Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-04 / 54. szám, kedd

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Alžbeta Svobodová Életének 75 évében február 27-én elhunyt Alžbeta Ondru- šová-Svobodová, a Szlovák Nem­zeti Színház Operatársulatának volt szólóénekese - tudatta teg­nap a teátrum. Magyarországon született, de éneket a pozsoíiyi színművészetin tanult. Később Moszkvában a Csajkovszkij Kon­zervatórium hallgatója volt. 1959-ben lett a pozsonyi Nemze­ti szólóénekese. Mint koloratúr- szoprán elénekelte egyebek közt Olympiát Offenbach Hoffmann meséiből, Güdát Verdi Rigolettó- jából, Violettát a Traviatából, Zerlinát Mozart Don Giovannijá- ból, Figaro menyasszonyát Mo­zart Figaro házasságából, vala­mint Liut Puccini Turandotjából. Vendégszerepeit a volt Szovjet­unióban, Németországban és Olaszországban is. (t) Könyvbemutató a Magyar Intézetben Pozsony. Márton László Testvériség I—III. című regényének szlovák nyelvű bemutatója lesz holnap 17 órakor a Magyar Köztár­saság Kulturális Intézetének székházában. A kortárs magyar iroda­lom jelentős alkotójának történelmi trilógiája a barokk irodalom hagyományait követi. A szerző a barokk regény tökéletes illúzióját hozza létre azáltal, hogy regényét egy barokk labirintushoz hason­lóan építi fel. A cselekmény Buda török fennhatóság alóli felsza­badulása idejében játszódik, a középpontban Károlyi Sándor báró alakja áll, áld Bécsben keresi a török fogságból állítólag kiszaba­dult testvérét: a történet a továbbiakban a két fivér kapcsolata kö­rül bonyolódik. „Márton László regénytrilógiája tulajdonképpen a történelmi regény sajátos dekonstrukciója, és irodalmi kvalitásai­val megközelíti Umberto Eco híres könyvét, A rózsa nevét” - írta Peter Michalovič. Az estet a szerző, valamint a fordító, Éva Andrejčáková jelenlétében Görözdi Judit vezeti. A könyvet Peter Zajac és Peter Michalovič mutatja be. (ú) Nurejev Nemzetközi Balettverseny Budapest. Tegnap kezdődött meg a Rudolf Nurejev Nemzetkö­zi Balettverseny. Az ötödik alkalommal meghirdetett, öt estén át tartó versenynek a Magyar Színház és a Magyar Állami Operaház ad otthont. Az ifjú művészek, versenyzők klasszikus és modern művek bemutatásával adnak számot felkészültségükről, stüusér- zékükről. Az eseménynek különös jelentőséget ad, hogy Rudolf Nurejev életének legutolsó fellépése Magyarországon volt, a Ma­gyar Állami Operaházban, s a versenyt is az ő kérésére és szándé­kai szerint rendezik meg. A szakmai zsűri elnöke Maja Pliszeckaja világhírű orosz primabalerína. A bírálóbizottság tagjai között van Pongor Ildikó prímabalerina, valamint ifj. Nagy Zoltán balett­művész, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora is. (MTI) A Miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka Kassán Látatlan találkozások (SITA-felvétel) Képek Lesznai Anna családi albumából - kiállítás a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma székházában A körtvélyesi „Jardin Paradise” Körtvélyesiek templomba menet KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. A Miskolci Nemzeti 5zínház vendégjátékának örülhet a színházkedvelő közönség Kas­sán és vonzáskörzetében. A Látat­lan találkozások című darabot március 11-én és 12-én láthatják az érdeklődők. A miskolci társulat kortárs szerző művét vitte színre. A Látat­lan találkozások angol nyelvű vi- lágpremieije 2004 márciusában volt a Coral Gables-i New Theatre- ben. A szerző, Mario Diament Bu­enos Airesben született, és jelen­leg Miamiban él. Darabjának köz­ponti figurája egy idős, vak em­ber, aki egy parkban üldögél, s a többi szereplő, illetve a szereplők történetei rajta keresztül kapcso­lódnak össze. A vak emberben nem nehéz felismernünk az 1986-ban elhunyt argentin írót, Jorge Luis Borgest. A darabbeli „véletlen” találko­zások során öt ember, öt sors ke­resztezi egymást: egy banktisztvi­selő férfi (Szatmári György) és pszichológus felesége (Seres Ildi­kó), egy fiatal nő (Szirbik Berna­dett) és az édesanyja (Máhr Ági), végül maga a vak író (Bősze György) alkotják az ötszög csú­csait. A darab páros jelenetei so­rán megismert életek tele vannak elszalasztott lehetőségekkel, vi- szonzadan szerelemmel, szenve­déllyel, válságos helyzetekkel és a kivezető út lehetőségeivel. „Kezdetben csak annyit tudtam a cselekményről, hogy egy öreg, vak íróról szól, aki egy téren egy pádon ül, s akihez odamegy egy ismereüen ember, hogy elmesélje neki az életét. A történetben azonban volt néhány olyan kulcs- fontosságú elem, amely - akár egy puzzle - fokozatosan összeállt, és végül kapcsolatot teremtett a töb­bi, látszólag nem összefüggő vüág A darab páros jelenetei so­rán megismert életek tele vannak elszalasztott lehe­tőségekkel és viszonzatlan szerelemmel. között” - vallja az író, aki darabját a borgesi elméletre, a párhuza­mos világok létezésének lehető­ségére építette fel. E szerint az elmélet szerint a valóság több, egymással párhuzamosan létező univerzumból áll, s ezekben ugyanazok a fizikai törvények ér­vényesek, csak mindegyikben más-más állapotban öltenek for­mát. A miskolci társulat előadását Bozóki Mara díszletével és jelme­zével, Lévay Adina rendezésében láthatják. Pozsony. A körtvélyesi „Jar­din Paradise” címmel, Ké­pek Lesznai Anna családi albumából alcímmel nyílik kiállítás holnap 16.30-kor a Szlovákiai Magyar Kultú­ra Múzeuma székházában, a Brámer-kúriában. A tárlat érdekessége, hogy tulaj­donképpen „bővíti”, kiegé­szíti azt a január óta látha­tó, „Morzsái az eltörött világkalácsnak” című, szemet gyönyörködtető ki­állítást, amely Lesznai An­na életét és sokszínű, sok­ágú munkásságát hozza közelebb a látogatókhoz. MISLAY EDIT Lesznai Annáról manapság nem esik túl sok szó, ezért is jó do­log, hogy e kiállítás, pontosabban holnaptól immár két kiállítás ré­vén felidézhetjük alakját. Nem csupán azért, mert tehetsége a művészet több területén is meg­nyilvánult - költőként, íróként és iparművészként -, hanem mert tá­jainkhoz nagyon szoros kötelékek fűzték. Igaz, hogy 1885 januárjá­ban Budapesten látta meg a nap­világot Moscowitz Amáliaként, életének fő színtere azonban a család Nagymihályhoz közeli bir­toka, Körtvélyes (Nižný Hrušov) lett, s a körtvélyesi kastély kertje éltetője, ihletője volt Lesznai An­nának. Ez volt számára a „Jardin Paradise” - az édenkert, a tündér­kert. (Amelynek elvesztését soha nem heverte ki.) Annak idején, a huszadik század első felében, le­gendásan élénk társasági és tár­sadalmi élet folyt a kastélyban, Lesznai Annáék kúriájában meg­fordult az akkori magyar művészeti élet sok-sok kiválósá­ga, többek között vendégeskedett a „tündérkertben” Rippl-Rónai József, Szabó Ervin, Tihanyi La­jos, Palotai Boris és Erzsi, vagy a cseh „sarlós”, Amošt Paleček. A holnap nyíló kiállítás fotói va­lóban egy „családi emlékalbum- ból” vándorolnak április végéig a Brámer-kúriába. A fotókat ugyan­is a kassai származású, ma Buda­pest mellett élő Repiszky Tamás bocsátotta a múzeum rendelkezé­sére, aki dédnagybátyja, Jászi Oszkár révén (ő volt Lesznai Anna második férje) kései rokona az írónőnek. ,A Lesznai és Jászi családi ar­chívumban több ezer fénykép ma­radt meg, részben nálam, részben Washingtonban, de a meglévők­höz máshonnan is gyűjtöttünk képeket - árulta el Repiszky Ta­más, aki egyúttal a kiállítás kurá­tora is. - Mindkét család fényké­pei az 1860-70-es évektől egé­ELŐZETES Budapest. A XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál dísz­vendége, Bret Easton Ellis ameri­kai író mellett Ingo Schulze, a kor­társ német irodalom egyik legje­lentősebb alakja érkezik Buda­pestre áprilisban - közölte az al­kotók köteteit gondozó Európa Könyvkiadó. A kiadónál hat könyvet - töb­bek között az Amerikai psychót, a Holdparkot és A vonzás szabályait - jegyző Bret Easton Ellis főven­dég lesz a fesztivál hagyományos rendezvényén, az Európa mati­szen halálukig megmaradtak. Eb­ből a gazdag fotógyűjteményből mintegy 80-90 felvétel lesz látha­tó a kiállításon. Kiemelném pél­dául Divald Károly felvételét, amely még Lesznai Ánna nagyap­ját, Moscovitz Mórt is megörökíti. A nagyapa volt az, aki 1867-ben nemességet kapott, mert nén. Az informátorok, a Glamo- ráma és a Nullánál is kevesebb című kötetek 44 éves, moralista­nihilista íróként számon tartott szerzője az első észak-amerikai díszvendége a könyves sereg­szemlének. Bret Easton Ellis az Európa Könyvkiadó standjánál dedikálja is majd műveit. Ingo Schulze, a kortárs német irodalom egyik legjelentősebb alakja szintén a kiadó vendége­ként érkezik a könyvfesztiválra. Az alkotó 2005-ben megjelent, magyarul pedig a fesztiválra ki­adandó Új életek című regényét a német kritika az újraegyesítés 1831-ben kigyógyította többek közt az Andrássy családot a kole­rából, méghozzá homeopata módszerekkel! A kastélyt 1872-ben vásárolta meg a Szirmayaktól. A fotók nagy részét Garay Károly, Lesznai Anna első házasságából született fia ké­szítette, aki 1944 decemberében régóta várt „nagyregényeként” méltatta. Az Európa Könyvkiadó fesztiváli kínálatában jelenik meg továbbá Garri Kaszparov orosz sakk vüágbajnok Hogyan utánoz­za az élet a sakkot? című kötete, valamint Alexander Ahndoril svéd regényíró Ingmar Bergman- ról szóló, A rendező című könyve. A jubileumi, XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál min­den eddiginél nagyobb területen várja az olvasókat április 24. és 27. között új helyszínen, a Mille­náris parkban. A fesztivál díszvendég országa Kína lesz; a vüág legnépesebb ál­tragikusan hunyt el Varannó mel­lett. Garay mint »földbirtokos« - de nemcsak ő, hanem mindenki - együtt élt á szlovákok lakta falu népével, és gyakran fotózta őket. A mindennapjaikat: ahogy dol­goznak, aratnak, csépelnek, követ bányásznak, etetik az áUatokat, itatják a lovakat. De ugyanúgy az ünnepeiket is, a lakodalmakat, búcsúkat, sőt a környékbeli fal­vakban is fotózott az 1903-ban született Garay Károly.” Repiszky Tamás legutóbb két hete járt Körtvélyesen, így a haj­dani „Jardin Paradise”-ről aktuá­lis fotó is helyet kapott a Brámer- kúriában. Mára természetesen meglehetősen leromlott a kastély állapota. „Az 1950-es évek köze­péig még megvolt az egész Szir- may-könyvtár, ami 5-6 ezer köte­tet jelent - mondta. - Ennek egy része valójában a Kazinczyak könyvtárából származott, az öt­venes években aztán megsemmi­sültek - elégették őket. Mint ahogy eltűnt a kertből az a majd egy kilométeres fenyőfasor is, amelyet Lesznai születése évében ültettek. Kivágták.” Az mindenesetre némi remény­re ad okot, hogy a mai Körtvélyes nem feledkezett meg Lesznai An­náról, számon tartják és büszkék rá. A község vezetése EU-pályázat útján pénzt szeretne szerezni a ma üresen álló kastély felújítására is. Repiszky Tamás elárulta, szá­mára nagyon nagy öröm lenne, ha erre mód nyüna. A családi hagya­tékban fennmaradt még egypár korabeli bútor és festmény is, amellyel ha nem is az egész kas­télyt, de legalább két-három he­lyiséget emlékhelyként be lehetne rendezni. lámának könyvtermése száz négyzetméteres standon mutat­kozik be a magyar olvasóknak - mondta el korábban a seregszem­lét szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvteijesztők Egyesülésé­nek igazgatója. Zentai Péter Lász­ló hozzátette, hogy Egyiptom személyében az első arab orszá­got köszöntheti a fesztivál, és a mintegy húsz ország között Por­tugália, Spanyolország, Francia- ország és Oroszország standjait is megtekintheti a közönség, míg a német nemzeti stand a szokások­hoz híven ismét az egyik legna­gyobb lesz. (MTI) Lesznai Anna édesanyja az unokákkal (Jászi Gyuri és Andris) A XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál minden eddiginél nagyobb területen várja majd az olvasókat B. E. Ellis és Ingo Schulze lesz a díszvendég

Next

/
Thumbnails
Contents