Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-03 / 53. szám, hétfő

A paraziták veszélyeztetik állatot II. oldal egészségünkre Egyre több a depressziós gyerek Vili. oldal 2008. március 3., hétfő 6. évfolyam 9. szám Ne legyen az asztalon sótartó! 7000 ember kerülné el a magas vérnyomást, ha napi sófogyasztása 1 g-al csökkenne IV. oldal A száraz bor igényei Tilos a hosszú fürdőzés, a gyakori kézmosás, az illatosított szerek használata V. oldal Csaknem 11 liter vér Az Új Szó és a Vöröskereszt felhívására vért adtak a nagymegyeri diákok VI. oldal Rosszabbodáshoz vezethet hideg- vagy melegbehatás, láz, UV-fény, baleset fizikai-lelki hatása, fertőzés Jog a legmodernebb kezelésre Amióta Szlovákia az Euró­pai Unió tagja lett, meg­szűntek az eddig érvényben lévő, korra vonatkozó kezelési korlátozások. Csak a sderozis multiplex (SM) esetében vannak hátrány­ban azok, akik bizonyos koron tűi vannak. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Nádej polgári társulás, amely a betegségben szenvedők érdekeit próbálja védeni, diszkriminatívnak tartja, hogy az előírás a kezelést, konkrétan az ún. immu­nomodulációs kezelést korhatár­hoz köti. Április elsején újabb módosítás lép életbe, amely szerint azok nem kaphatják meg a korszerű gyógyszert, kiknek keze­lése a 45. életév betöltéséig nem kezdődött meg, magyarán: akik­nek a 45. életév betöltése után de­rült fény a betegségre, hátrányba kerültek. Ez a módosítás a korábbi­akhoz képest néhány betegnek talán lehetővé tenné a korszerű ke­zelést, de sokakat még mindig diszkriminál. „Még mindig nem minden beteg egyenjogú, s nálunk nem érvényesülnek azok az érté­kek, amelyeket az Európai Unió vall” - nyilatkozta Jaroslava Valče- ková, a társulás elnöke. A miniszté­rium a pénzhiánnyal magyarázza a korlátozást. Az immunomodu- láriós kezelés valóban pénzigé­nyes, de cserébe a betegek életmi­nősége javul. „Eddigi kezelésem már nem tudja megakadályozni a betegség előrehaladását” - mondta a kérdésről tartott sajtótájékoz­tatón jelen lévő egyik beteg. Az elmúlt évben neurológusom kérte az új gyógyszert, de elutasították, mert már betöltöttem a 45 évet.” Ez a 47 éves főiskolai végzettségű nő jelenleg olyan gyógyszereket szed, amelyek csak a tüneteket kezelik. Az a veszély fenyeget, hogy mun­kaképtelenné válók, mások segítsé­gére szorulok, ám ha megkapnám a kezelést, még dolgozhatnék.” , Mi a betegség lényege? Az SM-ben a rosszul működő im­munrendszer az idegsejtek nyúlvá­nyait burkoló ún. myelinhüvelyt (velőshüvelyt) támadja meg, fel­oldja, roncsolja azt. E károsodás következtében az idegszál (akár­csak a szigetelőanyagát vesztett elektromos huzal) rosszul műkö­dik: lassabban vezeti vagy blokkol­ja az ingerületet. A szervezet igyekszik „bestop- polni” a huzal burkolatán keletke­zett lyukakat a rendelkezésre álló támasztószövettel, s így alakulnak ki a betegség nevét adó kemény („szklerotikus”) gócok. Egy időben azonban nemcsak egyetlen ideg­szál mentén, hanem a központi idegrendszeren belül több ponton is létrejöhet a károsodás, ebből (Képarchívum) adódik a sokszoros („multiplex”) elnevezés. A betegségnek különféle jelei le­hetnek. A beteg fáradságot érez, homályosan lát, érzéketlenné vá­lik, elveszíti egyensúlyát, járási ne­hézségei vannak, nem ritkán meg­bénul. Hogyan halad előre a körfolyamat? A vizsgáló eljárások fejlődése (mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárás) és az új kutatá­sok nyomán tudjuk, hogy - ellen­tétben korábban vallott nézetünk­kel - az idők folyamán a károsodott myelinhüvely regenerálódhat. így az agyszövet vizsgálatakor egy­aránt találnak régi és új gócokat. Pontosan ez a magyarázata a be­tegség változatos alakulásának. Egyesekben az átmeneti rosszab­bodásokat szinte teljes tünetmen­tesség követi, másokban a kialakult tünetek alig enyhülnek, inkább las­sú, folyamatos rosszabbodás mu­tatkozik. Mekkora a károsodás? Hogyan lehet kezelni? Dr. Ľubomír Lisy professzor, a Pozsony-ružinovi Egyetemi Kórház Neurológiai Klinikájának főorvosa: Két csoportra oszt­hatjuk a kezelést: szimptomatikus kezelésre és a betegség lényegét befolyásoló kezelésre. Az első esetben az akut tüneteket kezeljük mégpedig kortikoidokkal. A betegség aktív formáját befolyásoló gyógymódra interferonokat, glatirame acetátot és natalizumabot használunk. Ez az ún. immunomodulációs kezelés. Tekintettel arra, hogy a tünetek alakulása attól függ, hol lépnek ki a vérpályából a téves célpontot vá­lasztó nyiroksejtek, s az idegrend­szer mely területén támadják meg a myelinhüvelyt, igen sokszínű a betegség. Általában jellemző az idegrend­szerre, hogy nem a bármely okból bekövetkező károsodás nagysága az elsődlegesen fontos, hanem sok­kal inkább annak pontos elhelyez­kedése. Egy 2-3 mm-es góc súlyos, mindkét alsó végtagra teijedő bé­nulást tud okozni, ha a gerincvelő valamely adott pontján van, elő­idézhet súlyos látási vagy tekintési problémát bizonyos agyidegekben, s teljesen észrevétlen is maradhat a nagyagy egyes „néma” területein, ahol jelenlétét esetleg csak mágne­ses rezonanciavizsgálat igazolja. Mi okozhat rosszabbodást? Röviden: a stressz! Akár testi, akár lelki értelemben éri megráz­kódtatás az SM-es beteget, ő ideg- rendszeri tüneteinek súlyosbodá­sával, esetleg új tünet jelentkezésé­vel reagál. Állapotrosszabbodás­hoz vezethet az erős hideg- vagy melegbehatás, láz, UV-fény (napo­zás, szolárium), baleset fizikai-lelki hatása, valamilyen vírus- vagy egyéb fertőzés, bármely okból tör­ténő műtét, amely átmenetileg megbontja a szervezet megszokott egyensúlyát. Szlovákiában 8000 beteg A sclerosis multiplex alattomo­san kezdődik, s áldozatai gyakran produktív korban lévő emberek, leggyakrabban 20-30 évesek. Két- háromszor gyakrabban fordul elő nők körében. Rendszerint hideg éghajlatú vidékeken és az egyenlí­tőtől távol eső területeken fordul elő. Logikus hát, hogy legtöbb be­teg Észak-Európában, Észak-Ame- rikában, Ausztrália déli részén és Új Zélandon van, legkevesebb Afri­kában. Az egész világon egy millió ember sújt, Szlovákiában 8000 em­bert. Nagy-Britanniában évente kb. 800 000 főt érint, és ez a harmadik leggyakoribb megbetegedés a nők körében, míg a férfiaknál a tizedik helyen áll. A munkaképtelenséget leggyakrabban ez a betegség okoz­za. A WHO becslései szerint 2020- ra a szívbetegségek mögött a máso­dik legnagyobb egészségügyi prob­lémaként fog szerepelni. A sclerosis multiplex nagymér­tékben rontja nemcsak a beteg, ha­nem a család életminőségét is. Gyakran nem dolgozhat, rokkant­nyugdíjra szorul, mozgásképtelen­né válik, depresszióba esik, elszige­telődik a külvilágtól. A betegség pillanatnyilag gyó­gyíthatatlan, de a már említett im­munomodulációs gyógyszerekkel figyelemreméltó eredményeket le­het elérni. Ám mivel ez drága, kor­határhoz van kötve. A Nádej társu­lás levélben fordult az egészség- ügyi miniszterhez, amelyben kérte, változtassák meg az előírást. A választ türelmetlenül vátja. (ki-f) Észrevételeiket, kérdéseiket az egeszsegimkre@tgszo.com címre is elküldhetik. EGÉSZSÉGMONDATOK ♦ A fiatal nők 92, a középkorúak 44 százaléka pró­bálkozott már valamilyen diétával. Az ausztrál egyetemista lányok 94 százaléka szeretne soványabb lenni. ♦ Négyszer nagyobb a szél­ütés esélye azoknál az idő­sebb embereknél, akik napközben gyakran elbó­biskolnak - mutatták ki amerikai kutatók. GYOGYTURMIX Terméketlenség és hosszú élet Az iparosodást követő kon egyik nagy előnye, hogy nem kell tartanunk a korai halálozás­tól. Ennek a ténynek egy érde­kes mellékhatása lehet viszont az, hogy drámaian csökkent a születések száma. A Science cí­mű tudományos folyóiratban Ruth Mace antropológus pro­fesszor világos párhuzamot von a magasabb várható élettartam és a városokban tapasztalható alacsony termékenység között. Mace professzor annak tulajdo­nítja ezt a trendet, hogy túlságo­san nagy összeget fektetünk a gyermeknevelésbe. A történel­mi és evolucionista demográfu­sok is egyetértenek abban, hogy a városban nevelkedő gyereke­ket képessé kell tenni arra is, hogy vetélkedjenek társaikkal a párválasztásban, a munkahe­lyekért és a családjuk támogatá­sáért is, mely versenyhelyzet végső soron a születések számá­nak visszaesését eredményezi. Az allergiát okoznak lelki problémák Az allergiás megbetegedések hátterében nagyon gyakran pszi­chés problémák állnak - hangzott el a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati Klinikáján rendezett Allergianapon. Szendi István pszichiáter elmondta: az allergia bármelyik szerv működését vagy túlműködését érint­heti. A szokványos al­lergiák között az aszt­ma, a szénanátha, a csalánkiütés, a bőrbe­tegségek esetén kell lelki háttérre gondol­ni. Emellett vannak olyan fém- és táplál­kozási allergiák is, melyeknél szintén ez lehet a probléma. A csalánkiütések het­ven százalékában pél­dául nem tudják ki­mutatni az allergént, ami azt jelenti, hogy lelki háttere van a be­tegségnek. Gyakran a pszichés tényezők meglévő allergiás me­chanizmusokra épül­nek, úgyhogy minden allergia mellett, illetve hátterében, akár lel­ki probléma is lehet, sőt a tudatalatti képes utánozni az egyes al­lergiás tüneteket. Ezért, ha az allergiatesztek negatív eredményt hoznak, minden esetben érdemes pszichológushoz, pszichiáter­hez fordulni. A terápiák közt talán a leghatékonyabb a hipnózis - tette hozzá a pszichiáter. A gyógyítás folyamatában segíteni kell a páciensnek feldolgozni az őt ért traumát, kezelni kell a stressz-, il­letve konfliktus helyzetet, végül pedig fokozatosan hozzá kell szoktatni a problémát kiváltó ingerhez, hogy megszabaduljon a betegségtől. (Medipress, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents