Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-29 / 74. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. AAÁRCIUS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Koszovó: újabb elismerések Pristina/Belgrád/Oslo. Dél-Korea és Norvégia is el­ismerte tegnap Koszovót füg­getlen államként. A norvég külügy egyúttal felszólította a koszovói hatóságokat, tart­sák tiszteletben a jogállami­ság elveit és a kisebbségi jo­gokat, valamint a tartomány­ban fellelhető kulturális és vallási örökséget, különös te­kintettel a koszovói szerb or­todox egyház védelmére. A szöuli kormány reményét fe­jezte ki, hogy Koszovó függet­lensége hozzájárul a békéhez és a stabilitáshoz a térségben. Eddig háromtucatnyi ország ismerte el Koszovó független­ségét. (MTI) Házkutatás 16 újságírónál Minszk. A fehérorosz tit­kosszolgálat országszerte házkutatásokat tartott, ame­lyek során a Szabadság Rá­dió, a Racja, az Európai Rádió és a Bielsat televízió munka­társaitól számítógépeket és kamerákat koboztak el. A fe­hérorosz újságíró szövetség szerint a házkutatások legke­vesebb 16 újságírót érintet­tek. A hatóságok így akarják megakadályozni, hogy úgy­mond hazug információkat terjesszenek Alekszandr Lu- kasenko elnökről. A szövet­ség közlendőjét egy újságíró tanúvallomására alapozta, aki látta a tizenhat kollégájá­ról készült listát. (MTI) Tárgyalnának Szíriával Jeruzsálem. Megerősítette tegnap az izraeli kormány egyik minisztere, hogy a zsi­dó állam tárgyalni kíván Szí­riával. „Minden erőfeszítést megteszünk, hogy Szíriát tárgyalóasztalhoz ültessük a békeszerződés aláírása ér­dekében” - mondta az izraeli rádióban Benjámin Ben-Elié- zer. Pontosan tudjuk, mi en­nek az ára - fűzte hozzá, az Izrael által 1967-ben elfog­lalt, stratégiai jelentőségű Golán-fennsíkra utalva, ame­lyet Szíria visszakövetel ma­gának. (MTI) Külpolitikai jó tanácsok Athens (Georgia állam). Öt volt amerikai külügymi­niszter tegnap arra buzdította a jövőre hivatalba lépő új amerikai kormányt, zárja be a guantánamóibörtöntábort, és kezdjen párbeszédet Iránnal. „Nemcsak a szövetségesekkel fontos kapcsolatokat fenntar­tani, hanem az ellenfelekkel is.” Henry Kissinger, James Baker, Warren Christopher, Madeleine Albright és Colin Powell szerint Guantánamo bezárása javítaná az USA ar­culatát külföldön. „Azt üzen­né a világnak, hogy visszatér­tünk a hagyományos bánás­módhoz azokkal szemben, akik valószínűleg bűnöket kö­vettek el” - mondta Powell. Kissinger kárhoztatta a mos­tani amerikai Kína-politikát, amely katonai vetélytársat lát Pekingben, ahelyett, hogy az együttműködés lehetőségeit keresné vele. (MTI) Scheffer főtitkár figyelmeztette Putyint - összeegyeztethető-e az oroszokkal fenntartott jó viszony a szövetség bővítésével? Moszkvával birkózik az EU és a NATO Jelenleg 3000 német katona teljesít szolgálatot az ISAF kötelékében Brdo/Brüsszel/Moszkva. Az EU-orosz csúcs előkészítésé­ről, a tibeti és a nyugat-bal­káni térség helyzetéről tár­gyaltak a szlovéniai Brdóban tegnap kezdődött kétnapos informális értekezletükön az unió külügyminiszterei. Ajö- vő heti bukaresti NATO-csú- cson is hasonló témák kerül­nek terítékre. ÖSSZEFOGLALÓ A 27 külügyminiszter - köztük Ján Kubiš, a szlovák diplomácia ve­zetője - megbeszéléseinek első napját a