Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-04 / 54. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 4. Moszkvai ellenzék A szavazatok száma megdöntötte Putyin 2004-es rekordját - május 7-én kerül sor a beiktatásra a tüntetőket Medvegyev lesz a Kreml új ura Moszkva. Nem engedték elkezdeni a Másik Oroszország ellenzéki koalíció tüntetését a különleges belügyi egységek tegnap délután Moszkvában. A gyülekező embereket egyenként buszokba tuszkolták és elvitték, többek feltételezése szerint a legközelebbi belügyi igazgatóságra. A koalíció vezetői az elnökválasztás miatt tüntetésre hívták híveiket Szentpétervárott és Moszkvában, de a fővárosban a hatóságok betiltották a megmozdulást. Egy órával később Szentpétervárott megkezdődött a Másik Oroszország engedélyezett tüntetése mintegy ezer ember, köztük Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok és Eduard Limonov, a korábban a koalícióhoz tartozó, de felszámolt nemzeti-bolsevista párt vezetőjének a részvételével. Kasz- parovot már vasárnap, a választás napján is feltartóztatták, mert egy, „A bohózatban nem veszek részt” feliratú zacskóval tartott a Vörös tér felé. Az Eho Moszkvi rádió szerint Moszkvában a különleges egységek emberei már jóval a kitűzött időpont előtt elárasztották a gyülekezőhelyet, a belváros szélén lévő Csisztije Prudi metróállomás környékét. Meglehetősen durván feltartóztatták mindazokat, akikjeiét adták annak, hogy a tüntetőkhöz akarnak csatlakozni, majd buszokba tuszkolták őket. (MTI) Moszkva. II. Miklós cár óta nem állt olyan fiatal ember Oroszország élén, mint a vasárnapi elnökválasztás győztese, a 42 éves Dmitrij Medvegyev. És még soha nem jutott be ilyen sok szavazattal orosz elnök a Kremlbe. ÖSSZEFOGLALÓ A csaknem végeredmény szerint Medvegyev, Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő kiszemelt utóda a szavazatok 70,23 százalékát szerezte meg a voksok 99,45 százalékának összeszámolása alapján. A Központi Választási Bizottság elnöke, Vlagyimir Csurov közlése szerint 69,5 százalékos volt a részvétel, már csak a külföldi választó- körzetekben leadott szavazatok összeszámlálása van hátra. A további eredmények: Gennagyij Zju- ganov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának vezetője 17,76, Vlagyimir Zsirinovszkij, az Orosz Liberális-Demokrata Párt elnöke 9,37, és Andrej Bogdanov, a Demokrata Párt elnöke 1,29 százalékot szerzett. A hivatalos végeredményt pénteken teszik közzé. Medvegyev 70,23 százaléka azt jelenti, hogy 50,4 millió szavazópolgár voksolt rá, ezzel megdöntötte Putyin rekordját, aki Dmitrij Medvegyev és a felesége, Szvetlána (Reuters- és SITA/AP-felvétel) 2004-ben, amikor a második mandátumáért indult, 49,6 millió voksot gyűjtött be. Medvegyevnek tegnap a világ számos vezető politikusa gratulált a győzelemhez, közülük páran nem felejtették el megemlíteni az orosz elnökválasztás visszásságait sem. Az orosz elnökválasztáson részt vett egyetlen nyugati megfigyelőcsoport számos szempontból bírálta a látottakat, de megállapította: az eredmény végül is a nép akaratát fejezi ki. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése missziójának vezetője, a svájci Andreas Gross tegnapi moszkvai sajtóértekezletén úgy vélte, az elnökválasztás nem merítette ki a szavazópolgárok demokratikus potenciálját, és lényegében az utóbbi nyolc évről szóló népszavazás volt. Szerinte megismétlődtek azok a hibák, amelyeket az ET parlamenti missziója a decemberi parlamenti választások kapcsán felvetett, de ezek főleg a választást megelőző időszakban, nem a szavazás során jelentkeztek. Ezért is leegyszerűsítés lenne azt mondani, hogy a választást meghamisították. Medvegyev, mint sajtóértekezletén mondta, az elnöki tisztségbe való beiktatásáig hátralévő két hónapban a jövendő végrehajtó hatalom körvonalainak kialakításával szeretne foglalkozni, és ezt Vagyimir Putyin távozó államfővel közösen teszi. Újra hangsúlyozta, hogy Putyin irányvonalát szándékozik követni. Az általa említett két hónapot a jogszabályok íiják elő, a beiktatására várhatóan május 7-én kerül sor. Kijelentette, senki nem szándékozik változtatni az elnöki és a kormányfői hatáskörön, amelyet az alkotmány határoz meg. (Oroszországban az alaptörvény szerint is erős elnöki hatalmat Putyin tovább erősítette, s eddig a kormány és a parlament is alárendelt szerepet játszott mellette. í gy a kialakult rendszerben Putyin is alárendelt szerepbe kerülne Medvegyev mellett. Ezért tűnik érthetetlennek, miért utasítják el - eddig mindketten ezt tették - a hatáskörök módosítását. Kijelentette, hogy a külpolitikát a választások után az elnök határozza meg. (MTI,s,ú) A szerb rendőrök után a vasutasok is elmennek Bush Koszovóba készül ÖSSZEFOGLALÓ Pristina/Belgrád. George Bush amerikai elnök hamarosan - a nagyhatalmak államfői közül elsőként - ellátogat a február 17-e óta független Koszovóba. Ezt tegnap közölték a Hashim Thaci koszovói kormányfő környezetéből származó források. A Bush-láto- gatást hivatalosan egyelőre nem erősítették meg, de a lehetőségét már a horvát sajtó is felvetette. A Bush-látogatást állítólag április elejére ütemezik be, amikor az amerikai elnök részt vesz a NATO bukaresti csúcstalálkozóján. A szerb vasúttársaság tegnap közölte, hogy saját hatáskörébe vonja Koszovó két fő északi vasútvonalának egyikét. A bejelentés előtt pár órával Kosovska Mitrovica Zvecan nevű elővárosában a szerb vasutasok megállítottak egy személyszállító vonatot, a mozdonyt lekapcsolták, és közölték, hogy tovább nem hajlandók a koszovói vasúttársaságnak dolgozni. A koszovói szerb ortodox egyház vezetője megtiltotta alárendeltjeinek, hogy bármilyen kapcsolatot tartsanak az EU koszovói missziójával, a helyi albán intézményekkel, s azoknak az országoknak a képviselőivel, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét. Artemije raska-prizreni püspök, akinek egyházmegyéjéhez tartozik Koszovó, a valamennyi papra, szerzetesre és apácára vonatkozó döntést Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltásával indokolta. Az orosz külügyminisztérium tegnap tiltakozott a koszovói Nemzetközi Irányító Csoport (ISG) megalakítása ellen, azt állítva, hogy az megsérti az ENSZ korábbi döntéseit. (MTI, ú) Clinton és Obama Szoros lesz a küzdelem Washington. Fej fej mellett állt Hillary Clinton és Barack Obama a demokrata párti elnökjelöltségért folytatott küzdelemben egy nappal a mai ohiói és texasi előválasztások előtt. A tegnap közzétett felmérés szerint Obama csak igen csekély, a hibaszázalékán belüli előnnyel vezetett a volt first lady előtt. Texasban 47:44, Ohióban pedig 47:45 százalék a két jelölt támogatottságának aránya, az il- linois-i szenátor javára. Lényegében ma dől el Hillary Clinton sorsa. John McCain, a republikánus elnökjelöltség várományosa viszont meglepetés nélküli győzelemre számíthat mindkét államban. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Gáza. Az izraeli csapatok tegnap reggelre visszavonultak a Gázai övezet határára azokból az állásokból, amelyeket a hét végén foglaltak el az övezet északi részén. Az izraeli katonai szóvivő azt mondta, már csak néhány alakulat maradt az övezetben. Hozzátette, a légierő továbbra is reagálni fog célzott csapásokkal az izraeli területeket érő, esetleges újabb rakétatámadásokra. A Gázai övezetet ellenőrző radikális Hamász azonnal Izrael felett aratott győzelemként könyvelte el a katonák kivonulását. A mozgalom katonai szárnyának szóvivője kijelentette: folytatni fogják a rakétatámadásokat a zsidó állam ellen, így is történt, már reggel hat rakétát lőttek ki izraeli területre. Az egyik Askelón városába csapódott be, egy házat talált el, egy nő megsebesült. Az izraeli hadsereg nagyszabású offenzívát hajtott végre a hét végén a Gázai övezet ellen, hogy véget vessen a palesztin rakétatámadásoknak. Több mint száz palesztin életét vesztette. Palesztin források szerint az áldozatok közel fele polgári személy volt, köztük nők és gyerekek. Hájim Ramón izraeli miniszterelnök-helyettes elmondta: a katonai akció a tervek szerint zajlott. A Hamász több tucat terroristájával végeztek, tehát a műveletnek voltelrettentő hatása. Sajnálatát fejezte ki az ártatlan áldozatok miatt, ám alapvetően a Hamászt tette felelőssé. (MTI,ú) POLITIKAI ABSZURD Funar megint riogat Bukarest. A hét végén egy sajtóértekezleten Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora - saját értesüléseire hivatkozva - tudni vélte, hogy március 15-én az RMDSZ és a többi „terrorista” szervezet ki akarja kiáltani a Független Székely Köztársaságot. Ennek saját elnöke, parlamentje, kormánya, hadserege, rendőrsége és zászlaja lesz, a magyart pedig hivatalos nyelvvé teszik. Ez az állítólagos köztársaság a koszovói minta alapján szerveződne, a három székely megye, Hargita, Ko- vászna és Maros megye alkotná. A nacionalista politikus párhuzamot vont Koszovóval abban is, hogy szerinte e három megyében ugyanolyan etnikai tisztogatás folyt, mint amilyen a szerb tartományban a szerbeket sújtotta. „Nálunk e három megyéGheorghe Funar (Képarchívum bői 50 ezer román családot üldöztek el, az iskolákban pedig áttértek az etnikai kritériumon alapuló szeparatizmusra” - idézik a román hírügynökségek a szenátort. Funar szerint több erdélyi városban nagymennyiségű fegyvert, lőszert és robbanóanyagot halmoztak fel, a magyarok pedig csak a jelre várnak, hogy fegyveres konfliktust robbanthassanak ki. Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyszerűen zagyvaságnak minősítette Funar állításait, (m, ú) PORTRÉ Pufi kis fűnkéiből mosolygó politikus ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Dmitrij Medvegyev szemmel láthatóan nagyot változott az utóbbi időben, s lassan alkalmazkodik az előtte álló, nem csekély feladathoz. Legelőször a kívülálló annyit láthattak, hogy fogyni kezdett, s a pufi kis funkcionáriusból mostanra jó kiállású, mosolygós ifjú politikussá vált. A Komszomolszkaja Pravda szerint néhány hónapja még öltözködésében is pontosan követte pártfogóját, Putyin elnököt, hozzá hasonlóan (remekbe szabott) sötét öltönyöket hordott szerény selyemnyakkendőkkel, de már egy ideje a sötétkékre állt át. Ez a szín kiemeli a környezetéből, és általában az „intellektuális személyiség” képzettársítást hívja elő. A vidéki utakon a hivatalos rendezvények után Medvegyev a magas nyakú pulóvert és szövetnadrágot öltő Putyintól eltérően eddig is fekete kardigánt és farmert vett fel. Régebben csak bólogatva hallgatta, amit például egy gyárlátogatáson hallott, de egy ideje már felszabadultan tréfálkozik is. Beszédeiben egyre kevesebbet hivatkozik Putyinra, hangjában új határozottság jelent meg. A politikatechnológusok is megteszik a magukét: naponta kiderül Medvegyevről valami, kezdve attól, hogy kondigépet tart a dolgozószobájában. Már lehet tudni róla, hogy mit olvas: az orosz és nemzetközi szépirodalom mellett történelmi, gazdasági és filozófiai köteteket. Szeret az interneten szörfölni, filmet nézni, és imádja a rockzenét. Ismerősei szerint halk szavú ember. Termetére nézve még Putyinnál is alacsonyabb 10 centiméterrel, vagyis: emiatt és több más szempontból sem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket a tömegek egy vezetővel szemben támasztanak. De akik jól ismerik, mégis úgy ítélik meg, hogy számos vezetői kvalitása van: szeret és tud gyorsan tanulni, kellő integritással bír és kiáll amellett, amiben hisz, jól tud csapatban dolgozni, és az elmúlt években számos kényes ügyet sikeresen megoldott. A Putyinhoz fűződő kapcsolata a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza, amikor Putyin beosztottja volt a szentpétervári polgármesteri hivatal külügyi bizottságánál. Ez a kapcsolat egyedülálló: míg Szergej Ivanov vagy Viktor Zubkov főnökként tekint Putyinra, addig Medvegyev, akinek fejlődésére erős hatással volt az eddigi elnök, mintegy apaként néz fel rá, miközben a hírek szerint tekintélye van Putyin előtt, aki sokszor mondta nyilvánosan is, hogy bízik kijelölt utódában. Sztanyiszlav Bel- kovszkij, a Nemzeti Stratégiai Intézet vezetője szerint Medvegyev az okos fiú típusú államfő lesz, és megfelelő körülmények között az oroszok el is fogadják majd ilyennek. (MTI, ú) A szélsőséges Hamász tovább provokál Izraeli visszavonulás Külföld 9 RÖVIDEN Népszavazást követelnek London. A britek csaknem 90 százaléka népszavazást akar az EU egykori alkotmánytervezetének helyébe lépő Lisszaboni Szerződésről. Ugyanilyen arányban ellenzik azt is, hogy hazájuk elfogadja a szerződést. Ez derül ki az ebben a kérdésben elvégzett eddigi legnagyobb felmérésből. A népszavazásért kampányoló, I Want a Referendum nevű összpárti szervezet tíz választókerületben tartott nem hivatalos mini referendumokat, és a 155 ezer részvevő közül több mint 133 ezer mondta, hogy országos szavazást szeretne a szerződésről. A brit alsóházban holnap szavaznak arról a konzervatív párti módosító indítványról, amely a választók kezébe adná a döntést az uniós szerződésről. A kormányzó Munkáspárt 30 lázadó lépviselője mindenképpen támogatni fogja a to- ry kezdeményezést, és még további 25-30 csatlakozhat hozzájuk. (MTI) Tárgyalások az újraegyesítésről Nicosia. Várhatóan márciusban létrejön egy találkozó Ciprus görög és török felének vezetője között. Michael Möller, az ENSZ ciprusi különmegbízottja arról tájékoztatta a sajtót, hogy megkezdte az új ciprusi államfő, Démétrisz Hrisztofiasz és a szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaságot vezető Mehmet Ali Tálát tárgyalásainak előkészítését. (MTI) A szerb válság tovább húzódik Belgrád. A belgrádi koalíció fenntartása mellett döntött a hét végén a legerősebb kormányerő, a Demokrata Párt (DS) főtanácsa, amelynek az ülése azt bizonyította, hogy nagyon mély válsággal küszködik a szerb kormány. Borisz Tadics államfő és az általa vezetett párt irányító testületé mégsem szánta rá magát arra, hogy szakítson Vojiszlav Kostunica miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártjával (DSS) és szövetségeseivel. Ha ezt megteszi, már tavasszal idő előtti parlamenti választásokat kellene tartani. (MTI) Ellenzékiek üldözése Jereván. Hatalomátvétel kísérletének gyanújával őrizetbe vettek két örmény ellenzéki képviselőt a tüntetők és a rendőrség hét végén lezajlott, 8 halálos áldozatot követelő jereváni összecsapásai nyomán. A kialakult válság miatt különmegbízot- tat küld Jerevánba az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Javier Solana közölte, vasárnap telefonon beszélt a húsznapos rendkívüli állapotot elrendelő Robert Kocsaiján elnökkel, akinek tolmácsolta az EU aggodalmát az örményországi helyzet miatt, és önmérsékletet kért a konfliktus minden résztvevőjétől. (MTI)
