Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-20 / 68. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 20. www.ujszo.com Harmincszor adta elő az Esterházy-monodrámát Boráros Imre sikere TARICS PÉTER Boráros Imre színművész igazi monodráma-specialista, hiszen az elmúlt harminc évben jó néhány monodrámát mutatott be, amelyek komoly szakmai és közönség- sikert arattak. Gróf Esterházy János halálának 50. évfordulója alkalmából tavaly mutatta be Komáromban Siposhegyi Péter Hantjával sem takar című egyórás monodrámáját, amely egy tulajdonképpeni János Passió. A szerző a darabot Boráros Imrének írta, aki a darabban Esterházy Jánost alakítja. Az egykori neves csehszlovákiai magyar politikus halálának évfordulója alkalmából a Kárpátmedence több magyar településén rendeztek konferenciákat, esteket, amelyeknek főszereplője Boráros Imre volt. Az Esterházy- monodrámát olyan emocionális erővel adta elő, hogy minden helyszínen állva tapsoltak művészi produkciójának. Nem véletlen tehát, hogy a monodráma csaknem harminc előadást megért az elmúlt tizenkét hónap alatt, ami egyszemélyes darab tekintetében komoly teljesítménynek számít. Boráros komoly színészi eszközeivel, pódiumművészi tapasztalatával, korismeretével formálja meg Esterházy jellemét, vívódásait, lelkivilágát. Tudja, hogy nem a kimondott szavakon van a hangsúly, hanem azok tartalmán. Alakításával azt az Esterházy-képet tárja elénk, amely demonstrálja: politika és erkölcs nem zárja ki, hanem elengedhetetlenül feltételezi egymást. Boráros Imre mint Esterházy János (A szerző felvétele) Legismertebb könyve a 2001: Űrodüsszeia Elhunyt Arthur C. Clarke MT1-JELENTES Kilencvenéves korában tegnap választott hazájában, Srí Lankán elhunyt Arthur C. Clarke brit sci-fi- író, a nagy sikerrel megfilmesített 2001: Űrodüsszeia című regény szerzője. Az alkotó hét évtizedes pályája során több mint 80 könyvet írt, ezenkívül további több száz rövidebb lélegzetű írást jegyez. Clarke az 1940-es években - általános megütközést keltve a szakértők körében - azt mondta, 2000-ig az ember elér a holdra. (AP-felvétel) Tavaly decemberben, 90. születésnapján az író barátaihoz intézett üzenetében többek között azt mondta, életében szeretett volna bizonyítékot látni arra, hogy léteznek földönkívüliek. A nyugat-angliai Mineheadben született Clarke a II. világháború alatt rádiósként szolgált a brit királyi légierő kötelékében. A háború után folyt bele a brit bolygóközi társaság munkájába, e fórumon terjesztette elő ötletét többek között a távközlési közvetítőállomásként funkcionáló geostacioná- rius műholdakról, évtizedekkel azelőtt, hogy az ilyen szerkezetek működése valósággá vált volna. Az űrutazásról'szóló - a sci-fi műfajon kívüli - munkáival és földrajzi felfedezéseivel a tudomány világában is tiszteletet vívott ki; 1976-ban az amerikai repülési és űrhajózási intézet tiszteletbeli tagjává választotta. Egy a gyermekbénulás késői következményeként fellépő betegségben, úgynevezett post-polio szindrómában szenvedő, s emiatt kerekes székbe kényszerült író mégis talán a 2001: Űrodüsszeia című regény szerzőjeként marad meg a legtöbb ember emlékezetében; a könyvből 1968-ban Stanley Kubrick készített kultikussá vált filmet. A Magyar Televízió húsvéti műsoraiból Az m2 esti filmkínálatában olyan produkciók szerepelnek, mint a különc tanáremberről szóló Holt költők társasága (péntek, 21.00), vagy a bibliai történetet feldolgozó kalandfilm, a Barabás (szombat, 21.00). Vasárnap, szintén 21.00-tól vetíti az m2 a Hölgyek levendulában c. angol filmdrámát. Julia Roberts anyaszerepbe kényszerülő divatfotóst alakít a hétfő esti Édesek és mostohákban (21.00). Az ml két vígjátékot kínál húsvét hétfőre: a Neveletlen hercegnő (19.55) és a Walter Mitty titkos élete (21.55) c. filmeket. A Rocklexikon szombati adásában Kovács Katit láthatjuk (ml, 18.05), és még aznap este kiderül A Társulatból (ml, 20.15), ki alakítja majd az István, a királyban táltos asszony szerepét. Az igazi csemege azonban a tavalyi Sziget-fesztiválon rögzített LGT- koncert, amelyet hétfő délután, 16.50-től vetít azml. (mtv) A tanítással a színházat éli tovább kicsiben Thirring Viola, aki most ismét színpadra lépett Komáromban Amott is lámpa, itt is lámpa Thirring Viola May Davenport szerepében (Dömötör Ede felvétele) Érsekújvárból indult. Végzős középiskolásként megnyerte az országos szavalóversenyt Komáromban. Balerina akart lenni, de legnagyobb bánatára a kor a miatt már nem vették fel a balettintézetbe. Akkor döntött úgy, színésznő lesz. Elment a komáromi Magyar Területi Színházhoz, hogy felmérjék, van-e hozzá tehetsége. Biztatták, menjen, próbálja meg. Thirring Violát elsőre felvették. SZÉLJÁNOS Nagyszerű osztályba került Pozsonyban. Ján Borodáč lett az osztályfőnöke, Milka Vášáryová, Božidara Turzonovová, Jelka Buckóvá voltak az osztálytársai. Jelkával és Milkával a mai napig a legjobb barátnők. Ma is sokszor találkoznak hármasban Pozsonyban. A Forgószínpad egyik előadása előtt beszélgettünk. Dr. Krivosík István volt az igazgató, amikor első, főiskolát végzett színészekként megérkeztek Komáromba a 60-as évek elején. Milyen volt a színházi élet akkor a Magyar Területi Színházban? Nekem gyönyörű volt az élet, mert végre színházba kerültem, ami nagy vágyam volt, gyönyörű szerepeket kaptam, fiatal voltam, csinos voltam, szerelmes voltam hol jól, hol rosszul. Legnagyobb sikerét Júliaként aratta. Ez a szerep a későbbi sorsát is meghatározta. Beke Sándor rendező a Rómeó és Júlia egyik előadására meghívta a Budapesti Színművészeti Főiskola tanárait. Közöttük volt Kazimír Károly is, aki később meghívott Budapestre vendégszerepelni Dante Isteni színjátékába. Ott, az első próbán ismertem meg a férjemet, Gosztonyi Jánost, akivel harmincnyolc éve nagy boldogságban élünk együtt. Imádtam Júliát játszani! Nagyon jókor kaptam. Addigra már megtanultam a színpad törvényeit, gazdag lett a színpadi eszköztáram. Beke nagyon kemény rendező volt, de gyönyörű dolgokat hozott ki belőlünk. Hét évadot töltött a Magyar Területi Színház színpadán. Főiskolás osztálytársaival meg akarták váltani a vüágot? Hát persze! Mi az első generáció voltunk, akik főiskolát végeztünk. Szerettük volna a színházat modernebbé tenni azon elvek mentén, amiket a főiskolán tanultunk. Nem biztos, hogy ez teljesen tudatos volt a részünkről. Minden generációban benne van, ha színre lép, valamit meg akar valósítani abból a szellemiségből, amit addig összegyűjtött. Két versösszeállítást is színre vittek. 1963-ban a Korunk és költészetünk című verses estet, ’64-ben az Emberbotanikát. Beke Sándor ötlete volt, addig soha olyasmit nem is láttam, hallottam. A nézők nagyon szerették, sajnos nagyon ritkán ment. A későbbiek folyamán ez a színpadi forma megihletett, s készítettem két önálló estet. Az egyik témája az asszonysors volt. A fiatal lánytól kezdve az anyaságon, a meddőségen, az özvegységen át a halálig. Akkortájt játszottam Szegeden Az ember tragédiája Éváját, az ő monológját is beleraktam, ami az élet körforgását volt hivatott jelezni. A másik est anyaga a finnugor népköltészetből merített, azt készen kaptam. Az volt a címe, hogy Amott is lámpa, itt is lámpa. Miért ment el ’69-ben Komáromból? Ettől a lámpától ahhoz a lámpához? Férjem Budapesten élt, követtem őt. Nem volt könnyű új országba, új körülmények közé menni. Minden addigi kapcsolatomat elveszítettem. Fél évre, amíg az új papírjaimra vártam, hivatalosan is hontalannak nyilvánítottak. Alig bírtam elviselni. Csak a férjemben bízhattam, belé kapaszkodtam. Nagyon lassan alakult ki az ottani életem. Felvidéki embereknek nehéz Budapesten megtapadni. Sokkal óvatosabbak és szerényebbek vagyunk, mint az ottani magyarok. Ezt nem tudtam levetkőzni a mai napig sem. Színpadi beszédet tanít. Abból doktorált. A tanítással a színházat élem tovább kicsiben. Színpadi beszédet tanítok a Budapest Bábszínházban, a Keleti István Művészeti Szakközépiskolában és Pozsonyban, a színművészeti főiskolán. Bizonyos szókapcsolatok színpadi beszédben való egymáshoz kötésének témája annyira izgatott, hogy hat évig dolgoztam rajta, majd ebből doktoráltam. Mindig nagyon szerettem színészkollégáim sikerét. Most a növendékeim sikerét is élvezem Budapesten is, Pozsonyban is. Egykori növendéke, Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója hívta meg May Davenport szerepére a Forgószínpad című vígjátékba. Tóth Tibor az egyik legkedvesebb és legszorgalmasabb tanítványom volt. Ott voltam a felvételi vizsgájukon. Olyan elementáris erővel csinálták az etűdöket az utolsó körben, hogy szinte megijedtem, mi lesz itt. Szelíd, kedves, szorgalmas növendék lett belőle, aki nagyon komolyan dolgozott azon, hogy elsajátítsa mindazt, amit el lehet sajátítatni egy főiskolán. Meglepődtem, amikor felhívott, s ebbe az előadásba invitált, ugyanakkor nagyon megörültem. Jó választásnak tartottam a darabot, és ezt a közönség is igazolta. May Davenport a darabbeli színészotthon legelegánsabb színésznője. Honnan hozta ezt az eleganciát? A családom mindig tartotta a bontónt. Ez belém ivódott. Sokáig balettoztam. Gondolom, a mozgáskultúrám emeli a személyes kultúrámat. A pályámon végig ének- és táncórákra jártam. Mindez segített abban, hogy a színpadon megteremtsem May Daven- portot. Mi lehet a titka annak, hogy a Forgószínpad valamennyi eddigi előadása végén állva tapsolt a közönség? Azt hiszem, a közönségben él a régi színészei iránti tisztelet és szeretet. Nem elsősorban magamra gondolok, hanem azokra a kolléganőimre, akik azok alatt a kemény évek alatt, amíg én máshol küszködtem, ők itt, Komáromban küszködtek. A közönség hálás. Tudja, hogy nem fogja sokáig így, együtt látni őket, bennünket. Azt hiszem, ennek a csoport öregasszonynak, ennek a csoport művésznek a látványa megható a nézők számára. Ha újrakezdhetné, így csinálna megint mindent? Igen. Még a tragédiákat sem tudnám kihagyni, amik értek az életben. Legfeljebb máshová időzíteném őket. így kerek az életem, ahogyvan. Csóka Ferenc Tíz golyó Isten szívébe című könyvét mutatták be a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Szatirikus novella a tolerancia- és empátiahiányról NAGY ERIKA Tíz golyó Isten szívébe címmel jelentette meg a Lilium Aurum Kiadó a nagymegyeri Csóka Ferenc kötetét, amelynek bemutatóját a napokban tartották a dunaszer- dahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban. Az olvasó fantáziáját megmozgató történetet Aich Péter mutatta be, aki megjegyezte: bár Csóka Ferenc könyvének fülszövege azt állapítja meg, hogy „regénynek álcázott műve voltaképpen parabola”, ő mégis inkább a kisregények közé sorolja. A főhős két, Diktatóriából menekült hajótörött, akik demokráciateremtés szándékával mennek a fiktív szigetre, ezt azonban a hajótörés lényegében meggátolja, hiszen csupán a két főhős menekül meg - egy pisztollyal és tíz golyóval. Ők az anyagi világot képviselik, és civilizálni akarják a primitív törzset. „A kisregény a tíz golyónak megfelelően tíz fejezetre oszlik, ezen belül az első és utolsó kivételével további két részre: az első rész a civilizátorok szempontjából, a második a szigetlakok szempontjából mondja el a történteket. így ugyanazon történet párhuzamos, egymástól eltérő, de egymást kiegészítő előadását kapjuk sajátos magyarázó filozófiai részekkel, megkapó természetleírásokkal” - hangzott el Aich ismertetésében. Annyit előzetesként elmondhatunk, hogy a bennszülöttek és a diktatúra elől szökő demokraták találkozása rosszul végződik. Az est házigazdájának, Zirig Árpádnak kérdéseire válaszolva Csóka Ferenc elmondta: a kisregényt a rendszerváltás után írta, és a szereplők megformálásánál valós személyek is mintául szolgáltak. Csóka Ferenc, Aich Péter és Zirig Árpád (Somogyi Tibor felvétele) « « « « <
