Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-26 / 71. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 26. Külföld 9 Heves harcok robbantak ki Bászrában az iraki hadsereg tisztogató akciója nyomán - Guantánamót mielőbb be kell zárni! London keményen bírálja Washingtont Columbus amerikai városban is tüntettek a négyezer katona halála miatt (SITA/AP-felvétel) London/Washington/Bagdad. Keményen bírálja az USA-t a brit külügyminisztérium által az emberi jogok globá­lis helyzetéről összeállított, tegnap este nyilvánosságra hozott éves jelentés. Geor­ge Bush elnök fájdalmát fe­jezte ki amiatt, hogy már meghaladta a 4 ezret az Irakban elesett amerikai katonák száma. ÖSSZEFOGLALÓ Bush hozzáfűzte: az áldozatok azonban nem voltak hiábavalóak, hiszen a katonák halálukkal „meg­vetették a jövendő béke alapjait". A Demokrata Párt elnökjelöltségé­nek megszerzéséért harcoló két szenátor, Hillary Clinton és Barack Obama ugyancsak szomorúságát fejezte ki amiatt, hogy a meghalt katonák száma a hét végén 4 ezer fölé emelkedett. Ók arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a lehető leghamarabb véget kell vetni a konfliktusnak, és haza kell hívni a katonákat. Eközben súlyos harcok robban­tak ki tegnap a dél-iraki Bászrában, az iraki hadsereg katonái nagysza­bású hadműveletet indítottak a vá­rosban tevékenykedő fegyveres csoportok ellen. Délben féltucatnyi civil halottról érkeztek jelentések. Orvosi források szerint a kórházak­ba tucatszám érkeznek a többnyire civil sebesültek is. Bagdadban pe­dig országos polgári engedetlensé- gi kampányt hirdettek Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok hívei tiltakozásul az ellen, hogy a kormánycsapatok megtámadták Bászrában a Szadrhoz hű síita milí­ciát, és megkezdték a Mahdi Had­serege nevű milícia tagjainak őri­zetbe vételét. A brit külügy emberjogi globális jelentése a guantánamói börtöntá­bor bezárására szólítja fel az USA-t, Nagy-Britannia legszorosabb szö­vetségesét. A kétszáz oldalas do­kumentum elismeri, Irakban súlyos emberjogi visszaélések történnek. „Elfogadhatatlanok azok a körül­mények, amelyek közepette a gu­antánamói táborban őrzött foglyo­kat meghatározatían ideig fogva tartják. Ezért a brit kormánynak szilárd meggyőződése, hogy a léte­sítményt be kell zárni, és hosszabb távú megoldást kell találni.” A tegnapi jelentés tartalmazza az eddigi leghatározottabb hivata­los brit állásfoglalást a létesítmény bezárásáról. Az összeállítás szerint Nagy-Britannia előrelépésnek tart­ja a nemzetközi jogi normák szem­pontjából, hogy az USA törvényt hozott a guantánamói őrizetesek ügyének elbírálására hivatott ka­tonai bizottságokról, a brit kor­mány azonban a jogszabály „szá­mos elemét kifejezetten aggályos­nak tartja”. A jelentés külön cso­portba sorolta a komoly aggoda­lomra okot adó országokat, köztük Irakot. Itt a széles körű felekezet- közi erőszak, a törvény uralmának hiánya és erőszakos lázadás „teszi összetetté a humanitárius hely­zetet”. Az igazságszolgáltatási rendszer képzett bírák hiányától szenved, s ki van téve politikai és fe­lekezeti csoportok nyomásának. A biztonsági helyzet kezelésére tett iraki hatósági erőfeszítések nyomán 23 ezerre duzzadt a börtö­nökben tartott őrizetesek száma, s „vannak dokumentált esetei az ira­ki börtönökben elkövetett súlyos visszaéléseknek” - áll a jelentés­ben. (MTI, s, ú) Letette a hivatali esküt az Ünnepeltek a MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Pervez Musarraf elnök előtt letette a hivatali esküt tegnap az ország új miniszterelnö­ke, Juszuf Raza Gilani. A politikus a meggyilkolt Benazir Bhutto ex- kormányfó pártját, a Pakisztáni Néppártot (PPP) képviseli. Az'ese­ményen nem volt jelen Bhutto öz­vegye, Aszif Ali Zardari, illetve fia, Bilaval Bhutto Zardari, ami megfi­gyelők szerint Musarraf fokozódó elszigeteltségét jelenti. A beiktatás után a PPP tagjai azt skandálták: „Éljen soká Bhutto!”. Az 55 éves Gi- lanit, aki korábban a parlament el­nöke is volt, hétfőn elsöprő több­séggel választotta meg kormány­főnek a nemzetgyűlés. Musarraf je­löltje csak pár voksot kapott. Gilani koalíciós kormányt hoz létre Navaz Sarif volt miniszterel­nök pártjával. Az új miniszterel­nök, akit Musarraf katonai rezsimje ötévi börtönre ítélt korrupció rí­mén, megválasztása után rögtön új pakisztáni kormányfő bírák Juszuf Raza Gilani (SITA/AP) szembeszállt az államfővel: elren­delte azoknak a bíráknak a szaba­don bocsátását, akiket a 2007 no­vemberében bevezetett rendkívüli állapot idején helyeztek házi őrizetbe, mert megkérdőjelezték Musarraf elnökké történt újravá­lasztásának érvényességét. Grúzia és Ukrajna lehetséges NATO-tagságáról Medvegyevis keménykedik MTl-HÍR Moszkva. Dmitrij Medvegyev szerint aláásná Európa biztonsá­gát, ha a NATO felvenné tagjai közé Ukrajnát és Grúziát. A meg­választott orosz elnök egy héttel az észak-atlanti szövetség buka­resti csúcsértekezlete előtt a Fi­nancial Timesnek úgy nyilatko­zott: „Egyetlen állam sem örül annak, ha egy katonai tömb, amelynek ő nem tagja, közel kerül a határaihoz.” Medvegyev szerint Ukrajnának már csak azért sem kellene NATO-tagságra töreked­nie, mert az ország lakosságának nagy hányada (főleg az orosz aj­kúak lakta keleti országrészben) ellenzi ezt az elképzelést. Ezért legalábbis népszavazást kellene rendezni a kérdésről. Valószínűleg május 5-én írják alá Csehországban Készül a radarszerződés KOKES JÁNOS Prága. Május 5-én, a II. világhá­ború végén Prágában kirobbant németellenes felkelés évfordulóján írhatják alá a Csehországba telepí­tendő amerikai rakétavédelmi ra­darról szóló megállapodást. Ezt tegnap írta a Hospodáŕské noviny cseh és amerikai diplomáciai forrá­sokra hivatkozva. Az aláírás egybe­esne azzal a prágai konferenciával, amelynek témája a rakétavédelmi rendszer. A fórumra meghívást ka­pott Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is. Tomáš Pojar cseh külügyminiszter-helyettes és főtárgyaló a lapnak azt mondta, a tárgyalások a radarmegállapodás központi eleméről még a jövő heti bukaresti NATO-csúcs előtt befeje­ződnek, aláírásra kész állapotban pedig legkorábban április végén lesz a szerződés. Az ügyben Karel Schwarzenberg külügyminiszter április 28-án az USA-ba látogat. Két cseh-amerikai megállapodás készül, az egyik a ra­dar telepítéséről szól, a másik pedig a radart üzemeltető amerikai sze­mélyzet csehországi tartózkodásá­nak feltételeiről intézkedik. Kína kiválogatta azokat a külföldi újságírókat, akik elmehetnek Tibetbe Bush elnök elmegy Pekingbe, Sarkozy bojkottálná az ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Washington/Brüsszel/ Peking. George Bush amerikai el­nök a tibeti helyzet és Nicolas Sar­kozy francia államfő kilátásba he­lyezett bojkottja ellenére változat­lanul arra készül, hogy jelen lesz a pekingi nyári olimpián. Ezt tegnap közölte a Fehér Ház. Arra az újság­írói kérdésre, tervezi-e Bush, hogy nem utazik el Pekingbe, szóvivője úgy válaszolt: „legutóbb, amikor erről érdeklődtem az elnöknél, azt mondta, hogy nem”. Előzőleg Nicolas Sarkozy francia elnök nem zárta ki a pekingi olim­pia bojkottját. Sarkozyt újságírók kérdezték a lehetséges bojkottról, s ő úgy nyilatkozott, hogy „minden lehetőséget nyitva hagy”. Az elnöki hivatal később pontosított: Sar­kozy a nyitóünnepség bojkottjára gondolt, nem az egész játékokéra. „Azt akarom, hogy kezdődjön pár­beszéd, és válaszomat a kínai vá­lasztól teszem függővé. Úgy gondo­lom, így kell reagálni, ba ered­ményt akarunk elérni” - tette hozzá a francia elnök. Bemard Kouchner francia külügyminiszter korábban azt mondta, tűrhetetlen Tibet kínai elnyomása, és felszólította Pekin- get, engedje be a külföldi újságíró­kat Tibetbe. Eközben Tibet párizsi képviseletének titkára bejelentet­te, a dalai láma az ohmpia ideje alatt Franciaországba látogat. Elképzelhető, hogy a francia közszolgálati televízió nem közve­títi majd a pekingi olimpiai játéko­kat, ha Kína akadályozni fogja a híradást az esetleges tüntetésekről - közölte tegnap Daniel Bilalian, a francia köztévé sportszerkesztősé­gének vezetője. „Pillanatnyilag Indiai emigráns tibetiek alternatív olimpiát ren­deznek kormányuk szék­helyén, Dharmszalában, május 15-2 5. között. nem áll szándékunkban bojkottálni az ohmpiát (...) de ha a kínai ható­ságok valamilyen formában cenzú­ra alá vonnák a játékokat (...), és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ezt elfogadná, amit egy pil­lanatig sem hiszek, akkor (...) a France Télévisions elnöke szerin­tem kétségkívül amellett döntene, hogy nem közvetíti az eseményt.” A tibeti tüntetőkkel szembeni erőszak beszüntetésére hívta fel olimpiát Kínát az Európai Unió. Ugyanak­kor a tüntetőket arra szólította fel, tartózkodjanak az erőszaktól. Jó­sé Manuel Durao Barroso, EB-el- nök közben Lisszabonban az olimpia bojkottja ellen foglalt ál­lást. Barroso nem hiszi, hogy „bármiféle bojkott elvezetne ah­hoz, hogy jobban tiszteletben tartsák a jogot Kínában”. Apekingi külügy tegnap bejelen­tette, tucatnyi külföldi újságíró utazik ma a tibeti fővárosba, Lhá- szába, hogy „megismerje az igazságot” a zavargásokkal kapcso­latban. A külföldi újságírók felke­reshetik a zavargások által érintett helyeket, és interjúkat készíthet­nek az erőszakcselekmények sé­rültjeivel - mondta Csin Kang kül­ügyi szóvivő. Nem mellesleg: a kí­nai külügy jelölte ki azokat a kül­földi tudósítókat, akik tagjai lehet­nek a T ibetbe utazó csoportnak. Indiai emigráns tibetiek alter­natív olimpiát rendeznek kormá­nyuk székhelyén, Dharmszalában május 15-25. között, hogy felhív­ják a világ figyelmét Tibet kínai el­nyomására. A sporteseményhez kapcsolódó „olimpiai láng” tegnap indult el Dharmszalából világkö­rüli útra, és a pekingi nyári játékok kezdetére érTibetbe. (MTI, s, ú) Az Afrikai Unió csapatai segítik a Comore-szigeteki Szövetség kormányát Fura kis háború a puccsok szigetén MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moroni. Megkezdődött tegnap az Afrikai Unió (AU) katonai akció­ja a Comore-szigeteki Szövetség szakadár szigete, Anjouan ellen. A szigetország központi kormánya szerint az AU csapatai már el is fog­lalták a sziget fővárosát, Moutsa- moudout és Anjouan repülőterét. A Kelet-Afrika partjai előtt fekvő szi­getország szövetségi állam, a Co- more-szigetek szigetcsoportjának négy főszigete közül hármat foglal magában. A központi kormány ál­tal el nem ismert, 2007júniusi, an- jouani helyi választások nyomán Mohammad Bacar ezredes egyol­dalúan elnökké nyilvánította ma­gát, és kihirdette a - Budapestnél valamivel kisebb területű - sziget önállóságát. Az AU 2007 októberében szank­ciókat vezetett be Bacarék ellen, februárban pedig elhatározta, segít a' szigetország központi kormá­nyának a puccsal elszakított Anjo­uan feletti ellenőrzés visszaszerzé­sében. Azért döntött így, mert eredménytelenül végződtek az Arab Liga, azUSAésFranciaország közvetítési kísérletei. Tanzánia, Szenegál, Szudán és Líbia vesz részt összesen 1500 katonával az AU akciójában. A szigetország összterülete 2170 négyzetkilométer, a 691 ezer fős népesség 90 százaléka szunnita muzulmán, 10 százaléka keresz­tény. Fővárosa, Moroni a Grande Comore szigeten fekszik. A hivata­los nyelv az arab, a francia és a si- komoro (a szuahéli és az arab keve­réke), a hivatalos pénznem a como- re-i frank. A Comore-szigetek a vi­lág egyik legszegényebb országa, a lakosság 60 százaléka a szegénysé­gi küszöb alatt él. 1975-ben vált függetlenné Franciaországtól, az­óta közel 20 katonai puccsot élt át. RdViHH Incidens Szueznél Kairó. Egy amerikai hadi­hajó a Szuezi-csatomán két egyiptomi bárkára lőtt, egy egyiptomi meghalt, kettő pe­dig megsérült. A két bárkán mozgóárusok közeledtek a Vörös-tenger felől a Földközi­tenger irányába tartó hadiha­jóhoz, hogy felkínálják por­tékájukat. A Global Patriot legénysége azonban felszólí­totta őket, hogy álljanak meg, de a két vízi jármű továbbra is a hajó felé tartott. Az ameri­kaiak ekkor nyitottak tüzet rájuk. (MTI) USA-fehérorosz viszály Minszk/Washington. Az USA-val komoly diplomáciai háborúba keveredett Fehér­oroszország hírszerzése teg­nap bejelentette, egy Wa­shingtonnak dolgozó kémhá­lózatot fedezett fel. A minszki állami televízió a múlt héten már jelentette, hogy egy tíz- fős, belorusz nacionalistákból álló kémhálózatot lepleztek le, de konkrét vádakkal nem szolgáltak. Az USA közölte, nem tart felderítőket Fehér­oroszországban. Washington azt is bejelentette, eleget tesz a fehérorosz hatóságok felszó­lításának, és felére csökkenti a minszki nagykövetségén dol­gozók számát. (MTI, ú) Izraeli gesztus Jeruzsálem. Izrael megen­gedi a Palesztin Hatóságnak, hogy több száz fős biztonsági erőt telepítsen Dzsenín cisz- jordániai városba, miután an­nak tagjai elvégezték az USA által finanszírozott kiképzési programot Jordániában. A Dzsenín fölötti biztonsági el­lenőrzés átengedéséről Ehud Barak izraeli védelmi minisz­ter ma tájékoztatja Szalám Fajjád palesztin kormányfőt. A palesztin erők feladata a közrend fenntartása lesz, ez­után is az izraeli katonaság jo­ga lesz őrizetbe venni azokat, akiket Izrael-ellenes cselek­ményekért köröznek. (MTI) Holbrooke Koszovóról Belgrád. Bárki fogja irányí­tani a jövő januártól a Fehér Házat, az amerikai politika Szerbia felé nem fog változni - közölte Richard Holbrooke, az USA volt külügyi államtit­kár-helyettese és ENSZ-nagy- követe, aki a délszláv háborúk idején Washington balkáni politikájának egyik fő alakító­ja volt. Szerinte Szerbiának és Koszovónak előbb vagy utóbb együtt kell működnie. A volt balkáni békealkusz szerint az USA sohasem állt vitában a szerb néppel, de a Milosevics- rezsimmel igen, s ennek a re­zsimnek az első számú áldo­zata éppen a szerb nép volt. Úgy látja, a Kosovska Mitrovi- cát kettészelő Ibar folyó tér­sége jelenleg Európa legrob­banékonyabb pontja. „Őszin­tén szólva, erre számítottunk is, kiváltképp amikor megér­tettük, hogy az oroszok nem fognak mérsékelt Koszovó- politikát folytatni” - tette hozzá. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents