Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-05 / 55. szám, szerda
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 5. www.ujszo.com Ha egy tanárnak kevés az órája, a történelmet kapja Nem mese és a tanári karban is nagy a fluktuáció, megesik, hogy egy-egy tantárgyat nem szakos pedagógus, illetve képesítés nélküli tanerő oktat. A legtöbb esetben, ha egy tanárnak kevés az óraszáma, a történelmet kapja, mivel az csak „mese”. A természettudományi tantárgyak úgymond komolyabb tudást igényelnek. Például a fizika szakosnak bátran adnak történelemórát, de ez fordítva nem működik. Az iskolaigazgatók gyakran mint egy Joly Jokerre tekintenek a történelem tantárgyra. A, szülők általában nem is sejtik, milyen felkészültségű oktató tanítja gyermeküket. Hasonló a helyzet az idegen nyelvi órákkal, esetleg a számítástechnikával, azzal a különbséggel, hogy ha a tanerőnek nincs is képesítése, a szaktudásának meg kell lennie. Horbulák Zsolt VISSZHANG Ad: Motoros kompot építenének Vágkirályfán, Új Szó, február 28. Véleményem és a község lakosságának véleménye is egyben, hogy a mai idegenforgalmi látványosság Vágkirályfán, mind a Vág partján, mind a falu körül a szeméthegyek, ugyanis a polgármester csak kéthetente szállítatja el a szemetet, a zöldhulladék elszállítására nincs pénz, állítja. Inkább tüzeljenek az emberek! Örülnénk, ha először azt valósítaná meg, amit kitűzött a választási programjában, utána üzemeltessen hajókat a Vágón! Oldja meg a szemétproblémát, a közművesítést, utána jöhet a luxus. Bergendi Róbert MAGÁNVÉLEMÉNY Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter aggódik a magyar tannyelvű iskolák diákjainak ismeretei miatt. Meggyőződése, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a szlovák történelem oktatásának. Dicséretes, hogy az oktatási miniszter figyelemmel kíséri a magyar diákok tudásszintjét. Egy dolog azonban elkerülte a miniszter úr figyelmét: a történelmet tanítók felkészültsége, képesítése. A történelemtanárok jelentős része nem történelem szakos, esetenként még pedagógiai végzettsége sincs. Ennek a furcsa helyzetnek feltehetőleg az a magyarázata, hogy egy iskola órarendjének az összeállítása bonyolult feladat, olyan, mint egy kirakós játék: a kötelező tanórákat le kell tanítani a meglevő tanerővel. Mivel az osztályok száma évente változik OLVASÓI LEVÉL Történelmi humbuk Romániában naponta olvasom az Új Szó honlapját. Nagyon jó lapnak tartom. Most arra reagálok, hogy Ficóék „feltalálták” az ószlovákokat, s szerintük a morvák Sváto- plukkal együtt szlovákok voltak! Maga ez hülyeség, mármint az, hogy nagy hazafiak kitalálnak mindenféle őstörténetet anno hírből sem létezett népről. Engem nagyon ismerős történelmi humbuko- kat kitaláló emberekre emlékeztet. A román történészek jó része is azzal akarja alátámasztani a románok Erdélyhez való jussát, hogy a román etnikum Erdélyben jött létre a rómaiak és dákok vegyüléke- ként. Ez is olyan mítosz, mint az ószlovákságé. Történelemhamisítással most is sokan foglalkoznak, nem is ez benne a rendkívüli, hanem ez a két eset (mármint a román és a szlovák) olyan, mintha ugyanarról a kaptafáról szedték volna le. A románok „büszkék lehetnének arra, hogy Fi- cóékat már rég megelőzték és hogy kétségkívül Ficónak és társainak a román történe- lemcsinálás volt a példája. A hülyéseg nagyon ragályos! Bukarestből írok, minden jóét kívánok a szlovákiai magyaroknak és közvetlenül az Új Szó szerkesztőinek. D. Edith __________________SZEMSZÖG Az új kalapos király A felvilágosult abszolutizmus a maga korában egyszerre volt modernizációs kényszerpálya és zsákutca. Az Elbától keletre a Nyugat-Európában hosszú évszázadok alatt lezajlott szerves társadalmi és gazdasági átalakulást felülről, parancsszóra kísérelték meg kikényszeríteni. Kelet- és Kö- zép-Európa ezzel a kora újkori reformdiktatúrával tapodtat sem jutott közelebb a polgári társadalomhoz, s alig valamicskét közelített a világgazdasági centrumhoz. A régió társadalmai tovább növelték a demokratikus deficitet a kontinens szerencsésebb történelmi fejlődésű térségeihez képest. Az oktatástól a hivatali életig militari- zált társadalom sok tekintetben a huszadik századi totális diktatúrák táptalajának tekinthető. A modernizáció a múlt század felvilágosult abszolutizmusának, a kommunista diktatúra gazdaságpolitikájának kulcsszava volt. A felzárkózni, utolérni célkitűzése hajtotta a „fényes szelek” nemzedékét éppúgy, mint a hatvanas, hetvenes évek technokratáit. Ahogy kétszáz évvel korábban, úgy a múlt század második felében sem lehetett a minden ízében szervetlen fejlődéssel utolérni a félperifériáról a centrumot. A szocialista iparosítással létrejött legújabb vaskori technika már létrejöttekor elavult volt. A felvilágosult abszolutizmus újabb kísérlete csak fokozta a régió lemaradását, a szocialista új ember meg amúgy kálvinista módra megöldökölte magában a régit, jelen esetben a polgárt. A rendszerváltozás idején az addig az állam tenyeréből etetett szocialista embertípus hirtelen ott találta magát a farkastörvényeiről felismerhető kapitalista világban. Csoda-e, hogy éppen azt sírta vissza, ami örökre elmúlt: az állami ártámogatási rendszert, a teljes foglalkoztatottságot, a koraszülöttjóléti állam ellátó rendszereinek változatlan fenntartását. Az új évezred elején még úgy látszott, mindennek ellenére végre lendületet kap az a szerves polgári átalakulás, amely a régi század húszas, de inkább harmincas éveiben megszakadt. 2008 magyar valósága ezzel szemben újra a reformdiktatúra, a felvilágosult abszolutizmus sokadik, borítékolha- tóan sikertelen kísérlete. A magát messianisztikus pózba helyező miniszterelnök, a kiválasztottság, pótolhatatlanság tudatával felvértezve, huszonegyedik századi kalapos királyként vezérli a reformdiktatúrát. Egyre több társadalmi konszenzust rúg fel, miközben a régi helyébe ajánlott új közmegegyezés a valóságtól elrugaszkodottnak, olykor egyenesen életszerűtlennek tűnik. Politikai perfiditásával, gátlástalanságával pedig mind jobban kikezdi a rendszerváltozás idején még sérthetetlennek gondolt demokratikus alapokat. Gyurcsány Ferenc a minap nem egy főteret adott el, hanem a legalapvetőbb demokratikus normákat figyelmen kívül hagyva, egyeztetés nélkül kötött olyan nemzetközi szerződést, amely nemzedékek életét fogja befolyásolni! Persze a Déli Áramlat jobb üzlet egy plázánál, ezt mindannyian tudjuk. A jobboldali ellenzék sem nyújt jelen állapotában hiteles alternatívát a polgári fejlődés szerves folytatására. A baloldal neoliberális gazdaságpolitikájára a jobboldal válasza a népszavazási kérdésekben testet öltő szociális demagógia. Ez még akkor is igaz, ha a múlt tavaszi Fidesz-kongresszuson elfogadott Jövőnk vitairat az „elmúlt évtized legígéretesebb terméke” (Stumpf István), vagy a múlt év végén bemutatott Erős Magyarország program polgári alapvetéséhez sem fér kétség. Sőt! Csakhogy a mai Fideszben egyszerre van jelen a Navracsics által hangsúlyozott jelszó: „a polgári Magyarország mindannyiunk köztársasága” és az elnöki balra tarts. Az „új polgárosodást” meghirdető miniszterelnök ebbe a résbe akar betömi. A hiteltelenséget akarja felcserélni legalább a hitelesség látszatával. Ä neoliberális gazdaságpolitika következtében a magyar szocialisták drasztikus népszerűségvesztést könyvelhettek el. Napjainkra a törzsszavazók egy része is elbizonytalanodott, hiszen éppen őket, a nyugdíjasokat, a lakótelepen élőket - egyszóval a „kisembert” - érintették a leghátrányosabban a megszorító intézkedések. Ezért szólnak a miniszterelnöki szirénhangok oly lágyan a polgári értékeket valló szavazók felé. Gyurcsány „új polgárosodása” könnyen megjósolhatóan Kontur Pál fideszes Munkástagozatának sorsára fog jutni. Mint ahogy a szocialista törzsszavazó sem fogja soha az „alcsúti szőlőbányász” pártját ikszelni, úgy egy magára valamit is adó liberális konzervatív sem fog egy gátlástalan politikai hasbeszélő mögé felsorakozni. Most már csak az a kérdés, mi szükség van a két nagy párt háza táján mind nyilvánvalóbb ideológiai katy- vaszra? Kolek Zsolt KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ jhit| Az EU egyelőre nem várja Ukrajnát Belgium külügyminisztere, Karel de Gucht szerint, Ukrajna egyelőre nem csatlakozhat az Európai Unióhoz. Erről a Volo- dimir Ohrizkóval való találkozója után beszélt egy sajtókonferencián. Az ukrán külpolitikának stratégiailag mindenképpen jót tenne, ha csatlakozhatna az EU- hoz, és az állampolgárok is jobban támogatják, mint a NATO- csatlakozást. De egyelőre túlságosan korai még a csatlakozás lehetőségéről beszélni, annál inkább, hogy az EU egyelőre nem siet még távlati lehetőségként sem felajánlani a tagságot, egyelőre Jószomszédi” politikai kapcsolatokra korlátozza Ukrajna lehetőségeit - olvasható a Korrespondent.net internetes hírportálon. Jogilag nincs akadálya a csatlakozásnak, azonban ehhez sok mindent kell még megtenni, úgy az EU, mint Ukrajna részéről, de egyelőre egyik fél sem kész ilyen lépéseket tenni.Viktor Juscsenko bejelentette, hogy a napokban aláírják az EU-val azt az egyezményt, amely tartalmazza majd a további együttműködés feltételeit, és amely meghatározza Ukrajna helyzetét az Európai Unión belül. Hillary eltörölné a vízumot Megválasztása esetén eltörölné a vízumkötelezettséget a román, lengyel és bolgár állampolgárok számára Hillary Clinton. A lengyelországi közszolgálati rádió szerint az Egyesült Államok elnöki tisztségére pályázó demokrata jelölt támogatja a vízumkényszer eltörlését kelet- és közép-európai szövetségesei számára, és a többi európai uniós tagállamokkal azonos bánásmódban részesítené ezeket. Az említett forrás szerint Clinton együttműködne a három állammal azt Egyesült Államok biztonságának javításán is. Barack Obama, Clinton demokrata párti riválisa korábban már elkötelezte magát a vízumkényszer eltörlésére. Híd, nem a Kwai folyón A küldöttség jött, látott és győzött. És nem is akárhogyan, hiszen azt olvasom az egyik székelyföldi napilapban, hogy a házigazda tisztségviselő szerint az ominózus népszavazás után új tartalommal kell megtölteni a magyar-magyar kapcsolatokat, erre pedig jó példa a környezetvédelem területén felkínálkozó együttműködés. A gondolatot folytatva, ez valószínű úgy nézne ki, hogy a Himnusz hangjai mellett az anyamagyar és a rommagyar a megkopott, „kettős állampolgárság” feliratú plakátot együtt helyezné el egy üres kóláspalack és két lemerült elem társaságában a hajszálrepedéseiben is mélységesen székely hulladéktárolóban. A kettős állampolgárságról szóló szavazás ugyanis másról szólt. Nemzeti érzésekről. A környezetvédelem megint másról szól. Technikáról, gazdaságról, technológiáról. Régebben ezt ilyen egyszerűen mondták: nem kell összekeverni a szezont a fazonnal. Ugyanaz a tisztségviselő ugyancsak a magyar nemzet egységének szavazás utáni, gyakorlati megvalósulását látja abban, hogy magyar cégek dolgoznak a Székelyföldön. Ázt elfelejti megemlíteni, hogy a székelyek a budapesti Moszkva tér holdudvarában már közel két évtizede ugyanilyen ügybuzgalommal ténykednek a nemzet egységéért. Vagy egyszerűen pénzt keresnek új magyar szó itt is, meg ott is? Töröm a fejem: kivel fogunk egyesülni, ha véletlenül osztrákok vagy éppen japánok építik meg az első székely- földi hulladéktárolót és bangladesiek vagy kínaiak gyártanak olasz alsónadrágokat a robotmunkától hangos háromszéki varrógépeken? Szóval, ne keverjük össze a szezont a fazonnal. A nemzet egységével semmi baj: ott van az a kettős állampolgárságon, a környezetvédelmen, a munkaerő-vándorláson és még sok minden máson kívül a nyelvben, a kultúrában, a történelemben, az érzelmekben és így tovább. A baj azzal és akkor van, amikor egyes helyi és nem helyi politikusaink a fogalmak különböző síkjairól hordanak össze hetet-havat, és megpróbálják átadni nekünk a nagyot- mondások szédítően illatos virágcsokraként.
