Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-26 / 71. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 26. DlGlTÁLlA 15 Hihetetlenül vékony és meglepően masszív — azért ne ejtsük le 1 méterről márványpadlóra Apple MacBook Air, a gyönyör Pavilion dv3000 13,3 hüvelykes kijelzővel A HP új modellel erősít FELDOLGOZÁS Az Apple az ultravékony no­teszgéppel, a MacBook Air- ral elsősorban emocionális oldalról támad és a megszo­kott, de alapos fogyókúrára fogott alumíniumköntösbe csomagolva próbálja leven­ni a lábáról az embert. Si­kerrel, hiszen az Apple ma­sinája eléri célját, az igazi műszaki csodát mindenki elismerően forgatja. TESZT A hihetedenül vékony és meg­lepően masszív - azért ne ejtsük le 1 méterről márványpadlóra, még táskában sem! - házba csomagolt Apple-gép konkrét példát mutat a Toshibának, hogyan is kellett volna azt a bizonyos R500-at megalkotni. Az Air kicsit nehéznek tűnik, ez azonban csupán „optikai” csalódás, a fém ház miatt tűnik annak, mi­közben alig több mint 1,3 kg-ot nyomott a patikamérlegen. A no­teszgép alsó és felső részét zár nem tartja egyben, ezért ne nagyon te­gyünk semmit mellé a táskába, bár nem mutatott hajlandóságot az ön­álló kinyílásra. Az almás fedlapot felemelve la­pos billentyűzet és 13,3 hüvelykes kijelző tárul a szemünk elé. A fé­nyes bevonatú kijelző felbontása valamivel alacsonyabb, mint a ThinkPadben, csupán 1280 x 800 pixel, képe viszont szó szerint ra­gyogó, színei sokkal teltebbek, lát­hatósága pedig teljesen más kate­góriát képvisel: nagy szögből, ol­dalról is tökéletesen élvezhető ma­rad a kijelző tartalma. Fényereje széles határok között állítható, ü- letve állítja maga a noteszgép egy szenzor segítségével. A háttérvilá- gításos billentyűzet hasonlóan la­pos, mint maga a noteszgép, elsőre kicsit furcsa, de könnyen szokható, gépelhető. A hangszóró a bü- lentyűzet alatt kapott helyet, han­gereje éppen elegendő, viszont csak monoban szól Az ultravékony noteszgép testé­nek több mint felében a 37 wattó­rás akkumulátor foglal helyet, az alaplap, azaz az 1,6 GHz-es, ala­csony fogyasztású Intel Core 2 Duo processzor, a 2 gigabájtnyi memó­ria, a Wi-Fi és Bluetooth, illetve a 80 gigabájtos merevlemez a mara­dék, igen szűkös helyre zsúfolódik. Az SSD felárával az Ah majdnem annyiba kerül, mint az X300, azon­ban ez a flashmemóriás meghajtó még első generációs, jóval lassabb, külföldi tesztek szerint kevés előnyt tud felmutatni a merevlemezzel szemben. A portok száma az Air bejelenté­se óta viccek tárgya, a VGA-, vagy DVI-csatlakozóban végződő Micro- DVI videokimenet mellett egyetlen fülhallgató-aljzat, illetve USB-kapu jelenti a bővíthetőséget, nincs se vezetékes hálózati vezéró, se mo­dem, se PCMCIA- vagy Express- Card-foglalat. Beépített 3G-mo- demről és optikai meghajtóról ne is álmodjunk, a mobilszolgáltatóknál kapható, vaskosabb pendrive-ra hasonlító USB-modemek pedig hosszabbító nélkül nem biztos, hogy bedughatok a gépbe. A bővít­hetőséget egyértelműen feláldozta tehát az Apple a vékonyság, trendi dizájn oltárán. Multi-touch A billentyűzet alatt hatalmas ta- pipadot találhatunk, a legnagyob­bat, amivel eddig noteszgépben ta­lálkoztam. A nagy felületet elsősor­ban a multi-touch képesség miatt forszírozhatta az Apple, a tapipad ugyanis több érintést is érzékel egyszerre, két ujjal - egymáshoz közelítve és távoh'tva - nagyítha­tunk nem csak képeket, de a webol­dalak szövegméretét is, vagy az asztali ikonokat. A kettős kattintást kétujjas érintéssel helyettesíthet­jük, a görgetést pedig hasonló si- mogatással érhetjük el. Az új funk­ciók néha anomáliákhoz is vezet­tek, még szerencse, hogy kikap­csolhatok. Valami oknál fogva a ta­pipad néha úgy gondolta, hogy hiá­ba egy ujjal érintettem meg, ő most a kurzor mozgatását nagyítással honorálja. Megnyugtató volt, hogy nem csak én tudtam ezt kihozni az Airből, általánosan tapasztaltuk ezt a jelenséget. Nem csak a bü- lentyűzetet, a tapipadot is szokni kell tehát. Az igen kis helyre zsúfolt alkatré­szek sajnos eléggé melegítik is a MacBook Airt, az alumíniumház pedig igen jól vezeti a hőt - a ke­zünkhöz is. A noteszgépen hátul alakítottak ki szellőzőnyílást, de a processzort, X3100 grafikát meg­hajtva a bal felső sarokban, a Mag- Safe csatlakozó környékén mégis átforrósodhat a szerkezet, az X300 ebből a szempontból teljesen más kategória. Ölben tartva az Air fed- lapjának rögzítése is problémát okozhat, a kijelzőt egyszerűen nem lehet adott szögnél tovább hátra- dönteni, egy magasabb (180+ cm) felhasználónak már felülről kell néznie az Air képét. Félig fekve pe­dig a billentyűzet vüágítása lehet zavaró, kisejlik, kivüáglik a bü- lentyűzet alól, meglehetősen fur­csa képet alkotva - szerencsére ki­kapcsolhat. Akkumulátor A MacBook Air X300-énál ki­sebb, 37 wattórás akkumulátorára, erősebb, többet fogyasztó pro­cesszorára, jobb kijelzőjére tekint­ve aggódtunk az akkumulátos üze­midő miatt, de kellemesen csalód­tunk. A gépet kínpadra fektetve, a processzort és graifikus lapkát a Ci- neBench teljsítménytesztjeivel haj­szolva sem fogyasztott többet 23- 25 wattnál, tehát több mint 1,5 óra működést várhatunk a legrosszabb esetben is egy teli töltéstől. Átlagos használat mellett (fél fényerő, be­kapcsolt Wi-Fi) nem eszik többet a gép 8-10 wattnál, a Mac OS X tehát igen ügyesen bánik az energiataka­rékos funkciókkal. Több mint négy órányi munkához elegendő az Air sajnos nem cserélhető, bővíthető akkumulátora, ez ilyen fizikai mé­retek mellett igen impresszív telje­sítmény. Az Apple szerint lítium-polimer, valójában lítiumion akkumulátor­ral csak egyetlen baj van - való­színűleg a MagSafe-en átfolyó áram okozta korábbi problémák miatt -, mégpedig a rettenetesen lassú töltődés. Az Air áramforrása nulláról teljes töltésre egyes tesz­tek szerint 8,5 óra alatt szívja fel magát, ami rettenetesen rossz ér­ték, hiszen az akku nem cserél­hető, két utazás között tehát ennyi­nek mindenképp el kell telnie. A töltés ráadásul lineárisnak tűnik, tapasztalataink szerint egyáltalán nem gyorsabb sem kisebb, sem na­gyobb megmaradt kapacitásnál, 2 óra alatt épp negyed kapacitásig tölti fel az akkut a 45 wattos háló­zati adapter. Csuda Az igen jól megépített Air nem olcsó, csaknem 60 ezer korona kö­rül szerezhetp be, igaz, USA-ban csak 1799 USD (1 USD=21,20 ko­rona). Optikai meghajtóra nincs szükség, az egyetlen USB-port is elegendő lehet. A 4 órás akkumu­látorral is meg lehet békélni. A las­sú töltődés viszont valódi szenve­dés, és a hasznos billentyűzetvilá­gítás sem ér semmit, ha bizonyos szögből éppen zavaró. A Mac OS X is előny, hiszen az Airre akár XP, vagy Vista is telepíthető, sőt, akár virtuális gépként is futtatható, még csak váltani sem kellene kö­zöttük. Valószínűleg mindenki elé­gedett lenne az egyik legvéko­nyabb géppel. A HP is követi a divatot, bejelen­tette 13,3 hüvelykes noteszgépét, mely kedvező áron kínál hordozha­tóságot és nagy számítási teljesít­ményt. A Penryn processzoros no­teszgép sajnos egyelőre csak Ázsiá­ban kerül piacra. Egy-két speciális modelltől elte­kintve pár éve szinte ismeretlen volt a 13,3 hüvelykes kijelzővel sze­relt noteszgépek csoportja, aki ki­csit, egyben hordozhatót akart, leg­inkább a 12 hüvelykes (vagy még kisebb) kijelzővel szerelt noteboo- kok között találta meg a számítá­sát, a többi vásárló pedig szemez­getett a hétköznapi, 14-15 hüvely­kes, vagy még nagyobb megjele- nítős modellek közül. A jelen áll­apotokban e kettő közé a 13,3 hü­velykes kijelzővel szerelt készülé­kek tábora is beékelődött, kezdve az Intel processzoros MacBook fe­kete és fehér változataival, a szu­pervékony MacBook Air-en, vagy a Dell XPS M1330-on keresztül egé­szen a high-end Lenovo X300-ig. A kereken két küogrammos, 320x228x38 milliméteres HP Pavi­FELDOLGOZÁS Júniusra tehető az iPhone áttöré­se az amerikai egészségügyi szférá­ban, úja a Wired. A készülék új le­hetőségeket nyithat a kórházi ada­tok kezelésében, különös tekintet­tel a röntgenképek és scanek keze­lésére. Júniusra várható ugyanis az iP­hone 2.0-s szoftververziója, az Apple sajtóbemutatóján pedig a kórházi felhasználásokra is kon­centrálva jelentette be az Epocrates rendszer támogatását. A kiteijedt gyógyszeradatbázist Palm-alapú készülékeken az amerikai orvosok már több éve használják, a hamaro­san megjelenő iPhone-os verzióban az orvosok a gyógyszerekkel kap­csolatos adatokhoz pedig már ak­kor is hozzáférhetnek, ha nincsen vezetéknélküli WiFi-kapcsolatuk. Az Epocrates mellett azonban hasznosabbnak tűnik az a módszer, amellyel az iPhone a röntgenfelvé­teleket és a CT-scaneket tudná ke­zelni, A telefon ugyanis olyan erős processzorral, tárhellyel és felhasz­nálói felülettel bír, amely végre le­hetővé tehetné azt, hogy az orvo­sok készülékeiken kezelhessék, lion dv3000 noteszgép is a 13,3 hü­velykes kijelzővel szerelt készülé­kek csoportját népszerűsíti. A bil­lentyűzet alatt a Penryn alapokra épített beltérben 2,5 gigahertzes Core 2 Duo processzort, HDMI-ki- menettel kiegészített, 256 mega­bájt memóriával ellátott GeForce Go 8400M videochipet, két giga­bájt munkamemóriát, 160 gigabáj­tos hagyományos merevlemezt, va­lamint egy DVD-írót is találunk - a paraméterek és a márkanév is azt jelzi, otthoni felhasználásra szánt, multimédiás géppel van dolgunk. Az nagyteljesítményű hardvere­lemek mellé VGA-felbontású web- kamera, ujjlenyomat-azonosító, Al­tec Lansing hangszórók, multifor­mátumú flashkártya-olvasó, Exp- ressCard 34 bővítőrés, valamint a ma még igen szokadan USB/eSA- TA csadakozó társul a gépházon. A jó hír mellé rögtön egy nagyon rossz is társul: a termékadatok mel­lett magasnak épp nem nevezhető 1400 dollárt a Vista Home Prémi­ummal szállított dv3000-ért csak Ázsiában fizethetjük ki, mert egye­dül ezen a piacon fogja a gyártó ér­tékesíteni. (h) vizsgálhassák és egyúttal módosít­hassák is a kórházi felvételeket. Ed­dig azért nem lehetett üyen rend­szereket mobüokra vagy okostele­fonokra fejlesztem, mert azok nem voltak képesek kezelni a felvételek méretet, azok tömörítési technikáit és mind a memória, mind a képfel­dolgozási képességek is hiányoztak ezekből. Ajúniusi új szoftverváltozat mel­lett a lehetőséget még az biztosítja, hogy az Apple március elején tette elérhetővé a programok fejlesztését bárki számára lehetővé tevő úgyne­vezett SDK csomagot. Ezzel gya­korlatilag bármilyen hozzáértő programozó képes programot írni az iPhone-ra. Ez gyakorlatilag biz­tosítja (többek között) az orvosi programok megjelenését, hiszen az elmúlt években számos szoftvert- rükkel próbálták a programozók egyszerűbbé tenni a kórházi képfel­dolgozást. Az azonban még min­dig kérdéses, hogy biztonságosan használható-e az iPhone a kórházi környezetben és a vele kapcsolatos elképzelések a gyakorlatban is be- válnak-e, erre azonban hozzáértők szerint is meg kell várni a júniusi bejelentéseket, (o) Új lehetőségeket nyit a kórházi adatok kezelésében Életet is menthet az iPhone Az e-mailes megkeresések hosszú ideig hányódtak a cégen belül, az esetek kétharmadában azt a választ kapta az ügyfél, hívja fel a telefonos ügyfélszolgálatot A vállalatok alsóbbrendűnek tekintik az e-mailező ügyfeleket FELDOLGOZÁS Egy brit felmérés szerint a fo­gyasztók szempontjából az e-mail a legrosszabb kapcsolattartási csatorna, ha vállalati ügyfélszol­gálatról van szó. A Transversal e- mail szolgáltató idén harmadszor készítette el éves Multi-channel Customer Service Study tanulmá­nyát, amelyben 100 vezető brit cég ügyfélszolgálatát tesztelte né­hány egyszerű kérdéssel, és azt találta, a cégek weboldalát felke­resve, vagy a telefonos ügyfélszol­gálatot felhívva sokkal hamarabb célt érnek az emberek. Úgy tűnik, az e-maüben jelent­kező (potenciális) ügyfeleket a vállalatok kevéssé tekintik fontos­nak, az elküldött kérdések csak kevesebb mint felére érkezett ér­tékelhető reakció. Ezzel szemben a weboldalakat felkeresve 10 kér­désből átlagosan 5-re könnyen vá­laszt lehetett kapni, és az ügyfél- szolgálati hívások 55 százalékát is 2 percen belül lereagálták. Az e- mailben történt megkeresések gyakran hosszú ideig hányódtak a cégen belül, az esetek kétharma­dában pedig egyszerűen azt a vá­laszt kapta az ügyfél, hogy hívja fel a telefonos ügyfélszolgálatot, vagy keresse fel a weboldalt. Bár voltak olyan cégek, ame­lyek 10 percen belül megfelelő választ tudtak küldeni e-mail- ben, a felmérés szerint az átlagos válaszidő 46 óra, azaz közel két nap volt, és a megkeresett válla­latok 28 százaléka egyáltalán nem is reagált az e-mailben el­küldött kérdésre. A probléma az, hogy a mutatók jóval rosszabbak a 2006-ben mérteknél, akkor ugyanezen a felmérésen a meg­keresett cégek 60 százaléka tu­dott megfelelő reakciót küldeni e-mailben, és az átlagos vála­szidő is „csak” 33 óra volt. Aggasztó, hogy a megvizsgált vertikumok 80 százalékában rom­lott az ügyfélszolgálati e-mailek használhatósága. A leggyatráb­ban a biztosítók szerepeltek, itt a megkeresettek fele egyáltalán nem is válaszolt, míg a legjobbak az online CD/DVD-kereskedők voltak, ahonnan a leggyorsabb válasz 1 órán belül megérkezett, és a megkeresések 80 százalékára kielégítő válasz érkezett. Az egyik, szórakoztató-elektronikai cikkekkel foglalkozó online áru­ház 10 perccel a levél elküldése után válaszolt. „Ahogy a fogyasztók egyre in­kább igénylik a személyre sza­bott szolgáltatásokat, az e-mail- nek az élvonalban kellene lennie, hogy a böngészőket potenciális ügyfelekké változtassa. Egyes cé­gek ezt nagyon jól csinálják, de a többség csak lustán és általános­ságban reagál, ha egyáltalán vá­laszol” - mondta Dee Roche, a felmérést készítő Transversal marketing-vezetője, aki szerint egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy a cégek egyáltalán nem törődnek az e-mailben küldött válaszok minőségével. Egy, az Oracle által nemrégi­ben publikált tanulmány szerint az európai fogyasztók több mint fele nem tartja hatékonynak a ne­kik nyújtott szolgáltatást, noha a cégek mindegyike a zászlajára tűzi az ügyfél-elégedettség növe­lését és fenntartását, felismerve azt, hogy a meglevő ügyfelek megtartása is fontos, nem csak újak szerzése. Az ügyfelek azon­ban arra panaszkodnak, hogy a telefonos hívásoknál sokáig kell (Illusztrációs felvétel várniuk, többször is elő kell adni­uk problémájukat, gyakran el­lentmondásos választ kapnak, és az ügyfélszolgálati munkatársak sokszor nincsenek tisztában a cé­gük üzletmenetével. Az Oracle felmérése is azt bizo­nyítja, a fogyasztók szívesen hasz­nálnák az internetet ügyintézés­re, a több mint 1500 válaszadó 71 százaléka az önkiszolgáló online ügyfélszolgálatot vagy az e-mailt preferálná, míg a telefonos call centerekkel szemben 48 százalék­nak vannak ellenérzései. Az ügy­félszolgálati központok vezetői­nek azonban több mint fele annak ellenére nem tervezi önkiszolgáló ügyfélportál bevezetését, hogy fo­gyasztóik láthatóan szívesen ven­nék igénybe az internetet kérdé­seik tisztázásához, (bá) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím': Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents