Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-31 / 75. szám, hétfő

IV Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 31. www.ujszo.com AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL A kóla tönkreteszi a csontokat A rendszeres kólaivás jelentős mér­tékben károsíthatja a csontokat - ezt állapították meg a bostoni Tufts Egyetem kutatói. A szakemberek a klinikai tanulmány keretében 1413 nő és 1125 férfi csontját vizsgálták meg. Ezen kívül a kísérleti szemé­lyeket alaposan kikérdezték táplál­kozási szokásaikról. A nőknél (férfi­aknál nem) a kólafogyasztás mérté­ke összefüggött a csontsűrűség ala­kulásával. A kutatók szerint nem a koffein, vagy a kukoricaszörp a bűnös a csontritkulás kialakításá­ért, hanem maga a kólakivonat. Bíbor kasvirág: rehabilitálták Segít, nem segít, segít... Ezzel a mon­dókával jellemezhet­nénk az utóbbi évek­ben megjelent jelen­téseket a bíbor kasvi­rágról (Echinacea purpurea). A Gyógy­szerkutató Társaság kongresszusa most pontot tett a dilem­ma végére: az echi­nacea stimulálja im­munrendszerünket, antibakteriális hatá­sú, és alkalmas a hűléses megbetegedések megelőzésére. Egy tanulmány eredményei szerűit aki echinaceát szed, annál a téli sze­zonban több mint 50%-kal csökken annak esélye, hogy megfázik, s mellékhatások sem jelentkeznek. Gyermeket szeretne? Egyen fagyit! Érdekes hír, hogy a bostoni Harvard Egyetem kutatói megállapították: a jégkrém termékenyebbé teszi a nőket. Ez a jégkrémek magas zsír- tartalmával függ össze, amely javít­ja a női nemi szervek nyálkahártyá­jának spermatovábbító képességét. A diétás, zsírszegény jégkrémeknél ezt a hatást nem figyelték meg. A pisztácia szíwédő hatásai Aki naponta egy-két maréknyi pisztáciát elfogyaszt, sikeresen csökkenti vérzsírértékeit. Ezt egy klinikai kísérlet eredményei alap­ján jelentették ki a kutatók, akik a magas koleszterinszintű kísérleti személyeken végeztek megfigyeléseket. A „kúrához” az is hozzátar­tozott, hogy a pisztáciával bevitt kalóriákat más táplálékokon kellett megspórolni. A zöld ropogtatnivaló gyógyító hatását telítetlen zsír­savainak tulajdonítják. A biotermékeké volt a főszerep a brünni Salima élelmiszer-ipari nagyvásáron Ne legyen közömbös, mit eszünk Divatba jöttek a bio élelmi­szerek. Nem csoda hát, hogy a nemrég lezajlott 26. brünni Salima élelmiszer­ipari nagyvásáron a bio élelmiszer volt a főszereplő. 30 cseh gyártó 71 terméke versengett a legjobb bio élelmiszernek kijáró kitün­tetésért. A legnagyobb elis­merést a šumavai bio méz, a dinnyemagos és fokhagy­más tönköly krokett, az er­jesztett epres bio ital és a fe- ketebodza-szörp kapta. TUDÓSÍTÓNKTÓL Senki számára nem lehet kö­zömbös, hogy mi kerül a tányér­jára, hiszen ettől függ az egész­ségi állapot. A hosszú, jó minő­ségű élet megőrzésére bizonyí­tottan épp a bio élelmiszerek a legalkalmasabbak. A biogazdál­kodás, a bio élelmiszer előállítá­sa során ugyanis tilos a szinteti­kus vegyszerek, műtrágyák, nö­vényvédő szerek használata, ti­los a génmódosított szervezetek alkalmazása, az ionizációs (tar­tósító) besugárzás, az állattar­tásban antibiotikumok, hozam- fokozók, a feldolgozás során pe­dig a mesterséges adalékanya­gok alkalmazása. A bio élelmiszer tehát olyan ter­mék, amely környezetvédő mező- gazdaságból származó termény­ből készül, például búzából, rozs­ból, hüvelyesekből, zöldségből, gyümölcsből, tejből, húsból. Ami mellette szól: sokkal ízlete- sebb és több benne a vitális anyag, mert több aromatikus anyagot és nyomelemet tartal­maz. A bio élelmiszerek hívei ka­pásból sorolják előnyeiket: több bennük a vitamin, ásványi anyag és nyomelem, hozzájárulnak a daganatos betegségek megelő­zéséhez, segítik az immunrend­szer működését, szabályozzák a vérnyomást, baktérium- és ví­rusölő hatásúak, a termelés so­rán nem kerülnek bele veszélyes anyagok, javítják az anyatej mi­nőségét, fokozzák a termékeny­séget. Az ökológiai termelésnek szá­mos előnye van a hagyományos termelési móddal szemben. Nem szennyezi a talajt, a vizeket, a nö­vények nem tartalmaznak szinte­tikus permetezőszer-maradványt, energiafelhasználása kisebb. A bio azonban ennél jóval többet tud nyújtani ízben, beltartalmi ér­tékekben, tárolhatóságban és még jó néhány egyéb vonatkozás­ban. A biotermékek feldolgozása tekintetében az engedélyezett adalékanyagok száma alig halad­ja meg a százat (a hagyományos élelmiszeripar által használt kb. húszezer adalékanyaggal és hat­hétezer aromával szemben). A biotermékek így lényégesen keve­sebb mérget tartalmaznak mint a nagyüzemi eljárással készült ter­mékek. Miközben mi, iparilag előállí­tott élelmiszereken és aromákon felnőttek a táplálékot illetően természetes ösztöneinkben már alig bízhatunk, a legmegfelelőbb táplálék kiválasztása az életben maradás egyik feltétele. Ezt az ösztönös magatartást állatkísér­letekkel remekül lehet bizo­nyítani. Egy bécsi intézet kísérle­tei szerint az olyan patkányok, amelyeket előzőleg kizárólag bi­ológiai, illetve hagyományos táplálékkal etettek, egyértelmű­en a minőségileg magasabb ren­dű bio táplálékot választották, amely az esetek túlnyomó több­ségében az ökológiai termelés­ből származott, (kt) Sok luteint, természetes karotinoidot tartalmaz, de gazdag flavonoidokban is Spenót: Popeye eledele ÖSSZEÁLLÍTÁS A spenót (Spínacia oleracea) a libatopfélék családjába tartozó nö­vény. Kutatások szerint valószínű­leg a Közel-Keletről származik, in­nen került az arabok közvetítésével Spanyolországba. A tél végén vagy kora tavasszal szedhető, ezért az egyik legkorábbi friss zöldség. Egy­nyári növény, bár megtévesztő, mert magját elszórja, és következő évben ezek kelnek ki, így sokan azt hiszik, hogy évelő. A szárazságot jól tűri, a hideget viszont kevésbé. Szára fölegyenesedő, nyeles levelé­nek lemeze tojásdad alakú. A levél állománya húsos. Miért jó? A spenót könnyen elkészíthető, jól emészthető, kalóriában sze­gény, ellenben vitaminokban, anti- oxidánsokban gazdag. Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk. A spenótot sokan azért fogyasztják, mert a gyomor­működést serkenti. A spenót sok luteint, természetes karotinoidot tartalmaz, de gazdag flavonoi­dokban, karotinoidokban, kloro- fillban és folsavban is. A tápértéke mellett sok oxálsavat is tartalmaz, amely vesekőképző­désre hajlamos vegyület, de isme­retes emésztésserkentő és vastag­béltisztító hatása is. Az oxálsav tar­talmának köszönhetően elősegíti a bélmozgást és ezáltal nagymérték­ben befolyásolja az emésztés gyor­saságát. Ä spenót kiváló antioxi- dáns, bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert. Hogyan fogyasszuk? A spenót kellemes ízű zöldsé­günk. Ideális fogyasztása az lenne, ha nem főznénk, mert sok benne az oxálsav. Ha a spenótot megfőzzük, akkor a szervetlenné váló ásványi anyagok kőlerakódást okozhatnak, ezért nagy mennyiségben nem ajánlott fogyasztani. Nyersen fo­gyasztva nem képződik lerakódás a szervezetben, sőt az oxálsav meg­gátolja a vesében és a húgyutakban a kőképződést. Természetesen a spenótot általában főzve fogyaszt­juk, főzelékként, de lehet belőle spenótlevet is készítem más zöldsé­gekkel együtt gyümölcscentrifuga segítségével, illetve készíthetünk belőle a húsételek mellé köreteket és salátákat is. A zsenge spenótle­vél nyelét sem kell föltétlenül eltá­volítani, hanem azt is nyugodtan fogyaszthatjuk. A megfőzött és íze­sített spenótot sok háztartásban mélyhűtőbe teszik, és télen hasz­nosítják. (in) Érdekesség Régen a spenótot egészségtelennek tartották, sőt fogyasztását a gyerekek számára egyáltalán nem ajánlották. Azt ma már senki nem vonja kétségbe, hogy a spenót egészséges zöldség, az viszont elképzelhető, hogy túlzott nitrogéntrágyázás esetén a spenót leve­leiben nitrát halmozódhat fel. Tudnivalók az olívaolajról 1. A legnagyobb olívaolaj-ter­melő Spanyolország és Olaszor­szág, s az utóbbi a fogyasztásban is élen jár. Az olaszok számára olyan az olívaolaj, mint nekünk a kenyér. 2. Legalább száz olajfafajtát is­merünk. Mindegyikük egyedi ízű és tulajdonságú gyümölcsöt te­rem. A mediterrán térségben ez a változatosság különösen mar­káns; valamennyi régiónak és te­rületnek megvan a saját típusvá­lasztéka. 3. A bogyók színe az éretlen halványzöldtől az erős olívzöl- dön át érésig mélyfeketére válto­zik. A frissen szedett olíva keserű ízű, igazi gazdagsága csak az olí­vaolajban mutatkozik meg. Ezért viszont keményen meg kell dolgozni: egy liter olívaolajhoz kb. hét kg olívabogyót kell leszü­retelni. 4. Az olívaolajat érzékszervi és analitikai vizsgálattal sorolják minőségi osztályba, amely három lépésből áll: vizuálisból, aroma­vizsgálatból és ízlelésből. Az aro­maelemzés az olívaolaj illatának ismételt erős és mély belélegzé­sén alapszik, amelyet többször JÓ, HA TUDJA meg kell ismételni. Az ízlelés so­rán a bíráló kis mennyiségű olíva­olajat vesz a szájába, majd hosszabb ideig benne tartja, mi­közben meghatározza az olaj kü­lönbözőjellemzőit. 5. Az olívaolajnak származási helyétől függően más-más az aro­mája. Az enyhe ízű olaj ideális könnyű saláták, majonéz és fi­nom szószok készítéséhez. A markáns ízű olajok jól illenek tésztákhoz, húshoz, halhoz és a híres bruschettához. Általános szabály, hogy az erőteljes olajok megölik a könnyű fogásokat, s ez fordítva is igaz. 6. Az olívaolaj 16-20% zsírt tartalmaz; ennek legnagyobb ré­sze a gyümölcshúsban van, a ma­radék a magban. Az olívaolajat a szabad zsírsavak részaránya alap­ján sorolják kereskedelmi osztá­lyokba, az uniós szabályozással összhangban. A szűz olívaolajak lehetnek: extraszűz (savasság 1%), szűz (savasság legfeljebb 2%) és szűz lampant olívaolaj (savasság 2-3,3%). 7. Az olívaolaj 77%-ban egy­szeresen telítetlen zsírsavakat (oleinsavakat) és 9%-ban több­szörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz. A telített zsírsavak ará­nya 10-14%. Az extraszűz olívao­lajban 1,1% aromaanyag van, amely antioxidánsokból és ter­mészetes vitaminokból áll. 8. A napi négy-öt evőkanálnyi olívaolaj javítja vérképünket. Egyes tanulmányok szerint napi kétharmad evőkanálnyi belőle csökkenti a férfiak vérnyomását. Hamar felbomlik az emésztő­rendszerben. Máj- és epediéta esetén is megfelelő zsiradék, de savcsökkentő hatása is ismeretes. Az olívaolaj ellenállóbbá teszi a sejtmembránt, ezáltal a sejtek vé­dettebbé válnak a szabad gyökök támadása ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents