Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-01 / 52. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 1. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ Kossuth vihart kavar A román Szociáldemokrata Párt (PSD) megróni készül azokat a kolozsvári szociál­demokrata önkormányzati képviselőket, akik megsza­vazták, hogy Kolozsváron ut­cát nevezzenek el Kossuth La­josról. A párt helyi szerveze­tének elnöke, Remus Lapus- an elmondta, a szociálde­mokraták „nem tudták, hogy tulajdonképpen mit is sza­vaznak meg, pusztán a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erőskö- dése miatt adták le vok- sukat”. A politikus szerint Kossuth Lajos személye a ro­mánok szempontjából el­lentmondásos, mivel soha­sem ismerte el a román nem­zetet. Azokra a román törté­nészi állításokra utalt, ame­lyek szerint a Kossuth által vezetett magyarok több ezer románt gyilkoltak meg 1848-49-ben. Molnos Lajos, a városi tanács RMDSZ-es tagja szerint Kolozsváron még mindig ki lehet játszani a magyar kártyát, szerinte ezt próbálja a szociáldemokrata helyi vezető is. (m) Kaczynski hazudott Egy leleplező dokumentum szerint Jaroslaw Kaczynski mégiscsak utasítást adott a múlt év júniusában a hivata­lában és a hivatala előtt ülő­sztrájkoló, béremelést köve­telő kórházi dolgozók mobil­telefon-beszélgetéseinek za­varására, noha a volt lengyel miniszterelnök ezt korábban tagadta. Az államügyészség hetek óta nyomoz az ügyben Jaroslaw Kaczynski ellen. Zbigniew Cwiakalski párton kívüli igazságügyi miniszter nemrégiben azt mondta egy rádióinteijúban, hogy akár börtönbüntetést is kaphat Ja­roslaw Kaczynski ebben az ügyben, de sietve hozzátette, hogy nem akar elébe vágni a dolgoknak. Vezető PiS-poli- tikusok védelmezték nyilat­kozataikban az exkormányfő eljárását, úgy vélekedve, hogy „az állam biztonsága szempontjából” szükséges volt a vitatott intézkedés. (MTI/APA) Cégünk a tavalyi évben kísérletet hajtott végre: befizettük az összes adót. Ez lett az eredménye. (Peter Gossónyi karikatúrája) N|TVÉG(R)E Egy hét nőnap Tudja-e, kedves olvasó, hogy hányadika is van ma pontosan éppen? És teg­nap? És holnap? Bizony, mind a három nap március nyolcadika van, és még egész jövő héten is az lesz, szerintem még azután is. Nemzetközi nőnap van egész héten! Mármint hogy, nemzetközi szociális érzékű nők napja. Egy ki­csit a nemzeti szociális érzelműeket is ünnepli a miniszterelnök, de azokat nem annyira. MOLNÁR NORBERT Jól elszabták ezt a Gergely-nap- tárt. Először is helyenként be­szúrnak egy február 29-ét, amit egyébként 24-én szúrnak be, csak hogy senki se értse, miért az a szökőnap, ha minden évben van. Pedig, ha Gergelyék picit okosab­bak lettek volna, március nyolca- dikát duplázzák, és akkor a mi­niszterelnökünk helyzetét is meg­könnyítik, mert két nap legitim ünnepelhette volna a nőket, abba talán belefért volna, ehelyett kénytelen több mint egy hétig tar­tani március nyolcat. Szegfű szo- cérzékeny asszonyoknak, szolida­ritás, Clara Zetkin és a szocérzé- keny férfiak ott fenn a színpadon majd megint szennyest mosnak és vasalnak. Ezen az egy napon - amely egy hétig tart - Fico szoli­dáris a nőkkel, a többi napon - ami egy évig tart - meg a nők szo­lidárisak a miniszterelnökkel. Ezen a héten a miniszterelnök nem prostizik, mert már kiprostiz-^ ta magát. Hogy aztán újult erővel köthessen bele a médiába, amely valószínűleg nem hagyja ki az al­kalmat, hogy ismét párhuzamot vonjon a kommunizmus és a fi- cizmus között, talán nem véletle­nül. Vajon ünnepli-e Fico Anna Be- lousovová földrajz tanárnő-ama­tőr politikust is? Belefér-e a szo- cérzékenységbe egy gyengébb szellemi teljesítmény, ez itten a nagy kérdés. Anna, ugye, azt ta­lálta mondani, hogy az amerikai­ak Koszovó kapcsán be akarják vinni a románokat meg a bolgá­rokat a NATO-ba. Ami egyébként nem lenne nagy teljesítmény, lé­vén, hogy azóta vannak ott a NA- TO-ban, amióta mi is. De ezt vé- gülis nem kell mindenkinek tud­nia, csak a politikusnak meg a földrajz tanárnak. Feltéve, ha nem egy vérbő geopolitika- és szárazadat-megújító lénnyel ál­lunk szemben. A csehek kibulizták maguknak az amerikaivízum-mentességet, amin felbuzdultunk mi is, már csak nem vagyunk kevesebbek tő­lük, mi is magunknak intézzük el, mondta a belügyminiszter, aki szokott ilyesmiket mondani. Ugye, a csehek odamentek, azt mondták, építsetek radart nálunk, mi meg vízum nélkül jönnénk ak­kor, ha lehet. Mondták az amik, akkor mi megépítünk egy radart nálatok, ti meg gyertek, ha lesz pénzetek. Gondolom, mi is így odaállunk, és azt mondjuk: mi to­vábbra is bírálni fogjuk a szom­szédságban megépítendő két lo­kátort, be-beszólunk majd az amerikaiaknak, ahogy szoktuk, visszahívjuk Afganisztánból is az összes katonánkat, ahogy azt már megtettük Irakkal, továbbra is ba­rátkozunk és nagyokat üzletelünk Kubával, folytatjuk az enyelgést az oroszokkal, határozott nemet mondunk Koszovóra, és így to­vább, szóval van mivel odaállítani az amik elé vízumbiznisz-ügyben. Ók meg azt mondják majd, per­sze, gyertek, ha lesz pénzetek. Ó, igen, tudjuk, nem üyesmi- ken múlik az amerikai vízum, tud­juk. Hanem azon, hogy mennyi vízumkérelmet utasítanak vissza, s ha egy bizonyos küszöb alá csökkenünk, már jók is vagyunk. Egyet azonban nem árt elfelejte­ni: amerikai állampolgárok dön­tenek arról, mennyi vízumkérel­met utasítanak vissza. Prága nem tudja, tisztelje, vagy megvesse-e a kommunizmus ellen harcoló testvérpárt Hősök vagy gyilkosok voltak Mašínék? KOKES JÁNOS Hatalmas belpolitikai vihart ka­vart Csehországban Mirek Topo- lánek miniszterelnök azzal, hogy e heti amerikai látogatásán kor­mányfői érmet adományozott Josef Mašínnak, aki az ötvenes évek elején egy öttagú csoport élén verekedte át magát a népi demokratikus Csehszlovákiából Nyugat-Berlinbe. Mašínék menekülésük közben Csehországban hat, német terüle­ten pedig három embert öltek meg, akik között védtelen civilek is voltak. Václav Havel és Václav Klaus államfők Mašínék „hős ellenállókként” való állami kitün­tetését a múltban mindig elutasí­tották. Németországban az akkori rendőrgyükosságokért mind a mai napig letartóztatási parancs van érvényben a fivérpár ellen. A kormányfői érem nem álla­mi kitüntetés, hanem egy elisme­rés, amelyet a miniszterelnök adományozhat bárkinek saját be­látása szerint. Mirek Topolánek elismerte, hogy Mašínék kitünte­tése ügyében semmiféle más cseh alkotmányos tényezővel nem egyeztetett. „Szándékosan tettem. Azt volt a célom, hogy vi­tát váltsak ki a kommunista rendszer elleni ellenállásról, amelybe úgy Mašínék, a fegyve­res ellenállók, mint a későbbi disszidensek is beletartoznak. Ha ezt az ellenállást nem ismerjük el, akkor gyakorlatilag azt mond­juk, hogy ezeknek az emberek­nek az áldozata hiábavaló volt” - hangsúlyozta a közszolgálati te­levízióban a miniszterelnök. Václav Havel, egykori disszi- dens és cseh államfő a közelmúlt­ban megjelent könyvében Mašínékkal kapcsolatban el­mondta, hogy ő nem volt hajlan­dó állami kitüntetést adni nekik. Havel szerint ugyanis először meg kellene vitatni, hogy a kom­munizmus elleni harcban alkal- mazhatóak-e azok a módszerek, amelyek jók voltak a nácizmus el­leni harcban. „Én inkább afelé hajlok, hogy minden kor más módszert kíván” - szögezte le Havel. Petr Uhl, a Charta 77 em­berijogi mozgalom egykori veze­tő személyisége, aki a szocializ­musban kilenc évet ült börtönben ellenzéki tevékenysége miatt, a Právo című lapban élesen elítélte Topolánek gesztusát. „Az erőszak nem lehet mértéke a volt rend­szer elleni ellenállásnak” - állítja Uhl. „Senki sem okozott olyan kárt Csehországnak a világban, mint Mirek Topolánek” - jelentette ki egy pénteki lapinterjúban Jirí Pa- roubek, az ellenzéki szociálde­mokrata párt elnöke. Vojtech Fi­lip, az ellenzéki kommunisták el­nöke pedig egyenesen hazaáru­lással vádolta meg Topoláneket, s nyilatkozatában azt írja, hogy a kormány ezzel elveszítette legi­timitását. A cseh lakosság Mašínék ügyé­ben nagyon megosztott. Az 1989-es rendszerváltás utáni években elvégzett különféle fel­mérések szerint az emberek mint­egy 60 százaléka elítéli és gyilko­soknak tartja őket, míg 40 száza­lék szemében hősök, akik fegyver­rel a kezükben is szembeszálltak a kommunista rendszerrel. Josef Mašín és testvére, Ctirad antifa­siszta katona családból származ­nak, s mindketten az USA-ban él­nek. Csehországba nem kívánnak visszatérni, mert szerintük ott má­ig él a kommunizmus. A csoport harmadik élve maradt tagja, Mi­lan Paumer 2001-ben tért vissza egykori hazájába. KOMMENTÁR A postás ás K1SST1BORNOÉ Nézzük, mi történt kis magyar politikai állatkertünkben, 2008 feb­ruárjában. A kommentárírónak szerencséje van, általában a hírek mellé nem is kell külön kommentár. Magukért beszélnek. Heves megyében például heveskedtek egy kicsit. A megyei kórház működtetése miatt kiírt pályázat úgy felhúzott tizenöt embert, hogy azok pénteken rendőrségi biztosítás mellett zajongtak a polgármes­teri hivatal épületében. A tüntetők csupa olyasmit kiabálnak, amit a nyomdafesték nem tűr meg, a díszteremben áll a bál. Mások a kormány, pontosabban Gyurcsány Ferenc és az új polgáro­sodási program mellett állnak ki ma a Szent István Parkban. Aki esetleg nem tudná, a Szent István Park és környéke Pest elitövezete, mini-Milánó egy húgyszagú metropoliszban. A helyszín az új polgá­rosodási programhoz remekül illik, ráadásul a környező utcákban több író, tévés és popzenész lakik, mint az ország többi részén együttvéve. Ez lesz aztán a népakarat megtestesülése, ahol egyértelmű az üzenet: Gyurcsány maradjon, tűzön-vízen át. Önök szerint lemond Kóka János? Aki lassan népszerűtlenebb poli­tikus lesz, mint Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A Magyar Nemzet talált egy olyan SZDSZ-es küldöttet, aki annak ellenére le­adta szavazatát a liberális párt elnökére, hogy nem volt ott a tavaly márciusi küldöttgyűlésen. Ez meg hogy lehet, kérem? Egyszerűen: valaki más szavazott helyette. Persze, hogy Kókára. Kóka mossa ke­zeit, és Orbán Viktor lemondásátjavasolja. Lemondott Gellén Endre, Gellénháza polgármestere, de azt egyelő­re nem tudni, miért. Salgótarján polgármesterének viszont esze ágában sincs lemondania. A Fideszes Fenyvesi Zsolt 2001 óta hasz­nálta közszereplőként is a doktori címét, holott erre nem volt jogo­sult. A bíróság szerint nem történt okirathamisítás, Fenyvesi boldo­gan irányíthatja tovább Salgótarjánt. Azok a parlamenti képviselők se mondanak le mandátumukról, aki­ket az egyik kereskedelmi tévé lefümezett, amikor a Parlament egyik folyosóján tilosban dohányoztak. Ne legyünk telhetetlenek, ezért talán nem kéne lemondaniuk. Talán csak Katona Bélának (MSZP), aki a felvételek ellenére is tagadta, hogy rágyújtott volna. Aztán bement és szavazott. Egy valaki viszont pórul járt a héten, egy 21 éves debreceni postás. A férfinak nem volt kedve kikézbesíteni 732 választási értesítőt. Ehe­lyett elásta azokat. Azonnal kirúgták. JEGYZET Elég az elfogadás TALLÓSl BÉLA Feljön vidékről az idős Kelepei néni, hogy a Búza utcában meg­látogassa egy szem gyermekét, a Doktor urat. A Doktor úr a Mutter lányainak kedvence, ott él koszt-kvártélyon a lányok kö­zött, akik, ha kuncsafttal van­nak, róla álmodnak. Különösen Darinka képzeleg róla. De meg­jön Kelepei néni, a mama, s a pá­lyaudvarról gyanútlanul elhaj­tat a kocsissal a Búza utcába. Ä fia nincs otthon, hogy elvigye szállodába, az éjszakai „műszak” meg vészesen köze­leg. A Mutter rémülten fogadja, s bevezeti a szalonba. Hosszú éj­szaka kezdődik, egy hosszú er­kölcsös éjszaka. Félfogadás nél­kül. Kelepei néni azután hajnal­ban felül a vonatra, s azzal bú­csúzik a fiától, az ablakból inte­getve, hogyjó fiú vagy, a többi meg nem számít. Izgalmas hely­zet, amelyben minden pillanat­ban kiderülhet az igazság. És még izgalmasabb a vég. Hogy Makk Károly, a rendező nem önt tiszta vizet a pohárba. Nem de­rül fényárrá: Kelepei néni tisz­tában volt-e azzal, hol járt. T u- datosította-e, hogy a fia hol, kik között tölti napjait és éjszakáit. Számtalanszor megnéztem a filmet, s megpróbáltam mindig kedvező megoldással lezárni a sztorit. Azzal, hogy a Doktor úr anyukája, a vidéken megörege­dett, tehetős Kelepei néni olyan .neveltetésben szerzett termé­szetes műveltséget, olyan értő és érző környezetben szívta ma­gába az alapintelligenciát, hogy ha észrevette is, hogy vörös lámpás házban töltött egy er­kölcsös éjszakát, mellékes kö­rülménynek tartja a helyet, mi­vel nem a külsőt, hanem a belsőt értékeli. Azt, hogy az ember jó. Hogy bármilyennek születik is, bárkivé-bármivé teszi is az élet, mindennemű identitástól füg­getlenül eredendőenjó, illetve - eredendően van benne valami jó, és arra kell figyelni. A többi meg - ahogy mondja is -nem lényeges. A minap mutatták be aVáclav című cseh filmet, melynek főhő­se, Václav egy tizenkét éves gye­rek szintjén élő felnőtt, népie­sen szólva: félnótás. A falu könyvtáros lánya meghívja ma­gához, megfürdeti, s mosdatás közben finoman, a kíváncsiság- tólis hajtva, férfivá avatja. A ve­títést követő sajtótájékoztatón elhangzott a kérdés: mit érzett a nő Václav iránt, hogy belement az egyoldalú testi kapcsolatba, s hogy ennyire közel került egy mentálisan visszamaradott fér­fihez. Akönyvtárost alakító szí­nésznőt mellbe vágta a kérdés. Azt válaszolta, ezen sokat gon­dolkozott, s arra a megoldásra jutott, amit a filmben megmuta­tott. Nem tudja jobban megma­gyarázni. Az érzés és motiváció vagy lejön a vászonról, vagy nem. S vagy elfogadja a néző, vagynem. A Mézesmackó című ugyancsak cseh film egyik főszereplőjét fűvel-fával csalja a felesége. Tudja, de kitart mellette, még ha bántja is őt. Szüksége van a családi háttérre, s a látszatra, hogy barátaik szemében ők képviselik az ideális párt. Ami­kor rádöbben, hogy cimborái belelátnak az életébe, s közük vele, nem értik, miért nem tesz a felszarvazása ellen semmit, azt mondja: nem kell az érzelmi dolgokat megérteni, elég elfo­gadni. Nem kell a fura emberi kapcsolódásokat, a szokaüan érzelmeket megértem. Elég az elfogadás. Különben sem tar­toznak másra.

Next

/
Thumbnails
Contents