Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-05 / 55. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 5. Külföld 9 Háromoldalú katonai összecsapássá fajulhat a vita - Hugo Chávezt azzal vádolják, hogy pénzt kapott a marxista gerillaszervezettől Diplomáciai háború kardcsörtetéssel ÖSSZEFOGLALÓ Quito/Bogotá/Caracas. Ecua­dor és szintén baloldali vezetésű szövetségese, Venezuela bejelen­tette, hogy megszakítja diplomá­ciai kapcsolatait a szomszédos Ko­lumbiával. Ezzel tovább mérgese­dett a kolumbiai katonák minapi ecuadori rajtaütése miatt a három ország között kirobbant vita, ame­lyet már minden fél csapatössze­vonásokkal is „alátámasztott”. A viszályt az robbantotta ki, hogy kolumbiai katonák a múlt szomba­ton Ecuador területére behatolva megölték a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) marxista gerillaszervezet második számú parancsnokát, jelentős csapást mérve ezzel az FARC-re. Rafael Correa ecuadori elnök ezt hazája el­leni agresszióként értékelte, s több ezer fős csapaterősítést küldött a kolumbiai határra. Hugo Chávez venezuelai elnök szintén csapato­kat küldött a kolumbiai határ mel­lé, s figyelmeztette Bogotát: hábo­rús oknak tekintené, ha kolumbiai katonák venezuelai területen is ha­sonló rajtaütést hajtanának végre. A hevesen baloldali Chávezt - Fidel Castro barátját - az is felbosszan­totta, hogy a kolumbiai államfő el­utasítja közvetítési szándékait az FARC-gerillákkal a hat éve túszul ejtett Ingrid Betancourt volt elnök­jelölt kiszabadítása érdekében. A francia-kolumbiai kettős állam­polgárságú Betancourt asszony ki­szabadítását Nicolas Sarkozy fran­cia elnök is prioritásként kezeli. De Álvaro Uribe Vélez konzer­vatív kolumbiai elnök is fokozta a feszültséget azzal, hogy Correa ecuadori elnököt az FARC gerillái­val való kapcsolattartással, Chá­vezt pedig piszkos pénzügyietek­kel vádolta meg. A kolumbiai rendőrség hétfőn bejelentette: tu­domása szerint Chávez pénzt ka­pott az FARC-től, mielőtt megvá­lasztották volna az ország élére. A kapcsolat közte és a gerillák között tehát 1992-re nyúlik vissza. A ko­lumbiai rendőrfőnök állította: a gerilláktól zsákmányolt egyik számítógépen találtak erre vonat­kozó bizonyítékot. Oscar Naranjo tábornok közölte: „egy feljegyzés arról szól, milyen hálás volt Chá­vez a 100 millió pesóért, amelyet az FARC-től kapott, mialatt puccs­kísérletért börtönben ült”. Hozzá­tette: találtak egy olyan, nemrégen küldött üzenetet is, amelyben Chávez 300 millió dolláros támo­gatást ígért a szélsőbaloldali ko­lumbiai szervezetnek. (MTI, ú) Ecuadori katonák szállították el a FARC táborára mért kolumbiai csa­pásban megölt gerillák holttesteit (Reuters-felvétel) Teherán kapásból elutasította a határozatot BT-szankciók Irán ellen MT1-ÖSSZEFOGLALÓ tonai - célra is felhasználhatók. New York. Az ENSZ BT hétfőn - 14 igen szavazattal és egy tar­tózkodás mellett - jóváhagyta az Irán ellen újabb szankciókat el­rendelő határozatot. A tegnapi hivatalos teheráni válasz erre az volt, hogy a határozat „értéktelen, elfogadhatatlan és elítélendő”. A BT 2006 decembere óta már két, akkor egyhangúlag megho­zott (1737-es és 1747-es számú) határozatban rendelt el gazdasági és kereskedelmi büntetőintézke­déseket az urándúsítás felfüggesz­tését makacsul megtagadó Irán el­len. A korlátozások közé most elő­ször került be a tüalom az olyan árucikkekkel való kereskedelem­re, amelyek kettős - polgári és ka­Engedélyezi az Iránba tartó vagy onnan származó tengeri és légi ra­kományok ellenőrzését, ha felme­rül a gyanú, hogy tiltott áru van bennük. A határozat alapján el­lenőrizni fogják két gyanús iráni bank tevékenységét is. A BT felszó­lítja a tagállamokat, legyenek óva­tosak, ha új kereskedelmi kötele­zettséget vállalnak Iránnal kapcso­latban, ideértve az exporthitelek, garanciák és biztosítások nyújtását is. Utasítást ad 12 újabb iráni cég és 13 személy javainak a befa­gyasztására, amelyek és akik kap­csolatba hozhatóak Irán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjá­val. E személyek utazásaival kap­csolatban a határozat éberséget és jelentési kötelezettséget ír elő. Állítólag az azeriek kezdték a fegyveres akciót Megint lőnek Karabahban MTl-HÍR Jereván. Tűzpárbajt vívtak egymással örmény és azeri kato­nák az Azerbajdzsán területébe ékelődött, de többségében örmé­nyek lakta Karabah terület Mag­dákért városának közelében. Var­dan Oszkanján örmény külügymi­niszter szerint a mostani incidens súlyosabbnak mutatkozik a ko­rábbiaknál, amelyek az 1994-ben kötött tűzszüneti szerződést sér­tették meg. Az egyezményt az érintett felek általában tisztelet­ben tartották. Most azonban komoly támadást indítottak az azeriek, és örmény oldalon áldozatok, sebesültek is vannak. Okszanján szerint az azeriek az Örményországban ki­éleződött belpolitikai helyzetet kihasználva hajtották végre pro­vokációjukat. Putyin nemzeti vezető, az ő terve lett a hatalom pártjának ideológiája Merkel lesz az első fecske Moszkva/Berlin.Anémet kancellár lesz az első kül­földi vezető, aki Oroszor­szágba látogat az ottani el­nökválasztás után. ÖSSZEFOGLALÓ Angela Merkel szombaton megy Moszkvába, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin hivatalban levő elnökkel és megválasztott utódjá­val, Dmitrij Medvegyewel. Ezt egy­szerre jelentette be a Kreml és a berlini kancellária. A látogatás csak néhány órás lesz, s egy hármas saj­tóértekezlettel zárul. A napirendről nem árultak el semmit. De Thomas Steg kormányszóvivő már hétfőn jelezte, Merkel mielőbb találkozni kíván Medvegyewel. A kancellár úgy véli, Medvegyev megválasztá­sával az orosz nép a folyamatosság és a stabüitás mellett szavazott. Merkel átfogó együttműködést ajánl Putyin utódjának - hangsú­lyozta a szóvivő, hozzátéve: Berlin szerint az orosz választások során nem mindig tartották tiszteletben a demokratikus elveket. Az Egységes Oroszország Vlagyimir Putyin pártja, és ebben nem lesz változás az elnökválasztás után sem. Ezt Borisz Grizlov, a párt és egyben az állami duma (alsóház) elnöke hangsúlyozta. „Putyin nem­zeti vezető, aki az Egységes Orosz­ország listájának élén állt a decem­ber 2-i duma-választásokon. A párt ideológiájának a putyini tervet te­kinti, amelyet most továbbfejlesz­tettek, kijelölve a legfontosabb fel­adatokat 2020-ig.” Grizlov arra a kérdésre válaszolt így, hogy nem válik-e a párt az elnökválasztás nyomán az új államfő, Dmitrij Medvegyev pártjává. Grizlov sajnálatának adott han­got amiatt, hogy John McCain ame­rikai szenátor, a republikánus el­nökjelöltség várományosa eltorzí­tott tények alapján nyilatkozott az orosz elnökválasztásról. McCain hétfőn azt mondta, az elnökválasz­tással Oroszország távolodott a demokráciától, a korrupt és nem demokratikus rezsim előre megha­tározta az eredményt. Történelmi tragédiának minősítette, hogy amikor a demokrácia egyre több ál­lamot ér el a vüágon, az orosz em­bereket újra megfosztották a lehe­tőségtől, hogy vezetőiket szabad és nyílt versengés alapján válasszák meg. (MTI,ú) Merkelnek sikerült megszelídítenie Sarkozy tervét a Földközi-tengeri Unióról Közeledés a német-francia viszonyban MTl-HÍR Berlin. Az átmeneti lehűlés után az újabb felmelegedés kezde­teként értékelték tegnap Berlinben Nicolas Sarkozy francia államfő és Angela Merkel német kancellár megállapodását a Földközi-tenge­ri Unió tervéről. A két vezető előző este állapodott meg abban, hogy a Sarkozy által dédelgetett terv nem egyfajta párizsi partizánakció, ha­nem az EU közös programja lesz. Az eredeti elgondolást főként Merkel ellenezte az unión belüli szakadástól tartva. Sarkozy tervét hasonló megfontolások alapján több más uniós tagállam is ellenez­te, így - mint a kommentárok ki­emelték - a program „felértékelé­sével” sikerülhet valamennyi or­szág támogatását elnyerni. A fran­cia elnök az általa tervezett unió­ból kihagyta volna a nem földközi­tengeri uniós tagországokat, s az együttműködésbe csak a mediter­rán államokat vonta volna be. A nagy kérdés, meddig tart a volt first lady eltökéltsége - sorsdöntőnek számított a tegnapi texasi és ohiói összecsapás (Reuters-felvétel) Hillary most dühös vagy örül? Clinton nem adja fel a küzdelmet ÖSSZEFOGLALÓ A számok nem hazudnak Washington. A politikai matematika könyörtelen. A volt first lady az eddigi fordulókban 10 millió 721 ezer, míg vetélytársa 11 mülió 42 ezer szavazatot kapott. Clinton 1275, Obama 1384 küldöttet gyűjtött össze a pártkongresszusra, amelyen a 4049 részvevőből 2025-nek a szavazatára lesz szükség a jelöltség megszerzéséhez. A tegnapi négy előválasztáson 370 delegátus sorsa dőlt el. (m) Washington. Érdekes nyilatko­zatot tett hétfőn a volt first lady. Ar­ra a kérdésre, lesz-e olyan pont a kampányban, amikor azt fogja mondani, hogy a párt érdekében már nem érdemes folytatni a har­cot, Hillary Clinton így felelt: „Nem, nincsen, (...) én fogok nyer­ni, folytatni fogom.” Tehát akkor sem adja fel a demokrata elnökje­löltségért folyó versenyt, ha a sors­döntőnek tekintett texasi és ohiói előválasztásokon nem tud nyerni Barack Obamával szemben. E két államban tegnap volt a sorsdöntőnek tekintett összecsa­pás, a szavazófülkéket közép-eu­rópai idő szerint ma hajnali 1 és 3 órakor zárták; a texasi választási rendszer bonyolultsága miatt az ot­tani eredmény közzététele csak órákkal későbbre volt várható. Független elemzők viszont úgy lát­ják: Clintonnak nagyarányú győ­zelmet kellene aratnia ahhoz, hogy „visszatérhessen”. Ha ez nem sike­rül, akkor mielőbb vissza kellene lépnie, mert az eldurvuló kampány a majdani demokrata jelölt esélyeit rontja a republikánus jelölttel szemben. Maga Bili Clinton is úgy fogalmazott: ha Hillary veszít Te­xasban és Ohióban, nem lesz esélye a jelöltségre. A volt first lady azon­ban, mint az inteijúból kiderült, nem is gondolkodik ilyesmin. A Fox News legújabb, felmérése szerint Texasban fej-fej melletti küzdelemre van kilátás. Obama szenátort a demokrata szavazók 48 százaléka támogatja, Hillaryt 45 százalék. A szintén sok elektort adó, ezért kiemelten fontos Ohio ál­lamban viszont a korábbi first lady áll nyerésre: a felmérés szerint 56:40 arányban vezet riválisa előtt. Bízhat-e még valamiben Hillary? A szenátor asszony fő kampány­stratégája, Mark Penn emlékezte­tett: texas és Ohio után 16 állam marad, ahol még nem volt elővá­lasztás. „Hadd mondjanak véle­ményt azemberekatöbbi államban is” - mondta. Itt kell megjegyezni, a két nagy mellett tegnap két kisebb állam, Rhode Island és Vermont is választott. (MTI, ú) RÖVIDEN 30 ezer rakéta a Hezbollahnál New York. Izrael szerint a Hezbollah újrafegyverkezik, s mostanra 10 ezer nagy ható- távolságú, valamint 20 ezer rövid hatótávolságú rakétával rendelkezik Dél-Libanonban. Ezt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mondta a BT-nek tett jelenté­sében, amely ugyan nem erő­síti meg Izrael állítását, de a vi­lágszervezet vezetője újfent aggodalmát fejezte ki a radi­kális síita szervezet háborús nyilatkozatai miatt. Bánt azok az értesülések is aggasztják, melyek szerint a Szíria támo­gatta iszlamista milíciát fo­lyamatosan fegyerekkel látják el, az ENSZ vonatkozó em­bargójának megsértésével. Szíria mindent tagad, de a Hezbollah vezetői többször el­ismerték, az Izraellel vívott 2006-os háború óta szerveze­tük megújította katonai ké­pességét. (lVÍh) USA-kínai szópárbaj Peking/Washington. Kí­na 17,6 százalékkal növeli idén katonai költségvetését. A pekingi parlament szóvivője tegnap elmondta, az idei vé­delmi büdzsé 417,8 milliárd jüant (58,76 milliárd dollár) tesz ki, s a kínai hadseregépí­tés összhangban van az ország gazdaságának fejlődésével. Jóval lassabban nőnek a kato­nai kiadások, mint az állam bevételei - tette hozzá. A Pen­tagon hétfőn, Kínával foglal­kozó éves jelentésében ki­emelte: nem átlátható a kínai haderőfejlesztés, és nagy fokú bizonytalanság övezi, hogy Peking a jövőben milyen irányvonalat fog követni. A kínai szóvivő tegnap elutasí­totta ezt a bírálatot, mondván: súlyosan meghamisítja a té­nyeket, és beavatkozik Kína belügyeibe. (MTI) Megfenyegették Tajvant Peking. Súlyos árat fog fi­zetni Csen Suj-pien tajvani elnök, ha továbbra is kitart függetlenedési tervei mellett - figyelmeztette tegnap Kína az elszakadásra törekvő szi­getet. Márciusban ugyanis az elnökválasztással egy időben népszavazást is tartanak Taj­vanon arról, törekedjék-e a sziget Tajvan néven az ENSZ- tagság elérésére. (MTI) Fizettek a románok Bukarest. Az iraki legfel­sőbb bíróság szerint a román kormány váltságdíjat fizetett a három éwel ezelőtt túszul ejtett három román újságíró ldszabadításáért, amit a ro­mán illetékesek cáfolnak. Az Evenimentul Züei napilap bir­tokába került az iraki legfel­sőbb bíróságnak az a döntése, amely megsemmisítette az el­rablásban korábban vétkes­nek talált Mohamed Munaf iraki-amerikai állampolgár elleni halálos ítéletet. 0 kísér­te el Irakba a három újságírót. Velük együtt Munaf is fogság­ba esett, de kiszabadulásuk után kiderült, hogy valójában ő is közreműködött az elrablás megszervezésében. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents