Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-20 / 68. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 20. Külföld 9 Az iraki invázió kezdete óta eltelt öt év alatt százezernél több civil halt meg, Évfordulós tüntetések s közel kétmillióan menekültek el az arab országból Washington. Öt évvel ezelőtt, 2003. március 20-án hajnalban az amerikai légierő ledobta az első bombákat Bagdadra, s ezzel meg­kezdődött a szövetségesek Irak el­leni inváziója, amelynek a tervek szerint három hét alatt meg kel­lett buktatnia a Szaddám-rezsi- met. Az amerikai elnök az 5. év­forduló alkalmából ismét védel­mébe vette a háború megindítá­sát. „Az emberéletben és vagyon­ban megfizetett magas ár ellenére helyes volt a döntés, hogy eltávo­lítjuk a diktátort Irak éléről” - áll George Bushnak abban a tegnapi beszédében, amelyből a Fehér Ház előre közzétett egyes részle­teket. Ezek szerint Bush kifejti, hogy bevált az arab országban dúló erőszak megfékezését célzó egy évvel ezelőtti intézkedés, amellyel megemelték az Irakban harcoló csapatok létszámát. A vi­lágban azonban egyre nagyobb az ellenállás a háborúval szemben, civil szervezetek mára a világ számos városában hirdettek béke­tüntetést. (m, ú) A lovakat lelövik, ugye? A felvétel az iraki Muktadíjában készült. (SITA/AP-fotó) Egymásnak is ellentmondó szakértői elemzések Koszovó is szakadhat? A dalai láma fel akarja újítani a dialógust, Peking ezt nem utasította el Lehetőség a párbeszédre ÖSSZEFOGLALÓ Pristina/Brüsszel. Komolyan fennáll a veszélye annak, hogy Ko­szovó kettészakad - figyelmezte­tett jelentésében a Nemzetközi Válságcsoport (IGG). A brüsszeli székhelyű befolyásos intézet azt ír­ta, a terület végérvényesen ketté­szakadhat az Ibar folyó mentén; ál­landósulhat a megosztottság a fo­lyótól északra eső, többségében szerbek lakta rész és Koszovó fennmaradó, albán többségű terü­lete között. Az ICG szerint az EU-nak és a NATO-nak magához kellene ra­gadnia a kezdeményezést Koszovó ügyében, s a két szervezetnek az eddiginél jobban össze kell han­golnia tevékenységét. „Miközben Szerbia Koszovó kettéosztásának stratégiáját követi, a nemzetközi közösségnek nincs világosan meg­fogalmazott, összehangolt válasza erre” - írta a volt kormányfőket és külügyminisztereket tömörítő cso­port, amelynek egyik vezetője a finn Martti Ahtisaari, aki ENSZ- megbízottként felvázolta Koszovó önállósodásának a menetét. Ezt erősíti meg, hogy Szerbia ál­lítólag felajánlotta: átveszi Koszo­vó szerbek lakta régióinak kor­mányzását. Erről magas rangú dip­lomáciai források számoltak be. Egy ilyen lépés a gyakorlatban az újonnan függetlenné vált állam kettéosztását jelentené. Az ajánla­tot a források szerint a szerb kor­mány koszovói ügyekkel foglalko­zó minisztere, Szlobodan Samar- dzsics tette a hét végén, ám az ENSZ-illetékesek azonnal elutasí­tották. A koszovói UNMIK helyet­tes vezetője, Larry Rosin csak annyit közölt, hogy Samardzsics a hét végén valóban átadott neki egy dokumentumot, amely Belgrád szándékai szerint a Szerbia és az UNMIK közötti kapcsolatrendszer kereteként szolgálna. A tartalom­ról semmit sem közölt. Megfigyelők szerint az a tény, hogy a koszovói szerbekhevesen el­lenzik a volt szerb tartomány füg­getlenné válását, elvileg megte­remthetné Koszovó kettéosztásá­nak feltételeit. Csakhogy ezt Szer­bia hivatalosan nem fogja felvetni, hiszen egy ilyen lépés azt jelentené, hogy Belgrad feladja igényét Ko­szovó egészére. Ráadásul a koszo­vói albánok hallani sem akarnak a megosztásról, s azt a Nyugat is el­utasítaná. (MTI,ú) Lhasza/Dharamszala/Peking/ London. Talán megtörhet a jég Peking és a dalai láma vi­szonyában. A láma a Peking­gel folytatott párbeszéd fel­újítására szólított fel. A kínai miniszterelnök pedig közöl­te: kész párbeszédet kezdeni a lámával a tibeti helyzetről. ÖSSZEFOGLALÓ A kínai reagálás pár órával a lá­ma bejelentése után érkezett. Tibet szellemi vezetője azt is megerősí­tette, erőszakmentes megoldásra törekszik Tibetben. Ezt a tanács­adója közölte tegnap az