből” - de csak abban az esetben, ha lehetővé, sőt kötelezővé teszi, hogy pillanatok alatt döntsenek. „A kereskedőknek, ha ezt a módszert kívánják követni, rá kell kényszeríteni a vásárlókat, hogy ne legyen idejük gondolkodni, hanem azonnal döntsenek” - mondta, (o-o) Oxigénes maszkot rakatunk az arcunkra, de már nem is emlékszünk, mikor voltunk utoljára hosszabb ideig friss levegőn Porcelánbaba - avagy hová lett a törékeny szépség? Mindannyian rendelkezünk valami figyelemreméltóval (Képarchívum) ÖSSZEÁLLÍTÁS Elnézem régi fehér bőrű, nagy szemű, cseresznye ajkú, szabályos arcú, finom vonásokkal rendelkező porcelánbabámat. Divattól, koroktól, társadalmaktól függetlenül testesíti meg a női szépséget. Bár karriert építünk, osztozunk a családfenntartásban, férfiakkal vetekedő fizikai teherbíró képességgel látjuk el a ház körüli teendőket, mind a mai napig az „igazi nőről” a törékenységre, gyá- molításra asszociálnak a férfiak. A törékenységet túlságosan leegyszerűsítenénk, ha csupán egy fizikai tulajdonsággal azonosítanánk. A törékenység attitűd: mindannak a felvállalása, ami minket, nőket gyengébb nemmé tesz. Az elismerése annak, hogy nem mindenben vagyunk jók. A kifejezésre juttatása annak, hogy szükségünk van támaszra, segítségre, vigaszra. Mert a nő abban nem éli meg nőiességét, hogy kinevezik vezetővé, és abban sem, hogy össze tudja szerelni a könyvespolcot. Es a szépség? Bármennyire is magára vonja a férfiak tekintetét az erős smink, a feltűnő frizura - semmi sem vonzóbb számukra a megejtően szép természetességnél. Márpedig mindannyian rendelkezünk valami figyelemreméltóval: dús hajjal eseüeg makuládan bőrrel, szép kezekkel, nagy szemekkel vagy formás szájjal. Ugyanakkor életmódunkkal, a divat kritikádan követésével, mesterséges kellékekkel minden lehető vétket elkövetünk természet adta szépségünk ellen. Hajunk színét megváltoztatjuk, világos bőrünket barnára aszaljuk, körmeinket műanyaggal borítjuk, szájunkat, szemünket jobb esetben festékkel, rosszabb esetben sminktetoválással formáljuk át. Miközben mindent megteszünk a jó megjelenésért, a végeredmény gyakran mesterkélt, túlzottan kitalált. Erre vagy arra a hírességre akarunk hasonlítani, mialatt elveszítjük mindazt, ami csak ránk jellemző. A reklámról mosolygó 16 éves modellel való versenyben biztosan vesztésre állunk. A komputerrel felturbózott hajkoronára is hiába áhítozunk. Vitamintartalmú, drága ránc- talanító krémet kenünk a bőrünkre, miközben vitaminmentes műételeket veszünk magunkhoz, és dohányzással szaporítjuk ráncainkat. Oxigénes maszkot rakatunk az arcunkra, de már nem is emlékszünk, mikor voltunk utoljára hosszabb ideig friss levegőn. Elektródákkal tornáztatjuk izmainkat, de erdei sétára, hegyi túrára nem futja időnkből, energiánkból. Műanyag világunkban egyre inkább szemet szúr a természetesség, a törékeny nőiesség. Már nem az tűnik fel, aki feltűnő, hanem az, aki eszközte- lenül láttatja természetes szépségét - még ha az távol is esik a mesterségesen felállított mércéktől. (F. K. M., pp)
