Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-22 / 69. szám, szombat
j 12 Szalon ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 22. www.ujszo.com Herb Ritts. Fiatalság, ártatlanság, sebezhetőség az égj A szépség \ kiteszik a hangsúlyt. Az Egy kép mögé a felkiáltójelet. A három pontot. Vagy épp a kérdőjelet. Donna Karan, a divat egyik koronázatlan királynője nyilatkozta valamikor a kilencvenes évek második felében: „Herb Ritts művészként is nagy hatással van rám, nemcsak barátként. Egyetlen képével képes megragadni egy érzést, a test beszédét, s mindenekelőtt megörökíteni a pillanatot. Ez az érzés szinte tapintható, s ez az, ami modernné teszi őt. Egy apró mozzanattal el tud mesélni egy teljes történetet, legyen az Hollywood világa vagy Afrika vadonja. Meglátja a művészetet a divatban, a természetes egyszerűséget az emberi szépségben. Biztos érzékkel, gazdag képzelőerővel álmokat, vágyakat ültet át erős, azonnal hatni tudó képeibe. Munkássága bizonyíték arra, miképpen fonódik össze művészet, divat, képi média és globális üzleti élet a modern kultúra világában.” A test beszéde... Richard Gere sivatagi kirándulása. Beállítása, póza, gesztusa. Ilyen felvétel láttán nem csoda, hogy még a sokat látott Hollywood lélegzete is elakadt. Herb - a fényképezést autodidakta módon megtanuló Ritts - története pontosan ülik az amerikai sikertörténetek sorába. Még akkor is, ha nem a meséből ismert „legkisebb szegény fiú” útját teszi meg a legfényesebb amerikai stúdiókig. Herb Ritts a lehető legjobb helyen nő fel ahhoz, hogy ő maga is híressé váljon. Los Angelesben, világsztárok szomszédságában. Hogy csak egyet említsünk a sok közül: Steve McQueennek hellóz- hatott a kerítésen keresztül. Hogy lefényképezze, az meg sem fordult a fejében. Akkortájt még nem érdekli a fotózás. Előbb a közgazdaságtan, majd a jog felé fordul. Később művészettörténetet tanul. Családi cégük révén, amely bútordíszleteket készít egy-egy hollywoodi produkcióhoz, filmesekkel, fiatal tehetségekkel is kapcsolatba kerül. Közben utazik. Sokat és sokfelé. Ellő pár tekercs fűmet, és a képeket megmutatja közeli ismerőseinek. Barátai bemutatják Zeffirel- linek. Ott készíti első jelentős fotóját Jón Voightról és Ricky Schro- derről. A kép megjelenik a Newsweek magazinban. Onnantól kezdve nincs megállás. Felkéréseket kap, biztatják, ötleteit, beállításait, modellválasztását dicsérik. Közeli kapcsolatba kerül Matt Collinsszal, a kor híres férfimo- delljével. Ő mutatja be Rittset a férfiszépséget dicsőítő, akkor már befutott New York-i fotósnak, Bruce Webemek. Az elismerés újabb lépcsőfok felfelé: már Charles Hix is magához öleli, s akNincs szebb a szépnél, állít- ja Herb Ritts, az érzékiség paradicsomának egyik leghíresebb és legtermékenyebb fotográfusa, aki 2002-ben, ötvenéves korában bekövetkezett halála ellenére is teljes életművet hagyott maga után. SZABÓ G. LÁSZLÓ Fekete-fehér képeit azok is ismerik, akik arcát még egyszer sem látták, nevéig még el sem jutottak. Pompás testű, ruhátlan Vénusz hatalmas ördögszekérrel a feje fölött. Ugyanaz hímnemben: tengerparti Adonisz a természet koronájával. Helena Christensen fémforgácsból készült fejdísszel. Fred, olajos felsőtesttel, feszülő izmokkal, két gumiabronccsal a kezében. Fénnyel festett ikonok. Huszonegyedik századi freskók. A szépség hús-vér szobrai. Herb Ritts a hetvenes évek Los Angelesében érzéki portréival vált ki a tehetséges fotográfusok kígyózó sorából. Eleinte csak a barátait, ismerőseit fényképezte szokatlan beállításban, merész pózokban, s a legtöbbször hiányos öltözékben vagy éppen ruhátlanul. Első képe, amely bejárta a világot, az akkor még pályája legelején várakozó Richard Gere-ről készült. Csak emlékeztetőül: San Bernardino, 1978. Áll Gere a kocsija előtt egy benzinkút árnyékában. Fehér atlétatrikó, ropogós farmernadrág, szájából cigaretta lóg, karjai hátul, a feje mögött érnek össze. Ennyi kihívást, üyen erős szexualitást sugározni csak egy olyan test által lehet, amely tetőtől talpig, még nagykabátba csomagolva is maga az izzó erotika. De megmutatni mindezt úgy, hogy annak mégis legyen egyfajta finomsága, eleganciája, férfias bája, ahhoz Herb Ritts páradan ízlése, egyéni stílusa szükségeltetik. Sztármodelljei többségének arca nincs. Egyszerűen „küóg” a fej a képből. Vagy takarja valami az arcot. Mellékessé válik. Mellőzhetővé. Itt és most nem a szem, nem az ajkak, nem a vonások mögött rejtőző érzelem hat, üzeni Ritts, hanem a puszta test. A váll. A kar. A mell. A csípő. A comb. A láb. A bőr alatt feszülő érzelem. A premier plánba állított erő. A kitörni készülő vágy. Nem baj, ha elveszik a tekintet. Ha napszemüveg takaija a fél arcot, vagy dús hajtincsek mögött rejtőzik a máskor árulkodó szempár. Beszél helyette más. Egy múzeumba ülő cipőkompozíció. Egy hosszú, ágyékig érő, apró kagylókból fűzött láncegyüttes, egy Vénusz-dombot ékesítő színes toílcsokor, vagy egy cigaretta fátyolszerű füstje, az izmok hajlatában száradó homok, egy szegecsekkel kivert cowboy- csizma, vagy egy háborús bőrdzseki. Ez mind a mítosz része. A szépség mítoszának beszédes alkotóelemei. Kellékek, jelmezek, amelyek
