Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-05 / 80. szám, szombat
1 6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN i@3si88§£Ma8as£äas£gSH@^aHä@iBe^asBi Támogatás a szakadároknak Moszkva. Az orosz elnök - mielőtt a bukaresti NATO- csúcsra indult volna - ismét támogatásáról biztosította a Grúziától elszakadni akaró Abházia és Dél-Oszétia vezetését. Vlagyimir Putyin óva intette Grúziát attól, hogy politikai, gazdasági, netán katonai nyomást gyakoroljon Abháziára és Dél-Oszétiára. Moszkva továbbra is támogatja a két régiót, s nem csupán szavakban, hanem kézzelfogható módon. Ez az orosz gesztus nyilván nem független attól, hogy a NATO-csúcson világossá tették: noha egyelőre nem vonja be Grúziát (és Ukrajnát) a tagsági akciótervbe (MAP), az ajtó nem zárult be, a két ország előbb-utóbb tagja lesz a szövetségnek. (MTI) Terroristaper Londonban London. Megkezdődött csütörtökön este annak a 8 brit állampolgárságú muszlim gyanúsítottnak a pere, akik a vád szerint 2006 nyarán egyszerre több, Londonból északamerikai célállomások felé induló repülőgépet akartak öngyilkos módon felrobbantani. E merényletterv leleplezése vezetett ahhoz a világ számos repülőterén máig érvényes korlátozáshoz, hogy bizonyos mennyiségen felül nem lehet folyadékot és képlékeny anyagokat a gépek fedélzetére felvinni. A vádlottak hét ilyen járatot akartak az Atlanti-óceán felett felrobbantani 2006 augusztusában. A tervek között pl. egyszerre két chicagói járat felrobbantása is szerepelt. A járatokat úgy választották ki, hogy egyszerre legyenek a levegőben, így a hatóságok az első robbanás után a többi kiszemelt gép indulását már nem tudták volna megakadályozni. A per várhatóan hónapokigtart. (MTI) Meglepő bírósági döntés Brüsszel. Jogszerűtlennek minősítette az EU Bírósága az unió azon döntését, hogy a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és politikai szárnya, a KONTRA-GEL szerepeljen a terrorszervezetek uniós listáján. A döntés azonban nem jelenti azt, hogy a két csoport lekerül a jegyzékről, csak a témában 2002-ben és 2004-ben hozott döntéseket nyilvánították semmisnek. (MTI) Elítélt kínai ellenzéki Peking. Elítélte tegnap a legismertebb kínai ellenzéki személyiség, Hu Csia ellen hozott bírósági döntést a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságírószervezet. Hu Csia „felforgató tevékenység”, azaz a rendszer bírálata miatt három és fél év börtönt kapott. A kínai hatóságok ezzel olajat öntöttek a tűzre, mindössze négy hónappal az olimpiai játékok előtt. Az RSF felszólította az állam- és kormányfőket, ne vegyenek részt az olimpia nyitóünnepségén. (MTI) Több ezer katona és helikopterek Afganisztánba - kiterjeszti a NATO a rakétavédelmi rendszert George Bush Zágrábban Segítség - Moszkván keresztül (Reuters-felvétel) Bukarest. Oroszország és a NATO vezetői aláírták tegnap azt a megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az észak-atlanti szövetség afganisztáni missziójához orosz területen keresztül szállítsanak utánpótlást. A bukaresti csúcsértekezlet zárónapjának két legfontosabb eseménye a NATO- Oroszország és a NATO- Ukrajna Tanács ülése volt ÖSSZEFOGLALÓ Vlagyimir Putyin orosz elnök és Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtit- kár a tanácsülés előtt rövid találkozót tartottak, amelynek során a főtitkár és Szergej Lavrov külügyminiszter aláírta a megállapodásra vonatkozó jegyzékeket. Az orosz jegyzék a NATO tranzitszállításai számára biztosított szárazföldi útvonalakat és határátkelőket rögzíti, míg a NATO-é megerősíti, hogy az afganisztáni misszióban részt vevő tagállamai készek betartani a szállítások Oroszország által meghatározottrendjét. Több ezer katonát ígértek Előző nap vállaltak kötelezettséget a NATO-tagállamok vezetői arra, hogy megerősítik Afganisztánba vezényelt csapataikat. A zárónyilatkozat szerint a tagországok vállalják, hogy támogatják egymást a tálibellenes hadműveletek terheinek megosztásában, és a lehető legrugalmasabbá teszik katonáik bevethetőségét, amelyet politikai megfontolásokból vagy technikai okokból ma még számos esetben különböző korlátozásokkal sújtanak. A NATO-tagok jelenleg mintegy 47 ezer katonát állomásoztat- nak Afganisztánban. Stephen Hadley, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója elmondta, az USA tucatnyi országtól kapott ígéretet újabb egységek Afganisztánba vezénylésére, ami az amerikai erősítésekkel kiegészülve több ezer katonát jelent. Az említett országok listája még nem végleges. Gordon Brown brit miniszterelnök pedig úgy nyüatkozott, a tagországok várhatóan újabb 18 helikoptert ajánlanak fel afganisztáni bevetésre, most erre van a legégetőbb szükség. Hármas összekapcsolás Ugyancsak csütörtökön javasolta a NATO Oroszországnak, hogy Putyin tegnap is fújta a magáét kapcsolják össze az amerikai és az orosz rakétavédelmi rendszert, valamint azt a hasonló rendszert, amelynek kiépítését a NATO tervezi. A zárónyilatkozat szerint a NATO kész megvizsgálni az amerikai, az orosz és a NATO rakétavédelmi rendszerek alkalmas időben való összekapcsolásának lehetőségét. Az állam- és kormányfők hitet tettek a maximális átláthatóság és a kölcsönös bizalomerősítő intézkedések mellett, hogy csillapíthatok legyenek az olyan jellegű aggodalmak, amilyeneknek például Oroszország adott hangot az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek közép-európai telepítése kapcsán. Leszögezték: az amerikai pajzsnak összekapcsolhatónak kell lennie azzal a rakétavédelmi rendszerrel, amelyet a szövetség építhet ki saját szükségleteire, s amelynek létrehozását most fontolgatja, hogy védelmet nyújtson azon tagállamainak is, amelyek nem kerülnének az amerikai raké- tapajzsoltalmaalá. (ANATO délkeleti szárnyának négy állama - Törökország, Görögország, Bulgária és Románia - maradna ki az amerikai pajzs oltalma alól.) Démonizált Oroszország? A problémák ellenére Oroszország lát lehetőséget a jobb együttműködésre a NATO-val - mondta Putyin a NATO-Orosz- ország Tanács ülésén. Több ilyen területet sorolt fel, egyebek mellett Afganisztánt és a terrorizmus elleni harcot. A másfél órás megbeszélésen, amely a posztjáról távozni készülő Putyin utolsó találkozója volt NATO-beli kollégáival, bírálta őket, amiért bővíteni igyekeznek a szövetség határait kelet felé, a NATO katonai infrastruktúrájának az orosz határok közelében történő fejlesztését, nem törődve az orosz érdekekkel. ,A NATO nem garantálhatja a saját biztonságát mások biztonságának a rovására.” Azzal is vádolta a szövetség tagjait, hogy démonizálják Oroszországot, nem gondolva annak hozzájárulására a hidegháború megszűntéhez. Megjegyezte ugyanakkor, nyugati engedmény esetén kész visszatérni a hagyományos európai erők korlátozásáról szóló CFE-szerződéshez. Moszkva tavaly decemberben azért függesztette fel részvételét a CFE- ben, mert a NATO nem volt hajlandó ratifikálni a szerződés új változatát, amíg Oroszország ki nem vonja csapatait Grúziából és főleg a (Moldovát illető) Dnyeszteren túli területről. Nem hozott áttörést A rakétavédelmi rendszer kapcsán Putyin úgy vélte, meghallgatásra találtak az ezzel kapcsolatos orosz aggodalmak. Az orosz elnök arra biztatta a szövetség vezetőit, különösen George Bush amerikai elnököt, hogy segítsék ki Iránt az elszigeteltségből. „Senki sem gondolhatja komolyan, hogy Irán meg merné támadni az USA-t.” Mind Putyin, mind a NATO-vezetők dicsérték a megbeszélések pozitív hangnemét. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitár szerint is pozitív szellemű, őszinte és nyílt volt Bush és a többi vezető tárgyalása Pu- tyinnal, de „nem hozott nagy áttörést” a két fél vitáiban. Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott, hogy nem tapasztalt „semmi agresszivitást” az eszmecserében. Kijev türelmes lesz A NATO-Ukrajna Tanács ülésén a felek a légi helyzetre vonatkozó adatcseréről állapodtak meg. Viktor Juscsenko elnök azt mondta, Ukrajna tisztában van azzal, hogy a NATO-tagság elnyerése éveket is igénybe vehet, de nagy eredménynek tartja, hogy a szövetség bukaresti csúcstalálkozóján mindenki egyetértett az ország jövőbeni csatlakozásának fontosságában. „Ukrajna független, szuverén állam, joga van saját biztonságpolitikáját meghatározni” - hangsúlyozta, nyilvánvalóan az orosz kifogásokra utalva. Scheffer NATO- főtitkár megismételte: a csúcs eddigi munkájából egyértelműen következik, hogy Ukrajnát biztosan fölveszik a NATO-ba. Egy újságíró kérdésében utalt arra a döntésre, amelynek értelmében a továbbiakban a külügyminiszterekre tartozik annak a megítélése, mikor érkezik el a pillanat, amikor Ukrajna és Grúzia része lehet a tagsági akciótervnek (MAP). A főtitkár nem árulta el, hogy a miniszterek e témában tartandó decemberi első ülésén várható-e döntés erről. (MTI, č, s, ú) Zágráb. George Bush a horvát fővárosba, Zágrábba érkezett tegnap, közvetlenül a NATO bukaresti csúcsértekezlete után, amelyen a 26 tagállam vezetői meghívták Horvátországot, hogy csatlakozzon a szövetséghez. Az amerikai elnök ezzel összefüggésben ma beszédet intéz a horvát néphez Zágráb történelmi Szent Márk terén. Most először jár amerikai elnök Horvátországban az 1991-es függetlenné válás óta. Az USA nagy tekintélynek örvend a horvát lakosság körében, mert Washington katonai támogatást nyújtott Zágrábnak az 1991 és 1995 közötti polgárháborúban. Sokan értelmezik úgy Bush zágrábi vizitjét, hogy biztatás akar lenni a Balkán más államai számára: folytassák a NA- TO-csatlakozáshoz szükséges reformjaikat. (MTI) Zavargások Kínában Lelőttek nyolc tüntetőt Peking. Újabb zavargások robbantak ki Kína tibetiek lakta délnyugati részén. A rendőrök tüzet nyitottak a tiltakozókra, s egy tibeti jogvédő csoport szerint 8 embert megöltek. Az Új Kína hírügynökség beszámolója szerint a Tibettel határos Szecsuán tartományban, a Garzi Tibeti Autonóm Körzetben csütörtök este törtek ki zavargások. A tüntetők megtámadtak és súlyosan megsebesítettek egy helyi tisztségviselőt. „A rendőrök kénytelenek voltak figyelmeztető lövéseket leadni, és véget vetettek az erőszaknak” - áll a hivatalos kínai jelentésben. A londoni székhelyű jogvédő csoport az Indiában élő tibeti száműzöttektől származó értesülésre hivatkozva közölte a 8 ember megöléséről szóló hírt. Több száz buddhista szerzetes és a hozzájuk csatlakozó lakosok azért vonultak a helyi kormányzat épülete elé, hogy követeljék két szerzetes szabadlábra helyezését. Ezt a hatóságok meg is ígérték, de megszegték szavukat. A szerzeteseknek az volt a bűnük, hogy a dalai lámáról készült fényképeket birtokoltak. A történtekjói jelzik, hogy Kína tibetiek lakta területein tovább izzik a feszültség, és folytatódnak az erőszakos események, noha tömegesen vezényelték az utcákra a biztonsági erőket, miután Tibet fővárosában, Lhászában március közepén erőszakossá fajultak a központi kínai kormány elleni tüntetések. (MTI) Bizonytalan a diktátor és az ország sorsa, bevezethetik a rendkívüli állapotot Mugabe büntetlenséget szeretne ÖSSZEFOGLALÓ Harare. Robert Mugabe kész lemondani a hatalomról, de csak akkor, ha a választáson győztes ellenzék garantálja a büntetlenségét. Ezt állítólag a zimbabwei elnök tanácsadói ígérték meg. Ha azonban az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Változásokért (MDC) párt nem hajlandó megadni ezeket a garanciákat, akkor a 84 éves Mugabe - 28 éve áll az egyre nehezebb gazdasági helyzetben lévő ország élén - rendkívüli állapotot vezet be, és kikényszeríti az újabb elnökválasztást. A Mugabe vezette Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió - Hazafias Front (ZANU-PF) a múlt szombati választásokon elvesztett többségét a törvényhozásban, csak 97 mandátumot szerzett. Az ellenzék összesen 109-et, ebből az MDC 99-et, tíz jutott az MDC-ből kivált kis frakciónak, és egy független képviselő is bekerült a parlamentbe. A hírek szerint tegnapra összehívták Mugabe pártjának, a ZANU-PF-nek a vezetőit egy „stratégia-meghatározó tanácskozásra”, hogy eldöntsék: van-e Mugabénak esélye egy esetleges második elnökválasztási fordulóban. Szombaton ugyanis nemcsak parlamenti, hanem elnökválasztást is rendeztek, amelyen Mugabének nem sikerült nyernie. De az elnökválasztás eredményét eddig nem hirdették ki, a hatóságok arra hivatkoznak, hogy a törvények szerint előbb a felsőházi választások végeredményét kell közzétenni, az viszont „technikai okokból” csúszik. Ennek ellenére az ellenzéki elnökjelölt, Morgan Tsvangirai máris győztesnek nyü- vánította magát, a párt saját szavazatszámlálására hivatkozva. Az ellenzék folyamatosan egyeztet a - korábban riadókészültségbe helyezett - hadsereg vezetőivel is a helyzetről, utóbbiak azonban igen óvatosak. Az MDC közvetlenül Mugabéval akar tárgyalni a „megadás” feltételeiről, mert az elnöki tanácsadók már korábban is tettek ígéreteket, amelyeket az államfő később nem tartott be. Közben őrizetbe vettek két külföldi újságírót Zimbabwé- ban. Egyikük egy brit, a másik a The New York Times tudósítója. Az újságírók ellen az a vád, hogy engedély nélkül tudósítottak a választásokról. Az MDC fővárosi irodáit pedig ismeretlenek feldúlták. (io, č, ú) POLITIKAI BOTRÁNY Szabadidős képzés Berlin. Nem csekély pénzügyi ellenszolgáltatás, továbbá líbiai és tunéziai nyaralás fejében - szabadságuk idején - német rendőrök és katonák vettek részt a líbiai biztonsági erők kiképzésében. Különböző tartományokból mintegy 30 német „szakértő” működött Uy módon a közel-keleti országban, s az ügyről állítólag Moammer el- Kadhafi elnök is tudott. Franz Josef Jung védelmi miniszter tegnap megerősítette: a Bundeswehr legalább egy katonája érintett, akit azóta felfüggesztettek az aktív szolgalat alól. Jung a történteket elfogadhatatlannak nevezte. A katona mellett rendőrök és a határőrség kommandós osztaga, az ún. GSG-9 tagjai vettek részt az önként vállalt feladat végrehajtásában, többségük Észak-Rajna- Vesztfália tartományból. A hírek szerint gondosan ügyeltek arra, hogy különleges küldetésükről főnökeik ne tudjanak, ezért a képzést csakis szabadságuk idején vállalták. Többen közülük nem is egyszer fordultak meg Líbiában, s minden egyes alkalommal legkevesebb mintegy 15 000 eurós képzési díjat kaptak. Az észak-rajna-vesztfáliai hatóságok - mint a jelentésekből kitűnt - már tavaly gyanút fogtak. A tartományi belügyminisztérium akkor a düsseldorfi rendőrséget bízta meg az ügy kivizsgálásával, de az nem kapott nyü- vánosságot. Az ügyben minden bizonnyal parlamenti vizsgálat kezdődik. (MTI)