júniusban Szibériában sor­ra kerülő EU-orosz csúcstalálkozó­ra való felkészülésnek szentelték. Ott fog először találkozni az unió vezetőivel a májusban hivatalba lépő új orosz elnök, Dimitrij Med- vegyev. Számos tagállam jelezte, a Moszkvával való viszony javítását tartaná kívánatosnak, és ennek ér­dekében stratégiai együttműkö­dést kellene kialakítani elsősorban a kereskedelem, az energiapolitika és az emberi jogok terén. Ez leg­utóbb Lengyelország és Litvánia el­lenállása miatt hiúsult meg. A var­sói kormányzat időközben jelezte, hogy hajlandó felülvizsgálni ko­rábbiálláspontját. E kérdések a NATO bukaresti csúcstalálkozójának napirendjén is hangsúlyosan szerepelnek. A NA- TO-tagállamok jelenleg megosz­tottak abban a kérdésben, hogy szorosabbra fűzzék-e a kapcsolatot Ukrajnával és Grúziává, mivel Medvegyev szerint ez „aláásná Eu­rópa biztonságát”. A NATO 26 tag­államának teljes konszenzusa len­ne szükséges ahhoz, hogy a két or­szágnak felajánlják a részvételt az ún. tagsági akciótervben (MAP), amely az első lépésnek számít a NATO-tagság felé vezető úton. Oroszország ezt körömszakadtáig ellenzi, miközben Kanada és a leg­több kelet-európai volt kommunis­ta ország támogatja az amerikai el­gondolást. Franciaország és Né­metország azzal érvel, hogy a MAP kiterjesztése túl korai volna, tekin­tettel a NATO-tagság ukrajnai tá­mogatottságának gyengeségére és a Grúzia két szakadár régiójában (Abháziában és Dél-Oszétiában) (Reuters-felvétel) fennálló, megoldatlan konfliktus­ra. Közben Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár tegnap a londoni Financial Timesnak azt mondta, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett bukaresti találkozón őszinte és konstruktív hangnemet vár, nem pedig „olyasfajta kijelen­téseket, hogy rakétákat irányítunk A, B vagy C országra”. Arról is be­szélt, hogy a közelmúltban mind az Európába tervezett amerikai raké­tavédelmi rendszer, mind pedig az afganisztáni csapatszükségletek kielégítése terén kedvező hírek ér­keztek a NATO-ba. Az előbbivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy értesülései szerint a Washing­tonban tartott amerikai-orosz tár­gyalások „reménykeltő, pozitív eredményeket hoztak”. Az afga­nisztáni nemzetközi biztonsági művelettel kapcsolatban pedig - amelyet a főtitkár a bukaresti csúcs legfontosabb témájának tart - kö­zölte, a csúcson fontos bejelentések várhatók, köztük egy jelentős fran­cia hozzájárulás megerősítése, il­letve a csapatainak kivonásával fe­nyegetőző Kanada kéréseinek tel­jesítése. A témával kapcsolatban Alek­szandr Grusko orosz külügyminisz­ter-helyettes tegnap azt mondta, Moszkva kész erősíteni együttmű­ködését a NATO-val Afganisztán ügyében, ha a NATO is figyelembe veszi bővítési terveiben az orosz érdekeket. „Lehetetlen Moszkva és a NATO között teljes körű együtt­működés, ha nem veszik figyelem­be egyesek és mások legitim érde­keit.” Jelenleg tárgyalások folynak Moszkva és a NATO között arról, hogy a szövetség használhassa Oroszország légterét és területét az afganisztáni nemzetközi biztonsá­gi erőnek (ISAF) szánt felszerelé­sek szállítására. (MTI, s, ú) A német vezetők nem is akartak Pekingbe menni, ellenzik a bojkottot Merkel sem vesz részt a megnyitón MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Lhásza/Katmandu. Sem Angela Merkel német kancel­lár, sem pedig Frank-Walter Stein­meier külügyminiszter nem vesz részt a pekingi nyári olimpia nyi­tóünnepségén. Erről tegnap szá­molt be a német diplomácia irányí­tója, de azt nem hozta összefüg­gésbe a tiberi eseményekkel. Hangsúlyozta: nem lemondásról van szó, mert nem is tervezték a részvételt az olimpiai megnyitón. Egyúttal állást foglalt a pekingi olimpia bojkottja ellen. A tibeti fővárosban kitört véres zavargások után két héttel, tegnap még mindig zárva tartottak a kolos­torok. „Nehéz megmondani, mikor nyitják ki újra őket” - közölte a Ihá­szai idegenforgalmi hivatal egyik nevének elhallgatását kérő illeté­kese. A kolostorokat a hivatalosan Kizsuppolt -tüntetők (SITA/AP) 19 - a tibeti emigráns kormány sze­rint több mint 140 - halálos áldoza­tot követelő március 14-i zavargá­sok után zárták be. Előző nap, csü­törtökön nagy szenzációt keltettek a Ihászai Johang templom szerze­tesei, akik belefojtották a szót abba a kínai illetékesbe, aki az oda láto­gatott külföldi újságírók első cso­portjával a hivatalos kínai álláspon­tot ismertette. Ezek a szerzetesek március 11-e óta nem hagyhatják el a kolostort. Nagy nemzetközi sajtóvissz­hangot kapott tegnap, hogy mint­egy tucatnyi Tibet-párti tüntető átmászott a nepáli ENSZ-képvise- let falán, hogy a vüágszervezet beavatkozását kérje a himalájai tartományban kitört zavargások miatt. Nepál, ahol 1959 óta több mint 20 ezer tibeti él, nem enge­délyezi az emigránsok Kína-elle- nes megmozdulásait. POLITIKAI BOTRÁNY Wilders vihart kavart Hága. Elhatárolta magát kormánya nevében Jan Peter Balkenende holland miniszter- elnök attól az interpretációtól, amelyet Geert Wüders populista politikus filmje tartalmaz az isz­lám vallásról és annak szent könyvéről, a Koránról. Wüders a filmet csütörtökön feltöltötte pártja internetes oldalára, mivel egyetlen tévécsatorna és mozi sem volt hajlandó az eredeti formájában bemutatni'. Tegnap az EU soros szlovén elnöksége nyilatkozatban támogatta a hol­land kormányzati állásfoglalást. Az EU és tagállamai a szólás- szabadság talaján állnak, de ezt a szabadságjogot a mások hite iránti tisztelet szellemében kell gyakorolni. A kölcsönös türelem és tisztelet egyetemes értékeit meg kell őrizni. „Úgy véljük, az említett film nem szolgál más célt, mint a gyűlölet szítását” ­olvasható a brüsszeli elnökségi nyilatkozatban. Geert Wüders, a többek kö­zött bevándorlóeüenes nézete­ket hangoztató Szabadságpárt (PW) elnöke Fitna (Küzdelem) című munkájában egyebek kö­zött azt állította, hogy az iszlám mindent le akar igázni, az ural­ma alá akar hajtani, és meg akar­ja semmisíteni a nyugati civili­zációt. Wilders korábban el­mondta, azt kívánta szemléltet­ni, hogy a muzulmán vallás szent könyve fasiszta, Mohamed próféta pedig barbár volt. Bizo­nyítékul a nem muszlimokkal szembeni viselkedésről szóló Korán-verseket idézett, és olyan muzulmán prédikátorokat mu­tatott be, akik a hitetlenek meg­ölésére buzdítottak. A hágai kormány szerint a film olyan erőszakos tiltakozá­sokhoz vezethet, mint amüye­Geert Wilders (SITA/AP) neket két éve a Mohamed-kari- katúrák megjelenése váltott ki. Tartani lehet továbbá attól, hogy erőszakos cselekményeket hajthatnak végre Hoüandiában, ületve hoüand állampolgárok és intézmények eüen külföldön. A pakisztáni és az iráni kormány máris élesen bírálta a dokumen­tumfilmet. (MTI, ú) Fel kellene deríteni a megrendelőket is Azonosították a gyilkost MTl-HÍR Moszkva. Azonosították Anna Politkovszkaja, a Novaja Gazeta újságírójának gyilkosát. A hatósá­gok mindent elkövetnek az ülető fellelése és letartóztatása érdeké­ben. Ezt erősítette meg tegnap Moszkvában a legfőbb ügyészség szóvivője. Politkovszkaja a cse- csenföldi konfliktus és az emberi jogok csecsenföldi megsértései­nek feltárásával, a témáról szóló oknyomozó cikkekkel szerzett magának nevet. 2006. október 7-én ölték meg annak a háznak a kapualjában, ahol lakott. Petrosz Garibjan, az orosz ügyészség nyomozója már tavaly ősszel elmondta: a Politkovszka­ja-gyilkosságot gyakorlatilag fel­derítették, tudják, hogy kinek volt része benne, sőt azt is, ki hajtotta végre a gyilkosságot, bár az illetőt még nem sikerült elfogni. Ugyan­akkor mind a Novaja Gazeta szer­kesztősége, mind más sajtószer­vek rendszeresen felhívják a fi­gyelmet arra, hogy Politkovszkaja nyilvánvalóan bérgyükosságnak esett áldozatul, s nem elég a vég­rehajtókat felderíteni, hanem meg keü találni, meg kell nevezni és felelősségre kell vonni a meg­rendelőket is. A Politkovszkaja ha­lálának első évfordulója alkalmá­ból rendezett moszkvai megem­lékezésen elhangzott: 1993 óta ő volt a 211. újságíró, akit megöltek Oroszországban. Meghosszabbították a fegyverletétel határidejét Bagdad holt város lett MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Núri al-Máliki iraki kormányfő áprüis 8-ig meg­hosszabbította a síita müicisták számára a fegyverletételre adott határidőt, és pénzt kínált azoknak, akik ezt betartják. Közölte, a biz­tonsági erők a végsőkig harcolni fognak Bászrában a síita müíciával. A kormányoffenzíva ellenére teg­nap a müicisták ellenőrzése alatt volt a dél-iraki város hét kulcsfon­tosságú negyede. Tudósítások sze­rint Bagdad pedig „holt város” lett a müíciák és a biztonsági erők közöt­ti összecsapások miatti kijárási tila­lom bevezetése után. A teljes tila­lom csütörtök estétől vasárnap reggelig tart a gyalogosok és a járművek számára. Tegnap egyet­len bolt sem nyitott ki. Incidens a csehországi érdekegyeztető tanácsban Topolánek begorombult KOKES JÁNOS Prága. Még meg sem kezdődött, máris véget ért a csehországi ér­dekegyeztető tanács tegnapi rend­kívüli ülése, miután Mirek Topolá­nek kormányfő váratlanul indula­tos és durva támadást intézett a szakszervezetek és a munkaadók eüen. Azért, mert nem támogatták az alkalmazottaknak nyújtott étke­zési jegyek adókedvezményének a megszüntetését, ami része a kor­mány reformcsomagjának. Az ál­lamkassza ezzel néhány müliárd koronás bevételtől esik el az idén. A szakszervezetek képviselői azon­nal elhagyták az üléstermet. Topolánek elismerte hibáját, nyüvánosan bocsánatot kért az érintettektől és felszólította őket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasz­talhoz. Az ügy pikantériája, hogy az étkezési jegyek kérdése nem is volt napirenden, az ülés hivatalos témá­ja az új munkáltatói törvény volt. Hogy pontosan müyen kifejezése­ket használt a szabadszájúságáról hírhedtTopolánek, aztnem hozták nyüvánosságra.

Next

/
Thumbnails
Contents