indiai Dha- ramszalában. A kínai kormány és a láma képviselői 2002 óta hat ízben találkoztak anélkül, hogy a legcse­kélyebb közeledést sikerült volna elérni. Pedig a tibeti fél - a vallási vezető utasításának megfelelően - soha nem függetlenséget, hanem csak valódi autonómiát kért a tibeti lakosság identitásának, kultúrájá­nak és vallásának megőrzése érde­kében. „Mindkét félnek meg kell ér­tenie, hogy egymás mellett kell él­nünk. Beszélnünkkellegymással”- mondta Tenzin Taklha, a tibetiek szellemi vezetőjének közeli mun­katársa. A láma előző nap figyelmeztette népét, hogy lemondhat az emig­ráns kormány vezetőjének tiszté­ről, ha a tibetiek nem szüntetik be erőszakcselekményeiket, és meg­ismételte: a tibeti függetlenség „nincs napirenden”. A láma tegnap a radikális tibetieket összefogó öt szervezet vezetőivel is találkozott. A beszámolók szerint továbbra is fennáll a nézeteltérés az erőszak- mentességet hirdető idős tibeti emigránsok és a Tibet azonnali függedenségét követelő fiatalok között. A száműzetésben élő tibetiek mélyen megosztottak. A dalai láma nemzedéke középutas állásponton van, Tibet számára egyelőre elfo­gadná az autonómiát, és nem akar­ja a pekingi olimpia bojkottját. A radikális fiatalok ellenben Tibet ki­szakadását akarják elérni Kínából, és hangoztatják: Kína nem érdemli meg, hogy megrendezhesse az olimpiát. A láma kezdeményezésére adott kínai választ tegnap Gordon Brown brit kormányfő tolmácsolta, mi­után telefonon beszélt kínai kollé­gájával. Ven Csia-pao két feltételt szabott: a dalai láma ne támogassa Tibet teljes függedenségét és tar­tózkodjon az erőszaktól - mondta Brown a brit parlamentben. Pekingben tegnap bejelentet­ték: az olimpiai lángot az eredeti terveknek megfelelően felviszik a Mount Everestre és áthaladnak ve­le Tibeten is, a tartományban ki­alakult feszültség ellenére. Fenyegető, szidalmazó telefo­nokkal, és e-mailben küldött számí­tógép-vírusokkal bombázzák Lon­donban is azokat a Tibet-barát cso­portokat, amelyek a tartomány el­leni kínai elnyomásról adnak hírt. Matt Whitticase, a Kampány a Sza­bad Tibetért szervezet szóvivője elmondta, előző nap kétpercen- ként kapott durva, Tibet-ellenes tartalmú hívásokat irodájába és mobiltelefonjára, miközben a hát­térben kínai hazafias dalok hallat­szottak. Azt nem tudta megállapí­tani, honnan jönnek a hívások, de a telefonálók többsége kínai akcen­tussal beszéltangolul. (MTI, s,ú) Parlamenti döntés Füstölhetnek a csehek Prága. Az ebédidőt kivéve to­vábbra is szabadon lehet dohá­nyozni a csehországi vendéglőkben és bárokban, a szigorúbb dohány­zásellenes törvényt ugyanis a cseh képviselőhöz tegnap ismételten el­utasította. Az alsóház - azzal az in­doklással, hogy a törvényjavaslat­hoz túl sok módosítást nyújtottak be, amelyek megtárgyalása a vég­ső, 3. olvasatban lehetetlen - úgy döntött, az egész törvényt vissza­küldi 2. olvasatba. A következő ülé­sen pedig javasolni fogják, a javas­latokat tárgyalják újra az egyes bi­zottságok is. A dohányzás teljes be­tiltásáról a vendéglátóipari léte­sítményekben már évek óta folyik a vita, de a javaslatokat a palament eddig még minden alkalommal el­utasította. A vita nem politikai jellegű, mert a dohányzás ellenzői, illetve támogatói minden politikai pártban megtalálhatók, (-kés) John McCain a kétnapos látogatás során egyetlen palesztin politikussal sem találkozott Teljesen meghódította Izraelt a kancellár ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Berlin. Rangos po­litikusok adták egymásnak a kilin­cset Izraelben. Háromnapos láto­gatásának végén, kedden este Angela Merkel német kancellár - a német zsidószervezetek tegnapi ér­tékelése szerint - történelmi be­szédet mondott a kneszetben. John McCain, az amerikai Republikánus Párt leendő elnökjelöltje kedden érkezett Jeruzsálembe. Ő is rend­kívül meleg fogadtatásban része­sült, hiszen háborús hősként és Iz­rael erőteljes támogatójaként na­gyon népszerű a zsidó államban. A Németországi Zsidók Közpon­ti Tanácsa szerint a kancellár új fe­jezetet nyitott a két ország közötti kapcsolatokban. „Merkel történel­mi felelősséget vállalt a nemzeti­szocialista rezsim által elkövetett bűncselekményekért” - áll a köz­leményben. Merkel a kneszetben és McCain a siratófalnál (Reuters-felvételek) Merkel asszony az első külföldi tartotta, ugyanakkor héber nyél- kormányfő, aki felszólalhatott a ven köszöntötte Izrael államot kneszetben, előtte csak államfők megalakulásának 60. évfordulója tehették ezt meg. Beszédét néhány alkalmából. A holokausztot Né- izraeli parlamenti képviselő ko- metország szégyenének nevezte, rábbi tiltakozása ellenére németül Akárcsak előző nap, az első közös német-izraeli kormányülésen, ki­jelentette: Németország felelőssé­get érez Izrael biztonságáért, s ag­godalommal töltik el Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Izrael­nek címzett fenyegetései. Egyér­telművé tette: Izrael biztonsága elválaszthatatlan Németország biztonságától. A jelenlévők feláll­va megtapsolták ót. McCaint odahaza azzal vádol­ták, hogy csupán kampányolni ment Izraelbe, a zsidó vallás szent helyein készült fényképek hozzá­járulhatnak az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságú ál­lamokban - New Yorkban, Flori­dában vagy Michiganben - megha­tározónak számító zsidó szavazók megnyeréséhez. Izraeli elemzők is feltették a kérdést: jól szolgálja-e a közel-keleti béke ügyét, hogy Mc­Cain kétnapos látogatása alatt egyetlen palesztin politikussal sem találkozott. (MTI, ú) Ismét civilek haltak meg Kabul. Amerikai erők tá­madtak meg tegnap hajnal­ban egy kelet-afganisztáni fa­lut, az akcióban hat helyi lakos vesztette életét, köztük két kisfiú és egy nő - közölte az érintett Host tartomány kor­mányzójának szóvivője. Egye­lőre nem tudni, tévedés okoz­ta-e a civilek halálát. Afgán parlamenti képviselők épp egy nappal korábban hevesen bírálták a NATO vezette nem­zetközi biztonsági erőket (ISAF), azzal vádolva őket, hogy több mint 30 embert, köztük számos civüt öltek meg a déli Hümend tartományban, egy tálib lázadók elleni légi­támadásban. Tegnap a leg­újabb áldozatok temetésére összegyűlt tömeg nyíltan tün­tetett a rajtaütés ellen. Hamid Karzai afgán elnök szerint az amerikai haderő kétbalkezes módon hajtja végre terroris­taellenes akcióit. (MTI) Új német emlékhely Berlin/Varsó. Végleges megállapodás jött létre a né­met (és európai) kitelepítet­tek, ületve elüldözöttek köz­ponti emlékhelyének felállí­tásáról. Erről hosszas vita után tegnap döntött a berlini kormány. A tervezett helyszín Németország és Európa egy­kori legnagyobb pályaudvara, az Anhalter Bahnhof közvet­len közelében lévő úgyneve­zett Deutschlandhaus. Do­nald Tusk új lengyel minisz­terelnök a közelmúltban beje­lentette, Varsó immár nem el­lenzi az európai kitelepítések­re is emlékező központ felállí­tását, s ezzel egy csaknem nyolc évig tartó vita zárult le a két ország között. (MTI) Elmozdulás Cipruson? Nicosia. Dimítrisz Hriszto- fiasz új ciprusi elnök életképes megoldást akar a sziget meg­osztottsága ügyében, és sze­rinte kétségbeejtő lenne, ha a török közösséggel felújítandó tárgyalások ismét kudarcba fulladnának. Hrisztofiasz hol­nap találkozik a török közös­ség vezetőjével, Mehmet Ali Talattal,és megvitatják a Cip­rus újraegyesítéséről szóló tárgyalások feltételeit. Eluta­sította azonban a török félnek azt a kérését, hogy az ENSZ új- raegyesítési terve alapján újít­sák fel a tárgyalásokat. A ter­vet egy 2004-es népszavazá­son a ciprusi görögök elutasí­tották, a törökök pedig jóvá­hagyták. (MTI) Erdélybe menne a gárda Bukarest. Szemet vetett Erdélyre a Magyar Gárda, amely a Magyarországtól el­csatolt területeken szeretne létrehozni helyi szervezete­ket. Ezt tegnap írta a román Adevarul- annak kapcsán, hogy a Magyar Gárda és a Job­bik Magyarországért küldött­sége Nagyváradra látogatott március 15-e alkalmából. A lap tudni véli, a magyarorszá­giak azt akarták kifürkészni, milyen lehetőségek vannak az erdélyi terjeszkedésre. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents